Ellenzék, 1941. június (62. évfolyam, 125-147. szám)
1941-06-23 / 141. szám
19 4 1 I ii n I ii * 2j. ELLENZÉK 2 rrnwp—aw«ttggi ii r mmummintummmmm iSössclküvüIä <5E‘JeI<sI©'Jés liiSxIsesî zajlód le az EH 141: évi líözeiyáiSése Közj\?!Icsí liaíározaí folytán Sándor 3ózsef Házija ómba vonal K0L0/8\ ÁR. janins 1\>. (Az Ellenzék tudósítójától.) Az Erdélyi Magyar Köz- művelődési Fgyesület vasárnap délut in négy órakor rendezte leszólt érdeklődé«- sel kisért közgyűlését a református teológia disztcrmében. Az elnökségi emelvényen Béldy Kálmán gróf, az Egyesidet elnöke, Sándor József ügy vezető-alelnök* főtitkár, titkár, főpénztáros és főellenőr, jelen Gyula dr. alelnük, Burtha Ignác dr. ügyész és Buguméry Zsombor foglalt helyet. Béldy Kálmán elnöki megnyitójában röviden visszatekintett az Egyesület eredeti céljaira, xuajd a megszállás idején elszenvedett nehézségeire. Végül kifejezte a magyar közvélemény egyöntetű óhaját. hogy ennek a nagy mul tu Egyesületnek gyökerében kell megujhódnia. Az általános érdeklődés, mely az EMKE sorsa és feladatai iránt országszerte megnyilvánul, azt bizonyítja, hogy a magyar társadalom lankadatlan bizalommal tekint az intézményre. Az ilyen szervezetet nem szabad pusztulásban hagyni. Ezért felhívta a hivatástudó magyar értelmiséget, hogy vegyen részt az EMKE munkájában s általa az erdélyi magyar társadalom gyógyításában. Az elnök az ülést megnyitotta. Ezután kijelölte a jegyzőkönyv vezetőjét és hi telesitőit. A közgyűlés felállva fejezte ki tiszteletét az EMKE nek a mult évben elhunyt tagjai: Bánffy Zoltánná báró, Majláth Gusztáv Károly gróf érsek és Bánffy Ferenc báró emléke iránt. Bagaméry Zsombor jelentést tett az EMKE vagyoni állapotáról. A közgyűlés a számvizsgáló-bizottság jelentésével együtt ezt is elfogadta. Sándor József pénztári jelentésében az EMKE elszegényedéséről számolt be. ]918-ban 4.500.000 aranykorona (majdnem félmilliárd lej) volt az összrvagyon, melyből a mai napig mindössze 4 millió 600.C00 lej érték maradt meg. Ennek is egyrésze Romániában. Magyarázata szerint az anyagi összeomlás részben az elnyomás következménye. Csak tizenhét- éves küzdelem árán sikerült az alapszabályokat bizonyos módosításokkal jóváhagyatni. A megszállás alatt csekély nyolc közgyűlést és húsz választmányi ülést rendezhettek. Az elnök bejelentette, hogy Zbnray Miklós dr., országyülési képviselő 411.000 pengő értékű alapítványt tett magyar árva- és félárva-gyermekek nevelésére. Az összeg nagyobrésze készpénz, a többi ingatlan és értékpapír. Zboray rokonai pert indítottak az EMKE ellen. A vagyonkezelő-bizottság azonban 25 000 pengővel kiegyezett velük. Ebben az ösz- szegben a perköltségek is benne vannak Az igazgatóság felhatalmazást kér, hogy a pénzt ingatlanba fektethesse. Az 1911. évi költségvetés felolvasása utáu Bárt ha Ignác dr. ismertette az alap szabályok módosítását.. A román megszállás idején a jogi személyiségekről szóló törvény értelmében több kis módosítást kellett eszközölni rajtuk. Legjelentősebb az volt, hogy az EMKE fel oszlalása 'agy működésének megszüntetése esetén vagyona nem Kolozsvár városra száll, amint a régi alapszabályok szerint történt volna, hanem a három történelmi magyar egyházra. Az indítványok során felolvasták a szombaton tartott választmányi ülés 11 tagjának egyhangú javaslatát. mely a főtitkári állásban személyi változást ' ki vári. Béldy Kálmán elnök még a javaslathoz fűzte, hogy az EMKE a sok érdemet szerzett főtitkárnak adjon méltányos nyugdijat s munkásságát jegyzőkönyvben ürö- kitse meg. A nyolci ankétéves Sándor József ugyanis ötvenhat évig dolgozott az EMKÉ-ben. Sándor József azonban szót kért a maga védelmére. Szerzett jogokra hivatkozott és hangoztatta, hogy súlyos milliókat követelhetne az EMKF.-től. többszörös tisztségeinek bennmaradt javadalmazásaképpen. Hangoztatta, bogy az Egyesület bonyolult anyagi állapotában csak ő tud rendet teremteni. Különben is hi vatást érez a további munkára. Vállalni akarja legalább ügyvezető-alelnöki minőségben az uj feladatok terhét. Ováry Elemér dr. átmeneti megoldást * ajánlott. Asztalos Sándor dr. hozzászólásában rámutatott arra, hogy a főtitkár érdemeit nem lehet, de nem is akarja senki elvitatni. Azonban eddig nem voll szokásban a leváltásra érett vezetöembe reket csak azért helyükön hagyni, hogy a fiatalokat betanítsák a mesterségbe. Nincsenek ina olyan feladatok, melyeket bárki közülünk el ne végezhetne. A főtitkár elhagyta a termet. Ekkor a közgyűlés egyhangúan elfogadta a választmány javaslatát. Eszerint 1941 július 1 -étöl Sándor József ügvvezető-alel- nököt, főtitkárt, titkárt, főpénztárost és főellenőrt 1941 julius 1-i hatállyal felmentette állásától, főtitkári minőségben nyugdíjazták s egyben az EMKE diszel- nökévé választották. Jelen Gyula, óváry Elemér, Tavaszy Sándor, Bartha Ignác és Béldy Kálmán személyében bizottságot neveztek ki nyugdija megállapítására. Óváry Elemér javasolta, hogy jegvző- könyvben örökítsék meg a távozó főtitkár érdemeit s arról adjanak kivonatot Sándor Józsefnek örök emlékül. A gyűlés a javaslatot egyhangúan elfogadta. Az elnök még bejelentette, hogy a választmány megbízatása lejárt. De, mert uj választás nem volt előkészítve, a jelölések megejtésére és a választás előkészítésére kéthónapi határidőt kért. Naraáékíalan sikerrel zaHoîî a Református Nőszövetsóg Tarka Napja Kolozsvár, június 23. (Az Ellenzék tiulósitójától.) Az elmúlt esztendők hagyományaihoz hiven, a szokásos meleg, barátságos, családi légkörben, de már a felszabadulás boldog hangulatában tartotta meg tegnap a kolozsvári Református Nüszővel ség ezidei Farka Napját. Hogy micsoda tulajdonképpen a farka Nap, azt nem szükséges már bővebben ismertetnünk olvasóinkkal, mert tudja jól egész Kolozsvár lakossága és egész Erdély újságolvasó közönsége, hogy a vidám elnevezés és a Tarka Nap mókás, önfeledtető időtöltései megett mély- értelmű gondolatok és szociális célok állanak. Régi igazság, hogy a jókedvű ember adakozóit!) természetű, könnyebben bánik a pénzzel, tehát a Nőszövetség, mikor az évenkénti Tarka Napok megrendezésének eszméjét először felvetette, arra gondolt, hogy egynapi igazi szórakozást, a hétköznapi élet gondjaiból való kikapcsolódást biztosit a közönségnek, amelynek összeadakozott filléreiből és az egész Tarka Nap jövedelméből állandóan néhány árvagyermek neveltetését, taníttatását lehet biztosítani. Hogy ez a bevétel minél nagyobb legyen, arról gondoskodnak Kolozsvár ne- messzivü uriasszonyai és leányai. Évente mindig egész kis vásárra való kézimunkát, egész cukrászdára való tortát, süteményeket, azonkívül italt, bust adakoznak ösz- sze, amelyek árát mind a szerencsétlen árva gyermekek neveltetésére fordítják. A Tarka Nap fővédnökségét szent- györgyvári Stirling László altábornagy7, hadtestparancsnok felesége vállalta el. A Nőszövetség elnöke, báró Bornemisza Elemérné, a Nőszövetség többi tagjaival napok óta fáradhatatlanul dolgozott az ünnepségek előkészítésén. Fáradságukat a legszebb siker koronázta. Vasárnap reggel az ősi református kollégium nagy udvarán és az ujkollégium előtt a park hatalmas fái alatt készen állottak a zöldágakból, ponyvákból összerótt sátrak, amelyekben a Tarka Napon szép asszonyok, szép leányok árulták a jobbnál-jobb süteményeket, fagylaltot, kézimunkákat, varrotlasokat. Délelőtt 11 órakor ünnepélyesen megnyitották a Tarka Napot, amelyre lassanként valósággal áradni kezdett a tömeg. Mindjárt az első vendégek között láttuk vitéz szentgyörgyvári Stirling László altábornagy hadtestparancsnok és vezénylő tábornokot családjával együtt, Vá- sárhelyi János református püspököt és hitvesét, Inczédy-Joksman Ödön főispánt, Bánffy Miklós grófot, gróf Teleki Bélát, máluássi Bartók György egyetemi rektort, Buza László di. jogikari, Berde Ká roly dr. orvoskari dékánt, Kemény Já nos bárót és családját, GáU Elemér alispánt és családját és másokat. A vidám hangulat délután 4 óra felé kezdett fokozódni, amikor az udvar közepén felállított pódium körül hatalmas embertömeg nézte végig az elemiiskolás növendékek jólsikerült műsorát, amelynek kiemelkedőbb pontjai voltak: Winkler Eva táncszámai, a ref. kollégiumi elemi iskolások csoporttánca, a harmadik- számú ref. elemi iskolások stilizált magyar táncai, a Magyar-utcai elemi iskolások mókás kakas-tánca, Nagy Ilonka III. elemi iskolás szólótánca, Tana Jo- lánka és báró Bánffy Jankó csárdásjelenete. Műsor után a fagylaltos, tésztássátrak árnyékában és a Becsali csárda bűvösében oszlott el a közönség, ahol az erdélyi magyar konyha legkiválóbb remekei, az Ínycsiklandozó vásárhelyi flekken, töltöttkáposzta és mandulás kürtöskaláce ■várták a megéhezőket. A gyereksereg a fagylaltos, süteményes sátrakon kivü! a szerencsesátrak előtt tolongott legszívesebben. ahol 10 fillérekért már igen értékes ajándéktárgyakat lehetett nyerni. Csupán hat óra körül támadt egy kis riadalom a közönség soraiban, amikor nehéz, sötét felhők tornyosultak a város fölé s már attól lehetett tartani, hogy az eső — mint rendesen — most is elmossa a Tarka Napot. Csupán néhány percig tartott az ijedtség s azután ismét fclsü- tött a ragyogó napsugár és pazarló sugaraival bearanyozta a jókedvű, vidám hangulatú embertömeget. A tömeg az esti órákban még egyre szaporodott. A késő délutáni órákig megfordult a iuniálison Kolozsvár társadalmának és a református közéletnek minden jelentősebb tagja. Este hét órakor kürtszó harsant az AJ- ma Mater falai tövében, jelezve, hogy kezdődik az esti előadás. A közönség ismét egy óra hosszat gyönyörködhetett a pompás műsorban, amelynek legsikerültebb részei voltak a Németi—Bencze harmónikahangverseny, a elimacn nővérek tánca, Nemes Károly vidám csevegése és Finta Györgyi táncszámai. Műsor után a közönség a legjobb hangulatban szórakozott a késő esti órákig. A fc**®ahs®>. luxus gyermekotthon csak egészséges gyermekeknek. Subaipin .evegó. Gyermekstrand. vezető dr Szé^eiyné Bwlyovszky Sári. Orvosi felügyelet. Telefon 166-663) Budapest, Xll- bűrök-u. 27. 2-es , es 3-as autobuszvégállomásnái. ^ K6i,d/ Az oroszoknak átadott német jegyzék BERLIN, junius 23. (DNB.) Ribben- irop birodalmi külügyminiszter vasárnap reggel hat órakor a külügyminisztérium szövetségtanácsi termében a német és külföldi sajtó képviselői előtt rádión át ismertette a világ közvéleményével a né- metbirudalmi kormánynak a szovjet kormányhoz intézett jegyzékét, amely első szakaszban mindenekelőtt emlékeztet arra, hogy a birodalmi kormány áthatva a Németország és Szovjetoroszország érdeA birodalmi kormány az Oroszországgal kötött megnemtámadási szerződés után valóban haladéktalanul alapjában megváltoztatta politikáját a Szovjettel szemben. Ettől kezdve baráti magatartást tanjisitott. ! A birodalmi kormány tehát joggal hihette, hogy a Szovjet is hasonló magatartást tanúsít majd a Birodalom irányában. keinek összeegyeztetésére irányidó vágy- | tói. 1939 nyarán a szovjet-kormányhoz i fordult, félretéve azokat a súlyos aggodalmait, amelyek Németország és a Szovjet politikai céljainak alapvető különbségéből, valamint a nemzeti szocializmus és a bolsevizmus éles ellentétéből adódtuk. így került a sor 1939 augusztusában a megnemtámadási szerződésre és szeptember 28-án a két állam közötti barátsági és halár egyezmény aláírására. Sajnos, csalódott. A valóságban — állapítja meg a jegyzék második bekezdése — a komintern a német—orosz szerződés megkötése után csakhamar minden téren újra tevékennyé vált. Az erős és hatékony rendőri elhárító tevékenység arra kény szeritette azonban a komin- ternt, hogy a Németország felé irányuló bomlasztó és hírszolgálati tevékenységet kerülő utón, a Németországgal határos országokban létesített központok révén I i igyekezzék kifejteni. A szovjet képviseletek, különösen a prágai főkonzulátus, értékes támogatást fejtettek ki e téren. Ezenkívül romboló csoportokat alakítottak, amelyeknek saját laboratóriumuk volt, amelyekben gyújtó- és romboló- bombákat készítettek. Ilyen merényletet köveitek el például nem kevesebb, mint 16 német hajó ellen. E romboló tevékenység mellett kémkedéssel is foglal- koztak. A berlini szovjetorosz nagykövetség Kobulovo nagykövettel az élén, nem riadt vissza attól, hogy a területenkívüliség jogával kíméletlenül visszaélve, kémkedést kövessen el. Mochow. a prágai orosz konzulátus tagja, feje volt egy egész orosz kémhálózatnak, amely a védnökség egész területére kiterjedt. A Németországon kívül Európában kifejtett szovjetorosz bomlasztó tevékeny ség kiterjedt csaknem az összes Németországgal baráti viszonyban lévő, vagy általa megszállt, európai államra. A belgrádi szovjet követségen a német I csapatoknak okiratszerü bizonyítékok kerültek a kezükbe arra vonatkozóan, kegy a Németország elleni hírverés szovjet- orosz eredetű. Mig a kommunista hírverés Jugoszláviában hazafias jelszavakat hangoztatott, ugyanakkor Magyarországon mindenekelőtt a rutén lakosság köreiben fejtett ki működést. Különösen élénk volt a németellenes uszítás Szlovákiában, ahol nyílt propagandát folytattak a Szovjethez való csatlakozás mellett. Finnországban a hírhedt „Szovjetoroszor- szággal való béke és barátság érdekében működő egyesület“ fejtett ki működést, amely a petroszkói rádióval együttműködve igyekezett ezt az országot szát- bomlasztani és közben teljesen németellenes szellemben működött. Franciaországban, Belgiumban és Hollandiában a német megszálló hatalom ellen uszított. Hasonló műveletet folytattak a főkor- mányzóságban, ahol nemzeti és pánszláv jelszavakat, hangoztattak. Alighogy a német és olasz csapatok megszállták Görögországot, ott is működésbe lépett a szovjetorosz hírverés. Tizenhat német h&jó eflen követeli el íomboíé merényletei m Szovjet
