Ellenzék, 1941. június (62. évfolyam, 125-147. szám)

1941-06-23 / 141. szám

19 4 1 I ii n I ii * 2j. ELLENZÉK 2 rrnwp—aw«ttggi ii r mmummintummmmm iSössclküvüIä <5E‘JeI<sI©'Jés liiSxIsesî zajlód le az EH 141: évi líözeiyáiSése Közj\?!Icsí liaíározaí folytán Sándor 3ózsef Házija ómba vonal K0L0/8\ ÁR. janins 1\>. (Az Ellenzék tudósítójától.) Az Erdélyi Magyar Köz- művelődési Fgyesület vasárnap délut in négy órakor rendezte leszólt érdeklődé«- sel kisért közgyűlését a református teo­lógia disztcrmében. Az elnökségi emel­vényen Béldy Kálmán gróf, az Egyesidet elnöke, Sándor József ügy vezető-alelnök* főtitkár, titkár, főpénztáros és főellenőr, jelen Gyula dr. alelnük, Burtha Ignác dr. ügyész és Buguméry Zsombor foglalt he­lyet. Béldy Kálmán elnöki megnyitójában röviden visszatekintett az Egyesület ere­deti céljaira, xuajd a megszállás idején elszenvedett nehézségeire. Végül kifejez­te a magyar közvélemény egyöntetű óha­ját. hogy ennek a nagy mul tu Egyesületnek gyökerében kell megujhódnia. Az általános érdeklődés, mely az EMKE sorsa és feladatai iránt országszerte meg­nyilvánul, azt bizonyítja, hogy a magyar társadalom lankadatlan bizalommal te­kint az intézményre. Az ilyen szervezetet nem szabad pusztulásban hagyni. Ezért felhívta a hivatástudó magyar értel­miséget, hogy vegyen részt az EMKE munkájában s általa az erdélyi magyar társadalom gyógyításában. Az elnök az ülést megnyitotta. Ezután kijelölte a jegyzőkönyv vezetőjét és hi telesitőit. A közgyűlés felállva fejezte ki tiszte­letét az EMKE nek a mult évben elhunyt tagjai: Bánffy Zoltánná báró, Majláth Gusztáv Károly gróf érsek és Bánffy Fe­renc báró emléke iránt. Bagaméry Zsombor jelentést tett az EMKE vagyoni állapotáról. A közgyűlés a számvizsgáló-bizottság jelentésével együtt ezt is elfogadta. Sándor József pénztári jelentésében az EMKE elszegényedéséről számolt be. ]918-ban 4.500.000 aranykorona (majd­nem félmilliárd lej) volt az összrvagyon, melyből a mai napig mindössze 4 millió 600.C00 lej érték maradt meg. Ennek is egyrésze Romániában. Magyarázata sze­rint az anyagi összeomlás részben az el­nyomás következménye. Csak tizenhét- éves küzdelem árán sikerült az alapsza­bályokat bizonyos módosításokkal jóvá­hagyatni. A megszállás alatt csekély nyolc közgyűlést és húsz választmányi ülést rendezhettek. Az elnök bejelentette, hogy Zbnray Miklós dr., országyülési képviselő 411.000 pengő értékű alapítványt tett magyar árva- és félárva-gyermekek nevelésére. Az összeg nagyobrésze készpénz, a többi ingatlan és értékpapír. Zboray rokonai pert indítottak az EMKE ellen. A va­gyonkezelő-bizottság azonban 25 000 pengővel kiegyezett velük. Ebben az ösz- szegben a perköltségek is benne vannak Az igazgatóság felhatalmazást kér, hogy a pénzt ingatlanba fektethesse. Az 1911. évi költségvetés felolvasása utáu Bárt ha Ignác dr. ismertette az alap szabályok módosítását.. A román meg­szállás idején a jogi személyiségekről szóló törvény értelmében több kis mó­dosítást kellett eszközölni rajtuk. Leg­jelentősebb az volt, hogy az EMKE fel oszlalása 'agy működésének megszünte­tése esetén vagyona nem Kolozsvár vá­rosra száll, amint a régi alapszabályok szerint történt volna, hanem a három történelmi magyar egyházra. Az indítványok során felolvasták a szombaton tartott választmányi ülés 11 tagjának egyhangú javaslatát. mely a főtitkári állásban személyi változást ' ki vári. Béldy Kálmán elnök még a javaslathoz fűzte, hogy az EMKE a sok érdemet szer­zett főtitkárnak adjon méltányos nyug­dijat s munkásságát jegyzőkönyvben ürö- kitse meg. A nyolci ankétéves Sándor Jó­zsef ugyanis ötvenhat évig dolgozott az EMKÉ-ben. Sándor József azonban szót kért a ma­ga védelmére. Szerzett jogokra hivatko­zott és hangoztatta, hogy súlyos millió­kat követelhetne az EMKF.-től. többszö­rös tisztségeinek bennmaradt javadalma­zásaképpen. Hangoztatta, bogy az Egye­sület bonyolult anyagi állapotában csak ő tud rendet teremteni. Különben is hi vatást érez a további munkára. Vállalni akarja legalább ügyvezető-alelnöki minő­ségben az uj feladatok terhét. Ováry Elemér dr. átmeneti megoldást * ajánlott. Asztalos Sándor dr. hozzászólá­sában rámutatott arra, hogy a főtitkár érdemeit nem lehet, de nem is akarja senki elvitatni. Azonban eddig nem voll szokásban a leváltásra érett vezetöembe reket csak azért helyükön hagyni, hogy a fiatalokat betanítsák a mesterségbe. Nincsenek ina olyan feladatok, melyeket bárki közülünk el ne végezhetne. A főtitkár elhagyta a termet. Ekkor a közgyűlés egyhangúan elfogadta a vá­lasztmány javaslatát. Eszerint 1941 jú­lius 1 -étöl Sándor József ügvvezető-alel- nököt, főtitkárt, titkárt, főpénztárost és főellenőrt 1941 julius 1-i hatállyal fel­mentette állásától, főtitkári minőségben nyugdíjazták s egyben az EMKE diszel- nökévé választották. Jelen Gyula, óváry Elemér, Tavaszy Sándor, Bartha Ignác és Béldy Kálmán személyében bizottságot neveztek ki nyugdija megállapítására. Óváry Elemér javasolta, hogy jegvző- könyvben örökítsék meg a távozó főtit­kár érdemeit s arról adjanak kivonatot Sándor Józsefnek örök emlékül. A gyű­lés a javaslatot egyhangúan elfogadta. Az elnök még bejelentette, hogy a vá­lasztmány megbízatása lejárt. De, mert uj választás nem volt előkészítve, a jelölé­sek megejtésére és a választás előkészí­tésére kéthónapi határidőt kért. Naraáékíalan sikerrel zaHoîî a Református Nőszövetsóg Tarka Napja Kolozsvár, június 23. (Az Ellenzék tiulósitójától.) Az elmúlt esztendők ha­gyományaihoz hiven, a szokásos meleg, barátságos, családi légkörben, de már a felszabadulás boldog hangulatában tartot­ta meg tegnap a kolozsvári Református Nüszővel ség ezidei Farka Napját. Hogy micsoda tulajdonképpen a far­ka Nap, azt nem szükséges már bőveb­ben ismertetnünk olvasóinkkal, mert tudja jól egész Kolozsvár lakossága és egész Erdély újságolvasó közönsége, hogy a vidám elnevezés és a Tarka Nap mó­kás, önfeledtető időtöltései megett mély- értelmű gondolatok és szociális célok ál­lanak. Régi igazság, hogy a jókedvű ember adakozóit!) természetű, könnyebben bánik a pénzzel, tehát a Nőszövetség, mikor az évenkénti Tarka Napok megrendezésé­nek eszméjét először felvetette, arra gon­dolt, hogy egynapi igazi szórakozást, a hétköznapi élet gondjaiból való kikap­csolódást biztosit a közönségnek, amely­nek összeadakozott filléreiből és az egész Tarka Nap jövedelméből állandóan né­hány árvagyermek neveltetését, taníttatá­sát lehet biztosítani. Hogy ez a bevétel minél nagyobb le­gyen, arról gondoskodnak Kolozsvár ne- messzivü uriasszonyai és leányai. Évente mindig egész kis vásárra való kézimunkát, egész cukrászdára való tortát, süteménye­ket, azonkívül italt, bust adakoznak ösz- sze, amelyek árát mind a szerencsétlen árva gyermekek neveltetésére fordítják. A Tarka Nap fővédnökségét szent- györgyvári Stirling László altábornagy7, hadtestparancsnok felesége vállalta el. A Nőszövetség elnöke, báró Bornemisza Ele­mérné, a Nőszövetség többi tagjaival na­pok óta fáradhatatlanul dolgozott az ün­nepségek előkészítésén. Fáradságukat a legszebb siker koronázta. Vasárnap reg­gel az ősi református kollégium nagy ud­varán és az ujkollégium előtt a park ha­talmas fái alatt készen állottak a zöld­ágakból, ponyvákból összerótt sátrak, amelyekben a Tarka Napon szép asszo­nyok, szép leányok árulták a jobbnál-jobb süteményeket, fagylaltot, kézimunkákat, varrotlasokat. Délelőtt 11 órakor ünnepélyesen meg­nyitották a Tarka Napot, amelyre las­sanként valósággal áradni kezdett a tö­meg. Mindjárt az első vendégek között láttuk vitéz szentgyörgyvári Stirling Lász­ló altábornagy hadtestparancsnok és ve­zénylő tábornokot családjával együtt, Vá- sárhelyi János református püspököt és hitvesét, Inczédy-Joksman Ödön főispánt, Bánffy Miklós grófot, gróf Teleki Bélát, máluássi Bartók György egyetemi rek­tort, Buza László di. jogikari, Berde Ká roly dr. orvoskari dékánt, Kemény Já nos bárót és családját, GáU Elemér alis­pánt és családját és másokat. A vidám hangulat délután 4 óra felé kezdett fokozódni, amikor az udvar kö­zepén felállított pódium körül hatalmas embertömeg nézte végig az elemiiskolás növendékek jólsikerült műsorát, amely­nek kiemelkedőbb pontjai voltak: Wink­ler Eva táncszámai, a ref. kollégiumi ele­mi iskolások csoporttánca, a harmadik- számú ref. elemi iskolások stilizált ma­gyar táncai, a Magyar-utcai elemi isko­lások mókás kakas-tánca, Nagy Ilonka III. elemi iskolás szólótánca, Tana Jo- lánka és báró Bánffy Jankó csárdásjele­nete. Műsor után a fagylaltos, tésztássátrak árnyékában és a Becsali csárda bűvösé­ben oszlott el a közönség, ahol az erdé­lyi magyar konyha legkiválóbb remekei, az Ínycsiklandozó vásárhelyi flekken, töl­töttkáposzta és mandulás kürtöskaláce ■várták a megéhezőket. A gyereksereg a fagylaltos, süteményes sátrakon kivü! a szerencsesátrak előtt tolongott legszíve­sebben. ahol 10 fillérekért már igen ér­tékes ajándéktárgyakat lehetett nyerni. Csupán hat óra körül támadt egy kis riadalom a közönség soraiban, amikor nehéz, sötét felhők tornyosultak a város fölé s már attól lehetett tartani, hogy az eső — mint rendesen — most is elmossa a Tarka Napot. Csupán néhány percig tartott az ijedtség s azután ismét fclsü- tött a ragyogó napsugár és pazarló su­garaival bearanyozta a jókedvű, vidám hangulatú embertömeget. A tömeg az esti órákban még egyre szaporodott. A késő délutáni órákig meg­fordult a iuniálison Kolozsvár társadal­mának és a református közéletnek min­den jelentősebb tagja. Este hét órakor kürtszó harsant az AJ- ma Mater falai tövében, jelezve, hogy kezdődik az esti előadás. A közönség is­mét egy óra hosszat gyönyörködhetett a pompás műsorban, amelynek legsikerül­tebb részei voltak a Németi—Bencze harmónikahangverseny, a elimacn nő­vérek tánca, Nemes Károly vidám cseve­gése és Finta Györgyi táncszámai. Műsor után a közönség a legjobb han­gulatban szórakozott a késő esti órákig. A fc**®ahs®>. luxus gyermekotthon csak egészséges gyermekeknek. Subaipin .evegó. Gyermek­strand. vezető dr Szé^eiyné Bwlyovszky Sári. Orvosi fel­ügyelet. Telefon 166-663) Bu­dapest, Xll- bűrök-u. 27. 2-es , es 3-as autobuszvégállomásnái. ^ K6i,d/ Az oroszoknak átadott német jegyzék BERLIN, junius 23. (DNB.) Ribben- irop birodalmi külügyminiszter vasárnap reggel hat órakor a külügyminisztérium szövetségtanácsi termében a német és külföldi sajtó képviselői előtt rádión át ismertette a világ közvéleményével a né- metbirudalmi kormánynak a szovjet kor­mányhoz intézett jegyzékét, amely első szakaszban mindenekelőtt emlékeztet ar­ra, hogy a birodalmi kormány áthatva a Németország és Szovjetoroszország érde­A birodalmi kormány az Oroszország­gal kötött megnemtámadási szerződés után valóban haladéktalanul alapjában megváltoztatta politikáját a Szovjettel szemben. Ettől kezdve baráti magatar­tást tanjisitott. ! A birodalmi kormány tehát joggal hi­hette, hogy a Szovjet is hasonló magatar­tást tanúsít majd a Birodalom irányában. keinek összeegyeztetésére irányidó vágy- | tói. 1939 nyarán a szovjet-kormányhoz i fordult, félretéve azokat a súlyos aggo­dalmait, amelyek Németország és a Szovjet politikai céljainak alapvető kü­lönbségéből, valamint a nemzeti szocia­lizmus és a bolsevizmus éles ellentétéből adódtuk. így került a sor 1939 augusz­tusában a megnemtámadási szerződésre és szeptember 28-án a két állam közötti ba­rátsági és halár egyezmény aláírására. Sajnos, csalódott. A valóságban — álla­pítja meg a jegyzék második bekezdé­se — a komintern a német—orosz szer­ződés megkötése után csakhamar minden téren újra tevékennyé vált. Az erős és hatékony rendőri elhárító tevékenység arra kény szeritette azonban a komin- ternt, hogy a Németország felé irányuló bomlasztó és hírszolgálati tevékenységet kerülő utón, a Németországgal határos országokban létesített központok révén I i igyekezzék kifejteni. A szovjet képvise­letek, különösen a prágai főkonzulátus, értékes támogatást fejtettek ki e téren. Ezenkívül romboló csoportokat alakítot­tak, amelyeknek saját laboratóriumuk volt, amelyekben gyújtó- és romboló- bombákat készítettek. Ilyen merényletet köveitek el például nem kevesebb, mint 16 német hajó ellen. E romboló tevé­kenység mellett kémkedéssel is foglal- koztak. A berlini szovjetorosz nagykövetség Kobulovo nagykövettel az élén, nem riadt vissza attól, hogy a területenkívüliség jogával kíméletlenül visszaélve, kémke­dést kövessen el. Mochow. a prágai orosz konzulátus tagja, feje volt egy egész orosz kémhálózatnak, amely a védnök­ség egész területére kiterjedt. A Németországon kívül Európában ki­fejtett szovjetorosz bomlasztó tevékeny ség kiterjedt csaknem az összes Német­országgal baráti viszonyban lévő, vagy általa megszállt, európai államra. A belgrádi szovjet követségen a német I csapatoknak okiratszerü bizonyítékok ke­rültek a kezükbe arra vonatkozóan, kegy a Németország elleni hírverés szovjet- orosz eredetű. Mig a kommunista hírve­rés Jugoszláviában hazafias jelszavakat hangoztatott, ugyanakkor Magyarorszá­gon mindenekelőtt a rutén lakosság kö­reiben fejtett ki működést. Különösen élénk volt a németellenes uszítás Szlová­kiában, ahol nyílt propagandát folytat­tak a Szovjethez való csatlakozás mellett. Finnországban a hírhedt „Szovjetoroszor- szággal való béke és barátság érdekében működő egyesület“ fejtett ki működést, amely a petroszkói rádióval együttmű­ködve igyekezett ezt az országot szát- bomlasztani és közben teljesen németel­lenes szellemben működött. Franciaor­szágban, Belgiumban és Hollandiában a német megszálló hatalom ellen uszított. Hasonló műveletet folytattak a főkor- mányzóságban, ahol nemzeti és pánszláv jelszavakat, hangoztattak. Alighogy a né­met és olasz csapatok megszállták Gö­rögországot, ott is működésbe lépett a szovjetorosz hírverés. Tizenhat német h&jó eflen követeli el íom­boíé merényletei m Szovjet

Next

/
Thumbnails
Contents