Ellenzék, 1941. május (62. évfolyam, 99-124. szám)

1941-05-13 / 108. szám

2 "ELLENZÉK 10 4 1 ló áj u B 12. íecsshhi  íMiráSyi üfagyar lerincizetíudományi lársulaii százéves íulülenma Ebben a/ évben lesz száz esztendeje, bogy megalakult a Kir. M. Természettu­dományi Társulat. A Társulat vezetősége ezt az évfordulót elvan Tonnában akarj i jues újságolvasó ember megérti a cikkek nagv részét és a cikkek rendszeres olvn sása idővel egy még csak elemit végzetL olvasónak is olyan alapiniiv éhségét ad, az ii j számot, hu a régi számot már ki­olvasta. Korunk épp olyan forrongó Kzelbioi eletet el. mint a most jubiláló (ámulat megalapítása idején. A ti rmészottudo- mányok azóta a gyakorlati eleinek élelel- ado szellemi lorrá ava leltek. A gyakor' Iah I leiben ma a termi s/.etlndornáriy olyan, mint a mindennapi kenyér. A né­pek nagy versenyében lemarad, aki a természettudományokat elhanyagolja. Egyéni és nemzeti érdek a természettu­dománya* tájékozol tság. megölni, ami méltó a száz évhez él ép­pen ezért nemcsak mutatós ünnepi ülé­sekről van szó. hanem nagyjelentőségű természettndománv i tudományos es nép­szerű munkák kiadásáról is. A Társulat olvan időben alakult, ami­dőn egész Európát nj eszmék hatották at. Ezen eszmék lelkesedésben tartottak a kor nemesehh lelkeit es ez a lelkese" dés vezette a Társulat első megalapítód. Az egész magyar szellemi élet kivirág­zóban volt akkor. Ifjúi lelkesedés hatja át az egész nemzete* minden téren, ami alapvető intézmények megalapításában jut e korbau kifejezésre. A Természettu­dományi Társulat első alapitói közül csak Bugát Pál nevét említjük, aki igen tevé­keny részt vett a 48 —49. szabadságharc­ban. Bugát a pesti egyetem orvosi kará­nak volt tanára és a honvédelmi bízott* mány őt 1849 elejen Magyarország főor­vosává nevezte ki. ő volt a Társulat első eluöke. A Társulat célja igy volt meg­fogalmazva: ..T természeti tudományokat rnivelni, különösen hazánkiit természet- tudományilag megvizsgálni, minél na­gyobb mértékben részeltetni hazánkfiait a természettudományok jótékonysága- báné' A Társulat az elmúlt 100 év alatt ©zen a téren óriási munkát végzett és ma is a természettudományok népszerű* sitésében a főszerepet játssza. A tudo­mány népszerűsítése mellett a cél olyan természettudományi müveket adni a ma­gyar közönség kezébe, ami közvetlen ha- j szonnal is jár. Az ilyen müveknek egész ( sora jelent már meg a Társulat kiadva- j nyai között, amelyek közül itt csak a Kincses Könyv-re akarom felhívni a fi­gyelmet, amelyik most második kiadás­ban jelenik meg 3 kötetben és amely kö­tetek általános ismeretek mellett szigo- ! ruan megbízható tanácsokat és útmutatá­sokat adnak a gyakorlati élet minden kérdésében, elkezdve a házépítéstől a kertészet, baromfiudvar és konyha kér­déseiben. Bizonyára sokan vannak Erdélyben, akik tagjai voltak régebben a Természet- tudományi Társulatnak. Most újra tagjai lehetnek a régi Társulatuknak, akik az évi tagsádi-dij (8 P.) fejében kapják a havonként 3—4 Ív terjedelemben megje­lenő Természettudományi Közlönyt és évi 2 P, pótdijért a pótfüzeteket. A Ter­mészettudományi Közlöny számai oly sokoldalú ismertetést közölnek, hogy nin­csen ember, aki abban ne találna elol­vasásra érdemes cikket. Ezenkívül a Közlöny szerkesztősége beküldött kérdé­sekre igen szívesen válaszol. Havi kb. 1 P. egy mozijegynek felel meg. azonban az élvezet, amit egy szám szerez, az több estére szól és amellett ugyanazt a család minden tagja olvashatja és mint olvas­mány, a házi könyvtárnak mindig érté­kes könyve marad. Nem kis jelentőségű dolog, hogy tanuló gyermekek számára nincsen jobb alkalom a serdülő ifjúság érdeklődését a természettudományok és azok alkalmazása iránt felkelteni. Felhívom tehát a természettudományok iránt érdeklődők figyelmét a Természet­tudományi Társulatba való belépésre. Ez­zel, mig egyfelől egy kiváló Társulat mű­ködéséhez járul hozzá, egyénileg oly ne- I mes és oly olcsó gyönyörködéshez jut, amihez nincsen semmi fogható. Nem fe­lesleges talán külön kiemelnem, hogy nemcsak ütteratus emberek a2ok, akik az itt közölteket megértik. Minden értel­A MODERN LÉLEKTAN GYAKORLATI ÖSSZEFOGLALÁSA. DR. VÖLGYE5I FE­RENC: MINDEN A LÉLEK. A halaim as, cca 500 oldalas könyv főbb részei: A üelki erő csodái. Lélek, hormon, aigyvelö. Okkul­tizmus és természettudomány. A hipnózis és a líelki gyógymódok. Test, lélek, szellem. Szervi betegség és képzelt betegség, stb., s!b. Ára fiizve 7.50, kötve 9.50. Kapható az ELLENZÉK KÖNYVESBOLTJÁBAN, Ko­lozsvár, Mátyás király-tér. Vidékre utánvét­tel is azonnal szállítjuk. Kérje « könyvuj- donságok jegyzékét. Iiogr a nehezeid) tárgyú cikkeket is kö­vetni tudja. És téves az, mintha r cik­kek olvasása nehéz, vagy unalmas volna. I.égvén szabad <• ponton megemlítenem azt. hogy még Szegeden rábeszéltem a borbélyomat, hogy rendelje rneg u Ter­mészettudományi Közlönyt. Meg is ren­delte és egy ev múlva boldogan emlí­tette. hogy nemcsak, hogy nem bánta meg, hanem mindig türelmetlenül várja Mivel a társulatba való belépésre két régi tag ajánlása szükséges, felhívom mindazokat, akik a Társulat tagjai ki­vannak lenni, hogy ebbéli szándékukat egy levelezőlapon nekem jelentsék be, én a bejelentést és ajánlást el fogom vé­gezni. Kolozsvár, Központi egyelem. I)r. GYULAI ZOLTÁN egyet. ny. r. tanár. ÍEegjegxzgsefe a szlováfé katonai tradíció kérdéséhez Semmi alapja sincs az olyan állításnak, mintha a szlovák nép katonai szempont­ból kisebb értékű lenne, mint bármely más népe Közép-Európanak. A szlovák nép becsületes, társadalmi élete kiegyeu- sulyozott s a népnek uu fogékonysága és ösztöne a tiszta célok iránt. S áldo­zatokra is képes a tiszta célok érdeké­ben. Katonai erényeit mindig megmutat­ta. hogyha az ö életéből következő co­lok szolgálatára adtak fegyvert a kezébe De sohasem tüntete ki magát Mars me­zején, ha hamis érdekek szólították fegy­verbe. Csehszlovákia fölbomlásánál mu­tatkozott meg ez legjobban és legvilágo­sabban. A csehszlovák hadsereg techni­kai felszerelése ellenére harcképtelen volt. Sokan értetlenül állottak ezzel a jelenséggel szemben. A harcképtelenség magyarázata az, hogy az egyes alakula­tok csak a katonai uniformis erejéig voltak egységesek, de nem volt előttük közös cél, nem kovácsolta össze őket a vágyak é6 a törekvések egysége. így az első érintésre alkatelemeikre bomlottak volna széjjel, mert harcban még nem voltak ugyan, de máris annyi csoportra demoralizálódtak, mint ameDnyi Cseh­szlovákia nemzetiségeinek a száma volt. Ha megvizsgáljuk a történelmet, ak­kor a szlovák katonai erények megmutat­kozásának számtalan példájával találko­zunk. Még most is él a nép között Má­tyás fekete seregének emléke. A törté­nelmi kutforrások bizonyítják, hogy Má­tyás hires, az akkori viszonyok között vi­lághatalmat jelentő ármádiájával rengeteg szlovák is szolgál. Egyáltalán a szlovák­ság mindig kivette részét a magyar ka­tonai akciókban. Mátyás után a török el­len való harcokban épp annyira kitüntet­ték magukat a szlovák végvári vitézek, akár a magyarok. Plarci erényeiket és tu­dásukat az egymással való nemes ver­senyben fejlesztették ki mindig a közös ellenséggel szemben. A törökvilágból számtalan kettős vitézi ének maradt fenn, azonos tartalommal, de két szöveggel, még pedig magyar és szlovák variánsok­ban. A kuruckorban aztán már valóságos irodalma van ezeknek a kettős varián­soknak. II. Rákóczi Ferenc harcaiban az északmagyarországi szlovákság roppant tömege vett részt. A szlovákság részvé­tele oly tömeges volt a magyar fejedelem szabadságharcában, hogy ez a körülmény némely történészt arra a felfogásra csá­bított. liogv Rákóczi felkelése szinte szláv felkelés volt a XVII. század eleién. A ku­rucok szabadságharcában vállvetve küz­dött a szlovákság é9 a magyarság az oszt­rák elnyomás ellen. Ugyanez megismétlődik a XIX. század közepén is a magyar szabadságharcban. Az egykorú idevonatkozó történelmi for­rásokat nemrég tárták fel. Világossá vált, e föltáró munka folytán a szlovákok és rutének számszerű részvétele is a magyar szabadságharcban, összesen 40.000 főre tehető a 200 ezres létszámú magyar had­seregben a szlovák és rutén harcosok szá­ma. Ennek a számnak az értékét egy másik szám világítja meg. A kutforrások feltárták ugyanis, hogy Húrban szlovák zsoldosvezér ugyanakkor csak kétezer szlo­vákot tudott verbuválni osztrák zsoldban álló seregébe. Ez a szám pontosan meg­mutatja, hogy a magyar szabadságharc milyen vonzást gyakorol a szlovákságra és megmutatja a másik szám azt, hogy Húr­ban osztrák zsoldban álló, nemzeti elnyo­mást szolgáló kisérlete a szlovákok kö­zött egyáltalán nem tudott gyökeret verni. Szlovákiában jelenleg nagy gondot for­dítanak arra, hogy föltárjak a szlovák katonai erényeket és hagyományokat. Á. félhivatalos Slovak 1940 március 14-i nagyterjedelmü száma, amelyet Szlovákia önállóságának másodéves évfordulóján adtak ki, sok cikkben foglalkozik a szlo­vák katonai hagyományokkal is. De mennyire elszomorító olvasmányok ezek a cikkek! A jelenlegi szlovák ideológusok Húrban zsoldosvezér kísérletétől eredeztetik a szlovák katonai hagyományokat. Azt a kezdeményezést teszik meg a szlovák ka­tonai hagyományok elsejének, amely nem­csak, hogy nem volt szimpatikus annak­idején a szlovákság körében, de reakciós színben tüntette fel ezt a népet Európa nemzeteinek szemében. A cikkek képekkel is illusztrálják mondanivalójukat. így az egyik kép Le- wartovski báró egyenruhás alakját ábrá­zolja, mint a szlovák katonai hagyomá­nyok megtestesitőjél De ki volt ez a Lewartovski báró. Senki más, mint az osztrák zsoldban álló Húrban felkelők­nek fő]>arancsnoka. Nemzetiségre nézve lengyel származású osztrák. Szlovákiában jelenleg a közéletet a tiszta népi elv alapján szervezik át. A szlovák közéletből kizárnak mindenkit, aki nem felel meg a népi elv százszázalé­kos követelményeinek. Nagyon hasznos lenne, ha Szlovákia jelenlegi ideológusai a szlovák hagyományok feltárásánál is szi­gorúbban alkalmaznák a népi elvet. Megszervezik minden iparilag feldolgozható hulladékanyag gyűjtését KOLOZSVÁR, május )2. A behozatal­ra szoruló nyersanyagokat a felelős kor­mányzat kétféle módon igyekszik előte­remteni, illetve biztosítani: a meglévő készletekkel való takarékoskodással és pótanyagok gyártásával. Ebben az irány­ban legutóbb is igen fontos tárgyalások folytak a minisztériumokban. A takaré­kos gazdálkodásnál rgen jelentős szerep jut a hulladék-anyagok rendszeres és cél­tudatos gyűjtésének. Ezideig csupán né­hány fontos nyersanyag hulladékait gyűj­tötték az illetékesek (ócskavas, réz, pa- jiir, stb.), de most a leghatározottabb formában felvetődött, az a terv, hogy a rendszeres hulladékgyűjtést az összes ipa­rilag jelentős és használható nyersanyag* ia kiterjesztik. A gyűjtési mozgalmat egyébként, értesülésünk szerint, most ki­terjesztik Erdélybe is, ahol ócskavas-be- szolgáltatási napokat fognak rendszere­síteni. Azonkívül elsősorban is a textilhulladéknk gyűjtését szervezik mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmuin imi mag ni zágosan elsői nngu szál. ember cl. bevonásával. Németországban <•/ a módszer ig»-n nagy sikerrel járt n az iUrlckenek, akik a le tilhulladék beváltási helyeit é\ árait 11 szabályozni fogják, nálunk i. szép er il menyeket várnak lóle. Remélik, hogy ezen a réven jelentős mennyiségű nyei • anyag jut majd a gyáraknak. A textil hulladék gyűjtésének ruegs/.er vezése után sor kerül eg\éb nyersanyag hulladékok gyűjtésének rendszeren Résé­re is. Honvédleink Ünnepet ült ismét Kolozsvár. Szebb, magas/tosabb linnejret nem ülhet vá­ros. Győzelmes hadjáratból hazatért honvédfiait ünnepelte. A májusi felhőkkel borított levegő- égben villámgyors harci gépek ke­ringtek és Kolozsvár történelmi ut- cájn dübörögve vonultak fel a páncé­los alakulatok. Az első magyar csa patok, amelyek fegyverrel törték ösz- sze Trianon bilincseit. Mi magyarok megszoktuk a harcot és számunkra magától értetődik, hogy fiaink jó katonák. Amikor most a di­cséret szavaival emlékezünk meg ró luk és az elismerés zászlaját hajtjuk meg elöltük, nem esünk túlzásba. De tudjuk, hogy a délvidéki hadjárat a fiatal magyar honvédség próbatétele volt és tudjuk — Európa legnagyobb hadvezére mondotta róluk — hogy ezt a próbát fényesen kiáltották. Kö­zel két évtized áldozatos munkája és három rövid esztendő emberfeletti erőfeszítése, amelyben a nemzet min­den egyes tagja résztvett, meghozta a gyümölcsét. A magyar királyi hon védek egyenértékűek a világ leg­jobb katonáival. A jól végzett munka boldog öröme * és a siker könnyet fakasztó ujjongá- sa töltött el bennünket, amikor az ősi kincses város utcáin elvonultak előttünk honvédeink, jelenünk bizto sitékai és letéteményesei jövendőnk­nek. Méltóbb kezek régen helyeztek koszorút hadverö Mátyás szobrára, mint az övék és méltóbbakat náluk régen ünnepelt a város. Május fii Hetek, hónapok óta pereg reánk a román sajtó támadása, megszokott, ismert hangon, módszerrel, jogosult­sággal. ügy látszik odaát Igv értel- mez'k a sajtóbékét. Ahány ház, annyi szokás. Úgy éreztük és úgy érezzük, felesleges vele foglalkoznunk. Mi a Szent István jogara alá visszatért ro­mánsággal békésen és megértőén óhajtunk élni. Nem h;sszük, hogy szolgálatot tennénk ennek a szándék­nak, amely nagy európai szándék, ha ismerteínők a román sajtó megnyi latkozásait. Nincsen szükségünk a külfö-'d felé sem eilenpropagandára, mert mi barátnál, ellenfélnél egyaránt tettekkel bizonyítunk, nem szavakkal. Május tizedikét azonban kissé kü­lönösen ünnepelte meg Románia. A hang, amelyet megütöttek a legfelsőbb hadúrrá deklarált *fju király jelenlé­tében, nem feielt meg semmiképpen annak az állapotnak, amely ma Romá­niában uralkodik. Tudjuk, hogy lel­kesíteni kell a nemzetet legsötétebb és legtragikusabb pTlanataiban is. Mi is ezt tettük annakidején. De nem fe­nyegetőztünk fegyverrel, amikor nem volt fegyverünk. Nem jó kardot rán tani, ha csorba a j>enge. De különös az ünnepség hangja, lia arra gondolunk, hogy szöges ellentét­ben áll a szerződésekkel, amelyeket Románia saját jószántából >rt alá olyan hatalmakkal szemben, amelyek­hez tartozónak vallja magát, sőt... igyekszik a leghozzájuktartozóbbnak vallani magát. És különös ez a hang, ha visszaem- Iékszünk arra, hogy néhány nappal ezelőtt Braíianu Jón sírjánál Bocu Sever, voit bánáti kormányzó, Maniu legbensőbb embere, a liberális, de­mokrata, ententebarát politika egyik legexponáítabb képviselője beszélt. Hogyan? Antonescu fasiszta birodal­mában nyilvánosan szerepelhet a po lifőkai sülyesztö szökevénye? Vagy netán a román generálisok is úgy vannak, mint az 1929 ben a Mukden előtt vonatostul levegőbe röpített Csan-Cso Lin k’nai generalisszimusz, aki szívesen követte volna a Duce példáját, ha lettek volna kinai fasisz ták, akik viszont őt követik? Váltó zások várhatók tehát Románia belső életében és ezek leplezésére szolgál a kardcsörteíés? A válasz a jelek szerint nem várat sokáig magára.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents