Ellenzék, 1941. május (62. évfolyam, 99-124. szám)
1941-05-10 / 107. szám
104 1 május 10. ELLENZÉK Hare a pusztaié magyarságért fl ko ozsvárí Református Teológia ifjúságának szórványmuiikája \ kolozsvári reformálás főiskolások szervezkedése 1921-ben a kolozsvári Református Teológiai fakultás vezetése / alatt, indult meg. A Főiskolás Ifjúsági Keresztény Egyesület (F. I. K. E.) néven tömörült alakulat, mind a mai napig a református egyetemi es teológiai hallgatók közös munkaszervezete, mely az önképzésen túl jelentékeny részt vállalt és vállal az ifjúságra háramló nemzetépitő munkából. Az egyesület tagjainak figyelme 1927'ben irányul a kolozsvárkörnyéki elrománosodott magyar falvak felé és fájdalommal tapasztaljak, hogy a magyarság egyre inkább beleolvad a nagy román tengerbe. Az ezelőtt 100—150 évvel még magyar falvakban már csak hírmondónak is alig akad, egy pár magyar és ezt a pusztulási folyamatot mélyítette még az a kényszer is, melyet a román hatalom 22 éven át gyakorolt az* erdélyi magyarságra. E tények tudatában indulnak el az egyesület tagjai, járják be a falvakat és kezdik magyarul beszéltetni és imádkoztatni azokat, akik nem 1918 után románosodtak el. hanem inég a magyar uralom alatt. Meglepő tény, hogy sok helyen volt magyar iskola és a szórványok magyarsága xuégis elfelejtette anyanyelvét, sőt lassanként beolvadt az idegen néptesthe. Megindult tehát a szórványok gondozása, amelyet nagyrészben református teológusok végeztek. Kolozsvár környékén a teológia növendékei 1928-ban már négy szórvány- gyiilekezetet gondoznak. Egy évre rá az egyesület keretében hat előadás hangzik el a szórványkérdésről, ezek felkarolása' ról, megsegítéséről és megmentéséről. A Kolozsvár környéki szórványok melleit az egyesület tervbeveszi a regáti szórványmunka megindítását és a következő év nyarán Brezoiban és Moreniben két református teológus szervezi az ott hányódó magyarokat, évközben pedig nagyobb ünnepekre légáius utazik hozzájuk, aki istentiszteleteket és gyülekezeti összejöveteleket tart. A F. I. K. E. volt titkára 1930-baa bejárta a regáli magyar szórványokat és ettől kezdve egyre erőteljesebben irányul a magyarság figyelme a regáti misz- sziókra. A veszély nyilvánvaló, mert mindenütt a beolvadás veszélyezteti az Erdélyből kivándorolt gyökere szakadt magyarságot. Egyre többen húzzák meg a vészharangot, hogy felébresszék az erdélyi magyarságot közönyösségéből. A megindult regáti misszió mind nagyobb méreteket ölt s viszi a nagy idegenbe vetődött magyaroknak az egyedül megtar tó erőt: az evangéliumot, Még ebben az évben mintegy 133 pengő értékű bibliát, énekeskönyvet és más vallásos iratokat osztanak ki közöttük. Különböző helyeken már 1931-ben és 1932-ben teljesen megszervezett munka folyik, Természetesen a lehetőségek határain belül. Egy évre rá a regáti misszió újabb lendületet kap: a református teológusok Brezoiban, Moreniben, Ploestiben és Bubarestben végeznek nyáron missziós munkát. Fáradságot nem kiméivé kilincselnek a többi városok utcáin is, hogy megtudják, hol laknak magyarok, mert a helyi román hatóságok a lakosokról szóió kimutatásokat nem engedték át. Az @\ían?é!ium erejével a siórváaymagyarokgrt Az Erdélyi Református Egyházkerület 1935-ben s a következő években is 10 ezer lejjel (333 pengő) segíti munkájukat, úgyhogy ebben az iskolai évben már harminc református teológus végez síór* ványmunkát Kolozsvár környékén 12 gyülekezetben, nyáron pedig Errlélyszerte és a regátban. Ugyanekkor megalakul dr. Imre Lajos vezetése alatt a református teológián a missziói munkaközösség is. Szemináriumokban megtárgyalják a szórványmunka különböző kérdéseit s ennek eredménye „A szórványmunka elvi és gyakorlati kérdései“ című kiadvány. Lendületesebb munka ennek a kiadványnak megjelenése után következik, mert so- kakelőtt a szórványkérdés sürgőssége tisztázódik és az arra hivatottak is érzik a tettek szükségességét. Az elrománosn* dott Mezőség falvait, meg a regáti magyarok szórványait a teológusok ketten j ként látogatják meg és olyan helyekre is | eljutnak, ahol eddig nem voltak szór- ványgomlozók. A nyár folyamán 31 hebet irányoztak elő, ahol szórványmunkát kellett volna végezniük, de a román hatóságok által emelt akadályok miatt, csak 15 helyen működhetett tiz teológus. Az ókirályságban Bukarest, Constau ta, Danamente, Bacau, l'argoviste, Bre- zoi, Moreni, Ploeşti, Carnpina a főbb helyek, ahol egy-két hónapig az itteni magyarok lelki gondozását elvégezhettek. Erdélyben csak bárom helyen engedélyeztetett a szórványmunka: Nagycégen, Me- zőszentrnihály telkén és Mezőn flakon. A szórványokban töltött munkanapok száma 755 és átlag egy gyülekezetre 55 nap esett. A szórványgondozókra hatalmas feladat hárul: a hatóságok tilalma ellenére, irni-olvasni tanítanak magyarul, mert egy egész uj generáció nőit fel anélkül, hogy anyanyelvén írni olvasni megtanult volna. Nvári iskolákat létesítettek s itt próbálták a feladatot megoldani. A szór- ványgondozók a legtöbb helyen, ahol megfordultak, az egyházakat is megszervezik s uj c-gyházközségek létesülnek Constantában, Brezoiban, Moreniben, Targovisteben és még egv-kél ókirályságbeli városban. Munkájukat nagyban gátolja a román hatóságok folytonos igazoltatása és ellenőrzése, Erdélyben pedig a kiskirályokként viselkedő őrmesterei: állják utakat. Bac.au városában példán! két utcának felmérése után — ahol 20Í5 református lélekre lalaltak — pár napi olt tartózkodás után a hatóságok a szór- ványgondozókat kitiltottak a város területéről. Emlitésreméltó még az is, bogy a szórvánvbivek számára 1936-ban és 1937- ben az Ifjúsági Keresztyén Egyesület 17 és 75 résztvevővel konferenciát rendezett Kolozsváron. Egyre több szórványgondozás folyik részint a teológus ifjúság szolgálatkészsége folylán, részint pedig annak következtében, hogy a református egyházkerület jogvédelemben részesíti a .szórványmunkát a román hatóságok túlkapásaival szemben. Ez évben gondozott helyek az ókirályságban: Bukarest, Brugia, Brezoi, Buşteni, Carnpina, Constanta. 35 perc 40 Marosvásárhe perc Nagyvárad, perc • Budapest repülőgéppel. A Magyar Légiforgalmi r. t. MALERT légi járatai vasárnap is közlekednek. Jóelöregondoskodjék helyfoglalásról: Mátyás király-tár 7. sz. Telefon: 35—96. Craiova, Moreni és Targói:iste; Erdélyben pedig a következő tanyák: Berkényes, Kissármás, Mezőbánd, Nagy cég, Nagyik• lód, a pusztakamarási tanyák, Aranyos- móric, Loinpérd, Tóhát és Harco. A huszonkét helységben összesen 34 hónapig, azaz 1020 napig munkálkodtak: egy gyülekezetre átlag 46 nap cselt. A megállapított munkaterv szerint istentiszteletet tartottak, vasárnapi iskolákat szerveztek és vezettek, bibliaköröket, vallási összejöveteleket rendeztek, egyházi éi népi dalokat tanítottak. Szemben a hatósági terrorral A szórványgondozó teológusok hatósági meghurcolása sem hiányzott. Többen a marosvásárhelyi törvényszék elé kerülnek, ahol azonban kellő igazoltatás után szabadon bocsátják őket. A szórvány-gondozók a kellemetlenségek özönét vállalták, mert a valóság láttán ők értették át a legjobban a tragédiát, hogyan szakadnak le magyar tömegek a magyar nemzeti testről. Fájdalmas volt, hogy az úgynevezett második nemzedék alig beszéli már az apák nyelvét, nem ismerik őseik hitét, stb., de szemükben csillogtak az örömkönnyek is, midőn munkájuk eredményeként tapasztalhatták a hívek áldozatkészségét, ragaszkodásukat az ősi múlthoz, a magyarsághoz. ők voltak azok, akik meghallgatták az ókirályság és Erdély legeldugottabb helyein élő magyarok panaszát, akik papért, imaházért, tanítóért esedeztek. Kérésük a lehetőségek szerint meg is valósult. A következő évben Kolozsvár vidékén 16 szórvány-gyülekezetben folyt a munka, újabb és újabb helységeket kapcsolva be munkakörükbe. Apahida, Alsózsuk. Fel- sozsuk, az egerest Gipszgyártelep, Ferenc- bánya. Bodrog, Kardosfalva, Nádakorod, Magyarnádas, Magyarsárd, Oláhgyéres, Röd. Szúszfenes, Szopor, Csúcsa, Bánya- bükk azok a helyek, ahol titokban az anyanyelv tanítása és az áhc-s könyvek kiosztása történik. \an olyan helység, ahol vasárnap a „vasárnapi iskolában“ 25—30 magyar gyermek tanul elfelejtett anyanyelvén. A teológusok ezeken a helyeken összesen 19 hónapot töltenek, azaz 570 napot, tehát egy gyülekezetre 33 nap esett, kevesebb tehát, mint az előző évben, aminek oka a román hatóságok által történt egyre szaporodó hatalmi kilengés. Három év sta isztikája A három esztendei munkát a következő statisztika fejezi ki a legjobban: a nyári és évközi munkanapok száma 52 gondozott szórványban 4410 nap. összesen 12 esztendő. A szórványgondoizók a legveszélyeztetettebb területen fejtenek ki működést, igy a Mezőség elnemzetle- nitett magyarjai között, ahol a szórvány- gondozók jelentése szerint a magyar családokba is behatolt a román szó és magyar szülők gyermekeikkel románul beszéltek, hiszen nem egy helyen ezres létszámú román községben az ottlévő 50—• 60 magyar lélek a tökéletes beolvadás útjára lépett, amit a román papság feltűnően ügyes vegyesházassági politikája és a banonázó keleti misztika nagyban elősegített. Evről-évre újabb szórványgondozók kapcsolódnak be a munkába és az előre lefektetett munkaterv újabb területekkel bővül. Hosszas volna felsorolni a szórványmunkába bekapcsolt helységek neveit, elég csak annyit megemlíteni, hogy az erdélyi szórványok re-zesülnek most már előnyben, miután sikerült kiyivni azt, hogy a regáti szorványközpontok lelkészt, illetve segédlelkészt kaptak. A végzett munka természetesen függött a gondozók ügyességétől és leleményessé* gétől is. Az 1939—40. iskolai év nagy nehézségekkel kezdődik; a katonai uralom nagy nyomása következtében több szórványban be kellett szüntetni a munkát, mert vagy hatósági rendeletre, vagy a csendőrőrmester basáskodása miatt a szórványgondozókat letartóztatták, a val- lásos iratokat elkoboztak s a gondozást betiltották. A hatósági eljárások dacára Kolozsvár környékén 14 szórványgyüle- kezet, távolabbi vidékeken pedig 23 helyen részesült a szórványmagyarság gondozásban. A református teológusok a szórványokban négyszáz napot töltöttek, száztiz istentiszteletet, ötven bibliaóráí, busz vasárnapi iskolát, kilenc IKE összejövetelt tartottak, valamint tizenkilenc vallásos estélyt és nyolcvankét nyári iskolát rendeztek. A következő év nyarán éppen lehetetlennek tűnt fel a szórvány- gondozás, mert a katonai behívások és a hatósági kilengések egyre szaporodtak. X végzett munka mégis dicséretre méltó, hiszen tiz gyülekezetben kétszázhusz napot töltöttek, százhét istentiszteletet, harminckilenc bibliaórát, harminchat vasárnapi iskolát, tizenhét nyári iskolát és számtalan ünnepélyt, keresztelést és es* ketést tartottak. Mindössze 6000 pengő A szórványmunkákra költött összeg 1940 augusztus 30-ig megközelíti a 6000 pengőt, melyből 2000 pengőt az erdélyi református egyházkerület adott, a fent- maradó négyezer pengőt pedig közadakozásból gyűjtötték össze, melyből különösen a református kollégiumok ifjúsága vette ki részét, mert ezt a munkát az egész erdélyi keresztyéu ifjúság magáénak vallotta. A fenti adatokból látható, hogy a legnagyobb mértékű szórványgondozást Erdélyben a református egyház végezte. A református lelkészek és a református teológusok minden külső akadály és ellenségeskedés ellenére, derekasan végezték hivatásukat. Az a felelősség határozta meg magatartásukat e3 munkásságukat, amely kiterjed az egyházi, nemzeti és kulturális térre. Ezek az ortállok olyan nemeslevelet szerezlek a történelemben, amelyet biztosítani szükségtelen, mert ha a történelem el is feledkezik e névtelen bősök soráról, beszélni fognak a mezö- ujlaki. a septéri, a nagycégi, a kőhalmi templomok falai, melyek lelkességükből fakadtak. Beszélnek majd magyarul az unokák, akik ezeknek a templomoknak árnyékában tanultak magyarul imádkozni és énekelni, az Isten nevét segítségül hiv ni. Mindezek a nagy idők viharában történtek, a magyarságot elpusztítani akaró rettentő idők zsarnoki korszakában. A jövö feladatai Az eddig végzett szórvány munkánkról a rövid és nem mindenre kiterjedő beszámoló végétért. A jövő terveit és elgondolásait a szórványok gondozására vonatkozólag azt részletesen most dolgozza ki a református teológiai fakulátsoti dr. Imre Lajos professzor vezetése alatt működő szórványszeminárium munkaközössége. Munkatervünkben szerepel a szórványgyülekezetek helyzetének és hiGépkocsivezető tanfolyam kezdődik haladók ás kezdők részére. Gyakorlatok személy és teher géokocsikon történnek. — Jelentkezni naponta hatóságilag engedélyezett Sofáriskolihan, Aruád-ut 32 s:ám aialt. Telelőn 28—46. veinek pontos kimutatása, azaz a szór* ványkataszterek elkészítése, amelyek már évek óta folynak, szórványaink uj beosztása és uj szórványkör-lelkészségefc beállitása, szórványgyermekek nyaraltatá- sa és iskoláztatása, amint az történt a múltban is, szórványinternátusok felállítása, telepítések és még sok eg\éb gyökeres megoldások a szórványokra nézve. Hermann János. BRISTOL SZÁLLODA 1 Svas :.r Jm\ BUDAPEST DüNBPBRTÖH Előkelőcsaládi szálloda, olcsó árakkal. Egyágyas szoba 7 pengőtől. Kétágyas szaka már 12 pengőtől. Kitűnő étterem és kávéház. — Előzékeny kiszolgálás!!! U '1 jí■ I
