Ellenzék, 1941. május (62. évfolyam, 99-124. szám)

1941-05-10 / 107. szám

„ 6 n 1 ! r.Nzfi K I Anglia vildgliaíalma kezdetén Vázlatok a százRasz év előtti szigetország fejlődő I 0 4 I tu n j u I 0. föld krt'i'lvM'f'i'ii, 11ill őin ijin-nllml Ml A&s&o-fttydi i/itáfyz (leni Johansson uak lmjuk at' n fin tál sveti telel onos-hisa-s/miyt, aki a I»ii ség, omheis/eretet f' önfeláldozás cmhI.i- lattan példáját mutatja :iv/oii\ t.u mainak. \initit Stock ludmlml jelentik, uv. idei esős ta\asz Svédországban is leiulkivül nagv árvizeket okozott, kü/épsvédorazúp- bau különösen katasztrofális mereteket öltött ez az árviz. A megáradt lolyok tengerré változtatták a földeket, sokszú/ allati hullát, gerendákat » a legkülönbö­zőbb tárgyakat sodorták magukkal. Né­hány emberáldozata is volt ennek u/ ára­dásnak. Az. árviz viharos napjaiban a fiatal Gerd hősies önfeláldozásával sok száz ember életét mentette meg. Gerd Johansson. Scania tartomány egy félreeső meteorologia! állomásán teljesi' tett telefonszolgálatot. Néhány kilomé­terre fekszik ez az elhagyott állomás a legközelebbi falutól. A magánosán dol­gozó lánv a faluban lakott, de szolgálata csaknem állandóan a kis megfigyelőállo- máshoz kötötte. Egy ineteorologus is dol­gozott vele, aki éppen az árviz előtti na­pon Kopenhágába utazott. Gerd Jo­hansson teljesen egyedid marad éjszaka állomáshelyén. Ekkor szakadtak ki med­rükből a folyók 9 ömleni kezdett a \ i- barszerü eső. S mialatt odakiinn a sötét vizáradat egyre nőtt, ahelyett, hogy me­nekülésével törődött volna, mást tett. Éjnek idején sorra felhívta telefonon a környéken élő farmereket s figyelmez­tette őket a veszélyre, amely -- tudta — hamarosan életveszélyes lesz. Nem gon­dolt arra. hogy az a kis faépület, ahol dolgozik, gyenge és alig tudhat ellenállni a növekvő, rohanó, piszkos áradatnak. Ismerte a vidéket, ismerte a veszélyt és ismerte kötelességét. Egyetlen család sem maradt értesítés nélkül s így csakugyan valamennyien magasan fekvő helyekre menekülhettek, mielőtt a viz elérhette volna őket. De az alig húszéves kis Gerd Johansson saját meleg emberi szive ál­dozata lett. Holttestét másnap fogták ki a vízből Skonőrtől mintegy harminc kilo­méternyire .. • * Maria Luisa Bolgeri az a másik kül­földi lány, akiről a lapok Írnak. Ő már egészen más dolgokkal kapcsolatban ke riilt a nyilvánosság elé. A fiatal milánói olasz lány nyerte meg a San Remóban megtartott nők számára rendezett nagy kulturális és művészeti dijat egyetlen nagyszerűen sikerült dolgozatával, amely­nek címe: A no helye a mezőgazdaság- han. Maria Luisa Bolgeri i9 éves, most készül az egyetemre, barna, igazi olasz Jipus. Minden vágya, hogy falun élhes­sen és tanithassa a falusi asszonyokat mindarra, amit most fog megtanulni a Sacro-Cuore mezőgazdasági és kulturális fakultásain. * Sok kispénzű édesanya panaszkodik ar­ról, hogy mivel szabni nem tud. igen sokba kerül neki kisgyermeke ruházta* tása. Az anyag megvásárlásán túl, a var- raiásra gondolnak természetesen. Pedig, ha tudnák, hogy egésztui kis ügyességgel otthon is elkészíthetik kisgyermekük ru­háit. Sőt, uj auvagot egyáltalán nem szük­séges vennünk. A csinos kis gyermekru­hát, leányruhácskát vagy kisfiú-nadrágot saját elhasznált ruháinkból is megvarr­hatjuk a következő motion: A szövetet bontsuk szét, gondosan mossuk és vasal­juk ki s ha jó az anyag, a szövet igy egé­szen újnak hat. Már most bontsuk el a gyermekruhát, kabátkát, vagy nadrágot. Kivasalva papírra borítjuk, gombostűvel bozzáerősitjük, köröskörúl 1—2 centi­méterrel mindig nagyobbra Azután vág­juk körül ollóval s igy megkapjuk a kí­vánt szabásmintát. Ezeket ugyancsak ré­szenként ügyesen beosztva, rátesszük a kimosott kelmére, kiszabjuk, összefércei- jük és ha jószabásu volt a kis kinőtt, elviselt ruha, ugyanolyan jó lesz az „uj" is, amelynek megvarrása igazán játék. Ügyeljünk arra, hogy a szövetnek lehető­leg a szebbik oldalát használjuk fel. (--O LEVÉLPAPI ROK, egy szerűtől a legvá­lasztékosabb kivitelig, legolcsóbban az ELLENZÉK könyvosztályában, Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. KOLOZS1 ÍR, május 3. Anglia világ- hatalmi helyzetének kialakulása tulaj­donképpen hosszú évszázadok szívós gaz­dasági és diplomáciai munkájának erőd- menye. Tengeri szupremációját inár a 17. század derekán, Cromwell köztársasági idejében félelmetesen éreztette Euróná­val. Németalföld és Spimvolország flot­tájának legyőzése után évtizedekig nem volt a szigetországnak említésre méltó, komoly ellenfele. Később, Napoleon tra­gikus bukása után az öt világrészre ki­terjedő. nyomasztó brit befolyás szinte ugrásszerű lendületet kapott. Miután i\elsőn tengernagy megsemmi­sítő győzelmet aratott az egyesült francia spanyol hajóhadon, Napoleon már nem tudta flottáját annyira kifejleszteni, hogy végrehajthassa az Anglia ellen tervezett nagyszabású támadását. Terve kivitelében akadályozták szárazföldi veszteségei is. A végzetes lipcsei csata után pedig már nem sokáig maradhatott trónján a világ hóditó császár. Napoleon lemondása után az 1R14 má­jus 30-iki párisi békeszerződés érteimé' ben mindazon hatalmak, amelyek a Na­poleon ellen folytatott háborúban reszt­vettek. a politikai és területi viszonyok rendezése érdekében elküldötték követci- kfM a Becsben megtartott kongresszusra, amelyen Napoleon korának legkiválóbb diplomatái vettek részt A kongresszuson személyesen megjelen­tek Oroszország. Poroszország, Bajoror­Ez a mii, amely az első legteljesebb földrajzi szakkönyvnek tekinthető, ma­gyar nyelven egy évvel később Budapes­ten, Czövek István fordításában: „Kö­zönséges, vagy Lniversalis Geograpl ia a Bécsi Kongresszuson történt változások szerént“ címmel jelent meg. Érdekes, hogy a kitűnő földrajztudós hogyan látta Anglia akkori politikai és gazdasági helyzetét. Előbb az ország föld­rajzi leirásával foglalkozik, majd rátér Anglia iparának és kereskedelmének is­mertetésére. A mii fordításából szószernit idézzük az alábbi sorokat, melyeknek ódon veretű archaikus szavai nyelvészeti szempontból is érdekesek: — Angliának produktumai: igen jó szarvasmarha, sok juhok, melyek a spa nyolországi juhok után legjobb gyapjúval szolgálnak, sertések, apró és nagy erős kutyák, sok baromfi, kivált ludak. halak és osztreacsigák. Erdei ragadozó állatok nincsenek. — Életet is termesztenek, de csak in­kább tiszta búzát, hanem még külföldről igen 3ok szemes életet kell bevinni. Bora — Ennek az országnak kereskedése | legkiterjedtebb és legvirágzóbb színes a t világon, amelyben azt annak alkalmatos és helyes fekvése, sok kikötője és a leg­főbb gráditsra hágott indusztria, vagy se- rénység, a világ más részeiben található szép, hasznos és széles birtokai és a Lon­doni nagy Bank, amelynek 25 millió fontsterlingből álló tőkepénze van, vég- hetelleniil elősegiti. 1812 és 1813-ban ment a kivitel 73.723.600 fontsterlingre, a bevitel 60.424.876 fontsterÜngre. Úgy látszik azonban, hogy a fellendült ipar és kiterjedt kereskedelem mellett sem volt meg az egyensúly az államház­tartásban, mert Anglia ezekben az évek­ben fullasztó adósságokkal küzdött: — Az 1813-ik esztendő január 5-én ment a Státus jövedelme a Nagy Britan­niái és Irland! konsolidált Fundusból va­ló summákkal (melyekbe a költsönvétel is béfoglaltatik) 106,662.365 fontsterling­re és az. Ország költsége 108,124.105 fontsterlingre. — Az 1814-ik Esztendőben ment az adósság ide nem értvén egy fundálallan 1 életéből s/ág és Württemberg uralkodói. Ausztriát Metternich herceg, Oroszországot Nessel­rode gróf, Angliái Castlereagh lord és U ellington, Poroszországot Hardenberg herceg és Humboldt Vilmos, Franciaor­szágot pedig Talleyrand képviselte. Kö­zel félévi ülésezés után, Napoleon száz- napi uralma alatt szünetelt a tanács. A Waterlooi csata után azonban ujhól ö*z- szegyültek a kongresszus képviselői, hogy néhány hét múlva, Anglia tökéletes dip­lomáciai győzelme után végleg feloszlás sák az értekezletet. A kongresszuson Wellington, Anglia képviselője bebizonyította, hogy nemcsak kitűnő hadvezér, hanem elsőrangú poli­tikus is. Anglia szinte elképzelhetetlen előnyökhöz jutott. Amikor újrarajzolták majdnem az egész világ térképét, Anglia megszerezte Máltát, Helgoland, Ceylon szigetét, a jóni szigetek feletti protek­torátust, a Foktartományi, továbbá To­bago, Ile de France és Sehelli szigeteket. Ettől kezdve kezdett egyre jobban kitó- resiilui az indiai angol befolyás és ekkor szögezték le határozott formában az Ausztrália feletti fenhatóság jogát is. A héesi kongresszuson hozott határo­zatok értelmében történt földrajzpolit'kai változtatásokat legelőször Cannabich Já­nos Günter Frigyes, neves német geográ­fus — aki megfigyelőként részt vett a kongresszuson — foglalta össze az 1816- han megjelent ..Lehrbuch der Geogia- phie“ cimü munkájában. teljességgel nincsen. A fa szűkít a kő­szénnek kiapadhatatlan hányáiból szok­ták pótolni. Egyedül csak a kőszénnek ásásával 150.000 emberek foglalatoskod­nak. \ au továbbá ónja, reze nagy böv- séggel. sok vasa, esztendőnként 250 ezer tonnával. (Egy tonuát 20 mázsával szá­mítottak. Szerk.) — A lakósok száma Nagy Britanniá­ban és Irlandiában üszveséggel 17 millió 161 ezer 103. Ezek közül 1.302.151 fa­míliák foglalatoskodnak a hányákban és a földmiveléssel. 1,506.774 familiák ke­reskedéssel. hajókázással, mesterséggel, a fáhrikákban és a halászattal... — Az indusztria. vagy szorgalmatos- ság sehol úgy nem virágzik, mint Nagy Britanniában, ahol az ország lakosainak fele része a fáhrikákban él, mozog és dolgozik szüntelen... A pamut fábrikák a leghíresebbek és legvirágzóbbak, messze túl haladnak minden európaiakat. Azután a gyapjú, bőr, gyolcs, érez, üveg és par­cellán fábrikák. Bőr és aczél portékák az ide valókhoz foghatók az egész világon sehol sem készülnek... 60.876.527 fontsterlingből álló summákat, 814.867.527 fontsterlingből álló szörnyű nagy summákra Tehát közel egvmilliárd fontsster- ling adóssága volt abban az időben Ang­liának, amit akkor sem tudunk megér­teni, ha tekintetbe vesszük, hogy Nagy- britannia közel 50 millió fontsterlinget forditott évente a 200 ezer főből álló szárazföldi és 170 ezer főből álló tengeri hadseregére. Flottája, amely már akkor is a világ legnagyobb tengeri hadereje volt: .,261 linea hajókból, 36 ötven ágyús hajókból, 264 fregátokból, 177 salupokbói, 14 bom­bázó hajókból, 172 briggekből, 46 kutte- rekből és 64 lapos hajókból“ állott. Bizonyára hasonló számú korszerű ha­dihajóval most is megelégedne a sziget­ország. 1 százhúsz áv előtti London Az azóta félelmetes nagyságú és erejű angol fővárosról igy ir a szerző: — London a legnagyobb város Euró­pában, legnagyobb kereskedő fészek a e/eiikiviil ló hc|\ ej. ■ I, fojlljllittii.il b epilé* állal a városhoz mai napig i mind nagyobbodik. Vannak 8000 ■ 11 / o 31 élelem piae/.ai, 7! gyepi-*, v. páznilo piaezai, 7)2 csaps/ékck, 580 fogadó). 882 kávé-házak. 7001 közömébe* bo/oe <• Kori-mák. 508 közönsége« I-.teni tűzte leire rendel teteit épületek, 1851 kegye* es jóltevü intézetek. 40.>0 tanitó és ne velő mézetek, melyek között vannak ló Scmiuáriuniok és Deák Oskolák 5000 la uniókkal. Vannak benne J 19.430 házak. 212.010 familiák és 1,050.000 lakosok. A férfidivatot már akkor is London irányitolta az egész világon, mert a *za hóipar feltűnően fejlett volt: Vannak Londonban 36 ezer módi árulók. 26 ezer szabó legények és 70 ezer világ leányai. (?) Építészeti szempontból nem lehetett túlságosan szép London: — A City rendetlenül van építve és keskenyek az utszái. A kőszén gőzétől fé­ketek a házak. 1 ulajdonképpen való pom­pás paloták is kevés számmal vannak Kiváltképpen igen szép éjszakának ide­jén a városnak 50 ezer lámpások által szokott kivilágítása. Az országutak' is messze távol a várostól jó darabon ki vannak világosítva két oldalt. — Semmre el nem hámul és nem tátja az idegen a szájját annyira, mint a nagy kalmár boltok és magazinok púm- pásságának meglátására, melyek minden estve igen dicsősségesen ki vannak világo­siivá... Vájjon mit szólna hozzá a múlt század kitűnő földrajztudósa, ha meglátná a mai London szétbombázott városnegyedeit s éjszaka a pokoli sötétségbe burkolózó ut­cákat, házakat, amelyek mögött bomba­biztos légoltalmi pincék mélyén remeg az angol polgár... (n. k.) Megalakult Besztercéi! az EKE vármegyei osztálya A Besztercei miagyar iparosegylet helyisé­gében április hó 28-án tartotta meg az £r- I délvi Kárpát Egyesület besztercei osztálya az alakuló közgyűlését. Mintegy 80 heiratkozoU rag jeienílétében tartotta meg Belce Ödön orsz. gyű!, képviselő a szervezésről beszámoló, valamint az EKE célkitűzéseit ismertető előadását, minek el­hangzása urán feltette a kérdést, hogy ki­mondja-e a közgyűlés az EKE besztercei ta­gozatának megállt kidásáí. Az egybegyült közgyűlés egyhangúan, lel­kesedéssel kimondta a tagozat megalakulá­sát, majd Zsadányi Nagy Árpád kir. tanfel­ügyelő fe'olvasta az EKE alapszabályait és ezután a kiküldött jelölőbizottság terjesztette elő az indítványát, amit a közgyűlés egyh'an. guan. közfelkiáltással elfogadott, ennek alap. 3 ján a következő vezetőséget választotta meg j az egylet élére: Elnök: Béke Ödön orsz. gyűl. képviselő. Alelnökök: Csécsi Nagy László főmérnök, Zsadányi Nagy Árpád kir. tanfelügyelő, Stie- ber I.ajos erdőtanácsos, Sárkány Ferenc isk. igazgató, Fehcr Imre gimn. tanár. Főtitkár: Sáray István postafőtiszt. Titkár: Szilágyi József girnn. tanár. Pénztárnok: Lász ó Kál­mán isk. igazgató. Könyvvezető Polez István városi .adótiszt. Könyvtáros: Horváth Ist­ván kereskedő. Múzeumi tisztviselők: Pul- hárd János girnn. tanár, Sófalvi R-üázs isk. igazgató. Jegvzők: Fényi AngeUa zöldkeresz- ties nővér, Halász Béla asztalosmester, Oláh István erdőig. 'tisztviselő. Ekienőrök: Szmolka Henrich kereskedő, Bányai László női szabó­mester. Jogtanácsos: dr. Vermes Gyula várra, tiszti főügyész. Egy], orvos: dr. Len­gyel Pál kórházi orvos. Választmány: Lés- IHán József rk. főesperes, Si.gmond János ref„ lelkész, Harasztossv Ernő rendőrkapitány, Puksa Endre erdőfőtanácsos, Fikszek Ernő erdőtanácsos, dr. lsekutz János biró. Macs- kássy Attila gimn. igazgató, dr. Garabelh János bankigazgató. Graur Albin kisbirt., az Erdélyi Párt alemöke, Csegezy Dénes várra, irodaigazgaió, Kovács Béla gimn. ranár. Oláh Imre gimn tanár, Takáíis Béla betonos. Szabó Lőrinc Maftosz ügyvezető, Kováts Jenő p. ü. ellenőr. A költségvetés letárgyailása és etlfogadása után dr. Hairaisztossy Ernő, Puksa Endre, Léstyán József, Stieber Lajos. Kováts Jenő, Zsadányi Nagy Árpád. Pnlhárd János. Macs- kás*sy Attila és Halász Béla felszólalása után Beke Ödön elnök meleg szavakkal! köszönte meg a megnyilvánult bizalmat és eredményes munkásságra buzdítva a tagokat, a gyűlést berekeszteíte. Hogyan látta a mn'íszázndöeí! földrajztudós ftngíia fiel£Z3tét Kedvezőtlen kereskedelmi mérleg

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents