Ellenzék, 1941. május (62. évfolyam, 99-124. szám)

1941-05-09 / 106. szám

ELLENZÉK na mb Ahonnan a magyar rendőr \e nde kemck h/.iide 1 uut'iiyt i 1. II Hit ii I /.éji líra \ műi Hőmrnetil'lét. Ív- < /'• ;;y <• mlii*i feletti munkál' llorohi )>;ira'ii<’h11 >k helyet te. ével, dr Drmeny felügyelővé' éi iml sigedoktato ul­elindul... Látogatás a ko'oz.vári rendörtan- oszíályon, ahol az uj generáció készül fel az életre — Mit var az állam és a po gárság a magyar rendőrtől •■w.llr'l '»itja e), akik rg el öl-egyig kitűnő ein lierek. Megérdemlik, li<>”V fcDjt p*y e/./.iik a nevűket,: \ ite/ l a/eka- lír.zlliely -t'.Oh, kass'.i, őrmester, Sziklai, Kova-'*. Lakó óh Kiss rendőrük. Munkájukhoz. >'-zi\ liö! és őszintén fiat Illái Ili lehet. 19 41 ni í I u * 9.  Biámm szín Vűlumikor — nem is olyan régen letiltották n keblünkről, Erdély nagy közlője irta akkor, hogy a keblünk rol beljebb vándorolt — befogadták a sziveink. Ott hordtuk huszonkét esz tendőn keresztül. KOLOZSVÁR, május 0 (Sajár tul.) Nyolc hónapja ismerjük őkel és mégis ni'nde.nnap ielfigve iink rájuk. Mi ,ej?l azt, nogy foga­lommá vá'ir, hogv vará/ai lett a szónak, .'mint kimomljuk: ma:, var ri'mlór. Szemnek és szívnek jólesik, va1 din iy-zor látjuk őket munka közben, vagy s/.ió. lation kívül. Mi res/i a/.t. hogy ug\ a i az őrhelyéin nappal és éjjel. hogy úgy járja éjszakánként ügye­se. az alvó varos utcáit, m.ntha ra volna ír­va: fin u nemzt tér kepv c i'ml R'ad. legye­iéin, öntudat árad !<-nv • I■«.i. Mi a irtka en­nek? Honnan meriri m ml; zt, ami alapja az egyén, a család, a 1 i.s.niaámi és az állam cserének? Régóta foglalkoztat ez a gondolat, inig végre meg4l.il!áKuk ra a magyarázatot. Nap-nap után figyeltük. hogy délelólitönkénT impozáns menetosz opb ui vonul í.e nótázva n sétaíér felöl egv told), mini száztagú deud- erszakasz. Már a nótájuií meglepet'. Az a fi­nom. kellőims, precíz, uoétikus, fegyelmezett uótázás. Kik ezek a fiuk? Miféle különiil- ménv ez? Nézzünk el egv kicsit közéjük. Az otthonukba, .az iskolájukba, oda, ahol neve­lik őket. ahol kiképezik. Hadd nézzük meg. mi'lven is lehel :iz az intézmény, ahonnan kikerül az igazi magyar rendőr! . . . A tanssit&ly otthonában... Benyitunk a Treforl-u.ca 15. számú ház- bü. Szép, nagy, kétemeletes épület. A román uralom alatt itt volt a szigurauc.i vezérfe'l- ügyeiőség. Mo9Í az egész épületet átalaki* tottták, átrendezték, kicsinoisitorlák, ugy- hogy beflülről alig Sehet ráismerni. Ez az épület most a reudőrtanoszlály otthoula, In­nen kerül ki a rendőrség utánpótlása. A ka­pu alatt 24—25 éves fiatal rendőr fogad. Fe­szes vigyázállásban tkszteleg. Kezében könyv, azrr böngészi. Megmutatja; büntető törvény- könyv. Ezt tanulja. Hárem-négy hónappal ezelőtt még falun vo’t valahol a Hargita körül, vagy -a Nagy Magyar Alföldön. Elvé­gezte a kötelező elemi iskolákat. Aztán fed- vételire jelentkezett. Tanulni szeretne. Rend­őr akar lenni. Az intézet parancsnoka dr. Boross Andor remdőrfőfdlügydiő, előzékeny szívélyességgel kalauzod végig a termeken. Ami az első pil­lanatban megragad, az a tökéletes* rend és ragyogó tisztaság. És még valami, amit nyomban fel is jegvzünk: példás fegyelem és a legtisztább bajtársi sze lem. Az ember hirfálenében úgy érzi, mintha kal-cmák mo­dern laktanyájában lenae. Mintaszerűek a hálótermek. És egészségesek, világosak, tisz­ták, magosak. Minden terem parkette-s. Föld­szinten, emoieäen patyolat -tiszta mosdók és toalettek. A földszinten ott a hatalmas für­dőterem. Meleg és hideg viz. Ugyanolyan pompásak a tantermek is. Vau külön bor- bélymühely. Mindenütt a leggondosabb, feg- apróléko’Sabb ÍUiktanya-reod Az ágyak, mint a léniák Sorakoznak és patvolad.rázták. Kü­lön szabómiihd^yie is van Át. intézr nek, ahol Tamás Pál szabómester látja e<'. a ruhajavi- tási munkákat. — „Szebb jövőt!“ — köszön- téssal üdvözöl. MeöC;atte olt játszadozik öt­éves kisleánya. Otthonos, kedves éj tiszta itt minden, mint valami nagyot bméretü úri, ma- gytar udvarházban. Az impresszió ez: egy­részről Szigorú ilaktanyarend. másrészről va­lami roppant finom, otthonos kényelem. Benézünk a konyhába. A szakácsok, mint­ha valami filméin látná az ember őket. Ren­desek, tiszták és kitünően értik a raestíersé- güket. A hatalmas üstökben kész?u áll már az ebéd. Az élelmezés pompás. Ebédre négy fogás: leves, sült, főzelék, tészta Mindig meleg vacsora, reggelire :i deci 'lej cipóval. És mindez napi egy pengő 60 fillérért, amit a tanosztály növendékei a havi 100 pengős fizetésükből fedeznek. Az ember nézi, nézi mindezt és ámuD. .. T zennégy vizsgatantárgy A tantermekben újabb meglepetés vár. Bo- ross Andor főfdlügyelő parancsnok és he­lyettese dr. Demény Gyula felügyelő felelni szólítják a növendékeket. Szolgálati szabály­zatból, történelemből, büntdtőjogból. Pattog­nak a kérdések. És a lecke megy, mint a ka­rikacsapás. Frappáns, rövid válaszok, amit néha jogászok is megirigyelhetnének. Tizen­négy elméleti tantárgyból kell vizsgára ké­szülni és mindegyik tantárgyból külön tan­könyvük van. És micsoda gyönyörűen tudják már a zsinórirást. Három hónap alatt töké- Ict-esse.n elsajálito'ták. A nehéz elméleti ok- taitás mellett minden dáU'lott félnyolctól1 fél- tjzig gyakorlatok a várom sporttelepen. On­nan jönnek haza nótázva a ítegények. — Reggellisnkénr korán jtt fent a befő- terraszokon lo/nudinak —• magyarázza a pa­rancsnok. És ragyog a szeme. amint végig­néz a tanterem padsoraiban ülő ifjú rendőr- rövendékeken. Az 5 szemük is oshllog. A kölcsönös szeretet tükre ez a ragyogás. Rá­nézünk a parancsnokra. Az a korosztály, umc.y nem járhatott az 1014-es világháború ban és nirlVn ott dis/dcg háborús katona tis/.li érdemrendek egyik lt gszebbike, a «zig num iutidis. Észreveszi tekintetünket. Moso lyog. A Kárpátalja visszafoglalásakor kap lám —- mondja, majd .szerényen hozzáteszi 0(1 is rendőrlanosztályt vezettem és nulír reim gyönyörűen á Irak meg hdlyiikel. Most már mindent megértünk. Fis mind:* nckfele.lt a kolozsvári rendőrranoízliúly nő rt Innen kerül ki egy év elán a fiatal, uj ma­gyar rciidőrgcnvráciú, amelytől az ál/lam szigorú fegyelmei. rendszciCt 1 tét, rtörli elválni hűséget és pontosságot, a polgárság pedig udvarias, jó modort k'vvn. HataTozOtllan érezzük: vem az nlhiin, sem a polgárság nem log csalódni bennük. Mindez, simít latinuk eS éreztünk :i körükben, metggyőzött arról, hogy méltók lesznek a magyar rendőr hírne­véhez. Gredinár Aurél. Felmentették a ra&szökteféssel védőit tisztviselőt és fogíiífzőri Szenzációs bünpert tárgyalt a kolozsvári törvényszék KOLOZSX ÍR, májún 9. (Saját tud.) A bűnügyi krónikában szinte egyedülálló bűn­ügyet tárgyalt tegnap a kolozsvári törvény­szék büntető főtárgyibási tanácsa. Az ügyben szereplő tanuk és vádlottak valamennyien az ügyészségi fogiiáz kötelékeibe tartoztak, azonban megváltozott a szerep és nem a bűnö­zők. fegyencck ültek a vádlottak padján, ha­nem egyik volt fogházőr és egyik volt fog- házi tisztviselő, inig a koronatanú: egy rab- lógyi'kosság miatt életfogytiglan elitéit fe- gyenc és két sulyoíau elitéit bűnöző volt. A különös bünper előzményei mult év ok tóber 8-ikára vezethetők vissza. amikor az ügyészségi fogházban szolgálatot teljesítő fog­házőrök estefelé nug'epetieu tapasztalták, hogy a fogház egyik folyosóra nyiló ajtaja nyitva áll. amelyen keresztül valószínűleg né­hány rab eltűnt. Azonnal szigorú vizsgálatot indítottak és megá'lapitották, hogy az egyik zárkából öt elitéit megszökött. Valamennyien veszedelmes bűnözők voltak. Vezérük Sándor Géza rablógyilkosság miatt életfogytiglani kényszermunkára ítélt fegvenc, akinek neve a véresemlékii kaczkói raldógyilkosságtcal kapcsolatban került a bűnügyi krónikába. Sándor Géza, aki életfogytiglani kényszer- munkára lett ítélve, mult év nyarán több társával együtt, ismételt szökési kisérlet után került a kolozsvári fogházba, ahonnan Kupás Zsigmond nevű társával újból megszökött. I Mindkettőjüket elfogták és átkisérték a kn- i lozvári ügyészségi fogházba, ahol kihallgatá- i suk alkalmával úgy Kupás Zsigmond. mint Sándor Géza azt vallották, hogy szökésükben j az egyik volt fogházör. Papp Márton és az j ügyészségi fogház volt tisztviselője. Nagy Sándor voltak segítségükre, akiket Sándor Géza állítólag 300 pengővel megvesztegetett. Vallomásuk a’apján az ügyészség vádat eme't Papp Márton fogházőr és Nagy Sándor volt fogházi tisztviselő ellen. A vádlottakat tegnap vonta felelősségre e törvényszék. Az egyik vádlott néhány évvel ezelőtt, mint elitéit volt a fogház lakója. Nagy Sándort ugyanis a harmincas évek ele­jén bűncselekmények miatt jogerősen elítélte a kolozsvári törvényszék, majd később jó magaviseleté miatt rehabilitálták és mint tisztviselőt alkalmazták a fogház irodájában. Kihallgatásuk alkalmával a vádlottak tagad­ták bűnösségüket és tagadták. hogy a tanúként szereplő szökevény fegyencekkel bármilyen összeköttetésben állottak volna. A tanuk vi­szont körömszakadtáig védték álláspontjukat. Vallomásuk során azonban olyan e’dentmon- dáso kha keveredtek, amelyekből könnyen meg lehetett állapítani a vádak alaptalansá­gát. A. vádlottak mellett 6/őlt Farkas István vallomása is. aki az iinpérium átvételekor s ezt megelőzőleg az interregnum alatt, ideig­lenesen a fogház parancsnoka volt és a leg­jobb véleményt adta a vádlottak akkori mű­ködéséről. Hangoztatta azt is a tanú, hogy az impérium átvétele után teljesen lehetet­lenné vált. hogy foglyok bármelyike is pénzt tarthasson magánál. Itt elesett az a vád, hogy a szökevények péuzzel megvesztegették vol­na a vádlottakat. A bizonyítási e járás befejezése után a vád képviselője, dr. Albrecht Zoltán kir. ügyész a vádat módosítva, csupán gondatlan­ságból okozott fogolyszökés miatt kérte a vádlottak elitélését, mert az egyik tanú, Páll fogházőrmester vallomása szerint vádlottakat ebben az ügyben gondatlanság terheli. A vád­lottak védői: dr. Baróthy István és dr. Szath- mári János ügyvédek bizonyítékok hiányában védenceik felmentését kérték. A törvényszék bizonyitékok hiányában mindkét vádlottat felmentette a vád és kö­vetkezményei a'ól. Az ítéletben a vádlottak és védőik megnyugodtak, mig az ügyész fe- lebbezést jelentett be. Soha nem feledjük cl a perc túl­áradó boldogságát, amikor ismét k' tűzhettük a kokárdáival, a lobogókat és piroj; fehér-zöld áradatukban uj jongva, zokogva térhettünk vissza az édes anya, Magyarország kebelébe. Nemzeti sziliek, győzelmes honvéd lobogónk színei, szent, ünnepi szinek. Csak áhitatosan, megilletődötten kö­zeledhetünk feléjük. A háromszinii lobogóra esküszünk, a lobogóra, amely jelképe annak, hogy vagyunk. Mily mérhetetlen boldogság, hogy isméi ez a három szin, büszkén és bátran a miénk! Mily boldogság, hogy ismét emelt fővel, szabadon mondhatjuk: magyarok vagyunk! De kell e hangoztatni azt, ami változhatatlan lényegünk? Vagy ami­kor hallgatnunk kellett nem vol­tunk e magyarok? Jó és igaz magya­rok? Az örömünnep percei elmúltak és megkezdődtek az országépitö, verej tékes, szürke hétköznapok. Mégis ha az utcákat járjuk, a sze­münk minduntalan megakad a három színen. Úgy és ott, ahol alkalmazzák, — ünneprontás, disszonancia, bls^z- fémia! Mert piros-fehér-zöld a Hen­tes cégtáblája, vig malaccal a köze pén, a cipész reklámja, a pálinkás bütykös, a müselyem-gyártmányok márkája, cégek hirdetése... Mi erdélyiek a szivünkben hordtuk a három szint és ott hordjuk ma is. Nem szeretjük a túlságosan hangos- kodókat, mellüket verőket, tolakodó kát. A három szin szent! Cégérnek használni ízléstelenség, visszataszító és... gyanús! LELEPLEZŐDÖTT A BOSSZÚBÓL TÖR­TÉNT SZABADKAI GYILKOSSÁG. Szabad­káról jelenti a MTI: Április 8-án a városban fejszével agyonverték Ctte István ny. moz­donyvezetőt. Most a véle’Uen folytán kitudó­dott a gyilkosok személye. A csctnikbarcok során agyonlőttek egy orosz emigránst, aki­nek zsebében talált füzeiben részletesen le volt írva az április 8-iki gyilkosság. A fel­jegyzés szerint Pusin Marko szabadkai lakos és Vinicsevics Dragolju kztoina követte el bosszúból a gyilkosságot. Pusin azért hara­gudott Cselére, mert magyar volt és az orosz felijegyzése szerint elérkezettnek látta a bosz- Ezu idejét. Megállapították, hogy a csetnik- harcok során Pusint agyonlőtték, de társa megszökött. Széleskörű nyomozás Indult kéz- rekeri lésére. ROYAL filmsiiühátban Esmbe Csak vasárnap estig. Könnyekig kacagtató magyar vígjáték. Fősz. Bordy Beila, Szilassy László, Latabár és Kiss Manyi. Következő műsorunk: Hollywood éneklő csa ogánva, JEANETTE MACDONALD legfrissebb filmje : Zenés-éneke?, ro­mantikus film, mely­nek premierje nagy esemény volt a fő­városban. — Fősz. Jeanette MacDonald és Nelson Eddy. — A tövéssegyesiiletek megalakítása kőéül követendő ellátás Az Országos Magyar Lövész Szövetség a visszacsatolt keletmagyarországi és erdélyi területen alakítandó lövészegyesületek létesí­tésére vonatkozó eljárást a következőképpen szabályozta: A lövészegyesületek megalakítását előké­szítő bizottságok (akik az alakuló közgyűlés megtartására hatósági engedélyt nyertek 1 forduljanak a területileg i letékes járási, vá­rosi katonai parancsnokságokhoz és igényel­jenek tőlük egységes alapszabálymintákat, Kötclezési Okirat űrlapokat és „Tájékoztató a lövészegyesületek megalaku’ásával és alap- szabályszerü működésével kapcsolatos tudni­valókról“ cimü segédkönyvet. Az alakuló közgyűlés által elfogadott egy­séges a apszabályokai egy pé’dányban kell a törvényhatóság első tisztviselőjének bemu­tatni. Oktatókul az eddigi fe’hivások alapján je­lentkezetteket kel! elsősorban igénybevenni. Az oktatókban való hiány ideiglenes pótlá­sára önként jelentkező tanárok, tanítók és katonai személyek, tisztek és legénység igény- bevehetők. Az egyesületek vezetőségei étesitsenek sze­mélyes kapcsolatot a kötelező lőgyakorlatá­kat és az ifjúsági lövészíanfolyamokat irá­nyitó katonai parancsnokságokkal. Az egységes alapszabályminta szerint meg- ahjíult egyesületek kérjék haladéktalanul az Országos Magyar Lövész Szövetségbe való felvételüket. A kérvényt az Országos Magyar Lövész Szövetség Eidélyi Kerületének főlö- vészmestere (br. Atzél Ede, Kolozsvár, Unió­utca 12. sz.) utján kell a Szövetség igazgató­tanácsához felterjeszteni. Az alapszabályszerü megalakulást az egye­sületek az alakuló közgyü'és napján Írásban jelentsék az Erdélyi Lövészkerület főlövész- mesterének és az Országos Magyar Lövész Szövetség igazgatótanácsának A kiadott egységes alapszabályok szerint a visszacsatolt keleti és erdélyi országrészen lövészegyesületek mindenütt alakithatók, ahol az eredményes működéshez a feltételek megvannak. Városokon több egyesület és lö­vészszakosztály alakítható. Az egyesület nevét (cimél) székhelye után kell elnevezni. Hr. egy városban, községben több iövészegyesiilet alakulna, akkor az egye­sület nevét a székhely megjelölése előtt egy történe'mi névvel is meg kell jelölni. A szo­rosan értelmezett Székelyföldön alakuló egyesületek nevében a székely szónak is ki­fejezésre kell jutnia. Azok az egyesületek, amelyek önerőből tudnak kispuska lövöldét létesíteni, fordulja­nak a szabványteivek (minták) kiadása vé­gett az Országos Magyar Lövész Szövetség­hez. A szabványtervek 2—8 lőállásra készül­tek. A nemzetvédelem e viharálló bástyáit a családra, a családi sportközösségre óhajtjuk felépíteni és ezért az egyesületekbe való fel­vételre az egyes családoknak a céÜövősport- ra számbajöhető összes tagjai figyelembe jö­hetnek, férfiak, nők és gyermekek egyaránt. B FRANKLIN TÁRSULAT KÖNYVK3PI KIADVÁNYAI Vörösmarty Mihály összes küllői müvei Kb. 1000 oldal. Művészi kötésben —-------8.40 «kai Mír: Kárpáíhy Zoltán Szép nyomás és kötés. Kötve 5.20, fűzve 4.— Benedek Élik: Szent finna tavától a Cenk-fetöij A legköltőibb útleírás Erdélyről. Művészi kiállí­tásban, számos mümellékleítel. Kötve 2, fűzve 1.40 Bánó István: Baranyai népmesék A Pázmány Péter Tud amányegyrtem Magyarság­tudományi Intézetének kiadványa. A népi szöveget enyhítés és változtatás nélkül közli. Fűzve 6.— Ezek az árak csak a könyvnapon érvényesek. Siessen előjegyezni! — Minden könyvesboltban és a LEPAGE könyvkereskedésben/Kolozsvár.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents