Ellenzék, 1941. május (62. évfolyam, 99-124. szám)

1941-05-09 / 106. szám

) Megtörténtek az előkészületek az Erdélyi Párt országos gyűlésére KOLOZSVÁR, május 9. (Saját tud ) Nagyjelentőségű ülést tartott csütörtökön este hét órakor Farkaá'utca 7. szám alatti párthelyiségében az Erdélyi Párt kolozsvári tagozatának nagy intézőbizott­sága, A tagok igen nagy szambán jelen­tek meg. A párt képviselőtagjai közül megjelent Albrecht Detfso, Vita Sándor, dr. Tusa Gábor, dr. Bariba Ignác és László Dezső. Ezenkivül a különböző tár­sadalmi rétegekből származó intézőbi- zottaági tagok. Nyirö József tagozati el­nök rövid megnyitójában bejelentette, hogy a párt nagyarányú szervezési mun­kájáról külön beszámoló-ülést fognak tartani. Most csak annyit jegyez meg, hogy Erdély magyarsága teljes mérték­ben megértette a párt célkitűzéseit, zász­lója mögé sorakozott, amit hatalmas tö­megek bizonyítanak. Jó példával előljárt Kolozsvár, ahol a pártnak már több, mint 17.0^0 beiratkozott tagja van. Bo los főtitkár közölte, hogy az értekezlet­ről többen kimentették magukat, köztük Bálint József képviselő. Szász, István, báró Kemény János, dr. Gcley József és mások, I nagygyülési kiküldőitek magváiasitása Ezután rátért a főtitkár a tárgysorozat első pontjára, a párt országos alakuló gyűlésre kiküldendő megbízottak megvá­lasztásának ügyére. Az országos alakuló gyűlés időpontja véglegesen még nincs megállapítva, valószínűleg május 30-a körül lesz. Felemlítette, bogy a szerve­zési szabályzat értelmében először min­den 1000 tag után választottak volna egy nagygyülési kiküldöttet, később azon­ban ezt a szakaszt úgy módosították, hogy minden 500 tag után. Minthogy tizenegy tagot már régebben megválasz­tottak, most még további huszonhat ki­küldött megválasztására van szükség. A jelölést a tagozati iroda elkészítette és nagygyülési kiküldöttekül a következő­ket javasolja: Dr. Asztalos Sándor ügyvéd, báró 'Atzéi E-de földbirtokos, Balázs István kisgazda, dr. Bokor Béla ügyvéd, dr. Boér Elek egyetemi tanár, dr. Boga Alajos kano­nok, státusi előadó, vitéz dr. Biró Gyula gazdasági akadémiai igazgató, dr. Csekey István egyetemi tanár, Deák Ferenc épí­tészmérnök, Demeter Ferenc ipartestüle­ti elnök, Dunky Jenő magántisztviselő, Demeter Béla lapszerkesztő. György Dé­nes tanár, dr. Erszényes Samu és dr. Hatfaludi Pál ügyvédek, Jakab Géza hír­lapíró, dr. Jelen Gyula földbirtokos, br. Kemény János elnökigazgató. Kun Jó­zsef mechanikus, Leitersdorf er Sándor kereskedő, Lengyel Albert nyomdaigaz­gató, Lehőcz József kereskedő, Lenkey Lajos munkás, Maksay Albert teológiai tanár, Málnássy Tivadar hírlapíró, dr. Mócsy Károly ügyvéd, Olajüs Domokos lapszerkesztő, Pálffy Tibor vasmunkás, Rimanóczy Kálmán gyáros. Szalay Mik­lós bankigazgató, Szilágyi András kisgaz­da. Tárcza Bertalan zenetanár, Török | Árpád mészáros, Uram Antal borbély- mester, Zágoni Szabó Mihály kisgazda, Zathureczky Gyula lapszerkesztő, Zudor István igazgaó, Zsulyeviis Mátyás nyom­davezető. Hivatalból tagok: Nyirö József, dr. Geley József egyetemi tanár, Rácz Mi­hály építőmester, felsőházi tag, Botos János, dr. Betnád Ágoston és dr. Lu- hácsy József ügyvédek. Szabó György, E. Felméry József, Szabó Imre a vasúti nyugdíjasok elnöke, Deák Ferenc aszta­losmester és Lipcsey Ákos. A közgyűlés a javaslatot egyhangúlag elfogadta. Az elnök ezután be jelentette, hogy a nagygyűlésre számos vidéki kiküldött fog érkezni, akiknek elszállásolásáról gondos­kodni a tagozat feladata lesz. Meg kell mutatni a magyaros vendéglátást. Fel­kértje Botos főtitkárt, tegyen idevonat- kozóan javaslatot. A főtitkár szerint a me­gyei és a városi tagozatok részéről egyen­ként 25—30 kiküldött részvételére, össze­sen tehát mintegy hat-hétszáz kiküldött­re lehet számítani. A nagygyűlést a Ca­pitol mozgóban, esetleg a magyar szín­házban, vagy Mátyás király diákházban tervezik és ennek végleges eldöntése at­tól függ, hogy a vidéki tagozatok részé­ről hány kiküldöttet fognak előzetesen bejelenteni. Igen fontos kérdés a lakás­felajánlások ügye, amelyet a tagozati iro­da fog végezni, számítva a város magyar­ságának megértő segítségére, mert a szál­lodai elhelyezés lehetősége nem elegen­dő. László Dezső képviselő felhívta a fi­gyelmet arra, hogy a gyi.b's kezdeti idő­pontjának kijelölésénél legyenek figye­lemmel a székelyföldről jövő kiküldöttek érkezési időpontjára és arra, hogy az egyetlen vonattal még aznap el is tudja­nak utazni. Az elnök megjegyzi, hogy a nagygyű­lést délelőtt 9 órai kezdettel fogják meg tartani, tehát erre a szempontra figye­lemmel lesznek. Botos főtitkár bejelentette, hogy .» nagygyülési kiküldöttek külön mcglmül és szavazási meghatalmazást jegyet kap­nak, de a kolozsvári intézőbizottság öez- szes tagjai is hivatalosak a nagygyűlésre szavazati jog nélkül. Az értekezlet az előterjesztést elfogad­ta és a titkárságot megbízta az elszállá­solás, illetve a nagygyűlés előkészítésének munkájával. I szociális szakosztály Nyíró József elnök ezután a tárgysoro zat következő pontjára, a szociális szak­osztály felállításának ügyére tért át. Fel­említette, hogy ennek a tervnek végleges megoldása azért késett, mert a párt az erdélyi magyar szövetséget, illetve a be­lőle alakult tizes szervezetet kívánta a párt szociális tevékenységének központ­jába állítani. Miután azonban az erdélyi magyar szövetség munkáját nem fejthet­te ki a kívánt mértékben, a tizes szerve­zet pedig beleilleszkedett a város szociá­lis gondoskodásának kereteibe, újból szükségessé vált a nagyfontosságu szociá­lis szakosztály munkakörét a már meg­alakult munkásszakosztályra bízni, mint amely a tárgyi és helyi ismeretek teljes birtokában van. A muukásszakosztály igy kiszélesedő szerepkorhoz jut, mert a párt az úgynevezett szociális gondosko­dás munkájának igen nagy szerepet szán a maga keretei között. Kérje tehát annak a javaslatnak elfogadását, hogy ezt a meg­oldást az intézőbizottság tegye magáévá. Nagy hangulat A harctéri események némi pihenésre szánták magukat és a külpolitikai küzdel­mek is látszólag ideiglenes nyugovóra ke­rültek a kontinensen. Az ágyuk és tankok mély dübörgése, a repülőgépek és golyó­szórók éles kattogása csak messziről hang­zik, Észak“ s Keletafrika forró mezőiről s a külpolitika is távol tőlünk izzik, mint­egy hamu alatt.: Mezopotámia „édenkeit- jébenAnatoliában, az urah sivatagok­ban, az Újvilágban és a rejtélyes orosz pusztákon. A nagy távlatok s talán ezért a nagy lehetőségek hazájában Ami az Aegei-szigetvilágban történik: egy lánco­lat építése a Balkántól Oodekanezos vég­ső támaszpontjáig, végső rezgése az utol­só háborús mozdulatnak; ázni távol Ke- letázsia és a Csendes-óceánon a japán— kínai és japán—angolszász érdekhullámain ring, ami Svédország, vagy Vichy, vagy Gibraltár körül ködlik, mind megszokott és ezért már csak enyhe izgalma „ko­runk hősének“ és az atlanti csata is idült egészen. Mégis nagy hangulatban va­gyunk, függetlenül a látható, vagy látha­tatlan esményéktől. Éppen itt a hangsúly: független hangulatban. Uj nagy hangulat­ban. A ‘csúcspont hangulatában. Szinte széditőn és általánosságban tart ujjai he­gyén ez a nagy hangulat. Hogy igy mond­juk: rejtelmes szálakkal fűzve magához. Megérzéseket ébresztőén, szinte a Wundt- félé tudat küszöb alatt kihajtott gyökcr- szálakból párologva fölfelé az egyes em­ber legbensőbb leikébe. Sejtjük és érez­zük, hogy nagy események, talan döntő csmények, az eddig bőségesen ránk zuduh eseményeknél gigantikusabb események elé tol bennünket a szalmájára lustái- I kodónak látszó idő. Olyan események elé, amelyekben a történelmi végzet, most már végleg kifejezi akaratát, de amelye­ket csak általános és bizonytalan és rej’ telmes körvonalakban sejditünk. j Nem tagadjuk, hogy még súlyos hatás­sal van mindenkire a Balkán-háború vik léim gyors cselekvénye és Hitler beszéde; mi, magyarok a Délvidélc visszatérése után lelkesiiltséggel vállaljuk az uj feladato­kat s minden alkotó elemünk felforralt érdekével készülünk a magyar államterü­let integritásának újabb és újabb lehető­ségeire. Váratlanul fölizgat az iraki és egyetemes arab válság, melybe belecsatla­kozik Törökország és Iran jövendője is. Természetesen, mint mindenki a világon, foglalkozunk a meg-megujuló kérdéssel, mi lesz Gibraltárral, mi lesz az angol szi­getek állandó pusztításából, mi lesz a vé­ge a tűzzel való játéknak, mely az USA' ban egyre szenvedélyesebbé válik? Ámde mindez csak a lelkünk legkülsőbb rétegeit öntözi meg állandó záporaival: ez a min­dennapi foglalkozásunk, szinte mondhat­nák: a mindennapi kenyerünk. Ami most eluralkodik rajtunk, az mész- szebb és hatalmasabb méretben van! A nagy hangulat mélyebben tanyázik a napi események alatt, ezért meleg káprázat kö­dében kéklik s Iá jutva körül felhőzi a saj­tóban és politikában uralkodó ezt a gon­dolatot: „a héiboru zárófejezete kezdő­dik“. Igen, ez a magja nagy hangu- latiistókösünknek és fénycsóvája ráterül az egész földre. Most zúdulnak elé és áradnak meg a döntést hozó események —• gondoljuk — a háborút hamarosan be­fejező események. A villámháborunak csak villámgyors befejezése lehet — érezzük. Amelyet hirtelen és váratlanul idéz elő majd az összes készülődő hatalmaknak a küzdelembe ugrása, a gazdasági harc vég­ső kimenetele, a bukásra rendelt világ­hatalmak gyors összeomlása. Nyilván a döntő események nyomán döntő eredmé­nyeknek is kell érkezniük - Hosszú időre végleg el kell intézni n mai történelem összefüggő kérdéseit s az emberiség sor­sát hosszú időre megállapítani. Ebből a két mély forrásból merit a nagy hangú lat: a döntő esemény és a döntő ered­mény sejtelméből. Ebben a gigantikus kan gúláiban a ma­gyarságnak is elsőrendű része van és ez­ért sorsának elsőrendű lehetőségeit me­rítheti belőle. A nagy hangulat alkalmas rá, hogy minden erőnket felfokozzuk minden eddiginél magasabb hivatástudat kiképzésére és ennek biztos érvényesité* sére. Soha ily közel nem szárnyaltunk 1686 óta történelmi végzetünk trónusá­hoz. Ha erős öntudattal és minden erőnk­kel felkészülünk és kitartunk, akkor nemcsak 1918—1920 vészes következmé­nyeit háríthatjuk el, nemcsak tíz Árpádok birodalmát állíthatjuk helyre, hanem dű­lőre fogjuk juttatni a dunai problémát, megoldjuk a nemzetiségi kérdést és a ma­gyar köznép szociális érdekeit. Lehetőség és hivatás egész közel ért egymáshoz. Ha nemcsak átéljük a ma uralkodó nagy han­gulatot, hanem lelkesen és erősen meg is éljüJí azt, ha nemcsak nézzük a történel­mi szellem uszályának suhanását, de meg is ragadjuk szegélyét, az ezeresztendő ka­tasztrófáit mind jóvátehetjiik egy szem­pillantás alatt és az örök jövendőt bizto­síthatjuk magunknak. Az elnöki előterjesztést tgyhangulag el' fogadták. Magyar nap rendezése Nyirö elnök ezután bejelentette, hogy a nemzeti érzés és a magyarság összetar­tásának fokozása érdekébe*» felvetődött az a terv, hogy a szászok példájára, akik május elsején minden szasziakta terüle­ten az osszeä társadalmi rétegek bevoná­sával megölik a szászok napját, a párt rendezze meg évről-évre a magyar napot, amely egész Erdélyre kiható jelentőségű lenne. A gondolatnak történeti alátá­masztást kivannak adui azzal, hogy az 1348 május 30án történt unió évfordu­lójának napján, vagy legalább is az unió hetében lehetőleg ünnepnapon tartják meg ezt a szép ünnepséget, a magyarság minden társadalmi rétegének szervével és intézményének bevonásával. A részletek kidolgozására a párt vezetőségét bízták meg, amely maga mellé bizottságot fog bevonni. Az indítványok során Pálffy László olyan értelemben kérte a jelenlevő kép­viselők és a part közbenjárását, hogy minden hatóság fogadja el szükség esetén eredeti keresztlevélként a közjegyzőileg hitelesített másolatokat. Sok esetben négy-öt helyre kell különösen az iparen­gedélyek revíziójánál benyújtani a ke­resztlevelet és azt mindenüvé eredeti alakban nem lehet. Szabó Imre javasolta, hogy az orszá­gos nagygyűlés időpontjának kitűzésénél legyenek figyelemmel arra, hogy május 30-a és junius 1-e között rendezik meg évről-évre Csikromlyón a székelység ha­gyományos nagy búcsúját, amely a szé­kelyföldi vezető rétegeket a nagygyűlé­sen való részvételben gátolná. Az elnök­ség kijelentette, hogy erre figyelemmel lesznek. 3 sí* Dr. Hantid/János javasolta, hogy a párt terveztessen jelvényt a tagok számára. A javaslatot elvben elfogadták. Demeter Ferenc az ipar és kereskede­lem különböző adósérelmeit, illetve kí­vánságait tette szóvá, elsősorban is a rt* gebbi román megszállás alatti igazságta­lan adókivetések revízióját, majd felem­lítette, hogy a régi adóhátralékok tör­lesztésénél az egész adóösszeg utáni ka­matot levonják a törlesztésből és csak a fennmaradó részt forditják tőketörlesz- tésre. Végül a magyar jogrendszerben nem ismert, de a románok idejéből visz- szamaradt közegészségügyi illetékek el­törlése iránt kért közbenjárást. Dr. Tusa Gábor képviselő kijelentette, hogy a magyar törvények értelmében kö­zös kéréssel nem lehel a sérelmek ügyé­ben eljárni, hanem csakis egyéni kérel­mek alapján. Arra hívta fel tehát De­meter ipartestületi elnököt, hogy erre a tényre figyelmeztesse az érdekelt iparo­sokat és kereskedőket. A helyi pénzügy­igazgatóságnál egyébként a pártvezetőség eljár a kívánságok ügyében. A kérdéshez még hozzászólt Dunky Jenő, aki az adó­kivelő bizottságok megalakításának ki­sürgetését javasolta és Hadházy Sándor, aki olyau értelemben kért a párttól köz­benjárást, hogy az uj házak adómentes­ségét biztosíttassák a kormányzat révén. Dr. Tusa képviselő válaszában közölte, hogy a kérdés megoldásának gazdasági okok mellett politikai háttere is van, re­mélhető azonban, hogy felvidéki mintá­ra, Erdélyben is a kormányzat megértés­sel oldja meg ezt a kérdést és az 1940 szeptember 1. előtti uj házadómentessé' gi kérelmeket is a lehetőségig f igy elemim veszi. Szabó Imre 8000 nyugdíjas vasutas ne­vében, mint a vasutas nyugdíjasok elnö­ke, arra hivta fel a párt figyelmét, hogy a vasúti nyugdíjasoktól a személyi lapokat és egyéb okmányokat nyugdijuk megfe­lelő revíziója ügyében még nem kérték be, pedig ez már más állami, vagy köz- nyugdijasoknál régen megtörtént. Albrecht Dezső képviselő közölte, hogy a vasutasok óhaját a közlekedésügyi mi­niszter elé terjeszti. Végül Nyirö elnök köszönetét mondott a megjelenteknek és a felszólalóknak, majd az intézőbizottsági ülést bezárta. (tv. gy.) 1 A BUKARESTI MAGYAR KÖVETSÉG KATONAI ATTASÉJA KIHALLGATÁSON VOLT MIHÁLY KIRÁLY NÁL Bukarestből jelenti a MTI: Szántay Jenő vezérkari alez­redest, a bukaresti magyjr követség katonai attaséját a király csütörtökön délután kihall­gatáson fogadta.

Next

/
Thumbnails
Contents