Ellenzék, 1941. május (62. évfolyam, 99-124. szám)
1941-05-09 / 106. szám
) Megtörténtek az előkészületek az Erdélyi Párt országos gyűlésére KOLOZSVÁR, május 9. (Saját tud ) Nagyjelentőségű ülést tartott csütörtökön este hét órakor Farkaá'utca 7. szám alatti párthelyiségében az Erdélyi Párt kolozsvári tagozatának nagy intézőbizottsága, A tagok igen nagy szambán jelentek meg. A párt képviselőtagjai közül megjelent Albrecht Detfso, Vita Sándor, dr. Tusa Gábor, dr. Bariba Ignác és László Dezső. Ezenkivül a különböző társadalmi rétegekből származó intézőbi- zottaági tagok. Nyirö József tagozati elnök rövid megnyitójában bejelentette, hogy a párt nagyarányú szervezési munkájáról külön beszámoló-ülést fognak tartani. Most csak annyit jegyez meg, hogy Erdély magyarsága teljes mértékben megértette a párt célkitűzéseit, zászlója mögé sorakozott, amit hatalmas tömegek bizonyítanak. Jó példával előljárt Kolozsvár, ahol a pártnak már több, mint 17.0^0 beiratkozott tagja van. Bo los főtitkár közölte, hogy az értekezletről többen kimentették magukat, köztük Bálint József képviselő. Szász, István, báró Kemény János, dr. Gcley József és mások, I nagygyülési kiküldőitek magváiasitása Ezután rátért a főtitkár a tárgysorozat első pontjára, a párt országos alakuló gyűlésre kiküldendő megbízottak megválasztásának ügyére. Az országos alakuló gyűlés időpontja véglegesen még nincs megállapítva, valószínűleg május 30-a körül lesz. Felemlítette, bogy a szervezési szabályzat értelmében először minden 1000 tag után választottak volna egy nagygyülési kiküldöttet, később azonban ezt a szakaszt úgy módosították, hogy minden 500 tag után. Minthogy tizenegy tagot már régebben megválasztottak, most még további huszonhat kiküldött megválasztására van szükség. A jelölést a tagozati iroda elkészítette és nagygyülési kiküldöttekül a következőket javasolja: Dr. Asztalos Sándor ügyvéd, báró 'Atzéi E-de földbirtokos, Balázs István kisgazda, dr. Bokor Béla ügyvéd, dr. Boér Elek egyetemi tanár, dr. Boga Alajos kanonok, státusi előadó, vitéz dr. Biró Gyula gazdasági akadémiai igazgató, dr. Csekey István egyetemi tanár, Deák Ferenc építészmérnök, Demeter Ferenc ipartestületi elnök, Dunky Jenő magántisztviselő, Demeter Béla lapszerkesztő. György Dénes tanár, dr. Erszényes Samu és dr. Hatfaludi Pál ügyvédek, Jakab Géza hírlapíró, dr. Jelen Gyula földbirtokos, br. Kemény János elnökigazgató. Kun József mechanikus, Leitersdorf er Sándor kereskedő, Lengyel Albert nyomdaigazgató, Lehőcz József kereskedő, Lenkey Lajos munkás, Maksay Albert teológiai tanár, Málnássy Tivadar hírlapíró, dr. Mócsy Károly ügyvéd, Olajüs Domokos lapszerkesztő, Pálffy Tibor vasmunkás, Rimanóczy Kálmán gyáros. Szalay Miklós bankigazgató, Szilágyi András kisgazda. Tárcza Bertalan zenetanár, Török | Árpád mészáros, Uram Antal borbély- mester, Zágoni Szabó Mihály kisgazda, Zathureczky Gyula lapszerkesztő, Zudor István igazgaó, Zsulyeviis Mátyás nyomdavezető. Hivatalból tagok: Nyirö József, dr. Geley József egyetemi tanár, Rácz Mihály építőmester, felsőházi tag, Botos János, dr. Betnád Ágoston és dr. Lu- hácsy József ügyvédek. Szabó György, E. Felméry József, Szabó Imre a vasúti nyugdíjasok elnöke, Deák Ferenc asztalosmester és Lipcsey Ákos. A közgyűlés a javaslatot egyhangúlag elfogadta. Az elnök ezután be jelentette, hogy a nagygyűlésre számos vidéki kiküldött fog érkezni, akiknek elszállásolásáról gondoskodni a tagozat feladata lesz. Meg kell mutatni a magyaros vendéglátást. Felkértje Botos főtitkárt, tegyen idevonat- kozóan javaslatot. A főtitkár szerint a megyei és a városi tagozatok részéről egyenként 25—30 kiküldött részvételére, összesen tehát mintegy hat-hétszáz kiküldöttre lehet számítani. A nagygyűlést a Capitol mozgóban, esetleg a magyar színházban, vagy Mátyás király diákházban tervezik és ennek végleges eldöntése attól függ, hogy a vidéki tagozatok részéről hány kiküldöttet fognak előzetesen bejelenteni. Igen fontos kérdés a lakásfelajánlások ügye, amelyet a tagozati iroda fog végezni, számítva a város magyarságának megértő segítségére, mert a szállodai elhelyezés lehetősége nem elegendő. László Dezső képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy a gyi.b's kezdeti időpontjának kijelölésénél legyenek figyelemmel a székelyföldről jövő kiküldöttek érkezési időpontjára és arra, hogy az egyetlen vonattal még aznap el is tudjanak utazni. Az elnök megjegyzi, hogy a nagygyűlést délelőtt 9 órai kezdettel fogják meg tartani, tehát erre a szempontra figyelemmel lesznek. Botos főtitkár bejelentette, hogy .» nagygyülési kiküldöttek külön mcglmül és szavazási meghatalmazást jegyet kapnak, de a kolozsvári intézőbizottság öez- szes tagjai is hivatalosak a nagygyűlésre szavazati jog nélkül. Az értekezlet az előterjesztést elfogadta és a titkárságot megbízta az elszállásolás, illetve a nagygyűlés előkészítésének munkájával. I szociális szakosztály Nyíró József elnök ezután a tárgysoro zat következő pontjára, a szociális szakosztály felállításának ügyére tért át. Felemlítette, hogy ennek a tervnek végleges megoldása azért késett, mert a párt az erdélyi magyar szövetséget, illetve a belőle alakult tizes szervezetet kívánta a párt szociális tevékenységének központjába állítani. Miután azonban az erdélyi magyar szövetség munkáját nem fejthette ki a kívánt mértékben, a tizes szervezet pedig beleilleszkedett a város szociális gondoskodásának kereteibe, újból szükségessé vált a nagyfontosságu szociális szakosztály munkakörét a már megalakult munkásszakosztályra bízni, mint amely a tárgyi és helyi ismeretek teljes birtokában van. A muukásszakosztály igy kiszélesedő szerepkorhoz jut, mert a párt az úgynevezett szociális gondoskodás munkájának igen nagy szerepet szán a maga keretei között. Kérje tehát annak a javaslatnak elfogadását, hogy ezt a megoldást az intézőbizottság tegye magáévá. Nagy hangulat A harctéri események némi pihenésre szánták magukat és a külpolitikai küzdelmek is látszólag ideiglenes nyugovóra kerültek a kontinensen. Az ágyuk és tankok mély dübörgése, a repülőgépek és golyószórók éles kattogása csak messziről hangzik, Észak“ s Keletafrika forró mezőiről s a külpolitika is távol tőlünk izzik, mintegy hamu alatt.: Mezopotámia „édenkeit- jébenAnatoliában, az urah sivatagokban, az Újvilágban és a rejtélyes orosz pusztákon. A nagy távlatok s talán ezért a nagy lehetőségek hazájában Ami az Aegei-szigetvilágban történik: egy láncolat építése a Balkántól Oodekanezos végső támaszpontjáig, végső rezgése az utolsó háborús mozdulatnak; ázni távol Ke- letázsia és a Csendes-óceánon a japán— kínai és japán—angolszász érdekhullámain ring, ami Svédország, vagy Vichy, vagy Gibraltár körül ködlik, mind megszokott és ezért már csak enyhe izgalma „korunk hősének“ és az atlanti csata is idült egészen. Mégis nagy hangulatban vagyunk, függetlenül a látható, vagy láthatatlan esményéktől. Éppen itt a hangsúly: független hangulatban. Uj nagy hangulatban. A ‘csúcspont hangulatában. Szinte széditőn és általánosságban tart ujjai hegyén ez a nagy hangulat. Hogy igy mondjuk: rejtelmes szálakkal fűzve magához. Megérzéseket ébresztőén, szinte a Wundt- félé tudat küszöb alatt kihajtott gyökcr- szálakból párologva fölfelé az egyes ember legbensőbb leikébe. Sejtjük és érezzük, hogy nagy események, talan döntő csmények, az eddig bőségesen ránk zuduh eseményeknél gigantikusabb események elé tol bennünket a szalmájára lustái- I kodónak látszó idő. Olyan események elé, amelyekben a történelmi végzet, most már végleg kifejezi akaratát, de amelyeket csak általános és bizonytalan és rej’ telmes körvonalakban sejditünk. j Nem tagadjuk, hogy még súlyos hatással van mindenkire a Balkán-háború vik léim gyors cselekvénye és Hitler beszéde; mi, magyarok a Délvidélc visszatérése után lelkesiiltséggel vállaljuk az uj feladatokat s minden alkotó elemünk felforralt érdekével készülünk a magyar államterület integritásának újabb és újabb lehetőségeire. Váratlanul fölizgat az iraki és egyetemes arab válság, melybe belecsatlakozik Törökország és Iran jövendője is. Természetesen, mint mindenki a világon, foglalkozunk a meg-megujuló kérdéssel, mi lesz Gibraltárral, mi lesz az angol szigetek állandó pusztításából, mi lesz a vége a tűzzel való játéknak, mely az USA' ban egyre szenvedélyesebbé válik? Ámde mindez csak a lelkünk legkülsőbb rétegeit öntözi meg állandó záporaival: ez a mindennapi foglalkozásunk, szinte mondhatnák: a mindennapi kenyerünk. Ami most eluralkodik rajtunk, az mész- szebb és hatalmasabb méretben van! A nagy hangulat mélyebben tanyázik a napi események alatt, ezért meleg káprázat ködében kéklik s Iá jutva körül felhőzi a sajtóban és politikában uralkodó ezt a gondolatot: „a héiboru zárófejezete kezdődik“. Igen, ez a magja nagy hangu- latiistókösünknek és fénycsóvája ráterül az egész földre. Most zúdulnak elé és áradnak meg a döntést hozó események —• gondoljuk — a háborút hamarosan befejező események. A villámháborunak csak villámgyors befejezése lehet — érezzük. Amelyet hirtelen és váratlanul idéz elő majd az összes készülődő hatalmaknak a küzdelembe ugrása, a gazdasági harc végső kimenetele, a bukásra rendelt világhatalmak gyors összeomlása. Nyilván a döntő események nyomán döntő eredményeknek is kell érkezniük - Hosszú időre végleg el kell intézni n mai történelem összefüggő kérdéseit s az emberiség sorsát hosszú időre megállapítani. Ebből a két mély forrásból merit a nagy hangú lat: a döntő esemény és a döntő eredmény sejtelméből. Ebben a gigantikus kan gúláiban a magyarságnak is elsőrendű része van és ezért sorsának elsőrendű lehetőségeit merítheti belőle. A nagy hangulat alkalmas rá, hogy minden erőnket felfokozzuk minden eddiginél magasabb hivatástudat kiképzésére és ennek biztos érvényesité* sére. Soha ily közel nem szárnyaltunk 1686 óta történelmi végzetünk trónusához. Ha erős öntudattal és minden erőnkkel felkészülünk és kitartunk, akkor nemcsak 1918—1920 vészes következményeit háríthatjuk el, nemcsak tíz Árpádok birodalmát állíthatjuk helyre, hanem dűlőre fogjuk juttatni a dunai problémát, megoldjuk a nemzetiségi kérdést és a magyar köznép szociális érdekeit. Lehetőség és hivatás egész közel ért egymáshoz. Ha nemcsak átéljük a ma uralkodó nagy hangulatot, hanem lelkesen és erősen meg is éljüJí azt, ha nemcsak nézzük a történelmi szellem uszályának suhanását, de meg is ragadjuk szegélyét, az ezeresztendő katasztrófáit mind jóvátehetjiik egy szempillantás alatt és az örök jövendőt biztosíthatjuk magunknak. Az elnöki előterjesztést tgyhangulag el' fogadták. Magyar nap rendezése Nyirö elnök ezután bejelentette, hogy a nemzeti érzés és a magyarság összetartásának fokozása érdekébe*» felvetődött az a terv, hogy a szászok példájára, akik május elsején minden szasziakta területen az osszeä társadalmi rétegek bevonásával megölik a szászok napját, a párt rendezze meg évről-évre a magyar napot, amely egész Erdélyre kiható jelentőségű lenne. A gondolatnak történeti alátámasztást kivannak adui azzal, hogy az 1348 május 30án történt unió évfordulójának napján, vagy legalább is az unió hetében lehetőleg ünnepnapon tartják meg ezt a szép ünnepséget, a magyarság minden társadalmi rétegének szervével és intézményének bevonásával. A részletek kidolgozására a párt vezetőségét bízták meg, amely maga mellé bizottságot fog bevonni. Az indítványok során Pálffy László olyan értelemben kérte a jelenlevő képviselők és a part közbenjárását, hogy minden hatóság fogadja el szükség esetén eredeti keresztlevélként a közjegyzőileg hitelesített másolatokat. Sok esetben négy-öt helyre kell különösen az iparengedélyek revíziójánál benyújtani a keresztlevelet és azt mindenüvé eredeti alakban nem lehet. Szabó Imre javasolta, hogy az országos nagygyűlés időpontjának kitűzésénél legyenek figyelemmel arra, hogy május 30-a és junius 1-e között rendezik meg évről-évre Csikromlyón a székelység hagyományos nagy búcsúját, amely a székelyföldi vezető rétegeket a nagygyűlésen való részvételben gátolná. Az elnökség kijelentette, hogy erre figyelemmel lesznek. 3 sí* Dr. Hantid/János javasolta, hogy a párt terveztessen jelvényt a tagok számára. A javaslatot elvben elfogadták. Demeter Ferenc az ipar és kereskedelem különböző adósérelmeit, illetve kívánságait tette szóvá, elsősorban is a rt* gebbi román megszállás alatti igazságtalan adókivetések revízióját, majd felemlítette, hogy a régi adóhátralékok törlesztésénél az egész adóösszeg utáni kamatot levonják a törlesztésből és csak a fennmaradó részt forditják tőketörlesz- tésre. Végül a magyar jogrendszerben nem ismert, de a románok idejéből visz- szamaradt közegészségügyi illetékek eltörlése iránt kért közbenjárást. Dr. Tusa Gábor képviselő kijelentette, hogy a magyar törvények értelmében közös kéréssel nem lehel a sérelmek ügyében eljárni, hanem csakis egyéni kérelmek alapján. Arra hívta fel tehát Demeter ipartestületi elnököt, hogy erre a tényre figyelmeztesse az érdekelt iparosokat és kereskedőket. A helyi pénzügyigazgatóságnál egyébként a pártvezetőség eljár a kívánságok ügyében. A kérdéshez még hozzászólt Dunky Jenő, aki az adókivelő bizottságok megalakításának kisürgetését javasolta és Hadházy Sándor, aki olyau értelemben kért a párttól közbenjárást, hogy az uj házak adómentességét biztosíttassák a kormányzat révén. Dr. Tusa képviselő válaszában közölte, hogy a kérdés megoldásának gazdasági okok mellett politikai háttere is van, remélhető azonban, hogy felvidéki mintára, Erdélyben is a kormányzat megértéssel oldja meg ezt a kérdést és az 1940 szeptember 1. előtti uj házadómentessé' gi kérelmeket is a lehetőségig f igy elemim veszi. Szabó Imre 8000 nyugdíjas vasutas nevében, mint a vasutas nyugdíjasok elnöke, arra hivta fel a párt figyelmét, hogy a vasúti nyugdíjasoktól a személyi lapokat és egyéb okmányokat nyugdijuk megfelelő revíziója ügyében még nem kérték be, pedig ez már más állami, vagy köz- nyugdijasoknál régen megtörtént. Albrecht Dezső képviselő közölte, hogy a vasutasok óhaját a közlekedésügyi miniszter elé terjeszti. Végül Nyirö elnök köszönetét mondott a megjelenteknek és a felszólalóknak, majd az intézőbizottsági ülést bezárta. (tv. gy.) 1 A BUKARESTI MAGYAR KÖVETSÉG KATONAI ATTASÉJA KIHALLGATÁSON VOLT MIHÁLY KIRÁLY NÁL Bukarestből jelenti a MTI: Szántay Jenő vezérkari alezredest, a bukaresti magyjr követség katonai attaséját a király csütörtökön délután kihallgatáson fogadta.
