Ellenzék, 1941. május (62. évfolyam, 99-124. szám)
1941-05-09 / 106. szám
1 yj p 7 < Extern. 0 r ű 2 á ? h i z t- kő:vyvtá;u BUDAPEST ÍRA IQ FILLÉR Szerkesztfiség és kiadóhivatal: Kolozsvár, lfusso!íni-út 4. Telefon: 11—09. Nvomúa : Egyetem-utca 8. szám. Telefon sz.: 29 — 23 ALAPÍTOTTA: BS RT Hl MIKLÓS Kiadótulajdonos: Kolozsvár. Előfizetési negyedévre 8. félévre 18, P ß L L R S R. T. árak: havonta 2.78, egész évre 32 pengő. LXII. ÉVFOLYAM, 106. SZÁM. PÉNTEK KOLOZSVÁR, 1941 MÁJUS 9. Az erdélyi román telepesek irta: DEMETER BÉLI A román hagyaték felszámolása minden bizonnyal hosszabb időt vesz majd igénybe. A Paris körűi teremtett állam kormányzati tényezői és egész értelmiségi, továbbá közhivatalnoki ré tege, mesterien értett ahhoz, hogyan lehet fajtáját mélyrehatóan erősítenie és támogatnia. Kevésbé rágódtak formaságokon, hanem csak egy célt tar tottak szem előtt: hogyan képesek ők mélyebb gyökeret ereszteni abba a földbe, amelyre ezer esztendővel ezelőtt a mi honfoglaló őseink lépteik. Az eszközöik megváló gátasában és a vele járó következmények megítélésében a legkevésbé sem kényeskedők. Gyorsan emelkedni, szédületes iramban erősödni és gyarapodni ott és úgy, ahogyan le hét, ez volt a jelszó. A többi kiélő népek sorsa és kenyere nem okozott kü Kínosé bb gondot számukra. Egy ilyen uralom nyomainak végle ges eltüntetése tehát nem egy-két hónap kérdése. Vannak azonban parancs- szerű követelmények: a munkaterület teljes és hiánytalan megismerése. Vaj jón ki állapíthatja meg mindezt, vájjon tkii adhat útbaigazítást, vájjon ki hívhatja feil a kormányzat és társadalom figyelmét e problémákra, ha nem maguk az erdélyiek, mert hiszen az anyaországiból jött legkiválóbb és ügy bűz góbb segítő testvérünk isi legfeljebb csak sötétben, bizonytalanul és céltíté- vesztően járhat el, ha mi nem ragadjuk meg a kezét és nem gyújtunk neki világot afelé a sötétség felé. melybe vissza kell a munka érdekében tekintenünk. És talán sehol sincsen erre nagyobb szükség, mint éppen a román hagyaték felszámolásánál, ahol a problémák végeláthatatlan sora kígyózik összevisszaságban az alapos tanulmányozó e’őtt. Itt van mindjárt az erdélyi román telepítések ügye, mellyel kettős célt ki vántak elérni: az egykori nyugati határsávban akartak „román etnikai védővonalat“ alkotni, a városokban és falvakban pedig letelepíteni a főleg ó-királyságból érkező hivatalnoki kart, a papot és a tanítót. Mi csak hirdetjük Széchenyi örökéletü törvényét „akié a föld, azé az ország“, de céltudatosan ezt — valljuk be — a román súg valósította meg. Utalhatnánk a háboruelőtti erdélyi tér veszteségekre, de az akkori helyzetet talán jobban ismerik általában, mint a mait. Az erdélyi román telepítési akciót 1926-ban kezdték el. Bihar, Szatmár és Ugocsamegyékben, a volt trianoni határ mentén, a magyar birtokosoktól elvett területekről Versesei József dr. egyetemi tud. intézeti tanár, az EMGE sía tisztikai ügyosztályának vezetője, egyik tanulmányában kimutatja, hogy e területeken 23.500 kát. holdon 1842 telepes családot helyeztek e<I. Vidékenként a megoszlás; Biharmegyében: Gyapjú, Hegyközkovácsi, Szalárd, Biharfélegy- háza, Bihardiószeg, Kiskort határában. Szatmármegyében; Szaniszíó, Csorna- köz, Nagykároly, Mezőterem, Genes, Krasznaszentmiklós. Börvely, Doma- hida, Királydaróc, Szakasz, Erdőd, Meggyes, Nagymadarász, Szamosdomb, Csengerbagos, Vetés, Szatmárnémeti, Lázári, N agy pe le cslke, Szárazberek, Miko'a, Bctiz, Szatmárudvari, Sárköz és Józsefháza határában. Ugocsamegyé- ben pedig Turterebes határában. A már említett három megyén kívül csak egyedül Kolozsvár városában 1940 augusztus havában sz akkori román városi ideiglenes bizottság 64, főleg Ókirályságból származó román katona tisztnek, altisztnek és köztisztviselőnek ajándékozott ingyen telket, am'nt hogy 5—16 kát. hold területhez jutottak a románositó misszióban levő tanítók, papok és egyéb köztisztviselők is. A román állam tehát korántsem elégedett meg azzal, hogy a földreform során közel negyedmillió román embernek juttatott az ősi magyar földből, hanem ezen túlmenő leg is vizsgálta a talajt: hol és hogyan lehetséges újabb etnikai gyökereket ereszteni. A román telepítések mégsem sikerültek. Elsősorban nem választották meg a tájnak legjobban megfelelő embert, nem gondoskodtak a szükséges fölszereléseikről és főleg a magyar földekre telepitett „uj honfoglalók“ nem szívesen dolgoztak. Javarésze otthagyta a földet, elköltözött, vagy kéz alatt íuiadott rajta. Bizonyára ezért tartotta fontosnak a román törvényhozó, hogy 1940 április 25-én megalkossa a harma dik telepítési törvényt is. Ennek tár gyaiása során maga az előadó, a földművelésügyi miniszter és a többi hozzá szólók egyöntetűen állapították meg, hogy a telepítések nem sikerültek és ha a fennálló törvényeket szószerint hajtanák végre, valamennyiüknek útilaput kellene kötniük a talpára. Az elő ző törvények azonban a jelek szerint nem biztosították az ehhez elengedhetetlenül szükséges határozott intézke déseket, tehát szükségesnek vélték, hogy minderről az uj törvényben gondoskodjanak. A román hivatalos lap 1940 április 25-iki 98. száma közölt szentesített és az azon a napon életbelépett törvényt, A törvény 11, 17, 18, 19 és 29-ik sza kasza kimondja, hogy milyen eseteikben fosztják meg a telepest az állam ajándékától. A 11. § kimondja, hogy a birtokba helyezettek két évig csak bérlők. És ha ez alatt az idő alatt nem jön létre a 12. szakaszban e'őirt adásvételi szerződés és a tulajdonjog bekebelezése, a telepes elveszíti Összes jogait. A 17. szakasz előírja, hogy amennyiben a megállapított érték két részlet kifizetését a telepes elmulasztaná, a szer zödés semmis. A 18. szakasz megtiltja a telepek elidegenítését, felosztását, haszonbérbe adását. A 29. szakasz kötelezővé teszi hogy a telepes a számára kijelölt helyen lakjék családjával, gazdasági üzemtervet készítsen, a föld kellő megműveléséhez megfelelő leltárral rendelkezzék, földjét saját maga művelje és végrehajtsa a földművelésügyi minisztérium összes intézkedéseit. A 31. szakasz az előbbiek következménye, ha a telepes még csak első két évbeli bérlő, a kitelepítést közigazgatási utón hajtják végre, ha pedg már bekebelezett tulajdonos, akkor az illetékes köz ség járásbírósága utján. A birtok mindkét esetben visszakerül az állam tulajdonába. A magyar állam a román állam jogutóda. Kötelessége tehát megvizsgálni és talán helyes, ha éppen az 1940 április 25-i törvény alapján vizsgáljuk meg, hogy a magyar földre szabadított idegen telepesek vájjon mennyiben felel nek meg a törvényes követelményeknek? Fiefului! Szuez ellen a nemei támadás Amerika átadja Angliának a lefoglal! német és olasz ■»A montoiei politika győz Németország és Franciaország között • ASzovjet megtámadja Indiát? RÓMA, május 9. (MTI.) A Tribuna washingtoni jelentése szériát abban a tényben, hogy Sztálin személyesen vette át a szovjet kormány vezetését, ott annak jelét látják, hogy Szovjetoroszország már a legközelebbi jövőben tevékenyen beavatkozik a háborúba. Egyes hirek szerint a Szovjet arra készül, hogy Perzsián és Afganisztánon ke resztüi megtámadja Indiát, hogy biztosítsa magának a kijáratot a nyit tengerek felé és igv felhagyhasson á Dardanellák fe'é irányuló törekvésével. Merénwletet terveztekRoosevelt Az Egyesült-Államok útja a háború fe' lé napról-napra rohamosabbnak látszik. Washingtoni felfogás szerint az elnök mar legközelebb bejelenni hi 'atalosan is a kisérő hadihajók forrnájábau Angliának nyújtandó tengerészeti támogatást is. Washington ezt a támogy»ási mindamellett úgy akarja végrehajtani, hogy formálisan nem avatkozik ha'e a háborúba. Igyekszik támogatását közvetett utón nyújtani, mert maga a háborúba lépés diplomáciaiig is hátrányba juttatná s a washingtoni kormányzókörök tudják, hogy az amerikai közvélemény is idegenkedéssel venné még ezt a lépést. A helyzetre azonban jellemző, hogy a legfantasztikusabb hirek terjednek el naponta amerikai városokban. Egyik ilyen hir szerint Roosevelt elnök Kvde-parki birtokán a merénylők dinamitot helyeztek el, melyet akkor robbantottak volna fel, mi' kor az Egyesült-Államok háborúba lép. Az amerikai rendőrség cáfolja a hirt, azonban a maga részéről is vizsgálatot indított ezzel kapcsolatban. Roosevelt betegségéről is ellentétes hirek kerültek forgalomba. Hivatalos jelentés szerint csak átmenti gyengélkedésről van szó, más hirek viszont az eluök súlyos megbetegedéséről akarnak tudni. Amerika meg akarja szá'in! Dakaft Ä washingtoni képviselőház különben — amint egy DNB-jelenlés hírül adja — közfelkiáltással fogadta el a törvényjavaslatot, amely felhatalmazza Roosevelt elnököt az Egyesült-Államok kikötőiben levő külföldi hajók lefoglalására. Ezt megelőzően a képviselőház elvetett két indítványt, mely az ellen irányult, hogy az Egyesült-Államok a lefoglalt hajókat Angliának adják át. A képviselőház határozata alapján tehát, amelyet minden valószínűség szerint a szenátus is helyben fog hagyni, Németországnak és Olaszországnak az Egyesült-Államok kikötőiben lévő hajóit rövideßen át fogják adni az angoloknak. Egyes jelek szerint az Egyesült-Államok kormánya ennél, a nemzetközi jogilag teljesen indokolhatatlan lépésnél továbbmenő lépésre is készül, Amint Vichyből jelentik, ottan komoly aggodalmat kelt, hogy bizonyos amerikai körökben Dakar francia afrikai kikötő megszállásának terve is felvetődött Az amerikai kinvé’eménvt nem lettet háborúra ieSkssi eni St imson hadügyi államtitkár háborús beszéde után tegnlflip Wilkie szenátor, volt köztársasági elnökjelölt tartott erősen háborús hangú beszédel. Wilkie háborús követeléseivel minden eddigi amerikai szónok háborús hangját túlhaladta. Anglia feltétlen támogatását kívánta beszédében és ainnok a véleményének adott kifejezést, hogy megegyezéses békéről ebben a háborúban nem lehet szó. E beszédek után Amerikában az a vélemény vert gyökeret, hogy az utolsó napokon bivaÜ.ilos helyről elhangzott közbelépésre való felszólítások már közvetlenül o háború határát súrolják. A munkáspárti Daily Worker szerint Stimson beszéde jel volt a háborús pártiak rohamára. Elő akarta készíteni az amerikaiakat! a következő lépésre, amikor Roosevelt elnök majd kirobbantja a háborút. A közvélemény viszont meglehetős rész vétlenséget mu>t>af a háborús törekvésekkel' Szembem. Amint a Newvork Sun je- Jentí, a beavatkozás híveinek körében nyugtalanságot kelt az is, hogy Roosevelt az utolsó napok vitáitól távolmaradt, meglehetősen hallgatag és nem akarja átvenni a vezetést. A kormány tagjai á/Ittaíj felbocsátolt kisérleti léggömböknek nem volt ugyanis meg a várt hallása. A hajókiséret ügyében sem sikerült heves mozgalmat kirobbantani. A lap azonban figyehnezret arra. hogy béke szempontjából a közömbösség szintén veszedelmes, mert egy elszánt ellenfél ezt könnyen kihasználhatja Hevesen tüntettek Halifax eilen Csikágóban CS1KÁGÓ, májú» 9. (NTI.) Halifax washingtoni angol nagykövet propa gandamtja során Csikágóba érkezett, ahol előadást tartott a háború kérdéséről. Kijelentette, hogy Amerikának sürgősen meg kell segítenie Angliát ha diiauyaggal. Lényeges, hogy a hadianyag meg is érkezzen, Amerika dolga, hogy miképpen. Véleménye szerint a háború 3—4 hónap alatt eldől az Atlanti óceánon. Este Halifax lakása előtt heves tüntetések zajlottak le, A tö meg táblákat hordozott: „Menjen Halifax HaiTaxba! Ez nem a mi háborúnk!“
