Ellenzék, 1941. május (62. évfolyam, 99-124. szám)
1941-05-31 / 124. szám
TO 4 1 mái u& 3 1. ELLENZÉK Bwuroi Nyiit levél Kemény János báróhoz, a kolozsvári Nemzeti Színház tb. főigazgatójához Kaptuk és közérdekű tartalmánál I »a szószerint közzé is tesszük a következő levelet: Mélyen tisztelt Báró l r! 4z első pillanatban megnyugvással fogadtuk a túrt mi. kolozsváriak' azt hiszem mindannyian — a kormány intézkedéséről. mellyel a Bán> I rat a kolozsvári Nemzeti Színház tb. főigazgató jóvá nevezték ki. Nem egészen érleltük és ért}ük e kinevezés hivatalos szövegében a főigazgatói megbízatás tiszteletbeli jellegét, de reméljük, hogy azok után az érdemek és jogok■ után, melyeket a Báró Ur ill. Kolozsváron, mind- annyiunk tanúsága szerint a magyar szili játszás leghösibb korában áldozat tál és hűséges magyarsággal szerzett, ezt a kinevezési nem azért kell tiszteletbelinek tekintenünk, mert a Báró I r hatáskörét szelídítették' enyhébbé vele, hanem mert a Báró Lr továbbra is fizetés és egyéni jövedelem nélkül irányítja a Nemzeti Színházzá alakuló kolozsvári Magvar Színház ügyeit. Azzal. hogy a Báró Ur ezt a kinevezést elfogadta, minden ismeri szerénysége mellett is azt kell gondolnunk, hogy e megbízatást igy kell magyaráznunk'. A múltnak minden érdeme és a Báró Lr személye iránt érzett minden megbecsülésünk melleit is azonban az erdélyiek régi és megszokott őszinteségével nyílton megmondom, hogy mi, kolozsváriak nem elégedhetünk meg az érdemel: és a hűség egyszerű és tér- mészetszerü el nem felejtésével, hanem gondolunk azokra az immár történelmi kötelezettségekre is. amelyekkel szerény hitem szerint a Báró Vr is elkötelezettjévé lett mindazoknak a műrészeknél: és egyéb színházi alkalmazottaknak. akik a Báró Űrért és magyar nemzeti szinházpolitikájának hűséges és eredményes szolgálatáéi t itt, a Magyar Színház rivaldáján a román uralom minden hatalmi fenyegetése és üldözése ellenére bátran és készséggel hiállot- tuk. Beszéljünk tehát őszintén: igen-igen nagy megdöbbenést keltene mindnyájunkban, ha a Báró Ur, mint tb. főigazgató megfeledkeznék egyetlen esetben is azokról a személyekről, akik a Mag yar Színház küzdelmes éveiben oly súlyos okokat szolgáltatta!: magyarságuk és magyar kulturális szolgálatuk megbecsülésére. A kolozsvári Nemzeti Színház átszervezésével kapcsolatban az uj igazgatóság csak ezután intézkedik az egyes személyek szerződtetése és alkalmazása ügyében. Magyarország különböző színtársulatainak igazgatói nagyjában már összeállították az őszi szezonra együttesüket és befejezték a szerződtetéseket. Hu megtörténnék, hogy a Magyar Színház tagjai és alkalmazottai közül az uj igazgatóság bárkit is mellőzne az újjászervezésnél, — minden egyéb múltbeli érdemtől eltekintve — csupán azért érné az illetőt külön hátrány, mert idevaló Kolozsvárra és meri itt a színház átszervezése már olyankor történik, amikor egyebütt nem nyílik lehetőség színész számára az elhelyezkedésre. Ne vegye rossz néven Báró Ur. ha az it I igazgatóságban elsősorban a Báró Ur személyén és személyi elkötelezettségén keresztül tat t jük elvi okol: miatt nyilván ezt a kérdést és figyeljük érzékenyen: akadhat-e magyar színész egyetlen is, akire hátrány szármázhassák abból a mindnyájunk számára boldogulást jelentő tényből, hogy Kolozsvár ősi magyar földje s vele szinházu is ismét szabaddá lehetett. Hogy a Báró Ur ott van e színház élén és annak legfőbb intéaötényezöje, ez megnyugvás ebben a kérdésben is valamennyiünk számára. De egyben — megváltjuk — el is várjuk a Báró Úrtól. hogy főigazgatói hozzájárulását csak. olyan intézkedésekhez adja meg, melyek művészi és minden egyéb szempontból vsak többet, és szebbel, szeretni valóbbal és gazdagít óbbal jelentenek nekünk, kolozsvári színházlátogatóknak és a színészeknek egyaránt, fis hogy mielőbb nyilvánosan is megnyugtatja a kolozsvári közvéleményt ennek a nem közömbös kérdésnél: a megfelelő biztositékaira nézve. Kevés város őrzi úgy színházi tradíciói), mint Kolozsvár, liz a közönség együttérzett a Magyar Színház együttesével a rosszban. Most a nagyobb darab magyar kenyér és érdemeltet hütlenid el nem felejtő magyar kulturális gondviselés jobb bánásmódja érkezett el u mi megszeretett és megbecsült művészeink számára is. Reméljük, hogy ebből a megérdemelt jobb életből egyetlen emberi sem rekeszlenek ki azok közűi, akik éveken át a rosszabb sorsot bü szke magyar öntudat led, áldozatkészen vállaltak. Mert ezzel bennünket, kolozsváriakat is kirekesztettének az ügy további szereléséből. Fogadja Báró Ur slb. RÉGI KOLOZSVÁRI fopán-inagiiar DMáfságrO), a f apául ciiösrril § fielet mfivászcfórffl neszéi f elvi Mii Taüáfs fólián „fi világ legszebb országa Japán, a világ legfssyeímezet'ebb embere a tabáni“ KOLOZSVÁR, május 31. (Saját tud.) Az utóbbi időben egyre szebben és melegebben botakozik ki az a barátság, ami a magyarokat és a japánokat nemcsak politikai vonatkozásban, hanem lelkileg is összeköt;. Kis japáni gyerekek magyar verset tanulnak, i Budapesten japáni tanfolyamokat retadez- j nek. A magyar rádióban pedig egyre gvak- j rabban hangzanak fel a rávolkeicti gyönyörű ' ország európai fülnek olyan különös dalla- í mai. Ismeirkedünk a távoli testvérnéppel és j a kulturcstfre kapcsán egyre mélyebb és beií- I sőségeaebb lesz ez, az ismerkedés. Japán min- j deukit érdeke’, s nincs olyan ember, aki ne 1 vágyna abba az országba, amelyről oly ke- t veset tudunk s amelyre ha Kigondolunk, a i Fuji Yaraa havas csúcsa. cseresznyevirágok l ét a tájképbe szervesen illeszkedő pagodák jutnak eszünkbe. A szépség és költészet ön földjéről kérdezzük most dr. Felvinczi Ta- káts Zoltán 'egyetemi tanárt, aki művészettörténetet ad elő a kolozsvári egyetemen s aki a legismertebb magyar orientalisták egyike, Japánban, Kínában s Indiában járt s a kelc-ţi művészet egyik legbivatoílab ismerője. fi nag/simkuíi származási professzor Felvinczi Takáts professzor a Nagybánya melletti Nagysornkut szülöttje c itt érettségizett a kolozsvári református kollégiumban Festő akart lenni, jogot tanult »szülei kívánságára — majd művészettörténész lett belőle. Az Országos Képtárban, majd a Szépművészeti Múzeumban dolgozott'. Először német művészettel foglalkozott- legismertebb Dürerről irt élc-trajza. Kelet felé akkor fordult figyelme, mikor 1906-ban gróf Vay Péter pápai protonorárius. aki mint misszionárius ment Keletre, felvetette azt a gondolatot, hogy ázsiai művészeti gyűjteményt kel- laae a budapesti múzeumba hozni. Az állam í Naumann háztartási és ipari varrógépek nagyban és kicsinyben. Érdé!fi vezérképtfisgiő: ORION fémművek r. t. kereskedelmi osztálya Kolozsvár, Deák Ferenc-u, 49. Tel. 28/60 Kedvezü fizetési feltételek!! Ügynököket alkalmazunk!! magáévá tette a gondolatot és a vásárolt anyagot Felvinczi Takáts professzor dolgozta fel. A professzor, aki fiatal korában — mint már jeleztük — művészi pályára ké'ziiit, Nagybányán is tanult a Hollósy iskolában és amint mondja, ennek igen sokat köszönhet. Ott tanulta meg a művészet igazi megértését és a be íme való elmélyülést, amit könyvek olvasásából sohasem lehet elsajátítani. Érdekes módszer szerint tanítja Felvinczi Takáts Zoltán a művészettörténetet. Meggyőződére' szerint az emberiség fejlődésében egyetlen terület se voit soha független a másiktól. Nem helyes szerinte az a módszer, hogy a művészetek történelméből kiszakított fejezeteket adnak elő. mert ez arra vezet, hogy olyan hallgatók kerülnek ki doktori címmel az egyetemről, akik «lőtt egyes korszakok és területek telje.sftn ismeretlenek maradnak. A különböző népek művelődésének történetében vannak olyan jelenségek, amelyek aa- gyoui távoli hatásoknak és kapcsolatoknak következményei. Ugyanígy van a művészetben is s ezért a professzor igy szokta magát humorosan kifejezni: Ahhoz, hogy valamicskét jól tudjunk, mindent kell tudnunk. A művészet jelenségeit egyáltalán nem lehet önmagunkban megmagyarázni és a kolozsvári egyetem művészettörténeti tanára éppé® ezért határozottan szembehelyezkedik a Fart pour 1 art elvével és azt mondja, hogy a művészet: az élet. Azonosság a kaíolaszegi és kínai fafaragások kozö.í Ma az egész világon a nagy összefüggések és hasonlóságok egyetemes tanulságát vonja le a tudós, aki bámuló szemmel figyeli, hogy a mi Kalotaszegijük kopjafáihoz egészen hasonló faragások vannak a legtitokzatosabb távolkeleti birodalom. Kína nagy- falán . . . 1935-ben Felvinczi Takáts professzor indiai egyetemek részéről s a külfölddel való .szellemi kapcsolatokat előmozdító japáni egyesülettől kap meghívást. Természetes, hotry nagy örömmel és várakozással indul el utjura,ra, amelyre olyan régen- - vágyott - már. Haiderabadban. Kalkuttában és Laboréban ad elő. majd Kínába és Japánba utazik. — ludia távolkeleti műveltségének• apja —■ mondja a professzor — amely -gondolatban, bölcseletben és művészetben legtöbbet je- 1 lent a keleti emberiségnek. Távolkeleti utam tapasztalata az, hogy korlkpúrozós tVJ&z* nőim vesíéíyas, ha kiapadhatatlan erős és egyenletes világításról gondoskodunk. liyen az elpusztíthatatlan elektromos BOSCH kérje kereskedőjétől az uj BOSCH árlapot! Indiában .Születtek a legnagyobb goudo- lufok. Kina jelem,ti a legszabadabb szárnyalást, a legfölényesebb formát és felfogást a művészetben, amelyhez Japán hozzáadta a legnagyobb fegyelmezettséget, ami kifinomult Ízlésében nyilatkozik meg. A japáni művészet, édes gyermeke a kínainak, de hogy attól mégis különbözik, annak titka az a művészi fegyelmezettség, arai a kínaiban nincs meg. fi japán nők Most japáni benyomásairól kérdezem. — Japán a világ legszebb országa, —• mondja ahová sokszor valósággal betegesen vágyom vissza. A japán ieraber pedig a világ legfegye'mezettebb embere. Ez a fegyelmezettség az ő lelkűk legjellemzőbb vonása. Amellett a/. Úristen lfghájosahh és legkedvesebb teremtései a japáni nők, ami különben eléggé természetes dolog is olyan országban, ahol a férfiak nagv zsarno kok. Például ismeretlen Japánban a démon tipus, ugv, hogy az embernek akármilyen alacsony tár.-adulmi osztályból való nők részéről sincs egyetlen kellemetlen benyomása sem. annyi finomság és udvariasság vau ezekben a bájos teremtésekben. A japáni udvariasság nem ravaszságból vagy álcázásból fakad, hanem egyszerűen abból a tényből, hogy a japáninak nem illik rossz arcot mutatni. Természetesen európai embernek nehéz megérteni azt, hogy ha például egy japán- társaságban valamelyik jelenlévő közeli hozzátartozójának haláláról vau szó, mindnyájan mosolyognak, pedig talán sinni tudnának. A távol ke feti ember életében éppen az általános világnézet miatt nincsenek olyan egyéni tragédiák, mint nálunk, azaz jobban mondva vannak, de az ő kozmikus világnézetük miatt- másképpen hatnak az egyén életére. I japán—magyar rokonság — Tudnak-e Japánban rólunk, magyarok- ről? —• Természetesen. Japánban a magyart ázsiai embernek tartják és nagyra értékelik a magyar rokonságot. Sok közeledéis történik részükről felénk és amennyire ezt az óriási földrajzi távolság megengedi, sok szép eredményt is lehet felmutatni. Most a magyar művészet ázsiai rokonságáról beszél Felvinczi Takáts Zoltán. — Japánban rendkívüli becsben tartják a műemlékeket .s hihetetlen módon megnehezítik az azokhoz való jutást. Hogy a magyar művészet rokona a távolkeleti rmi\észefnek. az kétségtelen. A honi,foglalók iráni ornamentikát hoztak magukkal. Az iráni művészet elterjedt Ázsia területének legnagyobb részén. Felvinczi Takáts Zoltánnak az az álláspontja, hogy minden miivészetsz^rctő embernek kötelessége a távolkeleti művészettel n»egi-- merkedni még ma, a háborús világ köze- pette is. amikor mérhetetlen nagv vigasztalást nvujt azzal a szépséggé,1 foglalkozni, amely az emberi ség egyetemes művészetét jelenti. Ó a maga részéről — habár az egyetem előadásai természetesen a beíratott hallgatók számára hangzanak el. rzive-s^n látott előadásain minden komoly érdeklődőt. (M L) B num , Könyvnaf» 1941 Mát most jegyeztesse elő könyvnapi könyveit szentpricei Jakab Jenő könyvssiioltíában Kolozsvár, Mátyás kiráiy-íár 7. szám. Telefon: 27—45. Kérje ingyen a könyvnap teljes jegyzékét.
