Ellenzék, 1941. május (62. évfolyam, 99-124. szám)
1941-05-31 / 124. szám
. 8 IS / I T:NZ( K raw IKHU 10 11 m /<///*> t I imvmmmrnutoä*;. m Tobruk \ nemet c> 1/ ohi-/ hadijelcnlrsekb ,-n I iiuml uti *[> ol\m-lutt juk r/l •< uim i \ luilijelentt-sek icmK/ciiul .i/tir. rnl a/ elkcM i e(l*‘M harcukról s/iimolu.ik Ik- iineUrk i </ai a/told felül körülzárt hikutovuro-, előtt alakultak ki. 1 ólunknak, a/ rrte fölső harcok réven hirers«- vall e y renuikai kikötov áruénak, kitiiuő természeti tekvese van. \z ejt« -»/ os/.ukaf inkái jrartvidéken lúm - nu'f ejts iiscn kedvező lekvcsü ki kőtő. mint lobruk. \z öböl, ainel>ui-k a varo.' létet köszönheti: iciigerbesülyedt mély fold, egv kori völgyfenek. auiely négy km. hoss/ti es ma <fé! km. széles. Az olkvl 10 l méter mély s igy a legnagyobb kereskedelmi gőzösök és a leghatalmasabb hadihajók is köunyen bor •oust vethetnek benne. N agy előnye még Tobruknuk. hogy öble nem nyugat, bántani kelet felé nyitótI, aminek követkéz- } tébeu védett a nagy nyugati viharoktól. Kopár, 60—150 méteres magaslatai megkönnyítik a védekezést a tengerről jövő légitámadássá] szcinbeii. A természetes kikötő kiépítése 1911 ben kezdődött, fiúikor a helység a tri- poliszi háborúban az olaszok kezére került. Tobruk volt a mostani Lvbia első városa, mely akkor olaszok kezére ke rült.- Akkoriban még csak néhány szegényes küha’/ból állott egész Tobruk. A környező magaslatok egyikén pedig egy omladozó várkastély díszelgett, amelyet még a török időkben építettek. Mielőtt azon- Lan komolyan hozzá lehetett volna kéz deni a kikötő és a város kiépítéséhez, kitört a világháború. amely átmenetileg -kérdésessé tette még az olasz fenhatósá- got is Cyrenaikában. A világháború < 1 múltával még sok évig bajlódtak az olaszok a partvidék és a sivatagi területek teljes pacifikálásával. Így aztán egész 1922-ig ueiu is változott sekat Tobruk a régebbi időkhöz képeit. Amikor azonban a fasizmus került uralomra Olaszországban, egyszerre uiegvál tozott a helyzet. A fasiszta Olaszország erélyesen hozzákezdett, a gyarmatosításhoz Északal'rlkában és igy Tobruk is megkapta méltó helyét. H kis telepből város lett 1926-ban város a lett Tobruk, korszerű gyarmati város, modern tervek szerint szép terekkel és utakkal. Különös gondot í Jorditottak az ivóvízre. Modern vágóhidat. csinos, modern kórházat építettek, csatornáztak és fürdőt létesítettek. Tjabbj kutakat is fúrtak a környéken s azokból bosszú vízvezetékek közvetítik a vizet a • városi lakosság iészére. Széles utcák, .no- j dem épületek: i.-kólák, középületek, kikötői raktárház ik emelkedtek egyszerre ki a sivatagi homokból. A kikötői berendezések megépítésére különös gondot fordítottak és amikor ezzel elkészültek, takarosán kicsinosították a várost pálmákkal és kertekkel. Tobruknak 1921-ben mindössze 500 lakója voit. Ezek között is sok volt a katona. Ezóta megötszöröződött a lakosság száma,. A város lakóinak egyötöde olasz" származású, négyötöde arab, vagy berber. A lakosság szerény keretek között, földműveléssel és állattenyésztéssel fog" lalkozik. Döntő szerepet azonban mégis a kereskedelem, a közlekedés és a katonaság játszik a város életében. Tobrukon át vezet az 1800 km. hosszú sivatagi útvonal: a Litorauea, amely keresztül szeli egész Lybiát a tuniszi határtól az egyiptomi határig. Tobruktól nyugatra terül el vagy 174 kilométerre a legközelebbi nagy oázis, üerna városával és 116 lm. az ut kardiáig, amely jelenleg a tcugelycsapatok birtokában van. innen 24 km.-re van a határ, Capuzzo erőddel. Kisebb utak vezetnek Tobrukból Acromába, Adembe és más oázisokba. 1911 óta az olaszok erős helyőrséget tartottak Tobrukban. A kikötő zavartalan birtoklása meg is kivánta ezt. ! F. K TEMETÖ3EHDEZÍs-nél sirkeret, síremlék és kripta építést. Épületeknél beton, műkő, aszfalt, padió és falburkolást vállal Petrá András cementező mester, Kökerí-utca 42. Rejtvény 708. $z. kereszt-szórejlvény. — R. S. BRISTOL SZÁLLODA BUDAPEST DUNAPBRTOH Előkelő csal ^tíi s állatja, olcsó árakkal. Egyágyas szolra 7 pengőtől. Kétágyas szoba már 12 pengőtől. Kitűnő étterem és kávéház. — Előzékeny kiszolgálás!!! Megfejtésül elegendő a vízszintes 4. 13, 23 37. 64. 67 és u függőleges 2. 3. 9. 28. 33, 47 sorok beküldése. \ izszintes soruk; 1 Ilyen lesz a szorgalmas strandoló. 1 Német eredetű jó ismert Irá /is, 9 Szép virágáról nevezetes, H Kere-zt- neye volt u némafilm i gy hires hölgyének. 13 Autótartáshoz ez is kell, 16 A beszéd eleme, 17 Ősrégi város \olt Kréta szigetén, 19 Némelyik. 22 Férfinév. 2.3 Pcldaszó. 2.' Külföldre távozott egvkor igen népszerű karrikaturista. 26 Rag. 27 Folyó Svájcban, 29 Számjegy. 31 Déligyiirnölcs. 32 Velő magánhangzói. 33 Magyarul: angolna, 35 Öregszik. 36 Ezerötszázöt. 37 Angol női dóv, 38 Még. franciául. 39 Tepsi közepe. 40 Szerb név . 42 :\ap — latinul (égitest), 43 Parisban: meztelen, 44 Hangszer, 46 Férfinév idegeue- sea. 49 Papírra vetett. 51 Magyarul: csak. 53 A gondozat an föld ilyen, 57 A Duna egyik kis mellékfolyója Elmnál. de duplán számítva az egyik betűjét. 58 Sportesemény 59 A lakás, 61 A szó ről is mondják. 63 Török kikötőváros Kisázeiában, 64 Rendőri hir, 66 Erdélyi város. 6~ Ezt a derék vadászt a kártyából ismerjük. függőltges sorok: 1 Zenei előírás, 2 Elhunyt nagy szobrászunk 3 Egy régi bordal egy mondata (Amit mond. a/t ma is aláirtok). 4 Művészet — idegen szóval. 5 Fuss vagy ...........(Lóversenyprogramoti olvasható), 6 Földművelő szerszám, 7 Illatosvirágu fa mássalhangzói, 8 Személyes névmás, ahogy — nem helyesen ugyan, de — mondják ° Faun igv is nevezik a gyufát. 10 Háziállat hímje, 12 Bece női név. 14 Idegen férfinév. 15 Hohenzollern sarj. 18 Mértani test. 20 Ilyen a tó vize. 21. Keleteurópai á!4am fővárosa, 24 Növény. 28 Julius Caesar felesége, 30 Török aprópénz, 31 Varázsa van. 33 Jókai meghatározása a kiváló szellemről, 34 Spatovol névelő. 36 Tisztit. 40 Agyba vetik, 41 PL az enyv, 45 Latin birtokos névmás — nőnemben, 47 Kréta-sziget főhelye, 48 Sok robban napjainkban. 50 Hiánytalan 52 Pusztul. 54 Irály, 55 Van ilyen szállító, 56 Te&trész, 59 Rágcsáló. 60 Fejedelmi cim, 61 Berlini áll'atkerr, 62 Akadály. 65 Izvor- ban van. 4. Cselekméuv a ndiafogas-ról. 5. A 2. sorral hasonlatos. 6. Az elnyűtt cipő. 7. A fizika egyik szakaira. Mást várt. 8 MEGFEJTÉSEK 3. 4. : 5. 6. 7. 8. A dók. jún 1. BETÜPÓTLÁS Ka ................ .Ka ............. . . Ka . . . . . . . Ka . . . .... Ka . . ...............Ka . ................Ka ...... v K pontok helyére olyan betűk alkaimazan- amelyek az a'ábbi meghatározások alap értelmes szavakká egészítik ki a sorokat. Előbb-utóbb hurokra kerül. Nem megy simán. A ravaszság tanyája. A mülr rovatunkban közölt 707. sz. ke- rc»/trejtvány kijelölt sorainak megfejtései a következők: \ izszintes; 7 Nagy ünnep. 13 Életadó. 21 A szenvedésnél többet, 30 Ihletés, 69 Zug- zeug a jégcimbalom, 75 Öcskös. Függőleges: 1 Jellasics. 3 Vágyni hogy s/s- retnék 6 Megbékél, 10 (J j törvényt Verbőczi, 29 Nazaret, 51 Arab mes ék. Szórejtvények: 1 Három óra öt perc, 2 -Han- dabanda. 3 Cseregyerekek, 4 Arad vára. Miről nevezetes: Csomó—Alma — Porcéban —Eró—Kard—Capek. Megfejtők névsora jövő számunkban. ÜZENETEK D. P.-né. Bőven akad egy rovatra való. A ..Naptár ' különösen ötletes. Dr. L. £-. Egyáila án nem tévedtem, mikor legutóbbi azt üzentem egy kérdezőnek, hogy ifj. Bókay János színműíró nem fia, hanem unokája id. Bókay János gyermekorvos, egye* j tefni tanárnak, aki 1884-ben elhunyt. A leszár- I mazás a következő- id. Bókr.y János egyetemi tanárnak két fia volt: II. János és Árpád Előbbi, aki ifi. Bókay János néven volt ismeretes szintén gyermekgyógyász és egye- / temi tanár volt. ennek fia III. János, az tin népéit iró. Bókay Árpád szintén orvostanár volt. a mult század 80-as éveiben a kolozsvári egyetemen a belgyógyászatot adta elő, majd a budapesti egyetemen a gyógyszertan tanára lett, 1919-ben elhunyt, fia Bókay Zoí tán. gyermekorvos, a debreceni egyetemen a gyermekorvostan tanára. F. Gy. Nagyon Összetéveszti a két fogalmat. Adoptálás az örökbefogadás, az adaptálás pedig az irodalomban idegennyelvü mű nek olvan átdolgozása, amely számol a befogadó ország szokásaival, erkölcseive. színpadi stb konvencióival. Néha azt is jelenti, hogy megváltoztatott személy- és helynevekkel az egész cselekményt áttelepítik az illető országba. Az adaptáló némelykor meg elégszik a nevek megváltoztatásává* Az első nevezetes magyar adaptá:ások Dugonics András színmüvei (Toldi Miklós stb.), ben nük csak a nevek magyarok. Hazai szerző» jogunk értelmében adaptálás valamely szer zői mii átalakításának vagy felhasználásának az a kisebb igényű módja, amely minden lényeges részében a felhasznált művön alapul, ilyen lehet pl. egy mii alkalmazása iskolai stb. célokra. — Más oldalról a szőlőművelésben az amerikai szőlőfajtáknak a talajjal N/emben mutatott viselkedését s a talaj1»-»/ való a'kulmazkodó képességét szintén adaptálóinak mondják fi. D. Magyarország telelonháló/atának n-e nagyobb részét az Ericsson gvár épit»-tlc ki melynek megalapítója Ericsson (F.rikszoii) Ears Magnus svéd elektrotechnikus mérnök volt. Az áltaa alapított világhírű svéd tel»:- ioiigyárnak 19.37-ig Budapesten i- volt Ibik- telepe. K. fíénesné Az cspresso kavétözö Olaszországból származó, rna mar mindenütt használatos, villannyal, gá/./.a1 vagy nagy hátúi lokn szénnel liitött kazán. ineTeyl a kávét adagonkint. a fogyasztó vendég szeinelátta:a, pillanatok alatt lözik (innen az espresso megjelölés, a. m.: gyorsan), Espressonak n»-- veíik magukat a helyiségeket i». aiiöl a vendégeket ilyen gyors kávéval szolgálják ki. Ifj. J. A. Bizantinizrnus a leijehhva ókkal szemben való túlzott hi/elkedés, megaláz!,c- ilá«. A szó a bizánci udvarban elterjedt vi selkedésre utal. M. P. A fakutva voltaképpen téli sport eszköz, szánta'pakkal ellátott, erős épitésü szék, melyet a rajta ülő két bot segélyével bajt tova a jégen. A téli Balatonon kedvelt szórakozás a fakutyázás. e*-* m Szőreitvéisyek — Sengx äls ei — 3. S I Î VAD' T tu 1«Rr: ^OP. rm n = s Z R A V A ¥3 3 za Matt 2 lépésben Yi'ágűs: K?3. Yg5. Ba4, dl. Fa3, b5. He6 (7 darab). Sötét: Kd5, Hc4, gy: hó. c5, d2, e5 (ódrb1. (Megfejtési határidő 3 hét. A következő csinos játszma az 1939. évi stuttgarti mesterversenyből való. Világos: Richter Kurt (Berlin). Sötét: Szily József (Budapest). (Sziei)iai véde em.) 1. e4. c5. 2. Hf3. IIc6. 3. d4. cXd4 4. HXd4, Hf6. 5. Hc3, d6. Fg5. e6. 7. Vd2, a6. 8. 0—0—0, Fd7 (Tol passzív. Yralószinü- leg jobb volt itt 8. h6, 9. Fh4, HXe4! stb.) 9. Í4, hó. 10. Fh4! (A gyaiogvátozattal világos támadást kap.) 10. ... HXe4. 11. Vei! Hfó 12. HÍ5, Va5 13. H^dó-K FXdó. 14. BXd6. 0—0—0. 15 FXfó. eXfó. 16. Fe2, Fe8. 17. Vd2. BXdó. 18. VXdó, Vc7. 19. Vd2, fó—f5. 20 Bdl, He7. 21. \rd4. Bg8. 22. g3. Fcó. 23. Vf6! Hd5. 24. HXd5. FXd5. 25. Fh5! (jobb, mint 25. YXh6, amire F ;a2 jöhetne. Most azouban 25. Fa2 nem jú 2>5. FXfT, Fb3. 27. Fe6-f miatt.) 25. . . Fc4. 26. Bd2, Bf8. 27. VXb6, Vc5. 28. FXfT! ( Csinos futáráldozat.) 2P-. . . . Kb3. 29. V A eó. Vgl-k 30. Bdl. Ve34-, 31. Kbl. Bep. 32. Vd6+, Ka8. 33. Fh3. Ff3. 34. Vd3, VÍ2. 35. Vfl! és sötét feladta Kérje és ingyen kapja a MAGYAR KÖNYVNAP nagy 32 oldalas képes könyvjegyzéket, az Ellenzék kanyves^ltjálá' Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. — Vidékre is azonnal küldjük ! Î'
