Ellenzék, 1941. május (62. évfolyam, 99-124. szám)
1941-05-31 / 124. szám
T E ILIIN Z fi fi I ') 4 I m á I u w í /. Hogyan akarták tönkretenni a románok a kolozsvári magyar ipart és kereskedelmet? Még a tudományt is felhasználták romanizáló céljaik megvalósítására 1 SZÓ “íz! I\OLO/S\ Ifi. május Huszonkét é> alatt a megszállók főoélju úti, akik itt áltiiuk. jól tinijük a nmgyarság anyagi errjcnck elsorvasztása n olt. Más célkitűzéseiktől illőnként el-elterţfek. 'le oimsllett csökön vöscn kitartottak. \ ma ^var középos/tálv jórés/.ét a lakásdiklálo- tok már kezdetben kiüUUiztek neuieoak húsaikból, bánná hazájukból is > Helyükbe a faluikból beözönlő félmiirelt emberekből gyorstól palással aj középosztályt tejem tettek. Mikor ezzel végeztek, az iparra es keres keddiemre vetették magukat, jul tudván, hogy az ittuiumilt középosztály az. ipar •o ke resk ed elemben keres« tt elbelyezke- i’déot. vagy a uiagánliivatalok, műhelyek, (üzletek, gyárak falai közé menekült. ►Frontális támadással nem igen boldoguljuk s mert az első időkben román iparosak éá kereskedelemnek meg bire-ham sw seru volt, e/ért aztan taktikájukon ‘változtattak. Hallatlan pétuafecsérléssel. paoeoterséges eszközökkel akarták az ipart ké« kereskedelmet romanizálni. Minden xoman iparos és kereskedő, aki csak Írni ‘tudott, óriási összegű kölcsönt kapott. >ame 4v«t ueui kellett visszafizetni s ezzel szói n yit many egy idejű leg megindult az adopt és, mel y kegyetlen seggel sajtol tu ki vállalótól: életerét. Unjuk szabaditól ták ;i belyi szigor.inra ügynököket, rendőröket s a különböző rendű és rangú bukaresti inspektorokat, akik időnként vegigsareolták az erdélyi városokat, legtöbbször persze Kolozsvárt s rablóbadjáratail-bői busás zsákmánoval tértek haza. Ka bár a kisebbségi vállalatok sorai ritkultak, csodák 'csodája, mégsem pusztultak el. Tönkretételükre ruvaszuál ravaszabb módon módozatokat eszeltek ki. Rendőrök, fináncok sóztak nyakukba folyóiratokat. könyveket, erőszakoltak ki előfizetéseket, a gyorsan változott kor nniuvok minisztereinek portréját visszautasítani pétiig főbenjáró bűn volt. A pénzügy igazgatókat, rendőrprefektusokat a kereskedőknek és iparosoknak volt kötelességük kiölt ö/tetni. bútorokkal, sőt ékszerekkel is ellátni. Módszeres és kö" vetkezetes volt ez a fosztogatás, amelyet a román elem alkalmazásáról szóló törvény és a Carol fi. ..tüzvonal“ kiépítése tetőzött be. Hogyan igyekeztek megakadályozni a magyar iparosok utánpótlását? Sorreudben először a Stefanescu- ÍCoanga kolozsvári egyetemi rektor pszi- ftootechuikai intézete jelent meg a szilien, puelynek kifejezett rendeltetése a kisebb 'sasgi iparosok utánpótlásának megakadályozása volt. Úgy kezdődött, bogy ha a munkakamara nem tudta kierőszakolni. Wogy a magyar iparos műhelyében tanulónak csak román fiút vegyen fel. akkor ^közbelépett az ..Intézet” s ördögi praktikával megakadályozta a kisebbségi ifjaknak ipari pályán való elhelyezkedését. A román ipartörvény ugyanis kimondotta, hogy mielőtt az iparostanulókat beszegődtetnék, a képességvizsgáló intézetben meg kell állapítani, alkalmas é arra u mesterségre, amelyre készül, - vagy sem. Goanga adjutánsai azután gondoskodtak .arról, hogy a magyarok az ipari pályáról ^kiszorulnak. Bármily intelligens magyar ,ifju, vagy lány került itélőszékeik elé, «csak kertész, kovács, vagy más durva ■ipari munkára találták alkalmasnak. A románokkal persze másképpen történt. ■Tudunk esetet, hogy a havasokról bejött jQÓcgyereket, aki életében először Ko- flozsváron látott gépet, finom műszerész- mesterségre találták alkalmasnak, ugyanakkor pedig az érettségizett és nagyszerű technikai érzékkel rendelkező fiatal- eţabert erre a pályára alkalmatlannak minősi tették. Egg Jellemző eseí,.. Jellemző ennek a pszichotechnikai intézetnek kisebbségellenes működésére egv kisebbségi gyógyszerész doktor esete, aki hallva az intézet gyanús szerepét, elhallgatva foglalkozását s kérte a tanársegédeket. vizsgálják meg, vájjon alkalma--e gyógyszerész-pályára, mert jogi tanulmányait megszakítva gyógyszerészpályára akar menni. Az asszisztensek több hó* kusz-pókusszal megvizsgálták!?) és kijelentették: gyógyszerész pályára nem alkalmas. Persze, ha többségi lett volna' ... A pszichotechnikai intézet megakadályozta az utánpótlást, a román elem alkalmazásáról szólt, törvény pedig arra kötelezte az iparosokat, kereskedőket, gyárakat és vállalatokat, hogy ha tetszik nekik, ha nem, üzemeikben románokat alkalmazzanak. Fűnek a törvénynek védelme alatt kémeket csempésztek be a kisebbségi kereskedők, iparosok és gyárosok üzemeibe, akik nemcsak beütötték orrukat a gyártási titkokba, hanem állandóan ellenőrizték kenyéradójuk nemzet- hűségét. hogy mikor és kivel érintkezik, kiknek dolgozik, vagy termel. Voltak nagy számban gerinces iparosok és gyárosok. akik megtagadták üzemeikben a románok felvételét, mert kijelentették. hogy ha a törvényt alkalmazzák, bezárjál: üzemeiket. mert kisebbségi alkalmazottaikat nem tudjak képzetlen románokkal helyettesíteni. Ezek aztán póruljártak, mert a román elemek alkalmazásának megtagadása miatt horribilis pénzbírság megfizetésére kötelezték. Kolozsváron az első büntetés 330 pengő (10.000 lej) volt s megfizetése alól kevesen menekültek. Ebből a névsorból az Ellenzék, sem maradt ki. A hirságot a kisebbségi vállalatok lefizették, mert csak ezután lehetett felebbezni a bíróságokhoz, ahol a pert elveszítették s ráadásul még súlyos perköltsé get megfizetésére is kötelezték őket. Hatósági zsarolás hadfelszerelési célokra A Carol II. „tüzvonal“ kiépitése a kisebbségi vállalatok megpróbáltatásainak legszo- morubb fejezete volt. Ezt a védővonalat, amelyet a Bermuda szigeteken üdülő elkergetett Károly király hivort életre, majdnem kizáróüíag a kisebbségiek verejtékéből építették ki. A magyarok „Gipszfried“ vonalnak csúfolták, már jóelőre, meri bizonyosak voltak arról, hogy a vállalkozók a cementéit ki fogják belőle lopni s csak homokból építik 111 I EPULET FESTEST szakszerűen a legjutányosabb árban készít F L E G L E R, Kötő-utca A. Telefon37-74 fe'.. A király kiadta a parancsot, bogy a vo. nálat ki kel'l építeni, a pénzről persze a kormánynak kellett gondoskodni. Miután a vonal Erdélyt volt hivatva megvédeni a magyarok (?) támadása ellen, az építési költsége-, két is az erdélyi magyaroknak kellett előteremteni. Hadseregfejlesztési kölcsön fedezésére kénysaeritették az erdélyieket, az Iparoso kát, gyárosokat, kereskedőket pedig valósággal kizsarolták. Kolozsváron például a prefektus maga elé hivatta a kereskedelmi és ipari érdekeltségek képviselőit .és közölte velük, hogy a védő-, vonal kiépítésére hány milliót kell összead- niok, mire kijelentették, hogy nem tudják a kért összeget előteremteni Erre aztán megkezdődött a 'lelki megdolgozás. Az iparkamarán bizottság ült össze, melyben a prefek- tus, a polgármester megbízottja, az iparkamara elnöke, a rendőrprefektiis, főügyész, a pénzugyigazgató és egy tábornok vetitek részt. Egyenként idé/ték maguk elé a/ iparosokat, kereskedőket é* gyárosokat % a négy fal között addig gyornrozták őket, áruig beadták derekukat. Aki pitiig umő: «•Ménére »ein voll hajlandó a ,.haz;t oMúrnn' áldozni, miiül az igyik jól isi.i' rr kolozsvári vrmléglös sem, annak iizmtér kohol: ilru gyek aa'it napokra bezárták. Az erdélyiek vrrejlékéb-4 a nagy imi elké ziill ţ hagy mit ért, azt mindannyian tudjuk. \zért tépjük f-ol mindezeket a régi sebeket. mert az elmúlt héten ezek a kereskedők és gyárosok, akik a megszállót alatt oly an hősiesen vis<*lk< dtek. bizonyára tévedésből felszólítást kaptuk, hogy a román kincstárral szemben eivesztet* pereik költségét a pénzügy igazgatósághoz végrehajtás terhe mellett fizessék be. A pörkölt,ág pedig, melynek befizetésére a pénzügy Igazgatóság számot t^rt, .nem n:á-, mint a rornáo «érmek alkalmazásának tr.vg& ne gondolkozzon soká, meri az idő szalad ! Közeledik az Állami sorsjáték húzása, melynek főnyereménye 40.000 P. Ezenkívül még: 20.000 V 10.000 P 2x5.000 P 4x2.500 P 6x2.000 P és 29x1.000 P és még számos kisebb és nagyobb nyeremény, melyeket mind készpénzben fizetnek ki. húzás junius 6. tagadása miatt kivéteti és megfizetett péuz- hirságok elten beadott jogorvoslatoknak kLőfacgei. Bizonyara c«jk tévedésről lehet tzó. iftm azok. akik t román eleinek küte- »»kalmaz.V- inak még anyagi répásukra is •*á^,!Tr..;'giiirck. % t-*jTehajró beívc-tt — nemzetiségre való t klóiét nélkül — kitűnt-'- té>*t ci dem» nek. (ai-o*.) A Délvidék jelentősége Magyarország mezőgazdaságában A honvédség által birtokba« etr délv idéki területtel Magyarország leggazdagabb része került vissza. Különösen a bácskai rész bir mezőgazdasági szempontból igen nagy jelentőséggel. Szántóföld Kert és szőlő Legelő Erdő Földadó alá nem A bácskai és baranyai megművelj földterület nagyságáról fenti táblázatban ismertetett adarok az újvidéki volt szerb pénzügy- igazgatóságról «származnak. (V. ö.: Tornán Sándor: A Bácska visszatérésén k jelentősége. Megjelent az újvidéki ..Reggeli Ljság“ 1911 május 14-iki bzámábau.) A szántóföldi A felszabadult délvidéki rc-rükt (a \a«- es zalamegyei részek kivételével, amelyekről fontos adatok még nem állanak rendelke/és- re) művelési ágak «zeriot igv oszlik rc-c: ngrúd vm. Baranyn vm. Összesen katusztrális hold katafztrális hold 1.216.094 88.474 1.304.568 21.143 6.Ö81 27.224 141.161 47.318 188.479 41.321 34.292 75.6 í 3 terült 1 48.673 22.792 71.465 termelésről a honvédség által megszállt egész területről (a nyugardunántuM résszel együtt) vanoak adataink, amelyek szerint a fontosabb növények Szántóföldi termelése 1939- ben a következő megoszláat mutatta (V. ö.: Südost—Eeonomi&r, 1941 április 25-iki íz.): Vetésterület, hektár Terra, ezer q E«v hektái •ra eső term.-átlag q Buza 318.473 5.434 17.1 Rozs 21.416 358 16.7 Árpa 15-267 162 10.6 Zab 15.875 267 16.8 Tengeri 325.656 8.701 26.7 Burgonya 18.420 1.240 mi Cukorrépa 16-105 3.258 202.3 immár negyedszer megnövekedőit Ma- 1 a visszacsatolt nvugatdunántuli rész uéíku! rszág területe művelési ágak szerint -~ 1 igy alakul: A -háromszor megnövekedőit A visszacsatolt M ai Magyaror>g᧠Magyarország délvidéki rész") lUsze»en,}') katasztráli« hold: katasztrális ho’d: Szántóföld 13.637.407 1.304.568 14,941,973 Kert és szőlő 788.135 27.224 833.359 Rét 2.676.615 Legelő 3.064.787 188.479 3.233 263 Erdő 6-134.426 75.613 6,210.039 Nádas és földadó al á nem eső terület 1,547.546 71.465 1,619.011 *) Vas- és Zala megyék birtokbavett része nélkül, A mosr visszakerüir délvidéki terület bu- za-, tengeri- és cukorrcpatermelésében különösen első helyen áll. Ez abból tűnik ki, ha azt vizsgáljuk, hogy az 1939 évi magyaror- Magvarorsjgág termelése 1939-ben. ezer q: Búza 30-782 Rozs 8.637 Árpa 7.896 Zab 3.659 Tengeri 23.345 Burgonya 22.930 Cukorrépa 11.605 Szági mezőgazdasági termelésnek (Kárpátai)a nélkül) hány százalékát tes/i ki az 1939. évi délvidéki termésmennyiség. L visszacsatolt Délvidék 1939. évi termelése a magyarországi termelés arányában %•. 17.6 4.3 20 7.3 37.3 5.4 28.1 Egyedül a bácskai területen évente mintegy 2 rnililó métermázsa buzafelesleg mutatkozik. A volt Jugoszlávia ipari növéav termedé «é- nt k mintegy 50 százaléka bácskai eredetű volt. Különösen a cukorrépa-, kender- és napraforgómagfceirmeléa áll maga« fokon. Az újvidéki Mezőgazdasági Kamara kimutatása szerint az 1940. évben Jugoszláviában 43.771 ha. területen 7.408.174 q cukorréjvát termeitek, amiből mintegy 50 százalék termett a Bácskában. Az Ott termesztett cukorrépát a bé!y«ei, cserveukai és ujverbászi cukorgyárak dolgozzák fel, Az olajosmagvak termelése különösen a most folyó háború óta ve,tr €-rőS lendületet a Bácskában. 1939-be» 23 ezer q napraforgómagot és 190 ezer q kendert rermélitek. A kéit ujverbászi olajgyárban 1940-ben 750 vagon olajat és 900 vagon olajpogácsát gyártottak. A komlórermelés különösen a délbácskai részeken igen fejle'r: 19.39-ben 094 hektáron 4.986 q komló termett ezen g területen. Az elmúlt 13 év »latr Horgos kornyékén erősen fejlesztették a paprikatennelést és ezt sikerült i* annyira fokozni, hogy 1940- hen a termés 130 vagont ért el. Paprikát főleg a ztnrai járásban termelnek, ahol 1939- ben 10.445 q termett. Bácskertes községből mintegy 500 q-t hoztak a piacra. A horgosi vegyvizsgáló állomás adatai szerint 1940-bea összesen 12.777 q paprikát vizsgáltak meg. Ebből a mennyiségből 8.972 q volt nemes édespaprika, 962 q félédes, 523 q elsőrendű gulyáspaprika és 1.207 q másodrendű guljyás- paprika. A horgosi paprikaíermelő vidék bekapcsolásával fiiszfi'Tpaprika kivitelünk erősen emelkedni fog. (Ruh György.)
