Ellenzék, 1941. május (62. évfolyam, 99-124. szám)
1941-05-03 / 101. szám
/ 9 4 1 nt fl / ii s 3. Képzeljétek — mondotta — Marosvásárhelyen formálisan megostromolták a pénztóit ü vendégszereplésemnél .. __ l)(J remélem mindenki visszakapta a pénzét — forrázta le a nagy dicsekvöt a társulat egyik szellemes tagja * SzatUmáiy. Aiyiád/ a nr.gy Szatyi. a kolozsvári színház sok éven át ünnepelt nagyszerű jellem színésze és búr- leszkkomikiisa. innen a Vígszínházhoz szer- / södött el és a budapestieket ragadta el páratlan művészeiével. Egyik legi.obb barát a volt Nyilasgv Mátyás, a másik istenadta tehetségű kiváló komikus, kinek sok alakítása mindvégig utolérhetetlen maradt. Nyilassyról 1897 április havában egyszer csak azt újságolta a Pesti Hit lap. hogy hirtelen meghalt- El is pnreniálták. érdeme szerint méltatva művészetét. A agy feltűnést és részvétel keltett a hír, hiszen a bohérnlplkíiictii művészi országszerte nagy szimpátia övezte Szerencsére nem volt alapos a P H. értesülése és másnap már helyre is igazította a halálhírt olyképpen, hogy Dlyilassy esek beteg, a szegedi kórházban ápolják és remény van a közeli felgyógyulására. Erre dementire megindult az örömteljes levelek áradata a művész kórházi ágyához úgy a kollégák, mint az isismer ös barátok részéről. Nagyváradon már az első hír vételekor egy nagyobb összeg gyűlt egybe koszorúra, melyet egy küldöttség vitt volna el o. temetésre. Az örvendetes cáfolatra azonban úgy határoztak, hogy az cgy- begyiilt pénzt elküldik a népszerű Matyinek a szegedi kórházba. Éppen ezidoben egyik párbajvétség miatt a szegedi Csillagbörtónben iilo barátomat készültem meglátogatni és a gyűjtök megkértek. hogy egyúttal vigyem el és adjam át a § koszorupénit Nyilassynctk. Szívesen vállalkoztam. mert úgyis fel akartam keresni a kórházban a beteg miiveszt, kinek nagy hive voltam. Boldog örömmel fogadat és megin- dúlt art köszönte a fáradlak részvétét meg n pénzt. Paptanán szerte heverlek a levelek, melyeket az ország minden részéből kapott s amelyek mind azon örvendeztek hogy a P H. halálhíre alaptalan volt. Az egyik levelet különös jó kedvvel mutogatta meg. Borítékján igy szólt a címzés: Tekintetes néhai Nyilassi Mátyás színművész urnák Szeged. Közkórház, az élők között. A levelet pedig Szatmáry Árpád, a jó barát irta Pestről, még hozzá német nyelven. Ez időben ugyanis a Vígszínházban a bécsi Burg színház társulata vendégszerepeit és mert a császárváros hires müintézeti.? csak a harmadik garnitúrájára érdemesítette a budapestieket, ezek c kiérdemesült, selejtes bécsi hisztériák meglehetős ellenzéssel találkoztak az uj Dunaparti'színházban. A közönség és a sajtó egyértelműen a színház ellen for düh. amiért ennek az c.lrcndü társaságnak helyet adott, de a Vígszínház kiváló művészei is sértve érezték magukat e vendégszereplés miatt. Ebben a hangulatban Íródott a Szatyi maliciózus levele a maga díszes német nyelvezetével. Hatalmasan derültem rajta és le is írtam magamnak, inie itt adom: Liber Matyizmájn! (Kedves Matyim!) Nicht vunderige (ne csodáik ózz), dasz ih dir dájts srájburzache (hogy németül írok neked), aber vasz vajl die unz Farbenhaus drin (de mivel a mi színházunkban) ject die vieftes hofige farbenhaus zajne Farbfernunf- te Spielen (a bécsi udvari színház színészei játszanak), vir alle dájts sprehen (valameny- nyien németül beszélünk). Durükke (tehát) du nicht gestorben hast (te nem haltál meg)? Dasz kaszt du zer gut geseit getun (Ezt okosan tetted). Auf vasz vere dasz gut? (Mire is volna jó?) Ich huh auch nicht geglaubt. (Nem is hittem el.) Ich dasz gezagt die unter Farbenhausbei (mondottam t; színházban) ven mir dasz dort ge- B cajiunge haben (mikor azt nekem újságolták), dasz ich dasz nicht glaub (hogy nem hiszem). Der Matyi iszt besszei- Frájnd mir (Matyi sokkal jobb barátom i. dasz er mir dasz visszetimájdndrauf nicht gébet (sem\ hogy ezt nem adta volna tudomásomra). Ven er gestorben hat, dan er dasz mir getelegrtr firet. (Ha meghal, ínegsürgönyozte volna.) Und dank Hergotten, ich recht gehabt. iKo- szöriöm Istennek, hogy igazam volt.) Jaj, vi fii vir geiaht haben auf dasz, dasz du son lebcndajndrin lezenszekszeszt vasz totendai- nak sfeiben verden caitungurzajhe. (Jaj, mennyit kacagtunk, hogy te életedben olvasod, amit halálod után imák a lapok.) Sver vártén vir dich (alig várunk) kom und da- veil nérne fon mir fon deine gute Fremde durch mich gesikte 100.000 kusz. (Jöjj és addig is fogadd barátaidtól általam küldött 100.000 csókot). Vnd fon mir noch 100 mal mer. (És tőlem még százszor annyit.) Szatyi. Az ékes németnyelvű levél könnyebb meg- érthetősége végett zűrjeiben n magyar fordítást is közölem. • p, B, ELLENZÉK Tatarozni kell az elhanyagolt házak homlokzatát KOLOZSVÁR, május A hazatért teriHetek lerongyolódott, elszegényedett kézmiiiparosainak taípraállilása érdeké ben a kormány közmunkákat indított be, a középületek javítását rendelte el es általában minden alkalmat felhasznál, hogy őket munkához juttassa. Ezek az irányelvek vezetik Kolozsvár város vezetőségét az első pillanattól kezdve s ennek már eredménye is mutatkozik, mert a kézmiiiparosok helyzete valamennyire feljavult. Az építőiparban a legnagyobb a munkanélküliség 1 ennek megszüntetése értlekében a város tanácsa* egész munkatervet dolgozott ki. amelynek egyik láncszeme a (old) utcákban levő házak elhanyagolt homlokzatainak helyreállítása is. Az elmúlt húsz év alatt ugyanis kevés magyar háztulajdonos volt abban a helyzetben, hogy házának még homlokzatát is megreperáltassa, most azonban erre is rákerül a sor. A mérnöki hivatal megbízottai sorrajárlák a város belterületén levő utcákat s jegyzékbe foglalták azokat a házakat, amelyeknek javítása nem tűr halasztást és miután egy magyar jogszabály felhatalmazást ad arra a város vezetőségének, hogy az elhanyagolt há- •«ak utcai homlokzatát, sőt belsejét is S háztulajdonos vonakodása esetén a tulajdonos költségére kijavíttassa, mintegy kétszáz kolozsvári háztulajdonost kötelezett arra, hogy a szükséges talarozási munkálatokat haladéktalanul, de legkésőbb az erről szóló határozat kézhezvételétől számított 60 napon beiül elvégeztesse. Ez a városi tanácsi határozat a felebbezésre való tekintet nélkül vég Kihajtandó. A véghatározat ellen azonban a kézbesítési követő naptól számitott tizenöt napon belül a közigazgatási bizottság építésügyi bizottságához birtokon kívül felebbezést lehet beadni. A városi tanács legelőször a főtéri épületek utcai homlokzatának tatarozását rendelte el. Kötelezte többek között az egyik történelmi műemléknek minősített palota tulajdonosát is, hogy házának omladozó v akolatát tataroztassa meg s a falat festesse meg. A háztulajdonos a városi tanács véghatározata ellen birtokon kívül ugvan, de felebbezést). adott be. A tanács azonban felebbezésének indokait nem vette figyelembe s újólag utasitotta, hogy a mérnöki hivatal utast' tásának feltétlenül és rövid határidőn belül tegyen eleget, mert ha nem, a szükséges munkát a mérnöki hivatallal fogja elvégeztetni és a munka költségét végrehajtás úján fogja rajta behajtani. Erdély és a Nemzeti önállósítást Alap Irta: LELIK Ferenc a Nemzeti Önállósítás! Alap Erdélyrészi előadója A szabadpályán elhelyezkedni kívánó —* vagy a múltban már erre kényszeritett — erdélyi keresztény magyar ifjúság óriási értékű szociális kincset kapott ajándékba az anyaországtól: a Nemzeti önállősitási Alapot. 1937. évben az akkori kicsi Magyarországon az állástalan diplomások és érettségizett fiatal, feltörő nemzedék ezres tömegei álltak kenyér nélkül. tanultságukkál össze nem egyeztehető munkára kénSzerülvc és néztek egyik bizonytalan napról a másik e’é, súlyos fejtörést okozva az illetékeseknek, mig az akkori kormány intézményesen megoldani nem igyekezett ezt a súlyos kérdést a Nemzeti önállősitási Alap létesítésével. Az Alap első formájában az állástalan szellemi vég' zettségüek megélhetési lehetőségének megteremtésére létesült. Az első, majd a második zsidótörvény megalkotása után nőtt, terebélyesedett az Alap keresztényi magyar rendeltetése. Ennek megfelelően gróf Teleki Pál miniszterelnök előbb az 1939-i, majd az 1940-i évben is módositotta rendeltetésszerű felhasználhatóságát úgy, hogv ma már nemcsak a főiskolát és középiskolát végzettek alapozhatják meg önálló egzisztenciájukat uz Alap nyújtóit a kölcsön igénybevételével, hanem minden keresztény rnagsar állampolgár, aki a gazdaság, ipar, kereskedelm, vagy egyéb szabad életpályán kivan elhelyezkedni. Gyönyörű gonddat; humánus és szociális intézmény. A túlzsúfolt, megtépázott kis Magyarország ifjúságának mentsvára lett; az erdélyi fiatalságnak oázis a hosszú, fárasztó, testet-lelket tikkasztó, 22 éves, keserves sivatagi vándorlás után. Kísérti az embert a gondolat, hogy az egész intézmény alapeszméje olyan pihanatban jutott életrehivójának eszébe, amikor tudat alatt Erdélyre gondolt. Ki volna úgy rászorulva, mint az erdélyi lerongyolt magyar ifjúság? Annyi időn keresztül kiszorítva nemcsak a közhivalokbó’. hanem a magánvállalatok nagy részéből is, alcarvanemakarva beleerőszakolták az iparba, kereskedelembe. Megtanította a sors az erdélyi ifjúságot, hogy nemcsak a tisztviselői pálya az. amelyen tisztességes polgári megélhetést lehet teremteni. Megtanit.ot ta továbbá, hogy ö becsületes munkás, legyen az kézimunkás, iparos, vagy kereskedő, társadalmilag nem süllyed a tisztviselői kar életszínvonala alá. Erdélyben régen eljutottunk az érettségizett koresmá- rosig, vagy a doktorált asztalosig, összeszo- ritottuk a fogunkat, felemeltük a fejünket, dolgoztunk, támogattuk egymást és magyarok maradtunk. A.zok, magyarok. Az alaptalan vádak és felelőtlen áskálódások zuha- tagában is. Nem tartották alamizsnáért a kezünket, hanem dacos büszkeséggel küzdöttünk a mindennapi kenyérért, közben sem fajunkat, sem nyelvűnket, sem egymást nem tagadtuk meg. sem hitvány koncért, sem busás haszonért. Pedig bizony sokszor olyanok támogatták egymást, akik maguk szorultak legjobban támaszra. Ismeilem csoportokat, melyben különféle kereskedők, iparosok voltak s akik úgyszólván közös alaptőkével vezették apró üzleteiket. Fizetési kötelezettségeiknek terminusait más és más határidőre tolva, összeadták a pénzt, hogy a lejáratokra fizetni tudjanak. A végéi, azt sem tudták kinek mennyi a pénze, melyik az övé melyik a másé. Nem is kutatták. Testvérek voltak és a kívánt célt elérték: megéltek saját erejükből. Az összetartozásnak érzése a magyar fajban soha ilyen fokig nem fejlődött. Ezen bukott cl minden beolvasztási, vagy megtörést kísérlet. Ez az érzés nemcsak anyanyelvűnknek és kultúránknak volt őrzője, de ez minden magyar élére helyezi a 22 éven ál minden nap feihányt, keserű kenyeret evő erdélyi magyart. Istennek hála, elmúlt a lidércnyomás, nyugodtan hajthatjuk le fejünket, nem kísért már a holnap bizonytalansága Tervezhetünk, nemcsak máról holuapra. de egész életre, a jövőnkre. Nézhetünk távolabb. nézzünk előre, ám ne feledjünk közbe- közbe hátravetni egy-egv pillantást a megtelt göröngyös útra. Végigbukdácsolva a hepehupás utón. bizonyára el tudunk menni a sima utón is, ha nem bizzuk el magunkat, ha nem mondjuk azt: „itt már becsukott szemmel is eljárok, ha a másikon el tudtam eddig jönni?' A sima utón botlani sem szabad. Az önállóságra törekvő ifjúság egy pillanatra se veszitse szeme elől, hogy a Nemzeti Önállősitási Alap annak ellenére, hogy anyagi biztosítékot nem igényel, mégis súlyos felelősséget rak annak vállára, aki igénybe veszi. Az Alap nem egv egyszerű kétoldalú iigy'et, amelyen mindkét fél megleli a maga számítását és viseli ki-ki a maga kockázatát. Nem. A keresztény nemzeti alapon nyugvó megnagyobbodott Magyarországnak szüksége van egy erős. egészséges és tisztességes keresztény kereskedő társadalomra. Az Alap eme szak- láradalom felépítését van hivatva részben elősegíteni. Az, Alap a magyar nemzet kincse. Aki igénybe vette, az az égész magyar nemzet adósa és ebben a minőségében az egész nemzetnek felelősségge.1 tartozik. Azért kapja. iiogv hasznos, munkás tagja legyen a nemzeti egységnek. Elemi kötelessége, hogy visz- szafizesse, hegy az utána növő ifjúság is élhessen vele. élvezhesse. Ezt teljesíteni csak úgy lehet, ha az igénylő lelkiismeretesen és felel ősségének teljes tudatában használja fel vásári repülőjárat május 2-tól 12-ig mindennap: 17.00 ind. Budapest 18.10 érk. Nagyvárad 18.25 ind. Nagyvárad 19.05 érk. Kolozsvár 19.20 ind. Kolozsvár 19.55 érk. M.-vásárhely ind. Erdélyieknek 10 százalék kedvezmény!! érk. 10.45. ind. 9.45. érk. 9.39. ind. 8.50. érk. 8.35. ind. 8.00. azt. Hebehurgyán, elhamarkodottan senki ne kérje, senki ne vegye igénybe. Különösen figyelmébe ajánlom ezt azoknak az ifjaknak, akik bizonyos életpályára klképeztettek, de az önállóság érzete nem eléggé biztos, nem elég fejlett, vagy akiknek szakmai ismerete — bár kis mértékben - — hézagcs. Amig el nem használtuk, az Alap biztos töke, biztos kenyérkereseti lehetőség annak is, akinek egy fillérje sincs. Igényelni minden tisztamu.hu keresztény magyar állampolgár igényelheti, egyetlen egyszer. Próbálkozásra nincs alkalom. Aki — mondjuk — kellő megfontolás né'kül igényelte és nem éri el a kívánt engedményt, az nemcsak a jö- vőalapitás pillérjét veszíti el, nemcsak önmagának okoz megbocsáthatatlan kárt, dé adósa marad és felelős lesz az egész nemzettel szemben, elsietett lépése miatt. Ha nélkülözésben kivártuk a 22 éves megpróbáltatás idejét, inkább várjunk még lényegesen megkönnyitett körülmények között egy pár hónapot is, ha kell, amikor egy nyugodt élet alapköveit rakjuk le Ez nemcsak az egyénnek jól felfogott érdeke, de egyetemleges magyar nemzeti érdek isi. Ne háritsa el magáról senki a felelősséget, ne nyugtassa meg könnyelműen a lelkiismeretét olyan gondolattal, hogy megvizsgálta az illetékes szerv, mérlegelte a Tanács, hogy kaphat-e kölcsönt, alkalmas-e az önállóságra. Megvizsgálják, ellenőrzik valóban, de akik ezt végzik, maguk is emberek. Könnyen tévednek ott, ahol százával, ezrével végzik az ilyen munkát anélkül, hogy alkalmuk volna az egyénbe belelátni. Hozzájárul ehhez még a határtalan jóindulat is, amellyel n Tanács tagjai végzik önzetlen munkájukat. Mindezeken felül pedig Erdély ma varázsszó. Kedvencek vagyunk. Hitelünk van. tőkénk van, csak el ne tékozoljuk. Éljünk a velünk szemben megnyilvánuló jóindulattal, de ne éljünk vissza vele. Az állam bölcs vezetője nem az örök elégedetlenkedők kérő. vagy követelő szájának betömésére tartja fenn uz Alapot, hanem az anyagiakban nem dúskáló, jószándéku ifjúság elhelyezkedését óhajtja hathatósan elősegíteni. Erdély az a terület, ahoi á keresztény magyar ifjúság elhelyezkedésének legtágabb területe van meg. Mert hiába fejlődött ki az itt élő magyarságban az elmúlt 20 év ala’.t az önállóságra való törekvés, a kere,skedelmi és ipari pályára irányuló elhelyezkedési vágy, nem tudta vágyait megvalósítani a megkívánt mértékben. A legutolsó marosvásárhelyi értekezleten Erdély nagy fia. a tragikusan elhunyt gróf Teleki Pál azt mondotta, hogy ..az erdélyi tulajdonságok közé tartozik az okos, racionális. értelmes gondolkodás, amely a dől goknak különböző oldalait mérlegeli, nem szalad fejjel a falnak?’ Ezt minden önállósulásra törekvő egyénnek mementóként kell eszében tartani, soha el nem fejeltem. Ez a kitüntető mondat lebegjen a szeme előtt és vezesse törekvésének olyan irányítására, hogy csalódást ne okozzon. Büszkén vallhatjuk, ilyenek voltunk a rosszban, szerényen ígérhetjük. ezek maradunk a jóban is. Nem szalad el a Nemzeti Önállősitási Alap senki elől. Jobb későn biztosabban megvetni jövőnk szilárd alapját, mint elsietve, kapzsi módon, kapkodva, futóhomokra építeni. UJ EGYETEMI TANÁRSEGÉD A KOLOZSVÁRI PASTEUR-INTÉZETBF.N Budapestről jelentik: A m. kir. vallásos közoktatásügyi miniszter Réthy Aladár dr. debreceni m. kir. Tisza István tudományegyetemi tanársegédet a kolozsvári m. kir. Ferencz József Tudományegyetemi Pasleur-kói házban orvossá nevezte ki a IX. fizetési osztályba. ÖSSZEHÍVTÁK a VARMEGYE KIS. GYŰLÉSÉT ÉS KÖZIGAZGATÁSI BIZOTTSÁGÁT. Kolozsvármegye alispánja május 15-re összehívta a vármegye kis- gyűlését. 16-ra pedig a közigazgatási bizottságot, míg május 29 én az első rentier vármegyei közgyűlés megtartására keríti sor.
