Ellenzék, 1941. május (62. évfolyam, 99-124. szám)

1941-05-03 / 101. szám

6

/; /.. LV. N ZfiK

11-11 m fi / ii \ 1.

Szerbek és horvátok

V luilioru előtti »*«*rl» propaganda, mi" l\rt egynémely angol publicista is lein támogatott, az európai közvélemény « 1 *.*11 azt a nézetet igyekezett elterjeszteni. hogy a délszláv népekben erős egységesítési liirekvés él; bogs ezeknek a népeknek egyetlen államba tömöri t>-se magas emberi eél, amit a korszellem és a demokrácia is követel s aminek loak i- dályát az osztrák—-magyar monarehi i fennállásában kt 11 látni. Állandóan ban goztutták. hogy a suerbek. horvátok es szlovének egyesülését megakadályozó monarchia idejét mull állami szervez’t, mely megérett a szétrombolásra. Nem sokkul a világháború után aot.ban nyib vánvalóvá vált ennek e propagandának burns volt* és kétségbevonhatatlan lények bizonyították az általi terjesztett felfogás valótlanságát. Az uj szerb—horvát—szlovén jugoszláv államról a propaganda azt hirdette, hogy a2 ..elnyomott" délszláv népek é< százados álmának a

fl horvátok és szerbek

Történelmi szempontból nézve a dolgot. meg kell állapítani, hogy a Balkán- félszigeten elhelyezkedő szerb és horvát törzsek mindjárt kezdetben kei különböző kultnrbehatás körébe kerültek. Az Adria partján letelepülő horvátok gyorsán kapcsolatba kerüllek a már magasabb kulturéletet élő latin népeleuiekkel, ezekkel szorgalmas kereskedelmi forgalmat űztek és szorosan belekapcsolódtak a nyugati civilizációba. A horvátok állami élete szintén nyugati jelleget öltött. 1121- bon a pápa királyi koronát küldött Tú- miszlav horvát vezérnek és ezzel bekapcsolta a horvát területeket a latin-nyugati kultúra körébe. A szerb nép ezzel szemben a bizánci kultúrkörhöz csatlakozott s ehhezmérten önálló állatni élete is csak jóval később kezdett kifejlődni. Áruig a horvátok a tizedik században már önálló államiság keretében élnek és később is. a Magyarországgal való unió után magas fejlettségű jogpolitikai szervezet fölött rendelkeztek, a szerbeknél csak a XII. században lehet az önálló állami élet kezdeteinek nyomait felismerni.

A bizánci eredet jellege továbbra is állandóan kisérte a szerb államiságot. Eg>ik legkiválóbb uralkodójuk. Dusán, a bizánci császár utódjának tekintette magát és a szerbek és görögök császárának nevét szerette használni A két nép közötti mélyenjáró különbség főleg az egyházaik és államuk közötti viszonyban nyilvánult meg Amig a római katolikus egyház az állammal szemben mindig igyekezett megőrizni tökéletes erkölcsi tekintélyét és különállását s ezzel item akadályozta a nemzeti államegységek kialakulását. addig a bizánci görögkeleti egyház mindig elválaszthatatlan egységet igyekezett alkotni az állammal és egy kézbe helyezte az állami és egyházi iVJ- sőbbséget. A szerb állam igy Szent Száva által történt megalapítása óta ugyszólva az újabb korig a szerb ortodox egyház páncél kényszerzubbonyában élt, az egyház volt a szerbek néppé összefogó ereje

megv alót ulása. Amud nagyobb voll pT.nl a csalódás, mikor már i.z első évek politikai felfordulásul b«‘bizon>itolták, bogy Jugoslavia nun egységes állam és távolról sem ti kiülhető a benne élő népek évszázados álmai megvalósulásának. Szelitek és horvátok között néni a várt tcsl- vfTi együttműködés alakult ki, hanem gyűlölködő küzdelmek indultak, nyelvek mindjárt kezdetben véres kilengésekig fajultak el. lla megkérdezzük, hogv mi volt az oka a sokáig sikerrel hirdetett délszláv egységesítési jelszavak és a valóság között keletkezett örvénynek, akkor kél dologra jövünk rá. Egyik ez. hogv n Jugoszlávia keretében egyesített három néptörzs teljesen különböző történelmi fejlődésen ment at: a másik, hogy azok a politikai és gazdasági módszerek, amelyiket az urnlotnra igényt tartó szerbek az uj államban is alkalmaztak, teljéién elfogadhatatlanok voltak a másik két délszláv népfaj számára.

délszláv történelemben

akkor is. mikor a török hódoltság ideje következett el és Szeibia függetlensége hosszú időié megszűnt. A pátriárkául? lemondott Szerbia független államiságától és a szerb népet a szultán felsőbb- ségének nevében fogta össze továbbra is népi egységbe. Szerb vezető egyházi egv< - niségek a ..juhászkutya szerepét játszták a keuiéuykezii ozmán néppászlorok szolgálatában. Ezalatt az idő alatt terjedt el a szerb népben a könnyű vérontás és inas barbár népi tulajdonságok szokása. A horvát nép viszont ebben az időben is egész más képet nyújt a szemlélőnek. A horvátok nyugati jellegű államforma ke« reteiben élnek és nem ismertek cl más hitű és más kultúrájú felsőbbséget maguk fölött. A magyarok oldalán együtt küzdenek az előrenyomuló török hatalom ellen és nem véletlen dolog, hogy olyan kiváló muber, mint Zrínyi Miklós nemcsak Magyarországnak, hanem Horvátországnak is nemzeti hőse.

A ilfyrizmus

Mikor azután a XIX. században a nemzeti eszme kezdte áthatni a balkáni népek életét is, a délszláv gondolat először a Gaj Lajos által világgá dobott, úgynevezett „i//yr“ gondolatban nyilvánult meg és próbálta a történelmi fejlődés mélyenjáró ellentéteit a délszláv népek között áthidalni De éppen az ..illyr’‘ álom rövid élete bizonyítja, hogy a szerb faji érzés, különösen ortodox egyházi jellege miatt sohasem tudott beolvadni a nyugati értelemben vett nemzeti gondolatba. A független szerb királyság is a törökök ellen és később a monarchia ellen vitt harcaiban mindig a szerbség türelmetlen népi elveit képviselte. Az ortodox egyház a kialakult szerb királyság idején is egységben élt az állami hatalommal. Tőle eredt a szerb állam küldetési érzése, amelynek alapján vezető szerepre tartotta hivatottnak magát a többi délszláv népek között.

R iugoszlávizmus és a horvát nemzeti gondolat

Azt a veszélyt, mellyel ez a szerb ortodox küldetési tudat a nyugati kultúrájú délszlávokat fenyegette, már a XIX. század közepén felismerte több hoc- vát politikus. Egyik nagy szerepet játszó horvát katolikus püspök, Strossmayor ugyan a jugoszláv gondolatot szolgálta, más horvát politikusok azonban az általa vezetett mozgalommal szemben a nyugati horvát gondolatot képviselték és megalakították az úgynevezett jogpártot, melynek élére Sztarcsevics Antal került. Sztarcsevics a nagy-szerb gondolattal a nagy-horvát gondolatot állította szembe, aminek állami megvalósulását a trializ- mus formájában a monarchia keretei közt kereste. Ehhez az államhoz tartoztak volna a horvátok, szlovének, dalmátok és a később annektált Bosznia és Hercegovina lakói. Sztarcsevics mozgalma azonban nem tudott kapcsolatot találni a magyar politikával, minthogy a dualizmuson alapuló osztrák—magyar kiegyezést visszautasította. A magyar kormány ig? inkább Stroismayer uema&ti pártjával

dolgozott együtt, amely taktikai oktikból elismerte az osztrák—magyar kiegyezést. Ennek a nemzeti pártnak harminc évig tart óuralma után Horvátország vezetését a szerb—horvát koalíció vette át, amelyben már vezető szerephez jutottak a szerb elemek. 1917-bén Horvátországnak ebből a koalícióból alakult meg a kormányzata. A horvát nép vezetése igy éppen a legfontosabb időben olyan politikusok kezébe került, akik nem a hordát történelmi fejló'dés utján jártak, hanem nagy-szerb terjeszkedési gondolatat szolgáltak. Mikor a világháború után Horvátország elszakadt a monarchiától, a horvát tartományi ülés elnöke, Mcdgúkovics szerb politikus volt S az elszakadási indítványt a szintén szerb Pribicsevics Szvetozár képviselő tette. A horvát nemzeti tanács teljesen szerb befolyás alá került s igy szó sem lehetett arról, hogy a borvátság különleges jogainak tisztelet- bentartására biztosítékokat szerezzen, így kezdődött el mindjárt az uj délszláv államba való bekapcsolódás után a bor*

vat ucp kii/T'liiir a mind kiinéh-lliiich Imi lomliezedn szeri) elnyomni ellen. \ ízlovrnek. akik szintén ;i nyugati kubnrIvürhf tartóztuk, minthogy népi egyéni- i égőket külön történelmi fejlődés nem i'h.l.itotla annyira ki, mint a liorvátokéi kisebb hevességgel v itték ngyunrzt a harcol a belgrádi centralizmus ellen. Kompromisszumokra inkább hajlandók voltak és arra Jgyckzetek, hogy a szerb kormány támogatása árán minél nagyobb előnyöket csikarjanak isi a szlovén nép számára. A belgrádi kormányok ezért majdnem mindig tagjaik köí-é vetlek be egy-«*gy szlovén politikust.

A horvátok szaiiadságinrea

A horvát nép csakhamar felismerte, hogy igazi vezetőit csak azok között keresheti. akik a belgrádi centralizmust gyökeresen elutasítják. A Horvátországban állomásozó szerb hadsereg meghódított területnek tekintette az országot. Horvátország, Magyarországon élvezett önkormányzatát a szerbek csakhamar meg cmrnisitették, a belgrádi törvényhozás horvát kisebbsége semmit sem tudott elérni 3 az összes vezetőállásoklia ilor vátországban is szerbek kerültek. \z uj állam megalakulásának első lelkes napjait igy csakhamar a Iegkeserübb csalódás követte. A horvát parasztpárt 1921 ben panasziratot nyújtott be Sándor királyhoz s ebben az iratban felsorolta mindazt az erőszakosságot és kártételt, amely ?2erb részről a horvát népet érte. Ugyanakkor a Radies állal vezetett pírt i

a többi bor \'Ú I kep VI - l-|l k k f| III I r I*

hagyta u belgiádi parlamentet < a hippi) --.ivita'. >Dii vonult vissz.«. 192”) bei) .«

• hm", .ltok íjjiit megpróbálkoztak a parki menti fcv'-ken - 'gc<!, azonban politikai db nti t< :l, a zorii korinam zó partokkal

mind heve: ebbé váltak. 1928 juuiut 28.-án olyan teliben robbant ki a

izorhck és horvátok közötti dleald. amely példátlan a parlamentek történetébe;.: egv Um Mrs nevii s„erb kép . - 'ó revolverrel agyonlőtt két horvát képviselőt és súlyosan mcgsdmsitellc a horvátok vezérét. Uadics Istvánt, aki röviddel ezután meg is balt. Ezzel a véres .reménnyel az önkéntesen vállalt jugoszlá- vizmus jóformán meg i- szűnt. Helyébe rövidesen a királyi diktatúra lépett, mely legkegyellc ueLbül elfojtotta a horvátok minden önkormányzati törekvését. A diktat,ura rémuralmának esett áldozatul a horvát nemzeti mozgalom egyik legic ivá lóbb egyénisége, Suf flay Milán is. kit a zágrábi rendőrség megbízottai 1931 -ben nyili utcán vasbotokkal vertek agyon. Ugyanígy követtek el merényletet röviddel azután egy másik ismert horvát képviselő, Rudak Milos ellen is. E meiiett a diktatórikus uralom pénzügyileg a végletekig kihasználta a horvát népet és teljesen elnyomott minden horvát kulturális megnyilatkozást. Nem csoda tehát, hogy a horvát nép elkeseredése lassanként mindinkább II. Sándor király ellen irányul, aki a diktatúra rniuden gonosztettét tekintélyével fedte. Az elnyomott népik elkeseredés^ végül is a mar- I seillei gyilkos merényletben robban« ki.

Rz utolsó kísérlet

1935. körül újabb tárgyalások indultak meg a szerbek és horvátok között. Pút kormányzóherceg belátta, hogy a régi rendszer nem mehet tovább. 1939-ben Macsek és Cvetkoi ics között megegve/és jött létre, mely egyideig azt a látszatot keltette, hogy Jugoszlávia népi problémáit meg lehet oldani. Ennek a megegyezésnek története is bizonyitja azonban, hogy minden ilyen föltevés csak a látszatra alapult. A horvát igényeket külön horvát bánság fölállításával akarták teljesíteni. £z a megoldási mód azonban egész sor olyan kérdést vetett föl. melyet a két fél hékülékenységc ellenére sem lehetett megoldani. A helyzet úgy alakult, hogy parlamenti választásokat nem tarthattak. így a horvát szerb megegyezést parlamenti határozat neru szentesítette s a horvátok fontos kívánságait mindig azzal halasztották a jövőbe, hogy a megegyezés először törvénnyé kell váljék és különben is az európai háború által okozott feszült légkör nem alkalmas ezeknek a kérdéseknek végleges megoldására. Így jutott el a jugoszláv állam i9 11. március végének kritikus eseményéig, amelyek csakhamar végleges bi/o- nyitékát szolgáltatták annak, hogy a jugoszláv állam keretébe összefogott délszláv néptörzsek egysége sohasem valósult meg. A szerb sovinizmus által felidézett háborúban a horvát nép nem akart a szerbekkel együtt résztvenni és megtalálta a módját annak is, hogy függetlenségi törekvései ellenállhatatlan erővel valósuljanak meg.

Ditiis epizódok ttötfizsuaz ZitaUi Hits- Bíía

ez u kiváló szellemű tanárember, budapesti egyetemi tanulmányainak végestével hazajött szülővárosába. Kolozsvárra és itt az Egyetemi Könyvtárban végzett értékes szolgálatokat, egyidejűleg a kolozsvári Kemzeli Színház dramaturgja is volt. Széleskörű irodalmi műveltsége mellett kitűnő színpadi érzéke volt és rajongója is a színművészeinek. Egy-egy darab rendezését is vállalta, a társulat leg- jobbjai is szívesen követtélj újszerű, érdekes Útmutatásait, melyeket szakszerűen meg tudott okolni.

Melegszívű, türelme, bölcs humoru ember volt és igaz bírálója az eléje került müveknek. Titkos drámaírók süliin felkeresték, mert mindenkinek elfogadta áttekintésre n munkáját, de kérlelhetetlen önzetlenséggel kifejezte a véleményét. Egy ilyen Iconok drámaköltő már a harmadik történelmi trage* diájával terhelte és arra kérte, hogy nyomban olvassa el és mondja meg, mit tart róla. A jóakaratu ember hajlott a kérésre és nyomban a sűrű teleirt ivek olvasásába fogott, miközben a vele szemben ülő szerző mohó szemekkel vizsgálgatta az ábrázatán, hogy milyen hatást váltanak ki sorai.

Z. Kiss Béla jó ideig olvasott, már szinte a végén tartott, de aztán felkelt székéből, mondván, hogy most már el kell mennie az Egyetemi Könyvtárba, a szerző pedig bizakodó reménységgel kérdezte:

— No. mit tetszik szólni hozzá? . . .

— Hát. tudja barátom — felelt a kérdezett — valami rettenetes, de azért ne csüggedjen. nézze, még nem olvastam végig, még vagy harminc sor hatra van . ■ .

Egy más alkalommal operei t-librettoval kedveskedett nála egy szintén megrögzött darabiró.

— F.zt tessenek elfogadni — ajánlotta a müvet —* ez tele van csípős viccekkel.

S-ZUné&ze-UM'k Uo*Ub%ából

— Igazán, jó csípősek a viccei — kérdezte Z. Kiss Béla — hál akkor ajánlom, hogy vigye el a bolha-cirkusznak .. .

Z. Kiss Béla egyébként megválván kolozsvári működésétől, teljesen a hírlapírói pályát a szánta magái. a Budapesti Hírlap mun-, katársa lelt és Junius álnév alatt megjelent irodalomtörténeti és históriai tárcái ország- szerte nagy népszerűségre tettek szert.

kiss 1/HiUályvolt a férfikarnak egyik túltengő ambíciójú tagja. Esetlen, ügyetlen volt szegény_ minden remény nélkül arra. hogy valaha kinőhet a népség katonaság sorából, ám szüntelenül azzal ostromolta n rendezőket, a direktort, hogy neki már egyszer valami önálló szerepet is osszanak ki. E Kovács Gyula végre megszánta és egy általa rendezett francia drámában inasnak tette meg a rajongó Kiss Miskát. Mindössze egy mondata volt a szerepének, ezt kellett ugyanis jelentenie úrnőjének— Asszonyom, egy ötven év körüli férfi várakozik az előszobában . .. Persze nem kapott többé még inas szerepet sem.

Még azt is fel keli jegyeznem róla, hogy mikor a társulathoz jött és Z. Kiss Bélának bemutatkozott imigyen:

— Kis Miska vagyok — ezt a választ kapta a szellemes embertől.— Mihez képest? ...

hyáci vaUáciá&aH

kisebb erdélyi városokat keresett fel vendég- szereplés céljából a társulat egy fiatal, de annál önteltehb énekes színésze. Őszire hazatérve aztán dagályos mondatokban számolt be a kávéházi társaság előtt az ő vidéki sikereiről. Már mindenlúnek elege volt a fel- vágásokból. de a Caruso epigont ez nem al- terálta csők folyiGtta fellengős dicsáriádáit a saját nagy művészetéről.

A