Ellenzék, 1941. május (62. évfolyam, 99-124. szám)
1941-05-24 / 118. szám
Í9 4 l máj its 2 4. ELLENIÉK 7 Kossuth az „ígéret“ földién A német köny vkiállitás bármely könyvét, folyóiratát beszerezheti vagy megrendelheti szentgerícei Jakab Jenő könyvesboltjában Kolozsvár, Mátyás király-tér 7. szám. Telefon: 27—45. Ezidén IX. évtizede, hogy az emigráns Kossuth rálépett Amerika földjére. Azt hitte, az igazi Ígéret földjére. Hiszen a száműzetés kezdetén, amikor az osztrák és orosz nagyhatalom követelése miatt a török Kiutahiába kényszerült bellebbez- ni, az angol—szász befolyás kiszabadította öt: mint a köztársasági és a demokrata forradalom hősét s egv amerikai gö' zös: a Missisippi vitte Angliába, ahol páratlan diadalutlal, amelyet a nagy történetiró, Mac Carthy, tüneményesnek mondott, készítettek elő számára egy még ragyogóbb amerikai fogadtatást. Kossuth Lajos angol szónoklataival, amelyek Shakespeareu alapultak és felülmúlták a klasszikus nagybritanniai szónokok művészetét, óriási várakozást ébresztett az amerikai népben A magyar szabadságharc epikája és az osztrák vérfürdők izgalma úgyis valóságos dicsfénynyel vették körül páratlanul fényes és egyedülálló történelmi személyiségét. Ls külön varázsa volt a tudatnak, bogy csak két nagyhatalom bírta leverni Európában az utolsó szabadságharcot, amely egyben a kis magyar nép függetlenségi küzdelme is volt és hogy ez a két nagyhatalom hasztalan kergette a menekülőket a dunai török tartományokon és az ozmán birodalmon keresztül a lesbenállók és merénylők tőrvetései közt, az amerikai védelem karjaiba. Kossuth emberfeletti módon kielégítette a várakozást, de keveset kapott érte. Uralkodót megillető lelkesedéssel fogadlak ugyan, amikor 1851 december 5-én az eldrement kitűnő magyar katona- es politikus-emigránsok nyomában partraszállott Staten Izland- ben és tenyéren hordozták, amig 1852 julius 11-én rangrejtve, hogy az ellenségek elől egérutat nyerjen, ismét hajóra nem iilt s visszatéri Angliába, ahol megkezdte a magyar emigráció uj korszakát, mely bámulatos izgalommal kapcsolódott Franciaország és a szárd királyság törek" véseihez: a mai Olaszország megalakítását kezdő történelmi műveletiekhez, de nagy politikai céljait nem hirta megvalósítani. Kossuth amerikai diadalutjának eszerint most van a kilencvenedik fordulati éve és ezt az amerikai magyarság mindenütt vakiíó fénnyel ünnepli meg. Az egész évet a Kossuth évének nevezi s ha nincs helyben, fölkeresi mindazokat a városokat, ahol Kossuth megfordult, elsősorban azokat, ahol szobrai vagy portréi vannak. Merit az amerikai népben ma is erős gyökérzetii Kossuth-emlékek- hől és ezzel a maga helyzetét is fenntartja, erősiti és fejleszti. Kossuth eszerint, mint igazi nagy szellem, halála után is hatást gyakorol. Mint ahogy az égitestek fénye, mely hozzánk érkezik, régi keletű és ütjük időszámítása csak csillagévekkel történhet. Ha nem is járt igazi haszonnal, a nagy fényforrás talán megérdemli, hogy reápillantsunk. A mai kor, amely ismét Carlyle hőseinek a tiszteletében és követésében nőtt föl, meg tudja érteni, amit a világháborút megelőző idők nemzedékei csak sejtettek: a nagy ember eszméinek tökéletes szolgálatával és lángeszének erejével si nem évülő hatást tud gyakorolni még akkor is, amikor tulajdonkép már leszorult a történelmi lehetőségek mezejéről. Kossuth Lajost az amerikai nép nemcsak a nagyokat megillető hódolattal és tisztelettel fogadta, hanem az apostolokat megillető fenkölt érzésekkel és gondolatokkal. Végnélkiili fogadtatások, tisztelgések, csapatszemlék, fáklyásmenetek, közebédek áradata föíy, de politikai harcok, emelkedett szellemi nyilatkozatok is rajzanak szüntelenül. New-York város soha nem látott méretű bankettje után Fillmore köztársasági elnök fogadja W as- hingtonban s a kongresszus úgy tiszteli meg, mint egykor és egyetlen egyszer történetében, Lafayettet, aki az amerikai szabadságharcban az angolok ellen küzdött és a két Ház együttes ülésében ünnepelte, majd pedig nagy ebédet adott, amelyen a kormány elnöke: Webbster, külügyi államtitkár mondott nagy beszédet. Újévkor szállójában épp úgy járultak kézfogásra elébe a polgárok ezer és ezerszám, mint ahogy a köztársaság elnökéhez járulnak a Fehér-házban s néha 30 ezer ember hallgatta magávalraga- dó szónoklatait. Könyveket és verseket írtak róla s nagyon sok gyermeket kereszteltek a Kossuth névre. Épp igy hódoltak neki mindenütt a vidéken is, ahol Amerika földjén csak megfordult. A konzervatív párt vezére, Winstropp sem tudott ellenállni varázsának; „egy vándor száműzött eljön a Duna partjáról... hogy megköszönje a szimpátiát és segítséget, melynek szabadulását köszönheti. Shakespeare és Johnson szótára elég volt neki, hogy egy régebbi fogsága alatt különb angol tudást szerezzen, mint amilyennel azok többsége rendelkezik, akiknek az angol anyanyelvűk . . . Eljön, hogy egy nagy és hatalmas néptől kérjen segítséget letiport hazája számára. Kiköt a mi partunkon. Beszél. És már az első héten, amikor első szavait kimondotta, fölizgatta és meghatotta egy nagyszámú nemzet szivét és elméjét. A belső harcok elcsendesednek, félreteszik a kereskedelem, a kompromisszum, az elnöki kandi- dáció kérdését. Uj gondolatok kötik le elménket . . . Komolyan vitatkoznak országunk egy uj hivatásáról. Tűrik, hogy \\ ashinglon nagy neve, nagy elvei vita tárgyává tétessenek ... Mintha, az állam hajója is inogna e szélrohamban . . . Kossuth az igazi lángész .. . Aki küzd a remény ellen, küzd a végzet ellen egy szent ügyért.“ Kossuth csakugyan felforgatta gyöke- réstől az amerikai közéletet: megbolygatta Washington elnök semlegességi és Monroe elnök elzárkózási tantételeit. Azt hirdette, hogy uj magyar szabadságharc fog kitörni és «kw-- C'— L-*.’ a függetlenség és szabadság minden országának be kell avatkozni. „A beavatkozás a benemavatkoizás érdekében“: intervention for non intervention óriási vitát ébresztett és az ellenpárt vezére, Clay, belehalt az ellene folytatott és többségre került küzdelembe, de mikor Kossuth meglátogatta haláloságyán, ő is rokonszenvi nyilatkozatot tett. És csakugyan meginogtatta — egy szónoki viharban az állam hajóját. A harishurgi népgyülés melléje állott s az uralkodó párt részben az ő hatása következtében megbukott a következő elnökválasztásnál, amely előbb Franklint, azután Lincolnt ültette az állam kormánypadjához s teljes erővel fölszitotta most már rabszolgaság ellen való küzdelmet. Mindamellett nem érte el főbenjáró politikai céljait: hivatalos határozatot nem tudott kicsikarni. A szenátus elnöke csak a törvényhozás magánvéleményét mondotta ki e Szavakban: „Magyarország, miután fiainak erénye és hősisége által, méltónak bizonyult arra, hogy szabadkezet nyerjen a függetlenségért bekövetkező harcában.“ Ehhez a külügyi államtitkár még hozzáfűzte: ..Bárhol van keresztény és civilizált világon nemzeti jelleg, bárhol van a világon egy nemzet, amelynek van elég műveltsége, gazdagsága és elég nagy népessége, hogy kormányt szervezhessen, annál a nemzeti kormányzat szükségszerű és természetes következménye a nemzeti jellegnek. Mi örülni fogunk, ha az amerikai mintát látjuk majd az Alsó-Dunúnúl és Magyarorszag helyein.“ Mindez a közeli történelem részére nem jelentett semmit. Sovány vigasz, hogy máig sem felejtették el, amit, mint világpolgár és apostol hirdetett. Viszont elérte másik konkrét célját, liogy az emigráció és a magyar függetlenségi küzdelem céljára egy Hungarian fond cimü alapot létesilsen, mert a zarándok apák: a pilgrim fathers ivadékai mintegy százezer dollár értékben — akkor hatalmas összegben — vásárolták az úgynevezett Kossuth-dollárokat, amelyek 1852 február 2. és julius 1. dátummal kerültek piacra: 1, 5, 10, 50, 100-as címletekben. ,.Ez az igazi király természet“ egy ponton tökéletes győzőimet — erkölcsi gyo zelmet — aratott szónoki erejével: a rossz szónokok hazájában meghódította a legegyszerűbb polgárokat is. Lángesze talán akkor nyilvánult meg legjobban, amikor Concord városkában, ahol ama biti romjai vannak, amely körül az első farmerek véreztek az angol zsarnokság ellen az amerikai szabadságharcban, a legnagyobb amerikai szellem: Emerson, aki tiszteletére féltett magányát elhagyta, üdvözölte páratlan szépségű szavakkal: „Mi, mint ön, nem sokat adunk az üdvözlő lármára. De azt hisszük, hogy a hősök sírjai itt körülöttünk megreniegnek egy láb lépéseire. amely olyan, mint az övék. A) hatalmas lépés a porból is kihozza a szabadság hangját. i\agy örömmel látjuk, hogy semmi sem véletlen az ön magatartásában. Láttuk, hogy az ügy, amelyet véd, szervesen összefügg önnel. A szabadság embere egyúttal a végzet embere, ön nem választott, önt Isten és az ön láng- esze választotta ki erre a feladatra... Mi önben látjuk a szabadság angyalát... Mi ismerjük a szabadságnak azt a szigorú követelményét. hogy újra meg újra meg kell hódítani; igenis, napról napra; mert hadiállapotban van; tudjuk, hogy kicsúszik azok kezéből, akik dicsekszenek vele, azokhoz, akik küzdenek érte és nekünk kell kérnünk az ön ítéletét, aki korunkban a szabadság első katonája, stb.“ Kossuth válasza méltó volt e magasztos szavakhoz: „Valóban igaz. hogy minden, ami jó, kisebbségben van és az emberség BI1 Ü.4PEST, május 24. (MTI) Ismeretes, hogy az Országos Magyar Sajtókamara és a magyar sajtó összes intézmé' i nvei házat vásároltak az Andrássy-ut és a Bajza-utea sarkán. Ez a ház lett a Magyar Sajtó Háza, amelyet csütörtökön avattak fel. Az avatást az újságírók nyugdíjintézetének 60 éves jubiláns díszközgyűlésével kapcsolták össze. A közgyűlést megelőzően reggel az újságírók Törzs Tibor vezetésével megkoszorúzták a nyugdíjintézet alapítóinak Törzs Kálmánnak és Visky Imrének sírját. \ közgyűlésen a megjelentek között ott volt József királyi herceg, Bárczy István miniszterelnökségi államtitkár, Herczeg Ferenc, igniánd y-Hegyessy Géza nyug. teslőialtáhornagy, Antal István államtitkár, Eliássv Sándor főkapitány. Törzs I ibor. a képviselőház alelnöke és a magyar sajtó a ezetőférfiai. A nennt követség képviseletében Gustar Wolf til kostanáésos jelent meg az ünnepélyen. \ itéz kolozsvári Borosa Mihálv. a sajtókamara elnöke üdvözölik a megjelenteket. A Stíjtokauuu a életében ritkák az mégis haladt és haladni fog végzete felé. amikor minden, ami jó, nem lesz kisebb gég, hanem uralkodni fog az egész emberiség körében... Üdvözöllek Concord megszentelt földje a szabadságnak, le szent keresztény kápolna, ahol Amerika népe először keresztelte magát a nemzet névre a saját és ellenségei vérével . . . Emerson ur adja nekem segítségül az ön bölcseleti analízisét, hogy beolthassam azt a meggyőződést nemzetének közfelfogásába, hogy a forradalomnak egv magasabb feladata van, olyan feladata, mint a világ, mint az emberiség... Az ön népe virágzásának örülve szereti a békét, de kí ne szeretné a békét? Azonban engedje mog, hogy megismételjem nagy szavait: semmi más nem hozhat l ékét, csak az elvek győzelme... s amit az ember szive nagynak tart, az a nagy. A lélek emfázi- sának mindig igaza van... Legyen a szú: Concord jóslata a nemzetek testvériségének, stb.“ Soha szebb szavakat nem ébresztettek a Kossuth fölséges szavai, min itt, a távoli nyugaton. A szellemnek ez az ereje érthetően hatalmába ejtette a nagyméretű köztársaság lelkesedését év emlékezetét. Hasznára volt az amerikai magyarságnak is, amelyet csak a kivándorlás elfajulása utón néztek a Kossuth kor meleg tekintete helyett kevésbé rokonszenvező pillantásokkal. íme, a kilencven esztendővel ezelőttre való visszapillantás szintén hasznára van. Mi pedig itthon megtanulhatjuk ismét, hogy ritkán, egy-egy megbecsült és hatásos emberünk s az is rendesen csak a nagy nemzeti katasztrófák idején egy Kossuth nyitja fel az emberek lelkét a magyarság ismeretére s szivét az irániunk való rokonszenvre; egy Petőfi, egy Kossuth, egy Apponvi kell, hogy kicsikarja nagy népek magatartását. A jelen azonban módot nyújt, hogy a nemzeti szabadság és állami függetlenség mai kikéo- zése és biztosítása révén felszabaduljunk a katasztrófák és nagy emberek világ és történelemirás ismerkedésének verejtékes kieszközlésétől. Nél), állam, politika, közgazdaság önálló erő lesz s célhoz vezérei. De nem szabad megfeledkeznünk a szabadság és függetlenség ama felsőbbrendűségéről, amelyet a Kossuthok képviseltek. ünnepek. — mondotta — kevés a pihenő. A mi intézményünknek uj világot kell teremtenie. Különös büszkeség tölt el minket, mert a magvar újságírás 160 éves. a keresztény újságírás többéves küzdelme után. a Kamara felállításának második évében megnyithattuk a Magyar Sajtó Házát. Ez a ház most már a mi erősségünk, a magyar sajtóé. A magyar sajtó uj hajlékából hirdetem meg a ka marai újságíró hitvallását: Keresztényeir vagyunk, militaristái, lágyunk, hdzalialc vagyunk, a közéleti er köles és családi t Uzbek szentségének oltalmazni vagyunk-. Ez a ház. a magyar sajtó haza a keresztény nacionalista gondolat és a szociális érzéktől áthatolt fajvcdeluii szellem erős vára lesz. \ megjelent előkelőségek megtekintették a székház helyiségeit, majd utána re zaj lőtt a Magyar Hírlapírók HrszágdS \Vug- d! jin tézetének diszközgy iiIéke. LE\EEP APIROK. egyszerűtől u legia laszt ékosubb kivitelig, legolcsóbban az I- LI.hA /l'.K hőnyi osztály aban, Kolozsvtv, Mátyás király-tér V. Székely és Réti Bútorgyár r. f. Marosvásárhely. Állandó kiállítása Áppáfit Gyula éiiitász lakberendező mintaternniben Kalomár, S entegyháf-ulcj 2. sz. I. emelet. Telefon 24-23. A mi intézményünknek uj világot kelt teremtenie! — mondotta a Magyar Sajtó Háza felavaiásárt vitéz Koozsvári Borosa Mihály a Sajtókamara elnöke
