Ellenzék, 1941. május (62. évfolyam, 99-124. szám)

1941-05-24 / 118. szám

Í9 4 l máj its 2 4. ELLENIÉK 7 Kossuth az „ígéret“ földién A német köny vkiállitás bármely könyvét, folyóiratát beszerezheti vagy megrendelheti szentgerícei Jakab Jenő könyvesboltjában Kolozsvár, Mátyás király-tér 7. szám. Telefon: 27—45. Ezidén IX. évtizede, hogy az emigráns Kossuth rálépett Amerika földjére. Azt hitte, az igazi Ígéret földjére. Hiszen a száműzetés kezdetén, amikor az osztrák és orosz nagyhatalom követelése miatt a török Kiutahiába kényszerült bellebbez- ni, az angol—szász befolyás kiszabadítot­ta öt: mint a köztársasági és a demokra­ta forradalom hősét s egv amerikai gö' zös: a Missisippi vitte Angliába, ahol pá­ratlan diadalutlal, amelyet a nagy tör­ténetiró, Mac Carthy, tüneményesnek mondott, készítettek elő számára egy még ragyogóbb amerikai fogadtatást. Kossuth Lajos angol szónoklataival, ame­lyek Shakespeareu alapultak és felül­múlták a klasszikus nagybritanniai szó­nokok művészetét, óriási várakozást éb­resztett az amerikai népben A magyar szabadságharc epikája és az osztrák vér­fürdők izgalma úgyis valóságos dicsfény­nyel vették körül páratlanul fényes és egyedülálló történelmi személyiségét. Ls külön varázsa volt a tudatnak, bogy csak két nagyhatalom bírta leverni Európában az utolsó szabadságharcot, amely egyben a kis magyar nép függetlenségi küzdelme is volt és hogy ez a két nagyhatalom hasztalan kergette a menekülőket a du­nai török tartományokon és az ozmán birodalmon keresztül a lesbenállók és merénylők tőrvetései közt, az amerikai védelem karjaiba. Kossuth emberfeletti módon kielégítette a várakozást, de ke­veset kapott érte. Uralkodót megillető lelkesedéssel fogadlak ugyan, amikor 1851 december 5-én az eldrement kitűnő magyar katona- es politikus-emigránsok nyomában partraszállott Staten Izland- ben és tenyéren hordozták, amig 1852 julius 11-én rangrejtve, hogy az ellensé­gek elől egérutat nyerjen, ismét hajóra nem iilt s visszatéri Angliába, ahol meg­kezdte a magyar emigráció uj korszakát, mely bámulatos izgalommal kapcsolódott Franciaország és a szárd királyság törek" véseihez: a mai Olaszország megalakítá­sát kezdő történelmi műveletiekhez, de nagy politikai céljait nem hirta megva­lósítani. Kossuth amerikai diadalutjának esze­rint most van a kilencvenedik fordulati éve és ezt az amerikai magyarság min­denütt vakiíó fénnyel ünnepli meg. Az egész évet a Kossuth évének nevezi s ha nincs helyben, fölkeresi mindazokat a városokat, ahol Kossuth megfordult, el­sősorban azokat, ahol szobrai vagy port­réi vannak. Merit az amerikai népben ma is erős gyökérzetii Kossuth-emlékek- hől és ezzel a maga helyzetét is fenn­tartja, erősiti és fejleszti. Kossuth esze­rint, mint igazi nagy szellem, halála után is hatást gyakorol. Mint ahogy az égites­tek fénye, mely hozzánk érkezik, régi keletű és ütjük időszámítása csak csil­lagévekkel történhet. Ha nem is járt igazi haszonnal, a nagy fényforrás talán megérdemli, hogy reápillantsunk. A mai kor, amely ismét Carlyle hősei­nek a tiszteletében és követésében nőtt föl, meg tudja érteni, amit a világhábo­rút megelőző idők nemzedékei csak sej­tettek: a nagy ember eszméinek tökéle­tes szolgálatával és lángeszének erejével si nem évülő hatást tud gyakorolni még akkor is, amikor tulajdonkép már leszo­rult a történelmi lehetőségek mezejéről. Kossuth Lajost az amerikai nép nemcsak a nagyokat megillető hódolattal és tisz­telettel fogadta, hanem az apostolokat megillető fenkölt érzésekkel és gondola­tokkal. Végnélkiili fogadtatások, tisztel­gések, csapatszemlék, fáklyásmenetek, közebédek áradata föíy, de politikai har­cok, emelkedett szellemi nyilatkozatok is rajzanak szüntelenül. New-York város soha nem látott méretű bankettje után Fillmore köztársasági elnök fogadja W as- hingtonban s a kongresszus úgy tiszteli meg, mint egykor és egyetlen egyszer történetében, Lafayettet, aki az ameri­kai szabadságharcban az angolok ellen küzdött és a két Ház együttes ülésében ünnepelte, majd pedig nagy ebédet adott, amelyen a kormány elnöke: Webbster, külügyi államtitkár mondott nagy beszé­det. Újévkor szállójában épp úgy járul­tak kézfogásra elébe a polgárok ezer és ezerszám, mint ahogy a köztársaság elnökéhez járulnak a Fehér-házban s né­ha 30 ezer ember hallgatta magávalraga- dó szónoklatait. Könyveket és verseket írtak róla s nagyon sok gyermeket ke­reszteltek a Kossuth névre. Épp igy hó­doltak neki mindenütt a vidéken is, ahol Amerika földjén csak megfordult. A konzervatív párt vezére, Winstropp sem tudott ellenállni varázsának; „egy ván­dor száműzött eljön a Duna partjáról... hogy megköszönje a szimpátiát és segít­séget, melynek szabadulását köszönheti. Shakespeare és Johnson szótára elég volt neki, hogy egy régebbi fogsága alatt kü­lönb angol tudást szerezzen, mint ami­lyennel azok többsége rendelkezik, akik­nek az angol anyanyelvűk . . . Eljön, hogy egy nagy és hatalmas néptől kérjen se­gítséget letiport hazája számára. Kiköt a mi partunkon. Beszél. És már az első héten, amikor első szavait kimondotta, fölizgatta és meghatotta egy nagyszámú nemzet szivét és elméjét. A belső harcok elcsendesednek, félreteszik a kereskede­lem, a kompromisszum, az elnöki kandi- dáció kérdését. Uj gondolatok kötik le elménket . . . Komolyan vitatkoznak or­szágunk egy uj hivatásáról. Tűrik, hogy \\ ashinglon nagy neve, nagy elvei vita tárgyává tétessenek ... Mintha, az állam hajója is inogna e szélrohamban . . . Kos­suth az igazi lángész .. . Aki küzd a re­mény ellen, küzd a végzet ellen egy szent ügyért.“ Kossuth csakugyan felforgatta gyöke- réstől az amerikai közéletet: megboly­gatta Washington elnök semlegességi és Monroe elnök elzárkózási tantételeit. Azt hirdette, hogy uj magyar szabadság­harc fog kitörni és «kw-- C'— L-*.’ a függetlenség és szabadság minden országának be kell avatkozni. „A beavat­kozás a benemavatkoizás érdekében“: intervention for non intervention óriási vitát ébresztett és az ellenpárt vezére, Clay, belehalt az ellene folytatott és többségre került küzdelembe, de mikor Kossuth meglátogatta haláloságyán, ő is rokonszenvi nyilatkozatot tett. És csak­ugyan meginogtatta — egy szónoki vi­harban az állam hajóját. A harishurgi népgyülés melléje állott s az uralkodó párt részben az ő hatása következtében megbukott a következő elnökválasztás­nál, amely előbb Franklint, azután Lin­colnt ültette az állam kormánypadjához s teljes erővel fölszitotta most már rab­szolgaság ellen való küzdelmet. Mind­amellett nem érte el főbenjáró politikai céljait: hivatalos határozatot nem tudott kicsikarni. A szenátus elnöke csak a tör­vényhozás magánvéleményét mondotta ki e Szavakban: „Magyarország, miután fiainak erénye és hősisége által, méltó­nak bizonyult arra, hogy szabadkezet nyerjen a függetlenségért bekövetkező harcában.“ Ehhez a külügyi államtitkár még hozzáfűzte: ..Bárhol van keresztény és civilizált világon nemzeti jelleg, bár­hol van a világon egy nemzet, amelynek van elég műveltsége, gazdagsága és elég nagy népessége, hogy kormányt szervez­hessen, annál a nemzeti kormányzat szükségszerű és természetes következ­ménye a nemzeti jellegnek. Mi örülni fogunk, ha az amerikai mintát látjuk majd az Alsó-Dunúnúl és Magyarorszag helyein.“ Mindez a közeli történelem ré­szére nem jelentett semmit. Sovány vi­gasz, hogy máig sem felejtették el, amit, mint világpolgár és apostol hirdetett. Viszont elérte másik konkrét célját, liogy az emigráció és a magyar függetlenségi küzdelem céljára egy Hungarian fond cimü alapot létesilsen, mert a zarándok apák: a pilgrim fathers ivadékai mint­egy százezer dollár értékben — akkor hatalmas összegben — vásárolták az úgy­nevezett Kossuth-dollárokat, amelyek 1852 február 2. és julius 1. dátummal kerültek piacra: 1, 5, 10, 50, 100-as cím­letekben. ,.Ez az igazi király természet“ egy pon­ton tökéletes győzőimet — erkölcsi gyo zelmet — aratott szónoki erejével: a rossz szónokok hazájában meghódította a leg­egyszerűbb polgárokat is. Lángesze talán akkor nyilvánult meg legjobban, amikor Concord városkában, ahol ama biti rom­jai vannak, amely körül az első farme­rek véreztek az angol zsarnokság ellen az amerikai szabadságharcban, a legnagyobb amerikai szellem: Emerson, aki tisztele­tére féltett magányát elhagyta, üdvözölte páratlan szépségű szavakkal: „Mi, mint ön, nem sokat adunk az üdvözlő lármá­ra. De azt hisszük, hogy a hősök sírjai itt körülöttünk megreniegnek egy láb lé­péseire. amely olyan, mint az övék. A) hatalmas lépés a porból is kihozza a sza­badság hangját. i\agy örömmel látjuk, hogy semmi sem véletlen az ön magatar­tásában. Láttuk, hogy az ügy, amelyet véd, szervesen összefügg önnel. A szabad­ság embere egyúttal a végzet embere, ön nem választott, önt Isten és az ön láng- esze választotta ki erre a feladatra... Mi önben látjuk a szabadság angyalát... Mi ismerjük a szabadságnak azt a szigorú kö­vetelményét. hogy újra meg újra meg kell hódítani; igenis, napról napra; mert hadiállapotban van; tudjuk, hogy kicsú­szik azok kezéből, akik dicsekszenek ve­le, azokhoz, akik küzdenek érte és ne­künk kell kérnünk az ön ítéletét, aki ko­runkban a szabadság első katonája, stb.“ Kossuth válasza méltó volt e magasztos szavakhoz: „Valóban igaz. hogy minden, ami jó, kisebbségben van és az emberség BI1 Ü.4PEST, május 24. (MTI) Isme­retes, hogy az Országos Magyar Sajtó­kamara és a magyar sajtó összes intézmé' i nvei házat vásároltak az Andrássy-ut és a Bajza-utea sarkán. Ez a ház lett a Ma­gyar Sajtó Háza, amelyet csütörtökön avattak fel. Az avatást az újságírók nyug­díjintézetének 60 éves jubiláns díszköz­gyűlésével kapcsolták össze. A közgyű­lést megelőzően reggel az újságírók Törzs Tibor vezetésével megkoszorúzták a nyugdíjintézet alapítóinak Törzs Kál­mánnak és Visky Imrének sírját. \ közgyűlésen a megjelentek között ott volt József királyi herceg, Bárczy István miniszterelnökségi államtitkár, Herczeg Ferenc, igniánd y-Hegyessy Géza nyug. teslőialtáhornagy, Antal István ál­lamtitkár, Eliássv Sándor főkapitány. Törzs I ibor. a képviselőház alelnöke és a magyar sajtó a ezetőférfiai. A nennt követség képviseletében Gustar Wolf til kostanáésos jelent meg az ünnepélyen. \ itéz kolozsvári Borosa Mihálv. a saj­tókamara elnöke üdvözölik a megjelen­teket. A Stíjtokauuu a életében ritkák az mégis haladt és haladni fog végzete felé. amikor minden, ami jó, nem lesz kisebb gég, hanem uralkodni fog az egész embe­riség körében... Üdvözöllek Concord megszentelt földje a szabadságnak, le szent keresztény kápolna, ahol Amerika népe először keresztelte magát a nemzet névre a saját és ellenségei vérével . . . Emerson ur adja nekem segítségül az ön bölcseleti analízisét, hogy beolthassam azt a meggyőződést nemzetének közfelfogá­sába, hogy a forradalomnak egv maga­sabb feladata van, olyan feladata, mint a világ, mint az emberiség... Az ön népe virágzásának örülve szereti a békét, de kí ne szeretné a békét? Azonban engedje mog, hogy megismételjem nagy szavait: semmi más nem hozhat l ékét, csak az el­vek győzelme... s amit az ember szive nagynak tart, az a nagy. A lélek emfázi- sának mindig igaza van... Legyen a szú: Concord jóslata a nemzetek testvériségé­nek, stb.“ Soha szebb szavakat nem éb­resztettek a Kossuth fölséges szavai, min itt, a távoli nyugaton. A szellemnek ez az ereje érthetően hatalmába ejtette a nagyméretű köztársaság lelkesedését év emlékezetét. Hasznára volt az amerikai magyarságnak is, amelyet csak a kiván­dorlás elfajulása utón néztek a Kossuth kor meleg tekintete helyett kevésbé ro­konszenvező pillantásokkal. íme, a kilencven esztendővel ezelőttre való visszapillantás szintén hasznára van. Mi pedig itthon megtanulhatjuk ismét, hogy ritkán, egy-egy megbecsült és ha­tásos emberünk s az is rendesen csak a nagy nemzeti katasztrófák idején egy Kossuth nyitja fel az emberek lelkét a magyarság ismeretére s szivét az irániunk való rokonszenvre; egy Petőfi, egy Kos­suth, egy Apponvi kell, hogy kicsikarja nagy népek magatartását. A jelen azon­ban módot nyújt, hogy a nemzeti sza­badság és állami függetlenség mai kikéo- zése és biztosítása révén felszabaduljunk a katasztrófák és nagy emberek világ és történelemirás ismerkedésének verejtékes kieszközlésétől. Nél), állam, politika, köz­gazdaság önálló erő lesz s célhoz vezérei. De nem szabad megfeledkeznünk a sza­badság és függetlenség ama felsőbbrendű­ségéről, amelyet a Kossuthok képviseltek. ünnepek. — mondotta — kevés a pihe­nő. A mi intézményünknek uj világot kell teremtenie. Különös büszkeség tölt el minket, mert a magvar újságírás 160 éves. a keresztény újságírás többéves küzdelme után. a Kamara felállításának második évében megnyithattuk a Magyar Sajtó Házát. Ez a ház most már a mi erősségünk, a magyar sajtóé. A magyar sajtó uj hajlékából hirdetem meg a ka marai újságíró hitvallását: Keresztényeir vagyunk, militaristái, lá­gyunk, hdzalialc vagyunk, a közéleti er köles és családi t Uzbek szentségének oltalmazni vagyunk-. Ez a ház. a ma­gyar sajtó haza a keresztény naciona­lista gondolat és a szociális érzéktől áthatolt fajvcdeluii szellem erős vára lesz. \ megjelent előkelőségek megtekintették a székház helyiségeit, majd utána re zaj lőtt a Magyar Hírlapírók HrszágdS \Vug- d! jin tézetének diszközgy iiIéke. LE\EEP APIROK. egyszerűtől u legia laszt ékosubb kivitelig, legolcsóbban az I- LI.hA /l'.K hőnyi osztály aban, Kolozsvtv, Mátyás király-tér V. Székely és Réti Bútorgyár r. f. Marosvásárhely. Állandó kiállítása Áppáfit Gyula éiiitász lakberendező mintaternniben Kalomár, S entegyháf-ulcj 2. sz. I. emelet. Telefon 24-23. A mi intézményünknek uj világot kelt teremtenie! — mondotta a Magyar Sajtó Háza felavaiásárt vitéz Koozsvári Borosa Mihály a Sajtókamara elnöke

Next

/
Thumbnails
Contents