Ellenzék, 1941. május (62. évfolyam, 99-124. szám)

1941-05-24 / 118. szám

6 ELL ft N Z ÓK’ 114 1 m á l ii H 2 4. Körösparíi napló : ■ - - - I Beszámoló Nagyvárad fejlődéséről és újabb középilbezéseiről Figyelem, uj üzlet! Ila jól cs olcsón akar öllö/.kiklni, keresse íel Sebestyén Testvérek készruha és méretszabóságát, Wesselényi-u. 3. JY.4GT \ ARAI), május 24. (Az ElLn­zek tudósítójától.) A magyarságában új­jáéledt Nagyvárad erős lendülettel igvek »zik pótolni az utolsó évtizedek fejlődé­sének mulasztásait. Mint liatárvárost a ronsau uralom ugNanesak elsorvasztotta, jelentős intézményeitől megfosztotta, or szágó« hirii ipavvallalatait leszereltette es a regatba telepítette s ba a > aradi polgár a maga sajátos teremtő szellemével, ru­galmas életfenutartasi ösztönével, kultur rajongásával és törhetetlen magyarságával nem tudta volna némileg ellensúlyozni ez! a tervszerű rombolást, bizony a Kossuth bajos „magyar Binninghami‘m']é\)ö\ egy élettelen me/ó\ ároska válhatott volna. Ma uj erőre kapott a Város és korlát nélkül szóbeli és hajthatja végre fejlesz­tési terveit, meivt-k lévén ismét elfoglal­hatja majd egy kori előkelő helyét a ma gyár vidéki eniporiumok között. A város főispánja. Hlathy Endre dr.. \ árad szü­löttje és szerelmese Soós István dr.-ral. a város fiatal. tetterős polgármesterével együtt, szinte amerikai tempóban vetik felszínre a haladás esz.méit és a ki­tünően összeálliiott törvényhatóság nagy megértéssel asszisztál nekik az előterjesz tett helyes tervek elfogadásával. Kibővítik a hadapródiskolát A sok nagvszahásu terv egyike már a megvalósulás közeli stádiumába érkezett. A hadügyi kormány plhatározta, hogy a nagyváradi hadupród iskolát a modern hurcászuti követelményeknek' megfeleljen kibővíti, ebhez tizennégy hold területre van szüksége. A város törvényhatósága ezt a területet meg is szavazta, olykép­pen, hogy azt a város tulajdonát képező szomszédos Rbédey-kerti telepből átenge di. cserébe elfogadja a kormány által más hélven adott hasonló méretű területet. .Az építkezéshez n:ár a napokban hozzá is fognak, hogy a kibővített hatalmas is­kola ősszel átadható is legyen a rendel­tetésének. Ez az iskola tanári karával személyzetével és növendékeivel lényege sen gazdagítja majd a város forgalmát. ÉpilS az QTI pa Dia is A régi Széchenyi-tóren levő históriai neveztességü Tisza-házat, Tisza Kálmán »szülőhelyét a leszármazottak eladták a román munkásbiztositó intézmény buka­resti igazgatóságának. A házat lebontot­ták és már készült a bukaresti terv. mély ide egy nagyszabású munkásbiztosi tási székházat akart emelni. Ezt azonban a bécsi döntés meghiúsította, szerencsés visszatérésünk után az GT1 vette át a vára-di munkásbiztositót. A kolozsvári származású Árkost,'/ Zoltán dr. lett a vá radi osztály igazgatója. Nagy energiával és hozzáértéssel látott hozzá, hogy az in tézményt kiemelje a, román adminisztrá­ció ismert zavarosságából és a kivánt ní­vóra emelje. Az ÓIT, mint a román in­tézmény jogutóda, birtokosa left a le­bontott Tisza-ház üresen maradt telkének és készül egy székház itteni felépítésére melyre annyival inkább szüksége van, mert a mai szűk és célszerűtlen elhelyez kedése mellett nemcsak a hivatal sze­mélyzete, de a felek is sok kényelmet­lenséget kell, hogy eltűrjenek. Az üres lelket a város mérnöki hivatala nţcanvi' tnsra is alkalmasnak találta és már el is fogadták azt a tervet, hogy a Kőrösparti Ezredévi emléktér es a Széchenyi-tér kö­zött a Tisza-húz telkén kérésziül uj ut­cát nyitnak, melynek folytatása lesz a Ritoók Zsigmond-utca, a Kőrösön pedig a mai gyaloghíd helyére egy uj, közúti köz­lekedésre is alkalmas vaishid épülne s ezen keresztül bonyolítanák le a Nagy­piactér felől a teherforgalmat a vasúti pályaudvar felé a Sztaroveszky-utcán át iplí f I EPULET FESTEST I szakszerűen a legjutányosabb árban készít f FLEGLE ft, f Kötő-utca A. Telefon 37-74 s ezzel a város főútvonalát mentető ten ok a súlyosabb kocsitorgaloratól. Az utcunyitás révén a telektulajdonos OTl uj utcavonalai l-ap * igy építheti fel ii j ^ékliázát, mig a szomszédos reformá­tus egyházi épületekből is levágnának né­mi részt, hogy az. ut szabály osan kiképez­hető legyen. iz uj utca Széchenyi-téri részén a régi Tisza ház előtt éillitjék fel 1 isza Kaiméin szobiéit, melyei Hihiu varmegye ajánT>lt fel a városnak. Ez a szobor jelenleg Re rettyóujlaluhan, a trianoni Biharmegye székhelyén ulk de most a megye vezető­sége úgy határozott, hogy áthozza ide. a régi székhelyre. Uj műtárgyak Az értékes Tisza szobor mellett még egy igen becses műremekké! gazdagodik a város. Jozsej királyi herceg ugyanis a sá­rosnak ajándékozta Bihaii Sándor lures milleniumi képét, melyet a kiválé) mű­vész annakidején a királyi hercegi csa­ládnak engedett út. A képet a városi mú­zeumban helyezteti el. minthogy végső kidolgozású példánya inár régen ott di /- Ük a városháza nagytermének egyik Ián. A városháza lépcsoházának mennyezeti részén egy fre ko triplii hon látható, mely Udrary Gézának, a? elhunyt kivá­ló festőnek a remeke és Nagyváradnak a török hódoltság alól történt felszabadó lását ábrázolja. A mennyezet másik ré­szén periig egy allegorikus ábrázolat Szt. László királyunk temetését tünteti fel művészi kivitelben. A prinutria rendele­tére vastag, duiva ecsettel bemeszelték a művész szindus freskóit és helyére közön­séges munkával hatalmas állami rímért és köréje más nemzeti címereket mázoltuk fel. Ezt a mész és olajfestési borítást nem sokkal visszatérésünk után eltüntet­ték és a feltárt, de csele konturokb ni látszó festményei; restaurálására a ><">is pán és a polgéim-.ester megegyezett a né­hai mester ugyani sah kiváló rniiiészi te hetségii fiával, hogy a freskók ujrafesté sét végezze el. 4 restaurálási munkához Udvary Pál a nyári hónapokban lát hozzá. Lassan előkerülnek a román soviniszta türelmetlenség elől elrejtett többi szob­rok és emlékműtáblák is, melyeket a ha­zaion hűség é- éberség őrzött meg. Szig­ligeti Ede szobrának újabb leleplezés;- már megtörtént, most sor kerül Szaesvay Imre szobrának felavatására is. Szilágyi Dezső szülőházán már ismét ott disstéieg a márvány emléktábla és mozgalom in­dult egv megfelelő Szt. László szobor fel állitására is. Uj iparos tanoncotihon és tűzoltó lak anya A román uralom végső szakában kit küzépitkezés indult meg. Az állam egy nagyszabású ipáiostanoneotlboiit kezdetI építeni, a város pedig egy uj tűzoltóink tanyát. Alig kerültek tető alá augusztus végére s igv a befejezés a magyarsízra maradt. A tűzoltólaktanyára vonatkozó­lag megállapítottnk, hogy tűm célszerűen» tervezték s igv a város más helyen fog az uj tűzoltóklcprol gondoskodni, a meg­kezdett építkezést pedig olyképpen feje­zik be. hogy az uj épületben a most bér házakba szorult v aroG hivatalokat fogják elhelyezni. Az iparoslanoneottlion épületének be­fejezésére a kormány vállalkozott és eb­ben a hatalmas épületi- -n nyer majd e! lielvezést a gépipari szakiskola és tanonc- ottlion. Ez építkezések már megindulnak és igy a közeljövőben nem lesz . elég-ég s munkaerő a városban és az ország más ré­széből kell majd épitőm lukasokat hozat­ni. viszont a városra bárul majd a fontos feladat. • hogy e. nagyszámú munká.shad részére a kellő élelmezést biztosítsa. A város közeli fejlesztési programjá­ban még nagyarányú útépítési, burkolási, üzemi, kibővítési, szabálvozási és parko- zási munkálatok szerepelnek és igy a dol­gos kezek számára itt sokáig kínálkozik majd munkaalkalom. Elmondhatjuk a régi rigmussal: Várad — halad. 2900 kiló burgonya — naponta Kérdezzük, bogy milyen é • ImUzeradagok fogynak el naponta. A válasz íanrajsztiku-. eikév/iilhetne belöL* az óriúaok lakomája, ’da például krumplileves van boron. Meg is kós­toltatják, <mgyon júiz.ü és tápláló, gulu-.ka is vau benne. Ebhez elhasználtak: 290 kilo burgonyát, 11 kiló 60 gramm zsírt, 22 kiíó hagymát. 430 gramm paprikát. A levesben lévő tésztát 15 kiló is/.rbőd «vurták ? négy kiló sóval ízesítették meg az egészet. Mi kel’ egy ilyen tönkegtőzésné! példán j egy lencsefőzelékhez? 131 kiló lenese. 8 kin 700 gramm zsír. 7 kiló hagyma, 290 gramm paprika. 4 liter ecet és 1 kilo *ó. Ha hús az ehéd, egyetü-n napon 175 kiló húst vásárolnak. Ha hozzátesszük, hogy minden ebédhez ke­nyeret is hajinak a gyerekek, e képzelhetjük azokat az edényeket, amikben elszállítják a napi adagot . . . KéUzázIHfres üstökben fő az ebéd a patyclattisz a konyhában Délelőtt tizenegy óra van, iuú-i kezdik eí- száüituui az ebédel. Korán kell kezdeni, mert több járat is van naponta. Fgvkor- fé - kertékor aztán egyszerre van az ebéd a dél­előtt járóknak, meg a délutániaknak. Akik délelőtt járnak, megvárják a délutániakat, hogy egyszerre történjen az ebédelét. Beinegviink a konyhába, ahoi mindennap reggel félhatkor kezdődik a munka é, tart egészem c-srig. Mert alighogy elszállítják az ebédet, kezdődhetik a uiáuiaj>i ehéd előké­szítése. E pillanatban a nyo'c konyhaláuvbo! kettő sárgarépahegy előtt ül é« hámoz, há­moz szakadatlanul, öinkénytelénü! is arra gondolunk, hogy jó volna ide egy kis ameri­kai módszerü önműködő hámozógép, hogy megtakarítsák ezt a rettentő sok munkát é> időt. A konyha súrolt, tiszta, csak úgy ragvo'Z. Négy hatalmas főzőkeraencéhen sülyesztetr ü-tökhan fő az ebéd. A polcokon gigászi méretű konyhaedények: tűzpiros valamennyi. Két kis 160 literes lábos éppen most érke. zett meg Budajvestről. A legkisebb edény hatvan literes, az üstökbe 220 liter fér, eze­ket fafedőkkel takarják be. — Akkor tetszene látni az asztalt — mondja az egyik büszkén — mikor ezeröt­száz hata'mas husgoinbóc van rajta! Gyö- nyörüSzép! — Tegnap 190 kiló krumplit hámoztunk — mondja a másik. Csoda, hogy nem kopott ei belé a ké;ük’ Nagykereskedőktől szerzik he a rengeteg anyagot. Egv adag leves 13—16 fillérbe, egv adag főzelék 26—28 fillérbe s egy adag hús 30—36 fillérbe kerül a városnak. Az adag- Számok természetesen változnak, merr néha elmarad tgy-egv kis koszroS az iskolából... Legtöbb iskolában a tanteremben törté­nik a közös ebéd. de van o van iskola is. ahol külön étkezőhelyiség á l rendelkezésre. A gyerekek hazulról hozzák magukkal a?, edényeket, amelyet vagy ha2aviszrek és más­nap tisztán hoznak vissza, vagy ha megfelelő Személyzet van. ott mossák el az iskolában s ott kapják meg másnap, mint a katonák. Egy kis zöld keresztes Tanuló minden osztály­ban felügyel a kézmosásra s végzi az inspek­ciót. Az asztalt vagy a jjadokat Tiszta papír­ral takarják le, imával kezdik az ebédet: — Aki ételt-italt adott, annak neve le­gyen áldott, ámen. Furcsa nevii utcákban, kis sikátorokban vannak ezek a külvárosi iskolák. Nagy Mar­git elmondja, hogy a napokban künn járt az Üstökös-utcában, az ottani iskolában s látta, hogy az egyik kislány nem ette meg az ebédjét. Csak ott ült szépen s tágranyilt szemmel nézte a többieket. — Hat te nem vagy éhes? kérdezte tőle. Lehajtott fejjel válaszolta a kis elemista: — De igen — csakhogy ezt hazaviszem a kis testvéremnek.. . (M. L.) Eli kiadásban ielent meg: Alexis Car­rel; AZ ISMERETLEN EMBER. Carrel könyve végigkísér ezen a titokzatos műhelyen, az élet, fej'Iödés, a lelki élet, a társasélet csodáin. Főbb fejezetek cí­mei: Jobban meg keil ismerni az em bért. Az emberrel foglalkozó tudomány. A test és élettani működései. Szellemi tevékenységek. Az egyén.. Az ember ujjáteremtése. Stb. Ára 35S oldalon, íz­léses vászonkötésben 5.80 pengő. Kap­ható az ELLENZÉK KÖNYVESBOLT JÁBAN, Kolozsvár Mátyás király-tér. Vidéki rendeléseket utánvéttel % azon­nal intézünk. Kérje a könyvuidonságrok jegyzéket« Akiket a város etet... fi külvárosi elem: iskolákban és ovódákhan boldogan fogyatják el a szegény kisgyerekek a városi néjjkonyfia in^veisüétíjst adatok a Peläfi-ulcal nipkonyháró! KOLOZSVÁR, május hó. Kolozsváron hu­szonnégy á ídmi e'lemi iskoa és 12 ovóda előtt áll meg naponta az a teherautó, illetve Buxusgépkocsibóll átalakított ..érehordó" áutó, amely a városi népkonyhán főzött in- gyetniébédet szállítja a roSsztiltápláít, nagyon szegény kisgyermekeknek. A kocsiró.' leke­rülnek a hatalmas, kaunaformáju edények, az adagokat szétosztják s ebédet kap sok­sok kisgyerek. A táplálkozás nagy boldogsá­gában kipirul sokiSzáz gyermékarc. Az ered­mény: jobb egészség, vidámság és síüygyara- podás. Január 27. óta, mikor megindult lez a nagyméretű gyerekkosztóltatás az egyik ele­mi iskola kis fiunüvendéke kereken — 12 kilót hízott. Ő a rekorder. Utána jönnek a hízásra kevésbé hajlamos, 4—5 kilóval meg- növekedetfek, de a testi jobb állapot általá­nos és örveitidetes jelenség. Nem annyira maga az ebéd tesz jót ezeknek a silányan tápllált és öltöztetett kis külvárosiaknak, hanem a rendszeres étkezés, amihez bizony nem voőfák szokva. Olyan .nekik ez a napi ebéd — hogy a tej- és eukó r adag ja i kr ó 1 ne is beszéljünk — mint a hajszolt pénzes em­bernek üdülés valamelyik előkelő inagán- szanatóri rumban. 1480 adag «.. Lássuk először a Petőfi-utcai konyhát, ahonnan naponta nem kevesebb, mint 1400 —1500 adag ingyenebéd kerül ki az iskolák­ba. Már kora reggel sürü gőz száll ki a föld­szinti ko.uyhaáblakon. Odabenn az irodában először Daniján Emiidévé! beszélünk, aki Te­mesvárról menekült uriasSzony és )■ le Wieg helyettesit itt. Elmondja, hogy az itteni munka szálai báró Mannsberg Margit kezé­ben futnak össze. Damjánné feósza'ad a Szo­ciális Szervezet irodájába, ahenntu Nagy Margittá1!, a Budapestről delegált szociáli- előadóval tér vissza, akinek ugyaacsak egyik fontos munkaterülete a népkonyha minden ügye. Tő ük tudom meg az adatokat. mi­előtt megismertetnek Koröspataki Belő Dé- nesné. jiolgári iskolai igazgató Özvegyevei. — Szívesen főznék én akár háromezer gyermeknek is. Ha rágondolok, hogy milyen jóízűen esznek, akkor már nem is \agyos fáradt ... — mondja Bedő Dénesr.é. A j'arányi irodában hatalmas élelmiszer es tüzelő szer fogyasztási napló fekszik az ál­tálon, rajta nagy hetükkel: Hatósági inség- emyhitő akció. Kimutatási iveken rajta az iskolák elnevezése, a gyermekek létszáma, az adagok száma s ezek a megjegyzések: Ami darahszám van létszám szerint kell osztani. Tésztát és körzetet is idagszám kel osztani. Levest és főzeléket pedig liter- számra . . . Megtudom, hogy ma például 11-52 adagot vittek el a különböző iskolákba ős óvodák­ba. Hetenként kétszer-háronasz >r táplátó e- ves az ebéd Kétszer kapnak a gyerekek lö- zcíéket, k.'.íZer húsételt vagy főHesztát. Kik kapnak ebédet? — kérdezzük. — A kerületi orvos iskolalátogatások al­kalmával egészségi szempontból vizsgálja meg a gyermekeket, a tanítók és igazgatók jelölik ki az ingyenebédre rászorulókat, akiknek szociális helyzetét aztán a Népjóléti hivatal Vizsgálja feliül. Természetesén csak a szegényebb negyedekben Jévő iskolák és oyódák gyermekei veszik igénybe a város gondoskodását — Gond van arra, hogy a menü változatos legyen, szóval ná’itnk nem égy és- ugyanaz, az étrend mondjuk minden csütörtökön vagy vasárnap. Törődünk azzal is. hogy a gyere­kek mit szeretnek. Ezen a héten is meg­kérdeztük őket -s a nagy kérdezőnködésben kiderült, hogy valamennyien legjobban a debreceni kolbászért rajonganak •— -mondja Nagy Margit mosolyogva.

Next

/
Thumbnails
Contents