Ellenzék, 1941. május (62. évfolyam, 99-124. szám)

1941-05-18 / 113. szám

\ w ^ 6 n 11 Fi N 7 C K 114 1 tnăht» n PAPP KÁROLY OPTIKA - FOTÓ - SZAKÜZLETE, Deák Ferenc-utca 13. szám. Telelői 14—29. ZEISS szemüveg különlegességek állandó raktára. A legspeciálisabb szemüvegek is orvosi előírás szerint optikai üzemben a leg- gyorsabba i és legjutányosabban készülnek szavatosság mellett. A kolozsvári, clési es besztercei betegscgélyzüpénztárak, a klinikák és katonaság állandó szál itúja. Budapesten létesül a világ első eszperantó-szinháza Tehetségkutató kísérleti színházat alakított a fiatal magyar művészek drámai és énekes együttese pesten s amelynek nyomán n fiatalok is eljátszották a tragédiát kis keretek kó- >• ö11 a kultúrára és szépségre szomjas ki sombereknek. Hogy feladatuk milyen szép és hasznos, arra példa az, hoţy annyi magfúrást kapnak. hogy nem győz­nek azoknak eleget tenni, mert ezen a kulturniunkán kivid természetesen vala­mennyien. mint hivatásos színészek, első­sorban szerződési kötelezettségeiknek lesznek eleget. \ Fiatalok Operaszinpada már töld) sikeres előadási tartott a lő- v árosban. A drámai társulat pedie. amelynek soraiban több fiatal és máris elismert színész nevével találkozunk (Pé- Hrjfy Antal, vitéz. Benkö Gyula, Görbe János, l.ox Sára. Iiiró Anna. Yaszódi Sándor. Gyen ess Magda. Szivar Borbála, slb.) több nagyon érdekes bemutatóra készül. így hamarosan sor kerül egy ha- roroezerötszázévea hindu legenda előadá­sára, amelyet '/ujthy Ferenc, a Nemzeti Muzeum őre. a neves orieritologus dolgo­zott át magyar nyelvre. Ez az ősi hindu vígjáték, amely bárom részből all (Sa- knntala búcsúja A föld panasza és Istenek a földön címekkel), u mai em­ber számára is páratlan művészi élményt nyújt s érdekesebb és aktuálisabb, mint sok mai darab. Táncokkal és zenével kerül spinre majd a darab. Ezenkívül készül a Fiata­lok Színpada Cservény: Vadhajtás eimü darabjának előadására is. amelyet a ko­lozsvári színház fogadott el előadásra s amelyet megvásárolt a stockholmi Nem­zeti Színház is. \ darabot Greta Olson fordította le svéd nyelvre. Eszperantó-színház Érdekes a Fiatalok Színházának Esz- perantó színháza is, amelv a világ legelső eszperantó nyelvű színháza. A Fiatalok Színpada különben eszperantó nyelven levelezésben áll a világ ii-szes uvantgur- tlisla színházával s az a tervük, hogy ha béke lesz. Budapesten állítják fel az esz­per unIisink i ilágközpuulját. 4z <Gí, <■ perautó-elöudást n hudupc\li esz/rer unto- kongresszus alkalmával rendezik meg. VulÓHainülcg ekkor a János vitézt mu­latják be eszperantó nyelven. A hire« magyar daljátékot Szatrnáry Sándor gé- pészinérnök fordította le eszperantóra, az a Szatrnáry Sándor, akinek Gulliver Kuzuluniábuu ciiuü furitaiztikuH regénye mu Budapest egyik legnagyobb könyv- szenzációja. (Hőse a gépek birodalmába került Gulliver s pompa* szatíra.) Fdrnet is készít érték Budapesten esz per unió nyelven, amelynek tárgya *-gy kedves, magyaros vidéki történet. Olyan óriási uz érdeklődés ez iránt az első esz- perontó film iránt, hogy máris látutlanba lekötötték Japánba, Svédországba, Dá­niába és Franciaországba. A film úgyne­vezett szinkron karmestere Gyulai Gál l'crenc, a Tóparti látomás, A karmester vadasi Balogh Lajos, aki a TÍBE zene­kar élén dolgozik a Fiatalok Operaszin- pudánuh. amely most a Fru diavolót hoz­za ki. Előre megvásárolta a budapesti közönség ennek a ritkán játszott vig- operának 10 előadására jegyeket. Lássuk csak a Fiatalok Színpada egy műsorlapját. Három egyfelvonásost. Az első: Bijzse András: Vége a komédiá­nak cimii színmüve, a második Eörsy Ju­lia dr. Utolsó fejezet-e, a harmadik a S heherezude cimii allegória, amelyet Eörsy Julia és Cservény József dolgot* tak át színpadra s amelyben Dienes Va­léria mozgásmiivészi iskolájának növen­dékei is szerepelnek. Cservény rendezte ezt a darabot, amelynek újszerű érdekes­sége, hogy a tánccsoport mozdulatokkal fejezi ki mindazt, amit Sheherezade i színen a liaragvó szultánnak elmesél. A busz és harminc év közötti irók, szí­nészek és rendezők munkája igen érde­kes, értékes és hézagpótló a magyar mű­vészi életben és mindenképpen megér­demli azt a nagy érdeklődőét, ami meg­nyilvánul iránta. (M. L.) Sz&maui étütcatyédiáU, mityzk&t a Uis-Ms-fyi étet Ua^yatt ötökül K0L07S] AR, május hó. Már szürkülödm kezdett a májuse'eji délutáu és az utcákon itt-ott már felcsillant egy-egy halvány lám- pafény, melyek lobogó szemekkel vetették magukat a gyalui havasok mögé rejtőző nap­sugarak után. mikor beléptem a keskeny mellékutcáról nyiió, szerény ügyvédi irodába. Pillanatra megálltam az ajtóban mig sze­mem hozzászokott a szoba homályához és az ajtóból kérdeztem meg: — itthon van az ügyvéd ur? Tépett vicék az eczvzaí{ák%... Talán feles'eges is volt a kérdésem, mert akit kerestem, láthatólag nem volt a szobá­ban s csak az egyik asztal mögött gubbaszko- dott valami parányi fekete folt, akit kevés jóakarattal embernek is lehetett volna ne­vezni. A folt hirte en felemelkedett az asztal mellett s akkor láttam, hogy csakugyan em­ber. mégpedig fiatal leány, aki addig szor­galmasan do'gozott valamin s kérdésemre kissé felrezzenve, válaszolt: — Nincs még itthon, tes?ék he'vet foglal­ni, mindjárt kell jönnie . . . Aztán, mintha nem is lettem volna ott, is­mét munkájába merült és tollat tarló keze KOLOZS\ \B. május hó. (Sajót tud.) Többszőr irtuk már a budapesti lapok arról a művészi vállalkozásról, amely Fiatalüli Színpada néven vált ismertté a főváros művészköreiben, ^öt szélese!)!) rétegeiben is. Most ennek a vállalkozás­nak eg\ik életrejlivójától kapunk érde­kes részleteket a Fiatnloli Színpada mun­kájáról. Az avantgardista Fiatalul: Szín padárul a következőket tudjuk meg: A Fiatalok Színpada drámai és opera-szakra tagozó­dik. Sőt eszperantó-színházra is. amely nek előadásait ugyancsak fiatal budapesti művészek játsszák és rendezik s amely a világ legelső eszperantó színháza. Kísérleti színpad A Fiatalok Színpada tehetségkututó, avantgardista jellegű liiséileti színpad. Budapesti színházak tehetséges fiatal tag­jai dolgoznak ezeken az előadásokon, ahol fiatal, ismeretlen szerzők müvei, vagy olyan külföldi munkák kerülnek szinre, amelyeket még nem ismer a nag\- közönség. Az előadásokat Budapest kü­lönböző színházaiban tartják meg saját díszlettervezőik, zenekaruk, kosztümjeik segítségéve!. Az előadások olyan jól van­nak megszervezve, hogy öt-hat előadásra előre kelnek el a jegyek s különböző egyesületek, testületek és vállalatok ' ö- megesen vásárolják meg a jegyeket a da­rabokhoz, amelyek iránt mindig rendkí­vül nagy az érdeklődés. Az előadásokra meghívjak a főváros vezető színházi em­bereit: igazgatókat, rendezőket, színházi újságírókat, művészeket. Ha az ismeret­len iró darabja megtetszik valamelyik nagy pesti színház igazgatójának és saját színházában akarja előadni, leköti a da­rabot s ilyen esetben a lekötött darab után bizonyos összeget fizet a Fiatalok Színpadának, mert az igy nem adhatja elő többé a színpadi müvet. Megtörté- nik az is, hogy szindarabvásár helyett szinészfelfedezés történik egy-cgy bemu­tatón. Az igazgató gyakran saját tagját fedezi fel az előadásokon, valamelyik fiatal színészt vagy színésznőt. akit a nagy színházban eddig csak epizódszerep eljátszására használtak ? igazgatója meg­lepve tapasztalja, hogy milyen kitűnő teljesítményt nyújt nagy, nehéz vezető­szerepben. Ilyenkor ez az előadás indít­ja el a színész karrierjét, aki legközelebb már saját színházában főszerepet kap. Az Ember tragédiájának munkáselőadása Nagyszerű teljesítménye a Fiatalok Színpadának, hogy különböző gyárak és üzemel; munkásainak teljesen ingyen elő­adásokat tart Budapest különböző elővá­rosaiban. Yralósziniileg később ellátogat­nak majd messzebbfekvo falukba és kis­városokba is. Itt Magyar Élet Játékszín névvel játszik a Fiatalok Színpad ónul; társulata, amely mindössze utiköliség- megtéritést kap a gyárak és üzemek ve­zetőségétől s ezenkívül teljesen ingyen viszik a dolgozó tömegek elé a világiro­dalom legértékesebb munkáit, mert itt, természetesen, a színház feladata nem kí­sérleti színpad jellegű. Bemutatták a gyárak munkásai előtt például az úgyne­vezett kis Ember tragédiáját. amelyet Németh Antal dr. rendezett meg Buda- í határozott, gyors vonalakkal siklott tova az előtte fekvő papir’apon. Akaratlanul is odapillantottam s nem kis csodálkozással állapítottam meg magamhan, hogy a fiatal lány nem Írásbeli munkát vé­gez. hanem rajzol. Közönséges irópennával és tustintával do gozott, de keze alól bámulato­son szép virágcsokor körvonalai bontakoztak, ki. Nem állhattam meg, hogy meg ne kér­dezzem: — Rajzol, biztosan ezért alkalmazza az ügyvéd ur?... Pil anatig nem válaszolt, aztán reám emelte nagy barna szemét. Volt valami a nézésében, amitől elízégyeltem magam. Halk, de nagyon határozott hangon felelt: — Engem nem alka inaz az ügyvéd ur, csak szívességből tart itt. — Hogyan ? — Szívességből — felelte újra, de itt már észrevettem, hogy szájaszéle gyanúsan ránga tózik és meglehet, a másik pillanatban már zokogásban tör ki. Mégis megemberelte ma­gát és beszélni kezdett. Siiriin patakzott aj­káról a szó és szavai nyomán lassan kibonta­kozott a szomorú magyar sors, melyeket ezer­számra termelt a huszonkétéves fájdalmas er- dé’vi közelmúlt. 2^2/ éúú/í>&>C$ fo — Csak néhány hete vagyok itt az ügyvéd urnái — folytatta fátyolos szemmel — régi ismerősöm, úgy jöttem ide egy Itavas februári délután és kértem, engedje, hogy megme­legedhessem az irodájában. Aztán megkértem, engedje meg. hogy minden nap eljöhessek és estig itt maradhassak, csakhogy meleg szo­bában ülhessek. Alkalmazást nem kérhettem, mert az ügyvéd ur is a kezdet nehézségeivel küzd. A legnehezebb időkben indult meg iro­dája, amikor még a legnagyobb merészség­nek látszott, hogy egy fiatal magyar ember ügyvédi irodát mer nyitni minden anyagi fe­dezet nélkül s a kezdet nehézségei még most is fel-fel kísértenek. Nagy családot kell el­tartania, nem kívántam tehát tőle semmi anyagi támogatást, örvendtem, hogy egyelőre nap-nap után meleg szobában lehetek. Az ügyvéd ur, aki ismeri helyzetemet, mégis igyekszik minden lehetőt megtenni, hogy munkához juttasson. Alkalmi másolások, st-b. elvégzésével akad némelykor egy kis kereset. A múlt hónapban már ötven pengőt kerestem. — Ötven pengőt és mit csinált azzal a sok pénzzel? ... itt ismét könnybe lábad a szeme és elszo­rul a torka, mikor válaszol: — Ebből élünk ketten az édesanyámmal. Egyéb jövedelmünk nincsen. Lakásunk sin­csen. Egy orvos ismerősünk jóvoltából kis üres szobát kaptunk a város végén, de bo­tor már nem jutott belé. Egyetlen szalma- prices és egy szék az egész bútorzat. Ott húzta ki ágybaufekve idegbeteg édesanyáin az egész telet. A szomszédok vittek egy-egy csupor meleg levest, meg egyéb éltebnaradékot szá­mára. Különben meg is halhatott volua. Most, hogy néhány pengő keresetem akad, estén­ként főzök egy-egy csésze malátakávét, azt nagyon szereti. Magam egy csupor tejet szok­tam enni reggel, ugyanannyit este, ebédemet: egy főtt tojást, darabka kenyérrel ide szok­tam hozni az irodába . .. 7,ztftiétotyek — Na és a rajz, szokott talán festegetni is? — Festeni — feleli csöndes lemondással. — Kinek van pénze festékre, ecsetre, papír­ra, vászonra? . . . Pedig jó volna festeni is, talán tehetségem is volna hozzá. Elvégeztem a nagybányai festőiskolát és egyszer már ki­állítást is rendeztem. Most inár csak tussal rajzolgatbatok. Még jó, hogy az ügyvédi iro­dában némelykor tussá! is dolgoznak. Van néhány képem itten, mindjárt megmutatom. Feláll az asztal mellől és különös libegj járással az egyik polchoz megy. Szemem aka- rut'auul is követi mozdulatait. Észreveszi, hogy nézem és keserűen mondja: — Nyomorék vagyok. toád&zát a tornán ttdöfon Csak ennyit mond, de ebben a két szóban tengernyi a fájdalom. — 1 izennyoleban a forradalomkor hült fel a lábam. Napokig a kukoricásokban hál­tunk az őszi fagyon. Szomoruan mutatja vastag, ortopéd cipő­jét: — Ez az egy cipőm van Mi lesz, ha el­szakad? Több mint százharminc pengőt kér­nek ma egy ilyen cipőért, kinek van arra pénze? Y alamikor nem ig> vo t. Mondhat­nám, gazdagok voltunk. Emeletes házunk és birtokunk volt az egyik iparvidéken. Sajnos ez most Romániához tartozik. Onnan jöttünk el édesanyámmal 1939 októberében egy-egy szál ruhában egy deres hajnalon. Szöktünk. A román hatóságok ha’álra kerestek- Bátyám miatt történt. Édesapám már évekkel azelőtt meghalt, bátyám Budapesten tanult. Akkori­ban került haza, mikor a román kormány megkezdte a vasgárdisták megtizedelését. Bá­tyámat kémgyanusnak nézték, menekülni? kellett egy éjjel. Nem is tudom mi lett vele, később hallottuk, hogy meghalt. Az ország­úton esett össze, ál itólag szívbaja ölte meg. Most csak ketten maradtunk édesanyámmal. A románok aztán lefoglalták mindenünket. Mi pedig Kolozsvárt bujkáltunk az Imperium* változásig, az ismerősök rejtegettek ... Afnikö-í az ölöm is- iiíöfn Itt már könnybe fullad a szava S. P vég­zett festőnövendékuek. aki hónapok óta ab­ban reménykedett, hogy jobbra fordul sorsa, ha kinevezését megkapja Most az is megér­kezett. Egyik vidéki postahivatalhoz neveztek ki kezelőnek, de nem tudja az. állást elfog­lalni. A posta olyan szigorú feltételeket köt ki, melyeket nem tudna sehogy sem betartani. Áruig a kezelői vizsgát letenné, saját költsé­gén kellene vizsgázott kiadót tartania. Váj­jon miből fizetné és miből élne meg őmaga9 ... Miből?..._____________________(n. k.) Írjunk és beszéljünk helyesen magyarul’. PINTÉR JENŐ: MAGYAR NYELV VÉDŐ KÖNYV. ÁBC-es rendszerű beosztás. 300 oldal, negyedik (1941. évi) kiadás. Ara csak 2 pengő az ELLENZÉK KÖNYVESBOLT­JÁBAN, Kolozsvár. Mátyás király-tér. Vi­dékre utánvéttel is azonnal küldjük.

Next

/
Thumbnails
Contents