Ellenzék, 1941. április (62. évfolyam, 74-98. szám)

1941-04-12 / 84. szám

# î 9 4 1 « p r it i s t 2. /; L CB iV Z '£ FT fmttm-mKmmmx BÂRDOSSY Ma: MIKÓ IMRE Jután sohasem nyugodott magyar mi­niszterelnök vállán aki,óra felelősség. mint amit Bárdossy László vállalt magára, amikor legfelsőbb helyről jövő hívásra a magyar királyi kormány élére, állott. Kor- mányrajvtását. Erdély hét nagy fiának tragikus halála előzte meg. Csáky István azt az uj magyar küípolitikus típust kép- i iselte, aki ösztönösen be tudott illesz­kedni az iij európai rendbe és a hatalmi erőviszonyok eltolódásait országa számú­ra gyümölcsözővé tudta tenni. Teleki Pál­ban a magyar föld és a magyar nép leg­jobb ismerőjét gyászolja hazája, aki a mi­niszterelnöki székben is megmaradt a nemzet tanít ómestei ének és az öncélú magyar politika utján semmiféle irányba sem ismert megalkuvást. Mindkettőjük nevét a kétszeres országgyarapitás legen­dáik szárnyára emelte. Az egyiknek még ki sem. nőtt a fii a sírján, a másik még a ravatalon feküdi, amikor Bárdossy Lászlót jelölte ki a kormányzói akarat arra a fel­adatra. hogy a kiil ügy el; mellett az or- szágvesetés felelősségéi is magára vállal­ja. A két nagy államférfi munkakörét egyetlen férfi vette át. azzal a küld etes­sél, hogy mind a kettőt pótolni tudja nemzetének. S mindez a magyar történe­lemnek egy olyan viharában történt, ami már felemésztette az idegrendszerét és alkotó erejét kettőnek a legkiválóbbak közül. Elképzelhető-e ennél nagyobb fel­adat magyar körmányelnök és külügymi­niszter számára akkor, amikor a háborít hullámverése végre Délkeleteurópa orszá­gaihoz is elérkezett? Aki ismeri Bárdossy Lászlót, tudja, hogy amit elvállalt, azt a leghatározottabb elszántsággal és fáradságot nm kiméire, keresztül is szoktam vinni. Az uj minisz­terelnök eddigi munkásságának csak kis része zajlott le a nyilvánosság előtt. A diplomácia párnázott ajtók mögött dől- gozik s a nagyközönség csak az eredmé­nyeket látja, de azoknak a sikerét is gyakran más aratja le. Bárdossy nagyon ritkán nyilatkozott, mert az igazi diplo­mácia a hallgatás művészete, az a t alley - randi elv pedig, hogy a beszéd a gondo­latok elrejtésére yuló, távol áll a magyar politikai gondolkozás egyenes őszintesé­gétől. Így az erdélyi magyúr közönség is csak annyit tudott róla, hogy hat éven át j vezette a bukaresti magyar követséget, ! mint rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, azelőtt Londonban volt követ- ségi tanácsos, még azelőtt a külügymi­nisztérium sajtófőnöki tisztjét töltötte be. Pályájának kezdetére csak kartársai em- h'heznek vissza, amikor a budapesti egye­lem fiatal jogászának szigorlatai ese­ményszámba mentek a jogi karon, ami­kor külföldi tanulmányai sokoldalú nyelv­tudását gazdagították, majd a kultuszmi­nisztériumból indult el közéleti pályájá­ra és a magyar békedelegáció munkájá­ban került először szembe az önálló ma­gyar külpolitika kegyetlen adottságaival. Erdély számára azonban az a hat év a legértékesebb, amit a bukaresti magyar követség élén töltött el. Amikor Buka­restbe költözött, a népszövetségi és kis- antant politika még virágjában volt. A román külügyek korlátlan ura, Titulescu. Genfben a határok spiritualizálásáról szó­nokolt, Bukarestben pedig utcai hang­nemben dorongolta le a Magyar Párt kép­viselőit, akik a parlamentben a magyar panaszokat tették szóvá. Barthout diadal­menetben vittek végig Romániában és sohasem volt hangosabb a román közélet a revizióellenes hírverés jelszavától: nici o brazdă! 4 magyar követ az őrhelyen állott és minden jelenségre kiterjedő ér­deklődésével, személyes kapcsolatok ut­ján betekintést nyert a román politikai és társadalmi eleibe. Rövid idő alatt ala­posan megismerte nemcsak, a román kül- jiohtika, hanem a roméin közélet minden jelentős tényezőjét, az állami és társa­dalmi gépezet egész mechanizmusát s közben éberen őrködött, minden magyar érdekre a magyar külpolitika legnehezebb pontján. Baráti országban könnyű sike­reket és kitüntetéseket aratni. De ellen­séges országban sziszifuszi küzdelem a háiérben állani és onnan lenni kísérlete­ket olyan előfeltételek megteremtésére, amelyekből a magyarságnál; pillanatnyi haszna származhat a nélkül, hogy a ma­gyar külpolitika távoli célkitűzéseiből bármit is fel kellene adni. Közben megindult az európai erőviszo­nyok teljes át csoportul ása s a római jegy­zőkönyv elvi alapjáról, a Berlin—Róma tengely vonalára terelődött át a magyar külpolitika. Országok omlottak össze es örök időkre szánt szövetségi szerződések bomlottalx szét. Nagyrománia három ol­dalról mértek súlyos csapást n felszaba­dult szomszéd népei;. Követségek szűntél; meg. diplomatrd; és nagykövetek adták át egymásnál; a helyüket, csak Bárdossy László maradt a helyén és ő volt az egyet­len diplomáciai szilárd pont Bukarest bábeli zűrzavarában. Az erdélyi kérdést tökéletesen megismerte s a dunántúli fajmagyar diplomáin elfogulatlan Ítéletet tudót alkotni magának az erdélyi politika vonalvezetéséről és tévedéseiről. A körü­lötte zajló eseményei; jelentőségét éles logikával gyakran legközelebbi munka­társai sem tudták követni. A végsőkig kifinomult idegrendszere minden külső hatásra azonnal reagált, elhatározásait azonban az adott helyzet minden oldal­tól. történő mérlegelése előzte meg. Ami­lyen ösztönös biztonsággal tapintott reéi a legbonyolultabb kérdések lényegére, olyan határozott és következetes volt d- határozásai keresztülvitelében. A végre­hajtásban nem ismert habozást akkor sem, amikor nem volt bizonyos benne, hogy a választóit ut a leghelyesebb. Mert- a politikai élet jelenségeit nem lehet még egyszer lejátszani, mint a fizikai vagy kémiai kísérleteket és azután eldönteni, hogy melyik a legjobb eljárás. Munkabírása fizikumával fordított arányban állott. Semmi sem állott föle távolabb, mint a hűlpolitikusnak az a ti­Magyar tulajdonság: egyetlen vezető emberre rétenni minden közéleti terhet és felelősséget és a magára hagyott ve zetőt állandó bírálat alatt tartani. És magyar tulajdonság: több terhet és na gyobb felelősséget vállalni, mint amek korát ei tudunk hordani. A magyar köz­élet élén mindég túlterhelt, magára ha­gyott és a kelleténél több munkát és terhet vállaló embereket találunk. Ez a nemzeti tulajdonságunk a túlzott ma gyár individuálizmustból. az egyéni erő és teljesítőképesség túlbecsüléséből és a magunk akaratán és felelősségén ki vül más illetékest el nem ismerő kizá­rólagosságra való hajlamunkból követ kezik. Évszázadokra visszamenőleg ál landóan olvashatjuk a nagy magyarok figyelmeztetését: nálunk mindenki csak vezér akar lenni. Az nem is hiba, ha a nemzet tagjai öntudatosak, saját jelen tőségük tudatával teljesek, csak jó, ha számos emberben él a kezdeményező- képesség és az egyéni erőket megkívá­nó feladatokra való vállalkozás. A hiba ott van, ha ezek az egyéni erők nem elégszenek meg a nemzet te'jes életét kitevő egyes sejtek kitöltésével, hanem ehelyett erőn feletti célok igénylésében váianak meddőkké. Az egészséges kő zösség öntudatos, egyéni felelősséggel megáldott, eleven kezdeményezőképes- ségü emberek összeszervezéséből épül íei. Nem kétséges, hogy' az uj közös­ségi gondolat uralmának az idején a magyar nemzet életén beiül az egyéni kiválóságoknak ilyen összedolgozására van szükség. ■ Nem tagadhatom le, hogy ez a hús­véti elmélkedés Teleki Pál tragikus ha­lála nélkül nem íródott volna meg. Első gondolatom, amely a halála h'ré nek vétele utáni megdöbbenésemből felerősödött, az volt, hogy a halála által teremtett uj helyzetben a magyar élet­parancs nem lehet más, mint a magy ar felelősség és magyar munka öntudatos megosztása. Annak, hogy Teleki Pál ha­lála után épen ez a gondolat született meg bennem, kettős oka van. Egyfelől az ö tragédiája is éppen abból követke­zett be, .hogy igen sok terhet rakott egyetlen emberre az ország, illetve ő pmat ahi az élet valóságaitól távol, '-hí­ján r csont toronyban lágy előkelő szalo­nok parkettjén a diplomáciát öncélnak. <t népeket pedig sal:kfiguráiknak tekinti. A legnehezebb napol;bnn is szívesen hall­gatott cégig egyszerit embereket, hogy az i) kis panaszaikon keresztül a legeleset­tebb társadalmi rétegei; igazi hangját ki­fürkéssze és időt szakitolt magánál; arra is. hogy a bukaresti magyar diákok ön­képzőkör i üléseit végighallgassa. Hogy az augusztus 30.-i bécsi döntés előtti hosszú hónapok és évek folyamán milyen szerepe volt Bárdossy Lászlónak a magyar külpolitika legexponáltabb had­álláséiban, azt talán csak akkor fogjál; színes könyvekből megtudni, amikor már ez a kor történelemmé vált. Most azon­ban minden szem előre tekint es azt fi­gyeli, hogv merre halad az a külpolitika, amit Bárdossy légi riadók szirénáinak vészjelei közölt most már miniszterelnöki súllyal és tekintéllyel irányit. Mert uj vi­lág küszöbén állunk es Bárdossy helyzete hasonló a miniszterelnöktől külügymi­niszterre lett gr. Andrássy Gyuláéhoz, akinek a hismarcki uj Európába kellett beillesztenie a kettős monarchiát s benne az ezeréves magyar államot. Bárdossy László már külügyminiszterré történt ki­nevezése alkalmából kijelentet te, hogy csal; egyetlen külpolitikát ismer, a min­denkori magyar kormányok kiil politii: ál­ját. mely Magyarországnak természeti és történelmi adottságaihoz méltó szerepet kivén l.iztosiţvnh a Duna völgyében. Te­leki Péti halála után pedig úgy nyilatko­zol!, hogy politikáiéiban az elhunyt nagy szellemi örökségének végrehajtását látja. Múltja biztosíték arra. hogy ez a politika nemcsak magyal lesz. hanem a széles nép- rétegei; hangulatával és igényeivel is szév- mot vet. íz erdélyi kérdés pedig ezuiétn | sem foglalkoztathatja kevésbé azt, aki hosszú éveken át Erdélyért dolgozott és Erdély nagy fiának hagyományát vallja magáénak. Kísérje munkájában a visszatért Erdély hálálja és szeretető! maga is erején felül vállalt munkát és felelősséget, másfelől viszont éppen ő tanította szüntelenül, hogy mindenki nek vállalnia kell a nemzetért a fele löSfSéget és végezn e kell a magyar műn I kát. A Teleki Pál tragédiájából és tra- ! gédiája után meg kell tanulnunk a su j lyos leckét: nem szabad mindent egyet I ien embertől várnunk és a nemzet ön I tudatos, felelősségteljes építését niin 1 denkinek végeznie kell ott, ahol áll, A mai magyar társadalomban min­denkinek, még a magával tehetetlen sánta koldusnak is van feladata, min­denki. még a kis iskolás fiú is felelős valamiért a magyar életben. Mindenki felelős sajátmagáért, sajátmaga testi, szellemi és erkölcsi minőségéért, a ba rátiáért, a családja tagjaiért. A szülő­nek, munkásnak és hivatalnoknak már közéleti felelőssége van. A gyermek nevelése, a testi és szellemi munka mi lyensége, a hivatali szolgálat eredmé­nyessége a legnagyobb mértékben ma­gától a családfőtől, a munkástól és a ! hivatalnoktól függ. A nemzeti élet pe dig alapsejtjeiben ezektől a tényezők töl függ. Nagy hibánk, hogy7 mindég azért érzünk felelősséget, anThez nin­csen hivatalos közünk és elfeledjük fe­lelősséggel végezni azt a munkát, amely éppen mireánk van bízva s amelynek elmulasztása vagy rosszul végzése által mi nem építjük nemzetünket. Sokszor megfigyelhettem, hogy éppen azoknak a habzószájú közéleti kritikus oknak nincs elvégezve a saját közmunkája, akik illetékességi körükön kívül min­denkit felelősségre tudnak és szoktak is vonni. A terméketlenül szétszóródó közéleti kritikát és felelősséget min denkinek önmaga és sajátmaga szőkébb hivatásköre felé kell fordítania. Ezzé! a lépéssel egyszerre felt'sztul a köz élet bizonytalan köde és a nemzeti élet alapsejtjei erkölcsi erővel telnek meg. Ez a fordulat a szélesebb és magasabb közéletre is termékenyitóen és fegyel mezöen fog kihatni. Mihelyt a magyar társadalom a magyar élet alapsejtjeit a saját hivatásuk lelkiismeretes betol tésén át erkölcs' erőkkel kitöltő család főkből, munkásokból és hivatalnokok- 1 Megosztott felelősség ü nemzetért! Ida: LÁSZLÓ DEZSŐ búi áll, j, magyar közélet bármelyik fokán lehetetlenné vál k a közélet fele lot len és testve riet len . n tózése. Az alapsejtjeiben megújuló társadalom le %cti magáról a korhadt és életellenes szei veket és magából termel ki uj é*s egészséges testrészeket, Hiába vesz ál egy nemzet uj gazdasági, társadalmi, vagy politikai rendszereket, ha maguk a nemzetet kitevő családok és egyé nek mássá nem lesznek. Sok nemzeti katasztrófánknál volt az az oka, hogy a ki- dolgokban meg nyilvánuló nemzeti felelősséget, a nem zet életének alapseitjeiben való építé­sét éppen a leg válságosabb időkben elhanyagoltuk. A nagy forduló nagy emberének kidőlte után engedtük, hogy jöjjön, aminek jönnie kell. Viszont ezer példát lehet arra is felhozni, hogy egyetlen úgynevezett „kisembernek“ a hősiessége, józansága, világos látása miképpen mentett meg családokat, fal vakat, intézményeket. Végeredmény­ben, ha minden családfő a maga család iát, minden faluvezetö a maga faluját és abban a magyarságot meg tudja vé­deni: nagyobb nemzeti szolgálatot vég zett, mint az az előkelő állású úr, aki a kellő pillanatban nem azt teszi, amit tennie kell. Mindenki érzi, hogy a közelmúlt na pókban nemcsak a háború jött még egv lépéssel közelebb hozzánk, hanem azl is, hogy7 a magyarság és Magyarország sorsa még végzetesebben hozzákötődött ennek a háborúnak a kimeneteléhez. Az óra parancsa egészen világos: min denkinek fokozottabb felelősséggel, egyre nagyobb áldozathozatallal, mi­nél több magyart egybeölelő testvéries seggel kell magyarnak lennie. Itt van az öntudatosan és szervezetten megva lósitandó felelösségmegosztás és mun kavállalás ideje. A világtörténelem áramásávaf szemben gátat kell építe­nünk, nehogy annak sodra el seperjen bennüket. Ez a gát pedig nem épülhet másból, mint a maguk életének és hi vatásának szőkébb vagy tágabb körét termékeny és céibataláló felelősséggel és munkával betöltő magyar emberek bői. Arra már volt példa, hogy egy ta lajfalan és riadt középosztály pánikja miképen szolgáltatta ki az országot né­hány felelőtlen embernek és arra is. hogy a kis életkörök feladatainak ti nem végzése miképpen ásta meg a nemzet sírját. A közösségi gotKÍoíat élvét megváló sitó országok ereje elsősorban nem po Htikai rendszerükben, hanem embereik­nek minőségében van. Mi szervezett magyar társadalmon felépülő uj Ma gyarországot akarunk. Ennek a Ma gyár országnak a vajúdásában vonás lünk mindnyájan. Sok magyar férfiban, nőben, fiúban és leányban megfogant már ez az uj Magyatország, de csakis a megosztott felelősség és munkaválla lás által lehet megvetni azt a szülő­ágyat. amelyben ez a Magyarország a mai világviharban megszülethetik. Eltévedt csavargók beszélnek ,,Látsz-e irányt? Tudod-e, merre térünk?. Tudod-e, kedves, érted-e, mit érünk? Hegynek fel, völgynek le. mi cél vezet mé$? Voltunkat talán már el is feledték" ,Voltunkat sohase jegyezte senki. Mindenki csak maga irháját tudati. Ki gondja lenne ma béna menésünk? Ki bánja éjjeli ijedezésiiok?1 „Jaj, nagy az éjszaka s nincs benne lé'ek!4* -Féisz, ugye, kedvesem? Mai l tiityöre-zfk. Olyan sok eltévedt csavargó lépi ma ezt a nagy éjét. Egy ián megérti.' „üljünk le, kedvesem. Nines merre, meddig. Elég volt gyatra ut \ak terhe eddig. Fagyot élez a szél'4. .Jöjj ide. mellém. Álmodjunk jó tavaszt siranyúnk mellén4 Kolozsvár, 1939 október. Hóban Jenő 35 4© perc Marosvásárhely, perc Nagyvárad, perc * Budapest repülőgéppel. a Magyar Légiforgalmi r. t. MALIIT légijáratai vasárnap is közlekednek. Jóelöregondoskodjék helyfoglalásról: Mátyás király-tér 7. sz.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents