Ellenzék, 1941. április (62. évfolyam, 74-98. szám)
1941-04-12 / 84. szám
T I O I I február I 2. 6 **«*,’»l«ik Nt iturtru I ** Riismint vetlek *l. Ac Vu-*ririiin Inti külvilággal »trenv ben pedig Him-s képviselt IxMiniinket. I.e Urt-r csodálnunk, hogy u nemzet lulnvo uin többségének ,t látóköre Ausztriánál végződött I*«' úrimnak ini voltunk i«» vbllutok, illata a Monarchin i- a/. volt. Vannak. akik uzt mondják, hogv lulkesö ' ült a német-magyar hegemóniát illegte reiutvui 1867-hen. Ebben lehel hogy van »aland, de mindenesetre még iga/ahb a/, hogy akkor ért télgögael megcsinálni: határozottan hiha -»olt. fi revízió indokai Ha a magyar államnak mint gazdasági Szervezetnek mivoltát és jövőjét vizsgáljuk, akkor elsősorban a/t kell s/.eiu «dőlt tartamúik, hog> a magyar Duna-médenee, miut sajátos szárazföldi kliiuáju terület, kelet felől beleékelődik Európa tengeri klimájn. atlanti és mediterrán jellegű tájai közé. A magyar kliiua tehát a lesajátosahh Európában. Ebből u: következik, hogy mindenből leheiségt s les:, huny (l magyar medence olyan sajátos termel vényeket és féleségeket termel jen és hozzon Euró/hí piacára, amelyeket Európa más állama nem termelhet ilyen iel- legge! é» ilyen titlujdonsÓLgokkid, előnyökkel. így volt a honfoglalástól mindmáig keresett kiviteli cikkünk az acélos könnyű magyar ló, a kitartó, erős magyar szarvasmarha s igv volt a régmúlt időkben is sajátos és minőségben i* mindinkább különleges termeivé- 1 'uvnink * untrer Km* A jelen nehétífgcit nóta ónak a* bon* n- htja, hogy a vdágpuzdaaág általános lojlödesi folyainatu. a/ európai ga/.dusági átalakulás következményei bonyolódnak <-> tété zödnek a feldarabolásunkkal okozott politikai gazdasági nehézségekkel ű hímem tetézi a politikai bonyodalmaknak, nehétzségeknek a bek apesolódasa is. M>‘g i agyunk' győzőib e arról, hogy n gazdasági nehézségeket egymagákban megoldani nem lehet, a /tolitikai és területi hibák jóvátétele nélkül, k. lei illetek ncmesak' politikai területek. hanem gazdasági tájuk is, amelyeknek• politikai elválasztása kiszámít hatatlan gazdasági nehézséget \oko zott és okoz.-| revízió nemeşul; német es nem magyar követeiménv hunéin Európa 'lövőiének a követelménye és előfeltétele. Nemcsuk he kell látni, hanem nyíltan be i.s kell vallani azt. hogy a békék bealkotásábun a gondolatok mélysége él az elhatározások komolysága az események, a problémák nagyságának nem felelt meg. Emberi szempontból több joggul, mint háborús felelősségről beszélhetünk a békealkotók felelősségének a kérdéséről. Ha nem mint a legyőzőitek követelését, hu nem mint a régi állapotok visszaállítását tekintené a világ a revíziót, bum m mint a meggondolt- ság hiányából .okozott hibák' jóvátételét, n mai. nyilvánvalóan rossz rendnek a helyébe I av jobb rendnél; a megalkotásul, akkor, azt hiszem, közelebb lutriéiul; a célhoz. Látjuk, hogv e tekintetben derengeni kezd. Dr hogy mikor következik be a hajnal a reggel é- főleg a megoldás «léli baraughzava. azt nem ClLLNlfiK ■MMHHPH tudjuk. Erdélyi szemmel a budapesti mezőgazdasági kiállításon Irta: RflGY miKLÓS EIRGE titkár Magyarország mezőgazdaságának mintegy vizsgája. értékmérője az évenként megrendezett mezőgazdasági kiállítás es tenyészállatvásár. Az állattenyésztés, növénytermesztés. mezőgazdasági gépipar, kisérleliigy. szakoktatás, szövetkezés és értékesítés újabb eredményeit mutatja he u nagyközönségnek, hogy mindenki meggyőződhessék: a magyar mezőgazdálkodás lépést tart a haladással s a magyar nép tud alkotni és teremteni! A gazdák nak és az intézményeknek ez az idei de monstrativ bemutatkozása elfeledtetfe. hogy a háború kellős közepén vagyunk s a békeéveknek számító elmúlt esztendők méreteit is felülmúlta. Hz ötvenedik kiállítás A kiállítással kapcsolatos tenyészállat- vásárok történetében az idei határkövet jelent: ezúttal ötvenszer jöttek össze Magyarország állattenyésztői az OMGE kiállításán. S ez a határkő, mintha uj, még biztatóbb korszak kezdetét jelentené: a szövetségekbe tömörült kisgazdák egyre nagyobb számban és immár teljesen versenyképes állománnyal jelentkeznek, bizonyítékául annak, hogy a nagytőke eredményesen helyettesíthető szervezett csoportosulással. Ennek eklatáns példái a különhöző Szarvasmarha-Tenyésztő Szövetségek és a vármegyei állattenyésztő egyesületek. „Eladva" Bár a kiállítás hivatalos kezdete csak március 29.-re van jelezve, már négy nappal ezt megelőzően érdekes jelenségnek vagyunk szemtanúi: a vásárra felhozott tenyészállatok kivaggonirozásánál már ott vannak a vásárló községi küldöttségek s igen sok apaállat a kirakás órájában vevőt talál. Akik a kiáliitás megnyitásának napjára érkeznek fel, meglepetéssel állapítják meg, -hogy alig van már tenyészállat, melynek fejénél ott ne lenne az ,,ELADVA" felirásu piros cédula. Éppen ezért igen sok vásárolni szándékozó ‘küldöttség vidékre kénytelen utazni. hogy apaállatszükségletét a tény sz- tők istállóiban vásárolja meg. nyolcvan kiállítási épület A kiállítás területére külön villamos és autóbusz-járatok Öntik a ' látogatókat. Nagy feladatot kellett a közforgalmi járatoknak ellátni, hiszen egy vasárnap több, mint 100.00Ú látogató volt. A városban mindenféle harisnyáé és ködmö- nös kisgazdákat látunk, akik a 29-es villamos és az „M“ jelzésű autóbuszok útirányáról érdeklődnek a szolgálatkész pesti forgalmi rendőröktől. S reggel 7-től este 7-ig ezek a külön járatok öntik a látogatókat az uj lóverseny tér felé. A 1- i- állítás területére belépő látogatót szin- pompás látvány fogadja: közel nyolcvan épület, alkalmi pavillonok, égbenyuió acélvázak, sürgés-forgás', gyönyörű fogatok s a minden lelett úszó örök három szín: pivos fehér-zöld. Erdély magyar gazdái 22 éve először juthattak el útlevél- tortúra és meghurcolás nélkül az ünneplő fővárosba. De ezt az első alkalmat alaposan ki is használták, mert magára a Székelyföld ezerén jóval felüli számmal képviseltette magái: de ott láttuk a Hostát, Kőrösfő, Inaktelke. Bánffyhunyad s a többi kalotaszegi községek gazdaküldöttségeit is s' a vasárnapi őrségváltáson 3 várban minden második ember ismerősünk. H maggar kaítarszinvonal . A rendezőség gondoskodott arról, hogy j a magyar mezőgazdaságnak ez a hatalmas j méretű szemléje, kinek-kinek azt nyújtsa, ami érdeklődési körét inkább érinti: 29 istállóban a szarvasmarhák, lovak, juhok, sertések, baromfiak, nyitlak, galambok számtalan változatban. A nagy bemutató pálya körüli ut jobb oldalát a gépkiállítás foglalja el í itt öröm teljes meglepetéssel állapítjuk meg. hogy a háborús anyaggazdálkodás dacára is minden elképzelhető gépel megtalálunk, ami egy belterjes gazdaságban felhasználható. Az újítások közül meg. kell említenünk, a traktorral egybeépített, - aránylag könnyű háromkerekű kukorica kapáló gépe.t, melynek bemutatására műanyagból ké- ' szült kukorica töveket ..ültettek“ el s így igen plasztikus, szemléltető képet nyerhettünk a gép munkájáról. A nyers- anyaghiány szülte meg azt a tojáskeltető gépet is, melynek fűtéséhez semmiféle fűtőanyag nem kell: melegvíz tartállyal működik, melyet naponta kétszer kell feltölteni s a kelési százalék mégis éppen olyan jó, mint bármelyik kőolajtermékkel fűtött keltetőgépben. H növénytermesztés és nemesítés eYzűmin^ei A növénytermesztés és nemesítés iránt érdeklődő szakember a növénytermesztési, nemesitek, kisérleUigyi és kamarai pavi' ónokban megismerhette a magyar uövénytt'ermesz- té* és nemesítés legújabb vívmányait, az or* wmammmmmmmmmm ».ragne atafcúiflíkaktt be.1 e|yj utcát uyiliriAH au utómatatisrIlka rejtelmeibe «k*u a*enilél telő grafikonokká r . térhéinikból ú Tahitiiul;n inog, hogy a t avulj i kát'H/trofáliuirk szú mito gu/du-ági évben mégis vollal, íöfermé- nycink. mélyek több é\i országos áUug terror - őst mégha 'adtak: pl. a kukorica főként a burgonya. A magyar uenu-.sicük nj kukorica, burgonya, árpa íajtákkitl jelentkeznek, biz- lató reményül keltve a jövőt illetőleg A szövetkezés és kere.skfileleniiigy pávádé» anyaggal1 vinni [ ki: a Hangya a Kereske- ilclmi Hivatal. az OMTk, FIJI UH A. haliaib mas p,a\ illonokban helyezkedtek -I s a Ke- rés ke de mi Hivatal uj, magyar »libisu lator- uvos pavilionjálian még 30U férőhelyes mozi j- van, almi állandóan vetítették a propagau És az erdélyiek... «In é>. tliliomán* o» ifim».két A háíiipar pavi »>uj« a népnevük: ** n&r daíígi í'kólák pavilonja iiirll-t’ liu/.o»lik meg h szini-h tmyugúbun >>n találjuk Nugy magyaréi /ág minden v Id'k'ői'k népiuüv*- széfét. A lia ás/ati pavilon r:.gyot»1» *n tiszta üv» j/. hiMűlyaiban lioss/.a.san -/emélli'-triib i ruu gyai ha áazjit h g-izebb leny*ksz.példúuy ad: balalinas an vapontyokat liikiűpontyot bőr pontyot, hüllőt, harcsát, pisztráng>t egy na pos porontyokto1 kezdve hái <mi nvara» ói ia : ira fejlett példányokig. S lmgy a gyomornak is megadassék, ami öt megilleti, 1 ik mester ha ábzesárdájában -aját teny«>,/té-ü pcritvor, keesegét, liarcsát lefiet fogyasztani, ravyet uz emfier ‘zemelártára kt-szdenek el. Érdé v huszonöt év ótu először képviselteti magát a Mezőgazdasági Kin' itásoo, Képviselete méltó volt érrékeiliez: a kisebbségi óLet vagyongyarapításra egyáltalán nem akarna« éveinek adatgyűjtő munkáját mutatta be, mert 6 őanyaggaá a s/.állitási rn tié/.ségt-k és megfele ö e őkésziilet hiányában nem i-Szerc- pt-Illetett. Tudni kell ugyanis azt, hogy a tavaszi tenyészáValváíárra az. anyaországi tenyésztők hosszú évek munka iával készülnek, a mogle lő kiállóéira való) anyag ki'á'asz- lástt rendszeres és céltudaro» munka eredménye s erre a munkára mi csak gondo atban és ié'ekben készülhettünk '.-zeb’ítt még 7 hónappal. Az. Erdélyi I’avi on" igv is az érdek öilés középpontjában állott'. Az Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet é-rtéke-s e- -zép Kivitelű statisztikai térképekké', j'rafikonokkal ‘zerepelr. ni- yek,-n benint i a Erdély' j«*len- tőségét VIagyarország inezöga/daságáb in. a-z EMCE 22 évi munkáját, a román fö dreform végrehajtásának elfogult irány át, ve amint tagjainak termény- és rermókkoílekeióját. A pavilon másik felét i 'Gazdasági és Hite SzőveIkezetek Szövethére és a Pitvar fog- alta el térképekkel. Szemle telő anyaggal és szehhné szelib háziipari termékekkel. A kiálitott anyag vá tozato--ágának jellem, zésére elég lesz Eóán annyit elmondanunk, hogy a hátimai. korszerű, nj háromfii.-tábö- han nem kevesebb mint 20 tyukfajiát állunk a honi parlagi baromfifajtáktól kezdve a ja- páni ae yemtyuk. indiai ’lagytestü változatok én angol, hóUamli. spanyol, amerikai, o a-?/ fajtákon kivül. Hz árak Az áralakulások nemcsak a kií itás vike- rének, de egyben a lej'ődésii'k is értékui«:- rői, mert drága tenyészállatot csak cly" n országban vásárolnak, uhu n tényégztéssei foglalkozé) g^zdaközönség tisztában van az ismert származású, jé; átörökitőképeggégü, nagy tenyészérlékü ál latok ielealőségével. Ezért vo t ehetséges, hogy ,-gv magyar te- nyésr.bikáért 5000 pengőt, s iumientá'i bikáért 4f>00 pengőket, ménekó-.-t 4000 j»c-:igő- krt adtak s a mo't hihetetlen mértékben fellendülő angort gyapjaiqvnÍteiivSisV't hívei ÓÖO-—500 pengős árat adtak egv értékes- te* nyészá. atért Csak az id ű kiá lilás láttán é rtet torn meg azokat a dán kisgazdákat, akik rgv nyolc bete« bikaborjuért 50h0 pengőt adtak, akkor, amikor a budapesti tény észállatvásár leg.saebb tenyészércrt szimmentáli l>ikái nem érték el a 2000 pengős árat. De az átlagos árak is olyan magasak voltak, hogy az arra reá nem készült erdélyi kisgazda kö- zületek legtöbbje nem A tudott vásáro-’rű Ebből minden esetre meg két1' azt tanu'niok hogy a lenyészál.'utvásárra nagyon késő a megnyitás napján felmenni, mert ekkorra minden valamirevaló á jt ekei Hisz az idér. az volt a helyzet, hogv á megnyitás napján alig lehetett el nem ndott bikát ra’á rű s az álagos ár is 2200 P. körül mozgott. Helyes meglátás A Fö dmüve ésügyi Kormány igen he ves meglátással elsősorban a köztenyésztésre gondolt akkor, amikor a közvégek és gazdaköiök tenyészállat vásárlásaiba komo v /kedvezményeket nyújtott ü igy közei 1000 köztenyésztésre szánt bika kerül rövidesen Erdélybe. Külön meg ke em’ékezaiitik felhajtott borzderes szarvasmarha anyag kiválóságáról. Ez az aránylag kistev-tü, nem igényes és igen jó tejelő fajta sokkal nagyobb szerepet kéne kapjon Erdélyben s a .sziininenrá inak nem megfe'elő hegyes-dombos vidéken ennek helyét mindenütt el kéne foglalja. A bemutatott juh- és ióanvagná a nagv- biriokos réteg részvétele uralkodik Va/jjon miért ne érhetne e ezekben a tenyésztési ágakban is versenyképes eredm»ínyeket a kis.- g;izda megfelelő irányitá>. ok'atás, kezdeti támogatás és szövetségekbe való tömörülése utján guvanugy, mint a .szarvarmarhatenyész- tésben? Még ha ninesen is 30 000 drb. juha, mint pl. az egid fők-ájilalannik Nagyszögön. Igen megnyugtató jelenség az, hogy az á ami gazdaságok: Kisbér, Bábolna Alező- hegyes úgy ló. mint szarvasmarha, juK. és sentés állománya minden vonatko.tátban első he ven állott. Fe hozott tenyészállataik elsőkként keltek el s általánp» 'elismerést és Tetszést arattak. Látványosságok A rendezőség gondoskodott á landó látvá- nyosságoktó s a ’aikus közönség szórakoztatásáról: szebbnéi-szebb lovasmutatványok, kocsiversenyek, felhajtások vonzották óriási tömegekben a közönséget. Egyik Iqgérdek«' /Jebb és belső örömmel és büszkeséggé! e> töltő látvány volt a magyar honvé>lség bemutatója, melyen korszerű ’avassági harci, jr eneter mutaTtak be. A magyar lovasért- j nyéknek ez a pompás mututvánv vadban ■ méltó inegnyilatikozása volt. A serté.istálló favorirja — addig amig le nem keTett vágni — egy 582 kg.-os fekete hatTmas Eomwall sertése volt. melynek ál andőan óriási szemlélő tábora volt. Az 50. tény és zá atvásárt azzal a megnyugtató és felemelő érzéssel hagytuk el, hogy fajtánk az országok közti nagy versenyben is megtartja vezető helyér, jó kezekben lefektetett irányítás me ett. SüRhi se vâsârolion íöü&cf, mini amennaire ténylegesen szüHsége un BUDAPEST, április 12. (MTI.) A háborús gazdálkodással szükségképpen együtt járó anyaghiánnyá}, továbbá bizonyos közszükségleti cikkek forgalmának szabályozása jegy- és utalványrendszer bevezetésével a fogyasztó közönségben vásárlási lázat, és pánikot keltett. Ennek az észszerűen meg nem indokolható pániknak a közellátás szempontjából az a rendkívül hátrányos következménye, hogy a: olyan közszükségleti cikkekben is hiány áll elő. amelyek behozatalra nem szorulnál; s amelyeket belföldön lehet előállítani. Ilyen módon a közszükségleti cikkek a fogyasztó közönség között nem arányosan oszlana!; meg. A közszükségleti cikkek kellő mennyiségben rendelkezésre állanak, igy a közösség, tehát a nemzet érdeke ellen vét tíz. alti tényleges szükségletét meghaladó árut halmoz s igy ih e gakad ah ózza, hogy mindenki szükségletének megfelelő mennyiségben és időpontban az árucikkekhez hozzájuthasson. Minden iparosnak és kereskedőnek lelkiismereti kötelessége, hogy rendes kereskedői gondossággal ügyeljen, hogy a fogyasztónak közszükségleti cikkeket csak a tényleges szükségletnek megfelelő, indokolt mennyiségben szolgáljon ki. Irányelvként szolgáljon az, hogy senki se vásároljon többet, mint amennyire ténylegesen szüksége van. Némi támaszpontot nyújt az alábbi felsorolás: Általában nem kívánhat egyegy vétő többet, mint egy kalapot. égy öltönyt (ruhát), egy kabátot (felöltőt), két inget, 2 alsónemüt, 2 pár harisnyát, 3 zsebkendőt. 2 törülközőt, kétszeri váltáshoz szükséges ágyneműt, illetőleg a felsorolt cikkek elkészítéséhez szükséges anyagót, 1 orsó cérnáit, 2 pipere szappant, 2 botot- vaszappanl, egy negyedkilogramm mosószappant. Az élelmiszerek ilyen előzetes korlátozását a még támpontokat sem lehet közölni. Ezeknél a cikkeknél a kereskedő megítélésére van bízva annak meg- állapitású, hogy a vásárlás nem szolgálja-e az áruhalmozás célját. Fentiek természetszerűleg nem vonatkoznak azokra a közszükségleti cikkekre, melyeket csak hatóság által kiállított jegy, vagy utalvány alapján lehet beszerezni. Ezeket bármely fogyasztónak az általa felmutatott jegyen feltüntetett mennyiségben a kereskedő készletéből kiszolgáltatni kö* teles. A
