Ellenzék, 1941. április (62. évfolyam, 74-98. szám)
1941-04-12 / 84. szám
1941 április í 2» ELLENZÉK stamm 5 fl revízió nemcsak német és magyar követelmény, hanem Európa jövőjének követelménye és előfeltétele \ — mond tta 1931-ben, Berlinben tartott előadásába, gróf Teleti Pál — Magyarország mást ellron/t minisztere Hike sráirai erővel mutatott rá a magyar tragéd.a okaira — Részletek a történelmi je entőségü tanulmányból Európáról és Magyarországról címmel 1934-ben Teleki Pál grófnak tanulmánykötete jelent meg. mely külföldön tartott előadásait és megjelent cikkeit tartalmazza. A tanulmány címe, amelyből itt részleteket adunk; Történelmi fejlődésünk sajátosságai. Az előadást 1931. január 12-én tartotta Berlinben Teleki Pál. Nagy idők. melyekben hatalmas átalakulásokon megy keresztül a világ, csak úgy pezsegnek az aktualitásoktól. De éppen ezeket az időket, amelyekben oly erősen éljük, érezzük és látjuk a jelent, kell nagy történeti távlatokból szemlélnünk, mert a iegerősebb és legmaradan dóbb mozgató energiákat csak igy tudjuü felismerni. Éppen igy egy nemzetnek, vagy államnak történelembiologiai szemléletében messze vissza kell nyúlnunk a történelmi távlatba. Egy nép jellemvonásainak alapjai és sajátos jellegű tájhoz való alltal- mazkodása csak úgy ítélhető meg helyesen, ha ezeket a gyökerekig követjük, az okmányszeriileg követhető történelem kezdetein túlra is. — mert ahol a történelem kezdődik, ott már kialakult jelleggel és formákkal van dolgunk. yarország a Közép-Dunamedéncc állama. Európa történelme nyugaton a VI. és VEI. század között kezdődik. Kö- zép-Európa keletén a VIII. és IX. század között. A magyarok országa ettől a pillanattól kezdve, tehát Európának egész történelme alatt bírta és kitöltötte a Kö- zép-Dunamedence terét, határait pedig alig lépte át, — számottevő ideig soha. Egy nemzetnek hazája földjével való kapcsolata sokszerü. Minél magasabb a műveltség foka,, annál bensőségesebb, sokoldalúbb ez a kötöttség, ez a kapcsolat. De sem a nép, sem. a tér nem marad ugyanaz, — sem sajálmagában, tartalmában, összetételét illetőleg, sem pedig más nemzetekhez és területekhez, mint külső energiákhoz való viszonyában. Terület cs. nép: a kettő elválaszthatatlan szintézise hosszú generációk kötöttségének, a .'érben való életnek eredménye. Ha egy nemzetnek, vagy egy államnak lényét a maga valóságában akarjuk megismerni, úgy egészében, folyamatában és kiterjedtségében, mint idő térbeli egységet kell szemlélnünk és átértenünk. HeyzetM a Danamede-cében Mi magyarok, kedvező időpontban foglaltuk el ezt a Dunamedencét. Ha 300 évvel előbb jöttünk volna, talán nem maradhattunk volna meg egységes, államalkotó nemzetnek a népvándorlás forgatagában. Két-hávomszáz évvel később jőve: A Középdunamedencében már bizonyára más konszolidált államalakulatot találtunk volna és e területet nem foglalhattuk volna el. Ez a kor, megérkezésünk pillanata: nyugaton még a német állam keletkezésének kora (I. Konrád), keleten (Bizánc) a képrombolók korszaka. A következő korszak: nyugaton, Németországban, az erős királyi hatalom korszaka (I. Henrik, I. Ottó), Bizáncban a macedón császároké. De mire ezek a hatalmas és expanzív erők keleten és nyugaton kialakulnak, a magyarok felismerték uj hazájukban uj helyzetüket. Tudják, hogy Európában vannak, — felismerik, hogy ha élni akarnak, Európával együtt kell élniük. Alkalmazkodnak ehez, de anélkül, hogy népi jellegüket, nemzeti sajátosságaikat feladnák. A táj, amelyet elfoglaltak és amely eddigi életmódjuknak és jellegüknek is megfelel, segíti őket ebben. A táj, a medencének az a része, amelyet legsűrűbben szálltak meg, nem a medence közepe, nem a «legszárazabb alföld. Népünk sokkal kevésbé volt nomád, mint a népvándorlás számos népe, hiszen a népvándorlás utolsó hullámához tartozott és a kulturnépekkel a Fekete-tenger vidékén élve régóta összeköttetésben állott. Ez a nép, a hunokkal és az avarokkal ellentétben, az Alföldnek peremvidékeit és a nyugatot, a Dunántúlt és a Kisalföldet szállja meg a legerősebben. Ez a fajrokon elődeitől már sokban különböző jellege, megkönnyíti a magyarságnak Európába való beilleszkedését. Másrészt: Európa minden népétől való faji különbsége a nemzeti sajátosságok és az erős nemzeti érzés fenntartásának erősségévé válik. Nagy politikusaink, akár uralkodók, akár tanácsadók voltak, az Árpádoktól kezdve napjainkig felismerték ezt a kettős feladatot, törekedtek a megoldására, változó időkben változó módszerekkel — 4e egyazon bittel és céllal: a Nyugat- Európával való kapcsolatokat kimélyi- Icni, de,egyben nemzeti sajátosságainkat fenntartani és fejleszteni. Voltak, akik inkább az egyik, vagy inkább a másik feladatra helyezték a fősulyt. De alig volt politikusaink között olyan, aki teljesen egyoldalii lett volna, maga a nemzet pedig mindig meg tudta tartani a kellő egyensúly CL Az első századokban, o. X. hep és a XI.-ben a két gondolat, európai és nemzeti, még ellenségesen állnak egymással szemben, ~t- de már a keresztény tradíciókban felnőtt generációk a XII. században keresztény társadalmat alkotnak és egészen kerestéhy európai nemzetté formálódnak. Szent László törvényei keresztény törvények, de nem idegen mintára készültek, — magyarok. A magyaroknak ez a ragaszkodása az., ősi hagyományhoz tartotta meg és vezette előre, hatalomra a magyar államot. Freisingi Ottó püspök csodálkozva emlékezik meg a magyar állam és a magyar nemzet egységéről. Csodálatos volt ez az akkori, a feudalizmus rendszerében széttagolt, atomizált Európában. Ez az egység okozta azt, hogy a 300—350.000 négyzetkilométernyi magyar állam a 800.000 négyzetkilométernyi és sűrűbben lakott hatalmas német birodalom cs a még mindig több, mint 600.000 négyzet- kilométer felett uralkodó keletrómai birodalom között megállolt, — sőt, a Xil. században hagyhatalmi szerepet is játszottEz a magyar hatalom mindinkább nyugattal lép életközösségbe. Uralkodói a keleti szláv családi kapcsolatok helyett mindinkább nyugatiakat keresnek Nemet-, Francia- és Olaszországban. I szent kerona tana A nyugati orientáció domborodik ki a nemzeti uralkodóház, az Árpádház íiu- ágának kihaltával az uralkodók megválasztásában is. Magyarország kezdettől fogva patriarchális alapokon nyugvó, választó királyság. A választásban éppen úgy, mini az elhalt, uralkodótól és végeredményben a Szent Istvántól való leszármazásra: súlyt helyeznek az uralkodói képességre, is. Az örökösödési rendnek ez a hagyománya nem alapszik az Isten kegyelméből valóságon, vagy más, nyugateurópai princípiumokon: ez a felfogás az ősi magyar sajátos'politikai józanságból táplálkozik. A királyság ilyetén kifejezője és lassankint jogi alapja: a Szent korona tana. Ez sem keletkezik valamely meghatározható, bizonyos időpontban hozott törvényből, hanem a természetesen kialakuló és megerősödő hagyományokon alapszik, mint a magyar alkotmány is. 7 .. ... Midőn népünk első keresztény generációi az ősmagyar és a keresztény európai leiki elemekből megalkották a keresztény nemzet lényiségét,-akkor ennek a lelki szintézisnek első, hatalmas kitör-' rásában, mintegy a szintézis jelképeként avatták az első magyar szenteket is; elsőként Istvánt, az ország igazi megalapitóját és a nemzet érzésé szerint örökké elő védőjét és birtokló királyát. A nemzet leikében és hagyományában koronája az Övé maradt, akárcsak a birodalom., melyet megalkotott. Ezért hallanak Önök még ma is Magyarországról, mint Szent István Koronájának országáról, birtokairól; ezért szállnak a magyar királyra a királyi jogok csak a koronázás által; ezért voltak és vannak a magyar nemzetnek oly messzemenő politikai jogai egészen a fegyveres ellenállás jogáig. Ezért oly természetes nekünk az, ami önöknek talán szokatlan: hogy ténylegesen uralkodó koronás; király nélkül is létezhet a jog egész teljében magyar királyság. I trianoni tragédia történelmi oka A mai helyzet megértéséhez a történelemből egy másik korszakot kell kiemelnem s ez a törökökkel való háború ős a két évszázadig tartó török hódoltság. A török hódoltság előtt a magyar állam mindinkább Európa egyik legszámottevőbb, hatalmas országává fejlődött ki. A török háborúk és különösen a hódoltság tökéletesen visszavetik fejlődésében. A harcok 3 évszázadig tartanak és Magyarország ezekben rendszerint egyedül áll. Európa támogatása nélkül. A háborúk rengeteg erőt' emésztenek fel és a nemzet legjobbjainak életébe kerülnek. Az Alföld, elpusztulása és elnéptelenedő- se: pótolhatatlan, borzasztó károkat okoz. A magyar népelem pusztulása, euer-; giánk felmorzsolódúsa, leggazdagabb területeinknek a pusztulása vezetnek végeredményben mai helyzetünkre és az országnak a világháború utáni feldarabolására is, Amikor a törököket Európa se- gitségével a XVII. században és a XVIII, század elején kiszorítottuk, az Alföldet ismét kezdte benépesíteni a felvidékről visszavándorló és részben az eredetileg felvidéki magyarság is. Ezáltal a felvidék magyarságának a száma jelentékenyen megcsappant. Helyüket más nemzetiségű, felerészben újonnan bevándorló né pedernek foglalták el. Legnagyobb tömegben a románok és a szerbek vándoroltak be nagy, összefüggő területekre.. Mondhatjuk. hogy az országnak ez már bizonyos balkanizáeiója. néprajzi balkáni zári ója volt. Ezt a néprajzi balkanizációt nyomon kellett követnie a politikai balkauizáció- nak is: mihelyt a nemzetiségi elv előtérbe kerül, — ami megtörtént Európában, a XIX. században és mihelyt a török a Balkánról kivonul és az általa addig le* igázott nemzetek önálló nemzeti államokat alkotnak. A mi magyarországi nemzetiségeinkkel egyforma nyelvű és nemzetiségi kis balkáni államok az irredentát kellett hogy jelentsék, ezeknek az államoknak megerősödése pedig Magyar- ország román- és szerb-lakta területei él- szakítására való törekvést. A világháború megadta erre a keretet, a lehetőséget. Az erőt az entente fegyveres hatalma ős végül győzelme adta. így vezet a török hódoltság állal teremtett helyzet Magyarországnak a trianoni békében való feldarabolásához. * A török hódoltság, az. Alföldnek és peremvidékeinek Nagyváradig, Egerig és a Balatonig \alo megszállása az ország három részre szakítására vezetett. A török a középen vert éket az ország testébe s a magyar kézen maradt keletet és nyugatot egymástól elválasztotta. A nyu- gat: helyzeténél és gyengeségénél fogva fokozott mértékben támaszkodik Nvugit- Európára, illetve a közvetlen szomszédra, a Németbirodalomra és Ausztriára. A kelet: izolált helyzetében és fellegvár- szerű jellegével saját állami létének és a nemzeti gondolat fenntartásának él. Az. állam nyugati részeinek a függősége és az. erdélyi állam önállósága é* izzadsága, valamint a nehéz politikai szerep, melyet, mint ütköző államnak, a Biroda lom és Törökország közön kelleti jálsza nia, a politikai felfogás külÖftfélcségére sőt. ellentétességére is. vezet. másrészt azonban keleten egv nagyobb politikai gyakorlottság kialakulására is. Vz ellentétei erősebbé teszik a reíorrnácié) és a vallásháborúk, de ezeknek ellenére a nemzeti érzés és az. egy államhoz: a sz-ut korona birodalmához való' tartozás érzése állandóan fennmarad, sőt a legfőbb ér zés marad és a török kiűzése után az egységnek minden további nélkül való természetes folytatására vezet. Erdíiy történelmi szerepe A magyar nemzeti gondolat nah a tárók hódoltság századaiban önálló hordozója az erdélyi fejedelemség. Erdély külpolitikai helyzete rendkívül nehéz: egyrészt a keresztény Európa délkeleti bástyája a törökkel szemben, másrészt a magyar nemzeti gondolat őrzője, fenntart íja mindkét bii odalommal szemben. Mint ki állam: ütköző állam e két hatalom közt és ügyesen alkalmazkodó politikát keil gyakorolnia. Ebbén a nehéz helyzetben az egyjellegű tájban szorosabb életközos- ségben együtt élő, különböző származású és nemzetiségű népei jobban egymásra vannak utalva; több összetartozási őrzés fejlődik ki bennük, noha még különböző vallásnak is. De ebben a szoros egymásrautaltságban talán éppen ezek a különbségek vezetnek a politikai szabadságoknak oly nagy, szabadelvű mértékéhez, amilyent akkoriban nem találunk a világon. A politikai szabadság, a nemzet ősi felfogásán alapszik. Még inkább a nemzet szuverenitásának ősi elvén alapszik a különböző vallásfelekezetekkel és a különböző nemzetiségekkel szemben való szabadelvű, toleráns felfogás. A tordai országgyűlés kimondja 1557-ben az Összes vallásfelekezetek egyenjogúságát és vallásszabadságát — és pedig nem ugy. mint Németországban az augsburgi béke két évvel azelőtt: a fejedelmek és a szabad városok vallásszabadságát, hanem minden emberét. És ez nemcsak a 3 államalkotó nemzetnek a tagjaira vonatkozik: nem a 3 politikai nemzet közötti kompromisz- szutn ez, hanem éppen ugy vonatkozik a románra is, amely akkor igen alacsony szellemi színvonalon állott. Ez az erdélyi felfogás és politika nem más, mint az ősi magyar hagyományos felfogásnak a folytatása. Hiszen már Géza fejedelem is azt mondotta: „Nem jó, ha csak egynyelvű egy ország.1’ Ez a felfogás állandóan uralkodott a nemzet lelkében és az Alföld visszahóditása után. a XVni. században sem látott különösebb veszélyt az Alföld nagyrészének idegen telepesekkel való betelepítésében. —- bár igaz, hogy nem maga a nemzet, hanem idegen hatalom telepítette ide őket. Csak a XIV. században következik be a felfogásban élesebb fordulat, amikor a bécsi központi hatalom a nemzetiségeknek törekvéseit a mag\arok ellen kihasználja. Különösen szabadságharcunknak a nemzetiségek segitségével való leyeretése óta ébredtünk inkább tudatára a nemzetiségi veszélynek. És, bár politikusaink az Ausztriával. való kiegyezés pillanatában a legmesszebbmenő, a legliberálisabb nemzetiségi törvényt hozták, a közvetlenül megelőző évtizedek és események hatása alatt a nemzet vérébe nem tudott átmenni ez a törvény. Ez a természetes ellenszenv volt némely közigazgatási felületesség. mellett az oka annak, liogv e törvények rendelkezései nem mentek át az életbe tökéletesen. De a Balkán felől fe nyegetö veszélyt se politikusaink. son közvéleményünk'nem vették észre a maga valódi súlyában, még akkor sem. amikor a nemzetiségi törekvésekkel ö hiúdat alatt igy szembefordult a nemzet: sőt egészen a XX. századig sem. Ez különben részbén abban a gazdasági fellendülésben is leli magyarázatát, amelyet j XIX. század vége felé megélt a neufizrt. \em szabad elfelejtenünk, hogv ez a kor caész Európában s fellendülésnek és haladásunk a korszaka volt. \/ európai fellendülés és a saját magunk különösen gazdasági teren való olo1ialadás'unkua;v határa alatt master mész." tü veszélyekkel szemben mondhatnánk egész közvéleményünk és politikusaink is. majdnem kivé tel nélkül vakok voltak. Politikailag is közel feküdt, hogy az. Ausztriával való kiegyezés jelentőségét túlbecsüljük. A
