Ellenzék, 1941. április (62. évfolyam, 74-98. szám)
1941-04-11 / 83. szám
2 ELLENZÉK. 19 41 á p r III * II. A héiszázéves pusztulás MHaaMmw>aaMiaii<m>i«Ha«miiwKaHnanHWOT A mohiputztai tragédiától a „második honalapitás“-ig 1241 április első napjaiban a IV-l alatt gyülekező magyar hadak- az ország ke rti és északkeleti részei!»«! iövö rcinseg&s pus/tila sok hírére. megindulnak északkeletnek, hogy megkiizíljeiiek Llatu kán tutúrsoregével. Báli kán seregének orosz előcsnputai március rle- jéig vugtuh. rombolták a vererkei és uzsoki határvédő gyepüket, akkorra az ut szabaddá lett s a betörő ellenség március 10-én megsemmisítette Tornai Danes nádornak az orosz kaput védő sereget. \ néhány katonájával visszavonult» nádort Sejbán, a Magyarország számára kijelölt tatár király, olyan gyorsan követi, hogv március 15'én már Jászberényt pusztítja, két nappal később pedig \ ácol égeti fel. Vác pusztulásának idején kisebb csapattal akart segítséget vinni a magyar sereg legkiválóbb hadvezére. 1. grin kalocsai- ét • sek, azonban csapatát egy mocsárba csaljak a mongolok s az szinte mind egy szálig odaveszett. A harci kedv és magyar hadi történetben oly sokszor megsiratolt türelmetlenség fellángolt a Pest környékén gyülekező és véguélkü'i tanácskozásokat iiz.ő vezetőkben s kívánták a királytól az azonnali előnyomulást. Valóban talán hamarább kellett volna a sereg összegyűjtésére gondolni, de az. adott helyzetben egykét nap még újabb, útban levő csapatok megérkezésével erősödött volna a kiváló magyar haderő. Magyar tragédia Mohîpusztân A Sajótól keletre helyezkedett el a tatár sereg, a folyó jobb partján pedig Ónod és Mohi között, könnyen áttekinthető sik helyen, szűk völgyben ütött tábort a magyarság. Kétségtelenül hatalmas erőt képviselt a magyar sereg, olyan haderő volt. amilyennel nem ál ott szemben európai hóditó útjában a kunokat, bolgárokat, \ o!ga-meuti magyarokat megsemmisítő, Oroszor*zágot és Lengyel- országot felégető tatárság. A nagy sereg felvonulásának és jó felszerelésének láttára aggódni kezdett Batu kán, de amikor látta, hogy- milyen e őnytelen helyzetet választanak a csapatok elhelyezésére a vezérek, megnyugodott. A feljegyzések szerint egy magaslati ól megszemlélte a magyar tábort: ..Sok a magyar — mondta —, de kezünkben vannak, mert rosszul vezetik őket s mint a birkák, nyáj módjára sziik akolba zárták magukat.“ Az ülközet folyamán valóban ez a sziik tá- borhe'y okozta a legnagyobb zavart s eredményezte a vereséget. A Sajón átvezető hid a meginduló küzdelmek középpontja. A hídfőt Ugrin érsek és a király öccse. Kálmán szlavóniai király csapatai őrzik. Április 11-ére virradó éjszaka a tatárok első támadását véresen visszaverik. E kis győzelem azonban ellankasztja a tábor vezetőinek éber vigyázását, nem tartanak újabb támadástól s nyugovóra térnek. A második támadást azonban nem tudják már visszatartaui Ugrin érsek és a« önfe'áldozó, a csatában súlyos sebesülést szerző Kálmán király. A tatárok átjönnek a hidon s ugyanakkor. még az est folyamán körüikeritésükre megindult tatár seregek körülzárják az alvó magyarokat csak a Pest felé vezető visszavonuló utat hagyják szabadon. Az éjszakai álmából fe’rettent sereg a sziik területen nem tudott idejében csatarendbe felsorakozni s igy sem az ellentámadás, sem a körülzároló gyűrűből való egységes kitörés kísérlete nem indulhatott meg. ;A minden olda’ról zuduló tatár nyi'ak támadásától megzavartan csak kis csapatok próbálják meg az áttörést. X sereg nagyrésze, rengeteg főur és főpap, köztük Tornaj Dénes nádor és Ugrin érsek is ott halt meg a mohi pusztán. Egykét olyan mozzanata volt csak a véres ütközetnek, amelyekben a magyarság ősi hadi erényeinek, bátorságnak, kezdeményezésnek, önfeláldozásnak a jeleit látjuk felvillanni. A hídfőtől visszatérő Ugrin érsek hősi lelkesedése, bátorsága és parancsai érik el azt. hogy bár kisebb csapatok összeszeddőzködhettek és megpróbálhatták a kivágást. A legnagyobb eredmény azonban az volt, hogy Béla kirá yt meg tudták menteni hivei. A király nem veszett ott a szörnyű öldöklésben s az ő megmaradása, menekedése a nemzet országfenntartó ösztönének, akaratának a megnyilvánulása voh. Tűrje nembeli Dénes lovászmes- ter vezetésével a fiatal lovagok kis hős csapata menti meg a királyt az országnak. Nég^ lovag egymásután adja oda saját lovát a királynak, amikor az ő lovai ellankadtak, a Hontpázmánv nembeli Tamás pedig testével fogta fel a királynak szánt halálos csapást. A pesti utón várták az eléje kerülésre küldött tatárok a menekülő király kis csapatát, de 6 a Sajó mentén. Tűrje Dénes birtokán, •» Ílima és Ipoly völgyén át Nvitra »árába, onnan I’o/.-'ony megyébe. Ausztrián át ment a királyné íiunogvmegyei Scgősd várába. Megmenekülése ,i.z ellená lás lel nem adását é» kó- zrl egy évig tart« szenvedés, nyomorúság, hó- doltatás után az újjáépítés lehetőségét jelentette. „A második honalapítóa# IV. Béla történelmi nagysága, a „második honalapító“ épitó ereje az ország helyrééi i- tásánuk nagy müvében valósult meg. Ez alkalommal azonban tekintetünket csuk a pusztulás és vereség szörnyű tenyere kívánjuk fordítani. Igaz. azzal a mongol nagyhatalommal állott szemben oiszagunk, amely mint a világtörténelem legnagyobb birodalma a Sárga-tengertől a Kárfiútokig, a Jeges-tenger vidékétől egészen a Perzsa öbölig és a I cketc- lengerig minden népet uralma alá hajtott, azzal a mongol sereggel kellett u mohi pusztán megkuzdeniink, mely Dzsingisz kán fegyelmező erejének hatására az akkori világ legnagyobb, legrettegettebb és az egész világtörténelem legkegyel leiiebb hadserege vo t. Az orosz kapun át betörő mongol hadsereg azonban csak e • -■'•-re vo t ennek a félc.huetes haderőnek n myi oi szagot és annyi népet kényszerül*. ..ilai.dó katonai uralom a'att tartani, inimicii uj terület megszerzése által vesztett erejéből és csapatai megosztására kényszerült. \ Sajó két partján szembenálló erők közül a magyar ser<*g voit a számosabb és jobbau felszerelt, s igy vereségét egyéb tényezők figyelembevétele u'tal tudjuk csak megérteni. Mi okozta a nagy tragédiát 7 Talán a legsúlyosabb bűn, ami a Pest ala gyülekező és a Sajó partján táborba szál1« magyar sereget s különösképpen a széthúz-» vezetőket, oligarchákat terheli, az vo’t, hogv iiPiii bízott a királvl.au. A teljes összeomlásnak, a csúfos vereségnek és i\ rettenetes országos mészárlásnak kellett elkövetkeznie, hogy az ország elismerje a király tekintélyét és engrde meskedjék akaratának. Az egyetértés hiányzott a nemzet vezetőiből, a kis királyok. akik András uralmának tékozló idején saját hatalmukat gyarapították, szemben állottak a királyság hatalmi helyzetének megszilárdításán inuukáió IV. Be ával és a végveszély idején «ein ismerték fel benne a történelmi kühletésü esry etlen vezetőt. A tatár betörés kénvszeritette mindnyájukat a tábor baszáüásra s a duzzogó nagy urak is megin dúltak csapataikkal a királyi seregge1 való egyesülése. Valamilyen kényszeregység lé.re is jött, d/C nem született meg a király iránti az a bizalom, mely egységbe fogja a széthúzó erőket, engedelmességre fogja a sokféle aka ratot, lendületes támadásra is diadalra vezesse a sereget. A mohi csatának tragikus előzménye az, hogy a nemzet nem ismerte fel a súlyos történelmi helyzetet. Lebecsülte a fenyegető keleti veszedelmet e- nem hitt a kirá y óvatosságának és bölcs készülődésének. Juliánus barát már 1237‘ben meghozta Batu kán fenyegető levelét. megjöttek és letelepedést kértek a tatárok elől menekülő kunok é> jászok, Krakkó, Szi ézia elpusztult s a magyarok a vidéken, a különböző várakban ősi szállásföldeken és ispánságokban még mindig nem hitték el, hogy e keletről betörő ellenség a hatalmas magyar királyságnak is veszedelmet jelenthet. A nemzeti gőg párosult a nemzeti tunyasággal és tétieniil szemlélte a tépelődő. kereső királynak a veszéllyel- szembeni magános felkészülését. E korszak pártos magyarjainak legnagyobb bűne az, hogy nemcsak maguk nem készültek fel a tatár sereggel szembeni harcra, hanem féltékenységük és fellángoló türelmetlenségük megsemmisítette azt az előkészületet is, amit Béla király tett. A tatár veszedelem elől menekülő Kötény (Kutheu) kun király negyvenezer családnyi népének menedéket adott a király az országban, remélve, hogy bennük jó szövetségest és katonát ta'ál a veszedelem leküzdésére. A szentisváni állam népeket telepitő, a középkori magyar nagyhatalom sok nép felelt uralkodó politikai bölcsessége nyilvánult meg c király szállásiadé vendégszeretetében. Az országba befogadott nép, onogur-török őseinken át rokonnép volt velünk, akik között a király az apostoli kirá’yság keresztény misszióját ?kar- ta teljesíteni s akinek befogadása nyilvánvaló katonai érdek is volt. Rogerius mester feljegyzése szerint ..egyedül azért hozta he a kunokat, hogy Magyarországon Isten nevének tisztelete az ő idejében megnövekedjék s ha valamikor megtörténnék, hogy koronája ellenségeivel háborúja lenne, azok ellen velük bátrabban és keményebben harcolhasson“. A magyar urak fejtvesztett türelmetlensége megakadályozta azt, hogy a kunok a hazát adó magyar király seregében kiizdhes6enek a tatár ellen. Bég bántotta a vezetőket az, hogy milyen tisztességgel bánik a király a meghódo't kunok fejedelmével 9 a Vác környéki harcok elkeseredett hangulatában megrohanták és meggyi kolták Kötény kuu királyt. Az árulástól felbőszített kuu nép pedig odahagvta a tábort, pusztilva vonult végig a Duna-Tisza közén s Bulgáriába húzódott. Béla király a tatárjárás után, amikor újra be kellett népesíteni r»z országot, akkor hívta vissza őket s nyerte meg megbocsátó politikai bölcsessége által őket újból az országnak s magának a nemzetnek is. Feltámad a nemzet életereje A mohi pusztán elszenvedett vereséget kiheverte a nemzet és az ország. A magyar nagy hatalom dicsősége még közel három évszázadon át fennmaradhatott s hogy ez így történt. az a neritzet életéért á'iandó tépelődés között épitő, örködé, e'ső magyar ember, a király érdeme volt. Része volt benne a mongo! birodalmat megingató, 1241 végén bekövetkező tízéves belviszálvnak is. A nemzet felelősségtudata azonban aludt a nagy vészt megelőző időkben s ha csak arra lett voljia hizva történelmi sorsunk, talán ugyanaz a megsemmisülés lett vo’na osztályrészünk, mely eltemette a Volga-menti keleti „Nagy magyarországot“. Április ll'én. Nagypéntek napján gondoljunk igaz nemzeti bünbánattal azokra a történeti magyar bűnökre, amelyek hétszáz évvel ezelőtt haállal fenyegették népünket és hatalmi állásunkat és gondoljunk báládatosságga! Istenre, aki rendeltetésszerű, épitő nemzeti nagyjaink által meg tudja menteni nemzetünket minden időkben. Juhász István. Az olasz főhadiszállás jelenti: Skutari övezetében megtörtüli az ellenség ellenállását Valahol Olaszországban, április 11. (Ştefani.) Az olasz főhadiszállás 30?. sz. je entése: A jugoszláv arcvonalon csapataink előrenyomulása a Száva völgyébe.«} rováhb folyik Kranjska Gorán túl. Albáuiáhan a jugoszláv arcvonalon az ellenség elléná lásál Skutari övezetében megtörtük és igen sok foglyot ejtettünk. Oszlopaink jugoszláv területen kelet fe'é nyomulnak, bogy találkozzanak a német csapatokkal. \ görög arevonalon nem volt jelentős esemény. A légi alakulat Zara övezetében bombázott ©fenséges csapatukat’ és gépesített osztagokat. Szebeniko kikötő berendezéseit újból hatásosan bombáztuk. Vadászgépeink géppuskával tüzeltek '-Ilen^éges védelmi berendezésekre és csapatokra. A szerb és albán arcvonaön a a csőn y repüléssel megtámadtunk Zara környékén veszteglő iáz vizirepüBőgépel, amelyek közül négyet megsemmisítettünk, a többit sií'yosan megrongáltuk. Ellenséges repülőgépek elrepültek Zará felett, néhány hombát dobtak 1© és csekély kárt okoztak. Cirenaikában az ellenségnek nem sikerült kijutnia a német és ol'asz haderők bekeritő mozdu ataiból.. Az utóbbiak ugyanis Dernan túl ismét egyesültek. A zsákmányolt hadianyag tekintélyes. A fog'vök között több mint kétezer katona- van, két tábornok és több maga8rangu tiszt. Légi alakultaink el- enséges hajókat támadtak meg és hevesen tüzeltek Tobruknál. Két repülőgépünk mm tért vissza. Egy angol repülőgépet ’előttünk. Keletfafrikában Mássáua az elenség nyomása aliaitt. hősies védekezés után elesett, A berendezéseket megsemmisítettük. II kolozsvári hadigondozottak és rokkantak testüieiileg beléptek az Erdélyi Pártba KOLOZSVÁR, április JJ. (Saját tud.) Csütörtökön délben a Hon«/, kolozsvári * *>o|>4*i tjónak vezetősége kiildii tr< g,|-g jelent meg dr. Bartha Ignác országgyűlési kéj) vise lő csoportelriök vezetésével ez Erdélyi Párt kolozsvári tagozatánál. A küldöttség tagjai voltak még Kréméi Miksa főtitkár, Bloch Kázniér titkár, Kupit Sándor és Renner János. Ur. Banka Ignác he jelent ette, hogy n koto zsvári Hadigondozottak csoportja testületileg Belép az Erdélyi Pártba es felk'-ri a pártot, hogy a rokkanta!. » ? hadigondozottak mindennemű ügyeit teljes mértékben szivvel-lélekkel karolja fel és tegye magáévá. Botos János pártfőtit- kar válaszában örömmel vette tudomásul a Uonsz kolozsvári csoportvezetősé- géuek bejelentését és hangoztatta, hegy uz Erdélyi Párt a világháború hőseinek és rokkant jóinak sorsát mindenek• előtt a szivén viseli és összes érdekké))' viseletéi utján azon lesz, hogy az erdélyi hadigondozottak és rokkantul: sorsa minél jobban feljuvuljon a lehetőségekhez képest. Kijelentette, hogy ennek a testületnek tagjai mindenkor a legnagyobb l»izal»am- raal fordulhatnak a párthoz, amely ügyüket szívügyének fogja tekinteni. Nyilatkozatát a megjelentek teljes megelégedéssel vették tudomásul. A Honsz küldöttsége azután hasonló célzattal dr. Keledy Tibor polgármesternél is tisztelgett és tőle is jóindulatú támogatást cs pártfogást kért a !;jí../,i«ári hadirokkantak és hadigondozottak részére, amit a polgármester a legteljesebb készséggel rae>g is Ígért. Katonai pompával temették el a magyar terület felett lelőtt szerb repülőgépek pilótáit SZEGED, április 11. (MTI.) Szegeden a belvárosi temetőben csütörtökön temették el a hétfői jugoszláv repülőtámadás alka mával lezuhant jugoszláv gép három halálos szerb áldozatát: egy századost, egy hadnagyot és egy őrmestert. A temetésen a szegedi katonai hatóságok képviseltették magukat. Uszentivánon katonai diszpompával temették el a hétfői harcok során lelőtt másik szerb repülőgép áldozatainak: egy századosnak. egy főhadnagynak és egy altisztnek a holttestét. Minden lég riadói ; a legkomolyabban ke!! verni — jelentette ki Kelemsn Béla főkapitány- helyettes KOLOZSVÁR, április 11. Kelemen Béla főkapitáuyhelvettes, mint Kolozsvár thj. város légoltalmi parancsnoka, értesíti Kolozsvár váro9 közönségét, hogy a Honi Légvédelmi Készültség tartama alatt a szombati napokon 13 órakor tartani szokott sziréna'pró- ba elmarad. Tehát a Honi Légvédelmi Készültség tartama alatt eszközölt minden riasztás komoly. X „légi riadó“ elhangzásakor a közönség saját érdekében is a kiadott rendelkezéseket szigorúan tartsa be. fi március havi olasz veszíeséfllísfa RÓMA. április 11. (DNB-) X Ştefani iroda köz i a március havi olasz veszteséglistát, amely a következő: A görög arcvonalon: 3102 halott — közöttük 3 albán — 6031 sebesült, 7483 eltűnt. Északafrikában: 58. halott, 128 sebesült, 24 ezer 88 eltűnt. A haditengerészet vesztesége: 48 halott, 104 sebesült, 611 eltűnt. A légihaderő vesztesége: 33 halott, 44 sebesült, 298 eltűnt. (MTI.) Egymillió tonna ásványolajat szállít a szovjet Némeierszáunak MOSZKVA, április 11. (Ştefani.) A német gazdasági bizottság megállapodási kötött Moszkvával, amelynek értelmében a Szovjetunió egymillió tonna ásványi olajat szállít Németországba. A Szovjetunió eddig még egyetlen külföldi állammal sem kötött egyezményt ilyen nagyarányú szállításra. (MTI.) Eden visszaérkezett Londonba AMSZTERDAM, április 11. (DNB.) Mint a londoni rádió jelenti, Eden külügyminiszter és Sir John Dili tábornok közelkeleti és L. káni útjáról visszatért Angliába. (MTI.)
