Ellenzék, 1941. április (62. évfolyam, 74-98. szám)

1941-04-11 / 83. szám

♦ # 1 f'JPdI Âprills ii, ELLENZÉK Húsvéti bárány , Kétezer év óta még nem virradt. ily sú­lyos nagypéntek az emberiségre és ezen éves történetünk óta nem igen árnyékol* Iák le súlyosabb gondok a magyar eget. A világ nagyobb fele máris véres hábo- ruikodús színhelye, a többi pedig vasty már átélte a rettenetes megpróbáltatást, vagy konokul készül annak elfogadására, buíia ily általános harc nem indult. Eu­rópában már csak Svédország lapul még Ületetlen. Oroszország a baltikumi cse- lekvénnyel és egy darab román terület visszavételével kifejezte már a nagy mér­kőzésben való különös érdekeltségét és Konstantinápoly előterében a török is ké­szül minden eshetőségre, Spanyolország pedig sietve heggeszti be a nemrég el- zúgott polgárháború vérző sebeit. Az ázsiai világrészben már évekkel ezelőtt megszólaltatták a mai háború nyitányát. Afrika lángokban ált. Ausztrália katonái a Földközi-tenger sivatagjain áldozták fel fiatal csontjaikat. Az Unió fegyverke­zése és a japán külügyminiszter utazása hosszú és baljóslatú lehetőségeket rajzol fel a sütet égre. A félvilág háborújából teljes és egész világháború fejlődhetik: a halál totalitása. Amelyből, mint egy vé­res keresztelőből, uj világrend akar ki­lépni: a szembenálló két fél államból eme­leti ellentéteket képvisel és végső céljait irgalom nélkül feszíti a végletekig. Mind­ez csak külsőleg egyezik a nagypénteki hagyománnyal, mely világra szóló törté­nelmi és bölcseleti halál napja, viszemt merőben ellenkezik a nagypéntek belső szellemével, mely a szeretet örökkévalósá­gát zenditette meg. Nem Krisztus országa, melyben élünk; ez nem a tiszta keresz­tény erő következménye. Ne csodálkoz­zunk. ha borzasztó ellenmondás és bor­zasztó helyzet miatt ma talán nem lesz­nek egész teli a templomok és fáradt imák szálldogálnak majd az ég felé, repülőgé­pek ezrei közt átsuhanva. Megváltónk sír­ja ma nemcsak a templomokban, de kint az élet nagy szomorúságai közt is van. Körötte pedig mindenütt a katonák mil­liói, tankok, ágyuk tömege. A magyarságnak a húsvéti passió tető­pontján megint megvan a sajátmaga pasz- sziója, mint annyiszor már a történelem­ben. Oh mert ez a nép hűségesen őrizve a maga különlegességét, különleges végze­tei is vonz minduntalan árva fejére. Meg­váltónk általános érdekű emberi drámá­jába most ismét belefonódik ezüst-fekete fonalakkal a külön magyar tragikum. Sa- játszerii, nehéz helyzetbe sodródtunk és ismeretlen lehetőségek borzongatnak, akarat és kényszer közt, melyet csak a gondviselés érthet félre. Már az előzmé­nyek baljóslatnak voltai:. Egy hete pusz­tult el, mint áldozati bárány, Magyaror- szág fánkölt telkü miniszterelnöke, hogy halálával megváltsa és megmentse a mi ma­gyar hazánkat, mint Isten-fia cselekedte a koponyák hegyén, a Golgotha keresztién, az Örök emberiség érdekében. Egy másik jel volt, hogy Teleki Pál temetése napján a világháború uj irányba fordult gépezete meghozta nekünk az első légiriadó csiig- gesztő és fanyar hangulatát. Ma pedig, áp- rilis 11-én az emberiség rendkívül véres nagypéntekjén, amikor régi vallásos pon­tokon is fejszét fogtak már a keresztény­ség óriás gyökereire, van a Mohi-pusztán vívott szörnyű csatának hétszázadik év­fordulója. Akkor is borzasztó tavasz volt, elfelejtett keleti harcmád. ázsiai harcmód, ázsiai dinamizmus zúdult elé. A pogány tatárok megsemmisítették a ke­resztény IVük Béla király 60 ezer főnyi seregét —“ o rideg nyugati világ szerne- táttára —- és évekre rombudöntöttéh Ma­gyarországot, mint ahogy később Mohács­nál kezdve a törökök lassú rendszeres­séggel 150 évre véget vetettek az Önál­ló Magyarország fejlődésének és a duna- völgyi egyensúly lehetőségének, szintén Európa bűnös érdektelensége közepeit. Hányszor támadt pogányos keserű ma- gyár lelkekben a gyötrelem, miért is kel­lett a kelet népének védő pajzsul szegőd­ni a nyugat védelmére, holott, ez legtöbb­ször csak bölcseleti zavarokat, em.és.ztö tanításokat, gazdasági lUfüröszVést, tör­ténelmi gondokat, háborúkat és méieb/e- ket zúdított reá ja és ezekben az Árpád i, Szent htván-i, a Hunyadi-i, az Apácza-i, a Kotsulh-i gondolat ismételten elsülyedt, Most is nemrég, az európai Krisztus vé­delmében többször elbukott. Magyaror­szág a trianoni rendelkezést kapta jutal­mul és előzményeit sínyli ma is: a Haltit- hurg-ii!-álmát, a horvát, szerb, német, ro­mán telepítéseket, a germán és szála ma­lomkő közti Őrlodési és megoldhat ad an­nak látszó mai paradoxonokat. Viszont 22 évi pokol ellenére Sem kíván egyebet és mer többre vágyni, minthogy a magyar igazságnak hely jusson a nap alatt és a dunai élet boldoggá tétessék a kis, füg­getlen, szabad népek agrárbékéjében. A világháború tévedései, hibái, bűnei most már mind az ebek harminc ad jár a kerül­tek, de a magyar igazság még csak uj hold módján fénylik a történelem nagy éjsza- kójában és lám a dunai béke nagy müvére való törekvést egy időre félre kellett ten­nünk, hogy felkészüljünk: az ismeretlen jövendő elfogadására Krisztus passziójá­nak és megdicsőülésének ellentétes han­gulatai között. A nemzeti pesszitnizinus- nak bizonyáru nincs még teljes jogosult­sága és él a remény, hogy nem is lesz se holnap, se holnapután. Az egyéni s hús­véti bárány és a nemzet mint húsvéti bá­rány nem hiába való áldozat soha. még a legsúlyosabb végzet, a legkönyörtelgnebb elrendeltetés idején se volt, amikor a ma­gyarság keleti nemzeteszméjével, nyugati általános ember és békeszeretelével leg­alább is egy-egy ponton ütközni látszott, hátha késs már a megváltásunk? Egyéb ként sem vagyunk lágy és nem vagyunk elpusztítható nép s a teljes magyar igaz­ság helyre állítása nemcsak barátnak, ha­nem ellenségnek is tudatos értelme lett. időnk folyamán, mely a magyarság tiugi- kas helyezkedését Európában megmagya­rázta. Sok vihart látott ez a nemzet és ha valah a majd m ég az eddigieknél, is na gyi'bb viharokat kell átélnie, bölcsen tud­hatja. hagy az ideiglenes tragédiákból min ti cukor f üt érkezik a nemzeti kiélés ) iiggctlan magaslatára. t)e ezek után must már gondoljunk kizárólag Jézus Krisztusra. Ami nagy­pénteket megelőzte és ami nagypéntekül követni fogja. Az utolsó vacsora, a judási csók. a megcsúfolás, a megtörnie«, a Kál­vária járás és keresztrefeszites fönseges drámáját. Mikor az alaki megcsufollatás a legnagyobb medicsőiiléssé vált. mert Is teniilés. lett belőle. Aztán a föllárnadás, a tanítványok, negyven napi előkészítése a Pünkösd befogadására, hogy a vallásból világrend és világtörténelem is legyen. Amikor tudatossá lett, hogy nincs halál és lett mindenkinek feltámadása. A jó Isten tenyerén most szédülő magyar nép gon­dolj e szerint a halálban rejlő megvál­tásra. Gondolj a csúfságból eredő megüt CSŐ ülésre. Gondolj az igék és eszmék feltámadására. Reméld, hogy isten teleim tete vi-sia fordul az ember felé és pillan­tása nem fogja elkerülni a í'e magyar orc ádat se. ' A nagypénteki fájdalomból és a nagypéntekén ' zörongutó ősma gyet tragikus életérzésből is merit síink erőt, hogy meglehessük pillanatnyi kötelessé­günket es aztán bizonyára egyszer már cakszerencse segítségével végrehajtsuk a történelmi Magyarország [helyreállításót. egészen szabad és független államiét, alakjában. A szeretet és béke végső esz­ményére függesztett lélekkel. (Sji ) Uiból kiöntött a Maros és komoly károkkal fenyeget MAROSVÁSÁRHELY, április hó 11. (MTI.) A Maros folyó újból kiöntött, az áradás komoly károkkal fenyeget. Maros- vásárhely környékén a Hidvég nevű be­vágást és az olt vezető országutat elön­tötte á viz. A közlekedés ezen a terüle­ten a legnagyobb nehézségbe ütközik. Mii- rosszeutkirály községben már a falu szé­léig ér a viz. Az árpittv eszed elmet növeli az esőzés. ! , ■ UJ RENDKÍVÜL! TANA ft A KOLOZSVA­KI EGYETEMEN. Budapestről jelenti a MTI: A. kormányzó a vallás* és közoktatásügyi mi* niszter előterjesztésére dr. Korányi István na. kir. Ferenc József tudományegyetemi magán­tanár és főorvosnak a szakirodalom művelése és-az orvosképzés terén szerzett érdemei el* ismeréséül az egyetemi rendkívüli tanári cí­met adományozta. HU3VÉT A KOLOZSVÁRI SZENT Mí- IIÁLY-TEMLOMBAN. Nagyszombaton dél­után 6 órakor feltámadás. (A körmenet elma­rad.) Husvétvasárnapján: Misék: fél 7, 8, 9, 10 és fél 12 órakor. A tízórás misét mondja: Dr, Boga Alajos prelátus, miseközben pré- dik ál: Veress Ernő h. plébános Délután 6 órakot? litánia. Kusvétmásodnapján: Misék: fél 7, 8. 9. 10 és fél 12 órakor. A tízórás mise után prédikál: Rácz György s. lelkész. Délután 6 órakor litánia. Az EGYETEM-moxgó húsvéti ajándéka Budapesttel egyidejűleg! EGY TÁL LENCSE ZIL1HY LH10S fMM. to*»; MSY KflífiLÍN, CS3RT0S is JÁVOR PÁL. dUo&entutaióU zzb-mb-atut ttte ? is- 9. Jttyptiávétct tzéh+btótöt Uczi'ii&ic'f d.z, 11-1 ÖYa között Líbiát feladják az angolok Churchill bslsmsrts, hogy Anglia a marikai segítség nélkül nem tutija tartani magát 1942-ig — Huszonkét angol repülőgépet lőttek le a németek MADRID, április 11. (Ştefani.) A la­pok Churchill beszédével foglalkozva, kiemelik az angol miniszterelnök két­ségbeesett felhívását az amerikaiakhoz- akiknek segítsége nélkül az angolok képtelenek lennének magukat tar tuni 1942-ig. Az angol miniszterelnök elő­készítette az angol közvéleményt, hogy Líbiát feladják, mert csak igy tudják kellőképpen megvédeni Egyiptomot. Az Egyesült-Államok segitsége tekinteté­ben a spanyol lapok hangsúlyozzák, hogy Roosevelt politikájával szemben London­ban nő az elégedetlenség és az ango­lok mindinkább kétségbe vonják az ame­rikai segítség hatékonyságát. Anglia hely­zete igen súlyos, és Churchill szavai esik megerősítik ezt a tényt. (MTI.) KAIRÓ, április 11. A Reuter iroda köz­li a közelkcleti brit főhadiszállás hivata­los jelentését, amely azt mondja, hugv a líbiai brit haderőt a jövő hadműveletek szempont jóból alkalmasabb vidéken von­ták össze. JNiilcs értesülés három tnagus- rímgu tisztről, akik nyilván fogságba es­tek. (MTI.) Némsf tengsralatijárók sikeres támadása egy angol hajókaraván ellen NEW YORK, április 11. (DNB.) Egv nyugaikanadai kikötőbe érkezett brit hí jő legénysége elmondta, hogy több né­met tengeralattjáró hirtelen megjelent egy angoi hajókaraván kellős közepén. A ten­geralattjárók 8—9 kereskedelmi hajót el- sülyesztettek és kilőttek egy torpedót a kísérti hajóra. A tengeralattjárók ezután hirtelen eltűntek. A támadás az afrikai part közelében, Sierra Leone mellett tör­tént (MTI.) BERLIN, április 11. (DNB.) Mint a Német Távirati Iroda értesült, szer dán déli.ián német zithanóbombáző repülőgé­pek lezakskócia partjai előtt bombai-ilá- latokka! -elsülyesztettek egy 20 ezer ton­nás teljesen megrakott szállitóhajót és fel­gyújtottak egy másik 11 ezer tonnás brit teboihajót. Az utóbbi hajó féloldali*» dőlt és megállt. (MTI.) Sikeres légitámadás egy angol rspiilögépmoíorgyár ellen BERLIN, április 11. Mint a Német Táv­irati Iroda értesült, német harci repülő­gépek április 8-án megtámadták az angoi légierő egyik igen nagy repiilőgéprnotor- gyárát. A bombák eltalálták és elpusztí­tották a gyár legfontosabb berendezéseit. Noha igen erős volt az ellenséges véde­lem és abban az éjszakai vadástzok is reszt­vettek, valamennyi német repülőgép sér­tetlenül tért vissza. (MTI.) Huszonkét angol repülőgépet lelőttük a Berlin ellen! légi­támadás során BERLIN, április 11. Mint a Német Táv­irati Iroda értesült, az angol bombázók az április 10-ére forduló éjszaka igen sú­lyos karokat okoztak a birodalmi fővá­ros ellen intézett támadásuk során. A né­met légvédelmi tüzérség és az éjszakai vadászrepülök még berepülés előtt 1!. el­lenséges repülőgépet lőttek le. Néhány romboló és gyűjtóbomba hullott lakóhá­zakra és két kórház is kigyullad. Bom­bák estek a porosz állatni könyvtárta és az állami operára. Hadifoiitosságü célpon­tokat nem ért találat. A bomha-.íniadás • nak több halálos és sebesült áldozata van. (MTI.) BERLIN, ájyrilis 11. (DNB.) Az ápri­lis Űrén Németország fölé történt b.'re- pulé*. és az április 9-én lezajlo.t nappali küzdelmek során az angol légihadetű üsz- sze$ vesztesége a beérkezett teleülések . syeiint 22 repülőgép. (MTI.) LEVÉLPAPÍROK. e*yszerw*5l m fa*« választékosabb kivitelig, legolcsóbb*« nx Ellenzék könyvosztálynban, Kofoste vár. Mátyás királyér

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents