Ellenzék, 1941. április (62. évfolyam, 74-98. szám)
1941-04-09 / 81. szám
1941 április 9. ELLENZÉK m 5 Végh József riportja: Dés város utolsó magyar polgármestere huszonkét év után megvalósítja városrendezési terveit Márvány emlékoszlopot építenek a lerombolt milleneumi emlékmű helyére — K. Weress Jenő polgármester nyilatkozata a magyar közigazgatás építő munkájáról DÉS, április 9. (A? Ellenzék kikü'dött munkatársától.) Huszonkét év előtt — huszonkét gv után. Romantikus ize van ennek a mondatnak Dumus-regények színeire emlékeztet, vagy Jókai csodálatos mesevilágába vezeti az újságolvasót. Valahogyan a regé- nyesség sejtelmes világába álmodja magát az ember, ahogyan Dés városának múltjáról és jelenéről beszél kászonfeltizi Weress Jenő dési polgármesterrel.. Huszonkét évvel ezelőtt W^eress Jenő volt az, aki Összetört lélekkel átadta Dés város vezetését a román kormányhatalom képviselőinek és huszonkét év után ugyancsak ö volt az. aki a magyar nemzetiszinü zászlókkal fellobogózott városban a honvédcsapatokat fogadta. ~ . Mi is történt az e'mult huszonkét esztendő alatt? A polgármester ugyanannál az Íróasztalnál iil, ahonnan annakidején erőszakkal távolították el és éppen olyan fiatalos lelkesedéssel beszél a vezetése alatt álló város újjászervezéséről, mint amikor fiatalságának legszebb éveiben a történelmi múltú Dés városának élére került. Visszakalandozunk a beszélgetés során a mult emlékeibe. Vájjon igaz-e az a legenda, hogy Árpád itt tanácskozóit a bét vezérekké1!? Ki tudja, hova építették be a román uralom alatt összeroin bolt mil'eniumi emlékoszlop kockáit? És hol van a Rákócziak háza. amelyet az összeomlás előtt ol)an büszkeséggel mutogattak a dési polgárok a történelmi mult emlékei után kutató idegennek? Összeroin^orák a ilási történelmi emlékeket Szenvedésekkel te'jes kisebbségi sorsunk megtanított a realitásokra. Mégsem tudunk felszabadulni az ezeréves haza vérrel mégirt történelmének varázsa alól. Eszünkbe jut, hogy valamikor büszkén hirdette a mitleniu- mi emlékoszlopon a Ttu-ulmadár. hogy a magyar nemzet kardot és babérágat egyformán tud a kezében tartani. Beszédesen jellemzi, hogy ez a nemzet karddal áll szemben az. ellenséggel és ugyanakkor megbecsüli azokat, akik szeretettel közelednek a magyarhoz. Érdemes idézni a Désen ércbevésett cmJékso- kát: , ,.Hazánkat nem a sors szeszélye Hős erélye, bölcs eszélye . Tartotta meg ezer évig Tartsa is meg örökkétig.“ Érthető a dési polgármester meghatottsága, amikor ezekről az emlékekről beszél. A vi lágháboru utolsó éveiben vette át a dési városvezetést- Az volt a terve., hogy az egész magyar nemzet büszkeségére gondozza majd a mu'tnak ezeket a gyönyörű relikviáit. .Az idegen malom jónak látt tllüntttni eke*, az emlékeket és a polgármester erdélyi lelkének minden fájdalmával beszél arról, hogy ma már csak a historikusok megemlékezéseiben lehet találkozni Dés történelmi nevezetességeivel. , „Úgy énem, hogy érdemes volt élnem!“ Sajnos, helyrehozhatatlan valóságokkal szemben hiába érzékenykedünk. Magyar múltúnk emlékeinek felidézése után gondoljunk a boldogabb erdélyi magyar jövendőre. K. IFeress Jenő polgármester ott folytatja munkáját, ahol huszonkét esztendővel ezelőtt abbahagyta. Újjászervezésre, városának szebbé, nagyobbátételére gondol. Sokat tépe~ lödöti ezeken a kérdéseken aza:att a huszonkét esztendő alatt, amikor az idegen uralom tétlenségre kényszerilelte. Nem csoda, ha a történelmi visszaemlékezések után megjegyzi: — ügy érzem, hogy érdemes volt élnem, mert a huszonkét év előtti kétségbeesés után, én fogadhattam a dési főtéren Dálnolti Weress Lajos tábornokot és vitéz honvédéit. Bőségesen kárpótolt ez minden nyomorúságért, amit az idegen impérium évei alatt elszenvedtem. SSagyar tulajdonság, hogy a mi fajunk nem bosszúálló. Szembeszáll azokkal az elvekkel, amelyeket az idegen uralom hirdetett. K. Weress Jenő dési polgármester is tiszta lélekkel tette magáévá kormányzatunk felfogását. Keresetlen szavakkal foglalja össze városvezetésének irányelveit: , — Képviselőtestületünk alakuló gyűlésén arra kértem a városi tanács tagjait, hogy mindig őrizzék meg a városi ügyek iránt való meleg érdeklődésüket. Ajtóm mindig nyitva áll a város polgárai előtt és értékes tanácsukat minden alkalommal a legnagyobb tisztelettel fogom figyelembe venni. K. R e;ess Jenő polgármester nem ismer különbséget ember és ember között. A törvény és igazságosság szellemében vezeti Dés városának ügyeit, hogy minden polgár érezhesse a magyar alkotmányosság megdönthetetlen erejét. Délnek ma 16.000 lakosa van. Ebből 20 százalék kisebbségi. Az itt élő kisebbségek megfelelő számár», \ban tannak képvis live a városi tanácsban és jogos kívánságaikat mindig figyelembe veszik. „Dé en semmit sem épitelt a román uralom“ A polgármester a továbbiakban az irapé- rium átvételéről beszél. Désén — kiemelkedő kivétel ez -- a becsi döntés utáni napokban a volt román polgármester személyesen adta ál a hatalmat a magyar kormány megbízottjainak. . Adósság sem terhelte a városi költség vetést, sőt némi készpénzt is találtak a hivatali pénztárban a magyar impérium emberei. Ezzel szemben az is igaz. hogy a tornán uralom alatt Désen semmit sem épi tettek. Magánépitkezésekkel vjszont arra igyekeztek, hogy román slilust adjanak a város külső képének. Teljesen el volt hanyagolva minden. A város aszfaltozására semmi gondot nern fordítottak. Mindössze a Főtér kocsiulját kövezték ki és a kodori völgyben egy esytan- termes iskolát építettek. Ilyen körülmények között. természetszerűen nehéz feladatokkal találta magát szemben a magyar közigazgatás. A polgármestert azonban nem tántorítják el tervéitől a kezdeti akadályok, összefoglalja elhatározásait: Újjáépítési tervek —I Elsősorban a dési városházát kell modernizálni. Ebben a pillanatban nem tudtuk egv épületben elhelyezni az összes városi hi vatalokat. Az adóhivatal, javadalmi hivatal jelenleg is a városháza folytatását képező földszintes .épületben v.anpak elhelyezve«, Aktuális uj postapa'ota építését is tervbevet- tűk és uj tűzoltólaktanyát épitünk. Remél jiik. hogy rövidesen felépül a dési egé§Z- ségház, amelyre a város megfelelő területet ajánlott fel. A jövő évi költségvetésre Ötszázezer pengőt irányoztunk elő. Ebbő1 180.000 pengőt városrendezésre fordítunk. Főként az utcák rendbehozása szükséges Rendbeszediiik a piacot. 2Ő.000 pengőt irá nyoztunk elő a vágóhíd újjáépítésére. A lerombolt müíeniumi emlékmű helyett márványszikla alapon nyugvó emlékoszlopot állítunk. Hiszem, hogy Dés egyik büszkesége lesz majd a most felavatandó oTSzáezászló is. — Idegenforga’mi szempontból is nagyszabású terveink vannak. Dés ma a Székelyföld felé vezető egyetlen vasúti gócpont. Jelentősége tehát megnövekedett, éppen ezért azt akaromhogy mindenki jól érezze itt magát és szívesen keresse fel városunkat. Befejezésül az iparosok helyzetéről emlékezett meg Dés polgármestere. Elmondotta, hogy ebben a városban talán még jobban tönkrement az iparosság, mint máshol. Égetők szükségesség tehát iparosaink támogatása. Szilágyi Ferenccel, a dési ipartestület agilis vezetőjével együttműködve, ezeket a kérdéseket is rövidesen megoldja a dési városvezetőtőség, amely a magyar impérium bét hónapja alatt már teljes sikerrel látott hozzá az építő- munkához. Bucsuzáskor a polgármester kitekintett a Főtérre a városháza ablakából. Nemsokára megkezdődik az ezeréves haza dicsőségét hirdető márvány emlékoszlop megalapozása És K. Weress Jenő polgármester megérheti azt, hogy ebben a városban újra büszkén néz majd a négy világtáj felé a kardot és babérágat hordozó Turulmadár . ., Az olasz főhadiszállás jelenti: űlrenaikában megtöri az ellenállás Valahol Olaszországban“, április 9. (Ştefani.) Az olasz főhadiszállás 305. számú közleménye: Albániában és a jugoszláv arcvonalon csapataink folytatják előnyomulásukat. A IX. hadtest szakaszán az ellenség he-* Iyi jellegű támadását nagy erővel visz- szavértiik és ellentámadásba menüink át. Az elfoglalt állásokban sok foglyot ejtettünk és hadianyagot zsákmányol*» tunk. Repülőink bombázták az ellenséges hadállásokat. A német légihaderö repülői április 6-*án jugoszláv területen légi támadáso kát intéztek lőszerraktárak, gyülekezőtáborok és menetelő csapattestek ellen. E támadások során három, repülőgépet légiharcban, lelőttek. 17 et a földön megsemmisítettek Cirenaikában a német és olasz gyorsé osztagok megtörték ■ az ellenség ellenállását és erős menetelés után elérték1 MarcOt és Toorat. Csapataink hadmoz-* dulatait tevékenyen támogatta légierőnk. i Április 7-én angol repülőgépek tá madták Tripoliszt. A város külső negyedeiben a bombák lakóházakat talál** tak el. Egy ember életét vesztette, né- hányan megsebesültek. Április 7-én az ellenség támadta Rhodos néhány hely** ségét, de semmi kárt nem okozott. j Kelet Afrikából nincs semmi különö** sebb jelenteni valónk. (MTI.) A Réme! véderő főpiramnofcág jelenti: Valamennyi arcvonalon teljes erővel folyik a légiharc BERLIN, április 9. (DiNB.) A német véderő főparancsnoksága jelenti: A német csapatok szerb és görög területen — noha a terep rendkívül nehéz és az utakat megrongálták — sikeresen folytatják az előnyomulást. Légi erőink hétfőn a nap folyamán is romboló és gyujtóbombákkal folytatták támadásaikat Belgrad erődítménye ellen,. A pályaudvar csarnokaiban, berendezéseiben aj, hatalmas tüzek keletkeztek. Zuhanóbora- bázóink tevékenysége repülőterek ellen irányult. 32 repülőgépet a főidőn elpusztítottunk és kettőt megrongáltunk. Harci repülőgépeink a Száva környékén vasútvonalakat, pályaudvarokat és üzemanyagokat sz.állitó vasúti szerelvényeket bombáztak, tjszküb vidékén repülőink bombákkal és géppuskatüzzel árasztották el a menetelő gyalogcsapatokat és gépkocsiosztagokat. Vadászrepülőgépeink a délkeleti hadszíntér felett 20 ellenséges repülőgépet lelőttek. Egy Bristol-Bren hatni mintájú repülőgépet Délstájerország ban leszállásra kényszeritettünk. A brit szigetország ellen hatásosan foly talia támadásait a német légihaderö. A J?n’sío/-csatornában két fehérhajót, össze«ui M.NOtN pOHANVTöVsÓÉBili * ABMA'O V'. ; ; <*• «j-Bţoijij» Mu, HlKOMll Bi/4opc-ii,iV,,GiŢti«y,u ii; tel.; |B£,2îp; sen nyolcezer tonna űrtartalommal elsú- lyesztettünk, bárom másik angol hajót megrongáltunk. A támadás hatósugara k:- terjedt Ghisgow-rá és C/yi/e-torkolatára. Sikeres támadásokat hajtottak végre barciirepülőgépeink két nagyobb kikötő raktárai és berendezései ellen. Bombáz '> repülőgépeink hullámainak különösen Bristol, Liverpool, Ipswich, Harwich és Great-Y ar mou th voltak a támadási célpontjai. Északangliában zuhanóbombá- zóink támadásai nyomán az egvik repülő- gépipari iizern szerelőtelepeivel együtt ro- mokban hever. A hétfői napon az ellenség tevékeny sége partmenti repülésekre szorítkozott. Egyes magánosán szálló brit repülőgépek Északnémetország fölé hatoltak és néhány helyen gyújtó- és robbanóbombákat dobtak le. Északnémetország egyik középnagyságú városában a bombák eltalálták a lakónegyedet, a keletkezett tüzeket azonban sikerült hamarosan eloltani. Egy másik partmenti helyiségben is lakónegyedet rongáltak meg az ellenség bombái. Itt az ellenség nyolc repülőgépet vesztett. Ezek közül ötöt vadászrepülőgépeink lőttek le, kettőt a légvédelem és egyet haditengerészetünk semmisített meg,; <■■ ■; n Megalakul Kilyénfalván is az Erdélyi Pári helyi tagozata KOLOZSVÁR, április 9. (Saját tud.) Kilyénfalva községben az Erdélyi Párt gyergyói tagozata elnöke, dr. Gaál Alajos főorvos, valamint dr. Ferenczy Balázs és L sathó igazgatók, mint a gyergyói tagozat kiküldötteinek jelenlétében nagy lelkesedés mellett alakult meg az Érdél) i Párt helyi tagozata, amely elnökévé egyhangúan Péter Árpád igazgató-tanitet. helyettesévé pedig Ambrus Ferencet választotta. Kilvénfalvan tizesgadák lettek: György József, helyettese Kolumbán Péter, Salamon János, helyettese Egyed Au* tál és Szász József. A most megalakult uj tagozat máris élénk tevékenységbe kezdett és lelkesen támogatja a gyergvei nagy székely fatermelő szövetkezőt ügyet, melytől az Erdélyi Párt vezetősége is a gyergyói medence gazdasági fellendülését várja. A gyergyói medencében létesítendő fa- termelő és értékesítő szövetkezet ügyeben egyébként az Erdélyi Párt központi vezetősége és parlamenti csoportja eljárt úgy báró Bánffy Dániel földművelésügyi miniszternél, valamint a Nemzeti" Bank vezetőségénél és örömmel vette tudomásul, hogy a szövetkezet ügyét kedvező elbírálásban részesítik és számára jelentő» hitelt is'biztosítanak. Dr. Gaál Alajos, a gyergyói tagozat elnökének vezetésével a mult héten a faszövetkezet ügyében küldöttség is járt Budapesten, melynek előterjesztéseit a földművelésügyi miniszter teljes megértéssel hallgatta végig. Külön engedélyhez hölik a kü földi állampolgárok kiutazását BUDAPEST, április 9. (MTI.) A m. kir. belügyminisztérium közli, hogy a külföliS állampolgárok kiutazását 1941 április 8-tó! külön engedélyhez köti. A belügyminisztérium elrendelte, hogy minden külföldre elutazni szándékozó személy elutazása előtt jelentkezzen a külföldieket ellenőrző országos központi hatóságnál (Budapest, IX. kér., Fővámtér 8., I. em. 102), ahol köteles bemutatni úti okmányait és bejelentő lápját. Azoknak a külföldi állampolgároknak, akik valamely külképviseleti hatóságtól kaptak át- utazási engedélyt, ha Útjukat megszakítás nélkül folytatják az ország területén, külöu