Ellenzék, 1941. április (62. évfolyam, 74-98. szám)

1941-04-09 / 81. szám

1941 április 9. ELLENZÉK m 5 Végh József riportja: Dés város utolsó magyar polgármestere huszonkét év után megvalósítja város­rendezési terveit Márvány emlékoszlopot építenek a lerombolt milleneumi emlékmű helyére — K. Weress Jenő polgármester nyilatkozata a magyar közigazgatás építő munkájáról DÉS, április 9. (A? Ellenzék kikü'dött munkatársától.) Huszonkét év előtt — hu­szonkét gv után. Romantikus ize van ennek a mondatnak Dumus-regények színeire em­lékeztet, vagy Jókai csodálatos mesevilágába vezeti az újságolvasót. Valahogyan a regé- nyesség sejtelmes világába álmodja magát az ember, ahogyan Dés városának múltjáról és jelenéről beszél kászonfeltizi Weress Jenő dési polgármesterrel.. Huszonkét évvel ezelőtt W^eress Jenő volt az, aki Összetört lélekkel átadta Dés város vezetését a román kormányhatalom képvi­selőinek és huszonkét év után ugyancsak ö volt az. aki a magyar nemzetiszinü zászlók­kal fellobogózott városban a honvédcsapa­tokat fogadta. ~ . Mi is történt az e'mult huszonkét esztendő alatt? A polgármester ugyanannál az Íróasz­talnál iil, ahonnan annakidején erőszakkal távolították el és éppen olyan fiatalos lelke­sedéssel beszél a vezetése alatt álló város újjászervezéséről, mint amikor fiatalságának legszebb éveiben a történelmi múltú Dés vá­rosának élére került. Visszakalandozunk a beszélgetés során a mult emlékeibe. Vájjon igaz-e az a legenda, hogy Árpád itt tanács­kozóit a bét vezérekké1!? Ki tudja, hova építették be a román uralom alatt összeroin bolt mil'eniumi emlékoszlop kockáit? És hol van a Rákócziak háza. amelyet az összeomlás előtt ol)an büszkeséggel mutogattak a dési polgárok a történelmi mult emlékei után ku­tató idegennek? Összeroin^orák a ilási történelmi emlékeket Szenvedésekkel te'jes kisebbségi sorsunk megtanított a realitásokra. Mégsem tudunk felszabadulni az ezeréves haza vérrel mégirt történelmének varázsa alól. Eszünkbe jut, hogy valamikor büszkén hirdette a mitleniu- mi emlékoszlopon a Ttu-ulmadár. hogy a ma­gyar nemzet kardot és babérágat egyformán tud a kezében tartani. Beszédesen jellemzi, hogy ez a nemzet karddal áll szemben az. el­lenséggel és ugyanakkor megbecsüli azokat, akik szeretettel közelednek a magyarhoz. Ér­demes idézni a Désen ércbevésett cmJékso- kát: , ,.Hazánkat nem a sors szeszélye Hős erélye, bölcs eszélye . Tartotta meg ezer évig Tartsa is meg örökkétig.“ Érthető a dési polgármester meghatottsága, amikor ezekről az emlékekről beszél. A vi lágháboru utolsó éveiben vette át a dési vá­rosvezetést- Az volt a terve., hogy az egész magyar nemzet büszkeségére gondozza majd a mu'tnak ezeket a gyönyörű relikviáit. .Az idegen malom jónak látt tllüntttni eke*, az emlékeket és a polgármester erdélyi lel­kének minden fájdalmával beszél arról, hogy ma már csak a historikusok megemlékezései­ben lehet találkozni Dés történelmi neveze­tességeivel. , „Úgy énem, hogy érdemes volt élnem!“ Sajnos, helyrehozhatatlan valóságokkal szemben hiába érzékenykedünk. Magyar múl­túnk emlékeinek felidézése után gondoljunk a boldogabb erdélyi magyar jövendőre. K. IFeress Jenő polgármester ott folytatja munkáját, ahol huszonkét esztendővel ez­előtt abbahagyta. Újjászervezésre, városának szebbé, nagyobbátételére gondol. Sokat tépe~ lödöti ezeken a kérdéseken aza:att a huszon­két esztendő alatt, amikor az idegen uralom tétlenségre kényszerilelte. Nem csoda, ha a történelmi visszaemlékezések után megjegyzi: — ügy érzem, hogy érdemes volt élnem, mert a huszonkét év előtti kétségbeesés után, én fogadhattam a dési főtéren Dálnolti Weress Lajos tábornokot és vitéz honvédéit. Bősége­sen kárpótolt ez minden nyomorúságért, amit az idegen impérium évei alatt elszenvedtem. SSagyar tulajdonság, hogy a mi fajunk nem bosszúálló. Szembeszáll azokkal az el­vekkel, amelyeket az idegen uralom hirdetett. K. Weress Jenő dési polgármester is tiszta lélekkel tette magáévá kormányzatunk felfo­gását. Keresetlen szavakkal foglalja össze vá­rosvezetésének irányelveit: , — Képviselőtestületünk alakuló gyűlésén arra kértem a városi tanács tagjait, hogy mindig őrizzék meg a városi ügyek iránt való meleg érdeklődésüket. Ajtóm mindig nyitva áll a város polgárai előtt és értékes tanácsukat minden alka­lommal a legnagyobb tisztelettel fogom fi­gyelembe venni. K. R e;ess Jenő polgármester nem ismer kü­lönbséget ember és ember között. A törvény és igazságosság szellemében vezeti Dés váro­sának ügyeit, hogy minden polgár érezhesse a magyar alkotmányosság megdönthetetlen erejét. Délnek ma 16.000 lakosa van. Ebből 20 százalék kisebbségi. Az itt élő kisebbsé­gek megfelelő számár», \ban tannak képvis li­ve a városi tanácsban és jogos kívánságaikat mindig figyelembe veszik. „Dé en semmit sem épitelt a román uralom“ A polgármester a továbbiakban az irapé- rium átvételéről beszél. Désén — kiemelkedő kivétel ez -- a becsi döntés utáni napokban a volt román polgármester személyesen adta ál a hatalmat a magyar kormány megbízott­jainak. . Adósság sem terhelte a városi költség vetést, sőt némi készpénzt is találtak a hi­vatali pénztárban a magyar impérium embe­rei. Ezzel szemben az is igaz. hogy a tornán uralom alatt Désen semmit sem épi tettek. Magánépitkezésekkel vjszont arra igyekeztek, hogy román slilust adjanak a város külső ké­pének. Teljesen el volt hanyagolva minden. A város aszfaltozására semmi gondot nern fordítottak. Mindössze a Főtér kocsiulját kö­vezték ki és a kodori völgyben egy esytan- termes iskolát építettek. Ilyen körülmények között. természetszerűen nehéz feladatokkal találta magát szemben a magyar közigazga­tás. A polgármestert azonban nem tántorít­ják el tervéitől a kezdeti akadályok, össze­foglalja elhatározásait: Újjáépítési tervek —I Elsősorban a dési városházát kell mo­dernizálni. Ebben a pillanatban nem tudtuk egv épületben elhelyezni az összes városi hi vatalokat. Az adóhivatal, javadalmi hivatal jelenleg is a városháza folytatását képező földszintes .épületben v.anpak elhelyezve«, Ak­tuális uj postapa'ota építését is tervbevet- tűk és uj tűzoltólaktanyát épitünk. Re­mél jiik. hogy rövidesen felépül a dési egé§Z- ségház, amelyre a város megfelelő területet ajánlott fel. A jövő évi költségvetésre Ötszáz­ezer pengőt irányoztunk elő. Ebbő1 180.000 pengőt városrendezésre fordítunk. Főként az utcák rendbehozása szükséges Rendbeszediiik a piacot. 2Ő.000 pengőt irá nyoztunk elő a vágóhíd újjáépítésére. A lerombolt müíeniumi emlékmű helyett márványszikla alapon nyugvó emlékoszlo­pot állítunk. Hiszem, hogy Dés egyik büszkesége lesz majd a most felavatandó oTSzáezászló is. — Idegenforga’mi szempontból is nagy­szabású terveink vannak. Dés ma a Székely­föld felé vezető egyetlen vasúti gócpont. Je­lentősége tehát megnövekedett, éppen ezért azt akaromhogy mindenki jól érezze itt magát és szívesen keresse fel városunkat. Befejezésül az iparosok helyzetéről emléke­zett meg Dés polgármestere. Elmondotta, hogy ebben a városban talán még jobban tönkrement az iparosság, mint máshol. Égetők szükségesség tehát iparosaink támo­gatása. Szilágyi Ferenccel, a dési ipartestület agilis vezetőjével együttműködve, ezeket a kérdése­ket is rövidesen megoldja a dési városvezető­tőség, amely a magyar impérium bét hónapja alatt már teljes sikerrel látott hozzá az építő- munkához. Bucsuzáskor a polgármester kitekintett a Főtérre a városháza ablakából. Nemsokára megkezdődik az ezeréves haza dicsőségét hir­dető márvány emlékoszlop megalapozása És K. Weress Jenő polgármester megérheti azt, hogy ebben a városban újra büszkén néz majd a négy világtáj felé a kardot és babér­ágat hordozó Turulmadár . ., Az olasz főhadiszállás jelenti: űlrenaikában megtöri az ellenállás Valahol Olaszországban“, április 9. (Ştefani.) Az olasz főhadiszállás 305. számú közleménye: Albániában és a jugoszláv arcvonalon csapataink folytatják előnyomulásukat. A IX. hadtest szakaszán az ellenség he-* Iyi jellegű támadását nagy erővel visz- szavértiik és ellentámadásba menüink át. Az elfoglalt állásokban sok foglyot ejtettünk és hadianyagot zsákmányol*» tunk. Repülőink bombázták az ellensé­ges hadállásokat. A német légihaderö repülői április 6-*án jugoszláv területen légi támadáso kát intéztek lőszerraktárak, gyülekező­táborok és menetelő csapattestek ellen. E támadások során három, repülőgépet légiharcban, lelőttek. 17 et a földön megsemmisítettek Cirenaikában a német és olasz gyorsé osztagok megtörték ■ az ellenség ellen­állását és erős menetelés után elérték1 MarcOt és Toorat. Csapataink hadmoz-* dulatait tevékenyen támogatta légi­erőnk. i Április 7-én angol repülőgépek tá madták Tripoliszt. A város külső ne­gyedeiben a bombák lakóházakat talál** tak el. Egy ember életét vesztette, né- hányan megsebesültek. Április 7-én az ellenség támadta Rhodos néhány hely** ségét, de semmi kárt nem okozott. j Kelet Afrikából nincs semmi különö** sebb jelenteni valónk. (MTI.) A Réme! véderő főpiramnofcág jelenti: Valamennyi arcvonalon teljes erővel folyik a légiharc BERLIN, április 9. (DiNB.) A német véderő főparancsnoksága jelenti: A német csapatok szerb és görög terü­leten — noha a terep rendkívül nehéz és az utakat megrongálták — sikeresen folytatják az előnyomulást. Légi erőink hétfőn a nap folyamán is romboló és gyujtóbombákkal folytatták támadásai­kat Belgrad erődítménye ellen,. A pálya­udvar csarnokaiban, berendezéseiben aj, hatalmas tüzek keletkeztek. Zuhanóbora- bázóink tevékenysége repülőterek ellen irányult. 32 repülőgépet a főidőn el­pusztítottunk és kettőt megrongáltunk. Harci repülőgépeink a Száva környékén vasútvonalakat, pályaudvarokat és üzem­anyagokat sz.állitó vasúti szerelvényeket bombáztak, tjszküb vidékén repülőink bombákkal és géppuskatüzzel árasztották el a menetelő gyalogcsapatokat és gép­kocsiosztagokat. Vadászrepülőgépeink a délkeleti hadszíntér felett 20 ellenséges repülőgépet lelőttek. Egy Bristol-Bren hatni mintájú repülőgépet Délstájerország ban leszállásra kényszeritettünk. A brit szigetország ellen hatásosan foly talia támadásait a német légihaderö. A J?n’sío/-csatornában két fehérhajót, össze­«ui M.NOtN pOHANVTöVsÓÉBili * ABMA'O V'. ; ; <*• «j-Bţoijij» Mu, HlKOMll Bi/4opc-ii,iV,,GiŢti«y,u ii; tel.; |B£,2îp; sen nyolcezer tonna űrtartalommal elsú- lyesztettünk, bárom másik angol hajót megrongáltunk. A támadás hatósugara k:- terjedt Ghisgow-rá és C/yi/e-torkolatára. Sikeres támadásokat hajtottak végre barciirepülőgépeink két nagyobb kikötő raktárai és berendezései ellen. Bombáz '> repülőgépeink hullámainak különösen Bristol, Liverpool, Ipswich, Harwich és Great-Y ar mou th voltak a támadási cél­pontjai. Északangliában zuhanóbombá- zóink támadásai nyomán az egvik repülő- gépipari iizern szerelőtelepeivel együtt ro- mokban hever. A hétfői napon az ellenség tevékeny sége partmenti repülésekre szorítkozott. Egyes magánosán szálló brit repülőgé­pek Északnémetország fölé hatoltak és néhány helyen gyújtó- és robbanóbom­bákat dobtak le. Északnémetország egyik középnagyságú városában a bombák el­találták a lakónegyedet, a keletkezett tü­zeket azonban sikerült hamarosan elol­tani. Egy másik partmenti helyiségben is lakónegyedet rongáltak meg az ellenség bombái. Itt az ellenség nyolc repülőgépet vesztett. Ezek közül ötöt vadászrepülő­gépeink lőttek le, kettőt a légvédelem és egyet haditengerészetünk semmisített meg,; <■■ ■; n Megalakul Kilyénfalván is az Erdélyi Pári helyi tagozata KOLOZSVÁR, április 9. (Saját tud.) Kilyénfalva községben az Erdélyi Párt gyergyói tagozata elnöke, dr. Gaál Alajos főorvos, valamint dr. Ferenczy Balázs és L sathó igazgatók, mint a gyergyói tago­zat kiküldötteinek jelenlétében nagy lel­kesedés mellett alakult meg az Érdél) i Párt helyi tagozata, amely elnökévé egy­hangúan Péter Árpád igazgató-tanitet. helyettesévé pedig Ambrus Ferencet vá­lasztotta. Kilvénfalvan tizesgadák lettek: György József, helyettese Kolumbán Pé­ter, Salamon János, helyettese Egyed Au* tál és Szász József. A most megalakult uj tagozat máris élénk tevékenységbe kez­dett és lelkesen támogatja a gyergvei nagy székely fatermelő szövetkezőt ügyet, melytől az Erdélyi Párt vezetősége is a gyergyói medence gazdasági fellendülését várja. A gyergyói medencében létesítendő fa- termelő és értékesítő szövetkezet ügye­ben egyébként az Erdélyi Párt központi vezetősége és parlamenti csoportja eljárt úgy báró Bánffy Dániel földművelésügyi miniszternél, valamint a Nemzeti" Bank vezetőségénél és örömmel vette tudomá­sul, hogy a szövetkezet ügyét kedvező el­bírálásban részesítik és számára jelentő» hitelt is'biztosítanak. Dr. Gaál Alajos, a gyergyói tagozat el­nökének vezetésével a mult héten a fa­szövetkezet ügyében küldöttség is járt Budapesten, melynek előterjesztéseit a földművelésügyi miniszter teljes megér­téssel hallgatta végig. Külön engedélyhez hölik a kü földi állampolgárok kiutazását BUDAPEST, április 9. (MTI.) A m. kir. belügyminisztérium közli, hogy a külföliS állampolgárok kiutazását 1941 április 8-tó! külön engedélyhez köti. A belügyminiszté­rium elrendelte, hogy minden külföldre el­utazni szándékozó személy elutazása előtt jelentkezzen a külföldieket ellenőrző orszá­gos központi hatóságnál (Budapest, IX. kér., Fővámtér 8., I. em. 102), ahol köteles be­mutatni úti okmányait és bejelentő lápját. Azoknak a külföldi állampolgároknak, akik valamely külképviseleti hatóságtól kaptak át- utazási engedélyt, ha Útjukat megszakítás nélkül folytatják az ország területén, külöu

Next

/
Thumbnails
Contents