Ellenzék, 1941. április (62. évfolyam, 74-98. szám)

1941-04-29 / 97. szám

ELLENZÉK 194 1 Apr Ilin 2 9. 2 Keled? polgármester felhi­vás! intézeti a ItatÉs guk lejeihez a „Tizes Szervezet" támogatása érdek, ben „Khonvéd&égíelibitiintféSínillióma- gyart szabadított fei a Délvidéken“ kOlA/Z.S l Ili, április i'O, Jelentett nk, liogv keled) polgármester az ugyneve- veti .. I i/.es Szerve/.e tel ” beállította altit.! a széleskörű szoeiá 1 is munkálta, *iti»**Iy mindenben a város javat kivauja szolgál­ni. Ezzel egyidejűleg a polgármester a l'izes Szervével” érdi Kében felliiváat intézett az állami es »nagáiihivatalok le­jeihez. A felhívás a következőket mondja: „Koloosvár város szociális kérdéséinek megoldására és ezeknek a vi/sgálásár i a legközelebbi jövőben megalakul a '• ams Közjóléti Szövetkezete. Ennek a szövet­kezetnek lesz tanácsadó, felvilágosító és közvetítő szerve a l izcs Szervezet, amely étidig I-. szép eredményeket mutatott lel városunkban bizonyos tekintetben más- irány u beállítottságával. Tekintettel arra, hogy a város egész területét be kell hálóznia ennek a sier vezetnek, a város minden 20—30 csu’ád- jához kell állítanunk egy szociális g<«n- dolkozáni. a magyarságért dolgozni ön­zetlenül tudó intelligens embert — a <i- zedest. Ezért a szervezet jelenlegi tizedes­létszámát nagymértékben emelni kell. Ezek a tizedesek az ö szomszédságuk­ban. tizedeikben lakó magyarokat számon tartják, panaszaik, bajaik iránt érdeklői­nek. ezeknek orvoslásáról gondoskodnak, a központnak javaslatokat tesznek. Köz­reműködnek abban, hogy a tizedeiknek családjai egymás iránt érdeklődjenek, egymáson lehetőleg segítsenek, egyszóval: egvmás iránt \ alóban testvéries gondol­kozásmódot alakítsanak ki azon az esz­mei alapon, hogy magyar a magyarral testvér, még ha pillanatnyilag áthatoíha lattannak látszó falak is választják el őket egymástól. Bízva a magyar középosztály nem/et- szeretetében s áldozatkészségében, azzal a kéréssel fordulok Mólt., Nagys. lu.2. hogy alkalmas módon kegyeskedjék fel­hívni a Tizes Szervezetre a vezetése alatt álló tisztviselő urak figyelmét. Szíves­kedjék felhívni őket arra. hogy aki csak egy kis szabad idővel rendelkezik, amit a magyar testvéri egység összekovácsolá­sára tud és hajtandó fordítani, jelent­kezzék az ő szomszédságába tartozó tized tizedesi teendőinek a végzésére. A teen­dőkre uézve annakidején kellő felvilágo­sítást nyújtó előadásokat fogunk tartani. Talán szükségtelen hangsúlyoznom azt, hogy a szervezetnek semmiféle politikai vonatkozásai nincsenek, tisztán a város társadalmi szervezete, szociális és ku’íu- rális célkitűzésekkel. Egyelőre előzetes jelentkezéseket ké­rünk a Király-utca 3. szám alatti irodá­ba, ahol a jelentkezés „Törzslap“ kitöl­tése által történik.“ Balás P. Elemér egyetemi tanár előadása az ítélőtáblán a bűnvádi psrjog fejlőd lséről KOLOZSVÁR, április 29 f Saját tud.) Az utolsó két évtized magyar jogfejlődéséi ismertető előadássorozat keretében Balás Pé tér egyetemi tanár a bűnvádi perjog fejlődé* séről tartott előadást a m. kir. Ítélőtábla dísz­termében egybegyüh nagyszámú |ogászközön- ség előtt. Az előadó bevezetése során rámu­tatott arra, hogy a bűnvádi perjogot tár- gyazó számos novelláris törvényalkotás nem­csak az .összeomlást követő súlyos gazdasági helyzet követelte á lamháztartási takarékos ság cédáit szolgálta, hanem következetes elvi elgondoláson nyugodott és az eljárás egysze­rűsítésének és gyorsításának alkalmát arra használta fel, hogy a/ uj szabályok alkalma* zása révén a bűnügyek Lizonyitási anyaga minél megbízhatóbbá tétessék és hogy a büntetés célja is minél teljesebb mértékben megvalósulhasson, annak révén, hogy a bűn- cselekmény elkövetését nyomon követheti a büntetés. A bevezetés után az előadó részletesen tárgyalta a bűnvádi perjogra vonatkozó egyes törvényalkotásokat és rezeknek kapcsán bírá­lat tárgyává tette az egyes újításokat, ame­lyeknek törvényhozói indokaira és a törvéay- előkészités keretében megvitatott kérdésekre felvilágosításokkal szolgált. Az előadó ezt annál inkább megtehette, mivel egészen köz­vetlen szemlélője a kérdésnek, és mert maga is tevékenyen ve^z részt ? szóbsnlevő tör­vényalkotások előkészítésében, mint a m. kir. igazságügyminisztérium törvényelőkészítő osz­tályának két évtizeden át működő tagja. Az egyes részletkérdésekhez fűződőén az előadó a saját jogpolitikai elgondolásait is vázolta. — írja az HÓM A, április 29. (.MTI.) \ „Relazzio- ne Internaţionali“ hosszabb cikket közöl a Jugoszláviához tartozott magyar terü­letekről. Megállapítja, hogy ezeknek a te* ihleteknek a határait a Drava, a Maros, az Aliluua és az Erdélyi Hegyvidék al­kotta. Erre a területre a törőkök elöl tö‘ megcsen vándoroltak be szerbek, hosnya- kok és inontem'groiak. akiket a magyarok nagylelkűen befogadtak A később még nagyobb tömegben beáramló szerbeket a Habsburgok bátorították lel a magyar >k ellen és ugyanakkor a szerbek mellé je­lentős számú németet is telepítettek. A’/, 1867. éta kiegyezés tiszteletben tartottul a magyar jogokat és az egész \ ajdaságnt Magyarországhoz tartozónak ismerte el. A világháború folytán azonban ezen a vi­déken is darabra szaggatták Szent István birodalmát. Bácskát és Délbánátot Szer­biának ítélték oda. a Bánátért a románok és szerbek versengtek egymással, inig a területet salamoni Ítélettel ketté nem vágták. Az olasz cikkíró hangoztatja ezután, hogy a magyar revizionizmvs sohasem feled­kezett meg ezekről a területekről és amikor a belgrádi pur.cskormány állal provokált tengelyhatalmait fegyvert foglak Jugoszlávia ellen. Magyarország 1 olasz sajtó fegyverrel kezében érvényesítette jo­gait. 1 I A magyarság relativ többsége ezen a te­rületen a szerb megszállás ellenére is fe nnmaradt. A Vajdaság egész területén: nézve azonban a magyarság megtartotta a többi nemzetiséggel szemben számbeli fölényét és nyugodtan állíthatjuk, hogy a honvédség több, mint félmillió na­gy art szabadított fel — végzi cikkét az olasz lap. RÓMA, április 29. (MTI.) A Tribuna „A magyar politika szilárd irányelvei“ eimii cikkében ezeket írja: Magyarország minden lehetőt megtett, hogy Jugoszláviával békés viszonyt te­remtsen, amikor a belgrádi örültek Ki­hívták maguk ellen Magyarországot. A magvar nemzet fegyverrel a kezeken volt kénytelen védelmére sietni a volt jugoszláv területen élő magyarságnak. Nem lehet nngyobb kínszenvedés egy nép számára, mint amikor alacsonyabb kuliul fokon álló nép kormányának vun alárendelve. A béke megalkotói er­re a sorsra juttatták a félmilliónyi ma­gyarságot. Most Magyarország, miután keményen harcolt a szerb hordák ellen, befejezi nemzeti feltámadásának müvét, amely következetes külpolitikájának é9 rende­zett belpolitikájának eredménye. I EGYHEM-mozcó 606-ik Minden nap az idei évad leg­szenzációsabb újdonsága!! kísérlet PAUL EHRLICH orvos és tudós küzdelme az emberiség első számú közellensége a vérbai ellen. Műsoron kivül a legújabb híradó: final ó Horvátor­szág, hoivát vért- erőszázad felvo­nulása Eszék ut­cáin, hazatérő magyar tes vé­reink, stb. stb. Kikre vonatkozik a kormányzat által előirt újabb nyolcszázalékos béremelés? KOLOZSVÁR, április 29. (Saját tud.) A dolgozó néprétegek megélhetési gond­jainak enyhitésére a kormány még a*/ el­múlt év októberében hét százalékkal ren­deletileg emelte az összes munkabéreket és tisztviselői fizetéseket. A rendkívüli viszonyok következtében állandóan foko­zódó drágulásra való tekintettel, ami kü­lönösen az élelmiszerek, bizonyos első­rendű szükségletet kielégitő nyersanya gok és iparcikkek terén mutatkozik, a minisztérium most újabb munkabérjavitó rendeletet adott ki. Ez a rendelet, mely — amint ismertet­tük — a Budapesti Közlöny keddi szá­mában jelent meg, az eddigi 7 százalék helyett 15 száza­lékos bérpótlékot ir elő, tehát nyolc százalék többletet az előbbeni bérpót­lékkal szemben, amennyiben e tizenöt százalékba az^ 1940. évi szeptemberi kétszázalékos emelés is beszámítható. Mivel az idézett kormányrendelet a M. E. 7290—1940. számú rendeletén .'tla­pul, melynek a hatálya alá tartozó mun­kavállalókra (munkásokra) vonatkozik, időszerűnek tartjuk a közönség pontos tájékoztatása végett leközölni a Budapesti Közlöny 1940 október 13-i 234-ik számá­ban az iparban (kereskedelemben), vala­mint a bányászatban és. kohászatban a munkabérek szabályozása tárgyában meg­jelent fentjelzett rendeletet: A 8 paragrafusból álló rendelet első Hí egységb A 2-ik cikkely kimondja, hogy a rendelet hatálya alá tartozó munka- * vállalóknak az 1940. évi október hó 5-ik napja utón teljesített munkájáért fizetett egységbére (óra, napi, heti, ha­vi teljesítménybére) nem lehel keve­sebb, mint az illető munkaadó üzleté­ben, üzemében, vagy vállalatában az 1940. évi október hó 5-ik napján ér­vényben volt megállapodás, szokás (gyakorlat) alapján járó egységbér. cikkelye szerint a rendelet hatálya kiter­jed: 1. az 1848 XVII. t. c. és az ezt ki­egészítő és módosító törvények, valamint a bányatörvények hatálya alá eső (keres­kedelmi), bánya- és kohó üzletben, üzem­ben, vagy vállalatban, 2 a közhasználatú villamosmüveknél, 3. a közforgalmi köz­lekedési vállalatoknál, valamint ezek üzemeiben, műhelyeiben és fenntartási munkálataiban, 4. a közhasználati gép- járómiivállalatoknál, 5. a posta, a távirda és a távbeszélő műhelyeiben, üzemeiben és fenntartási munkálatainál, 6. az állam, a törvényhatóságok és a községek által fenntartott, vagy kezelt üzemekben, vagy vállalatokban foglalkoztatott iparossegé­dekre, kereskedősegédekre, munkásokra, napszámosokra, szolgákra (altisztekre), tanoncokra és hasonló munkavállalókra és (példáid művezető) mester, segédmes- ter, előmunkás, szakmunkás, segédmun­kás, kocsis, gépjárművezető, gépjármüki- sérő, kocsikísérő, pincér, takarító, tűz­oltó, éjjeli őr, kapus, vájár, segédvájár, csillés munkásokra. Kiterjed továbbá a rendelet hatálya a nyilvános és házi- gyógyszertárakban és az ezekkel össze­függő üzemekben alkalmazott műszaki segéderőkre, raktári alkalmazottakra, cso­magotokra, laboránsokra, takarítókra, ki­futókra. Nem terjed ki a rendelet hatálya tiszt­viselőkre, az üzletszerzőkre, ügynökökre és utazókra, valamint a kinevezett köz- alkalmazottakra. §r rögzítése Ha a munkaadó az 1940. évi október hó 5-ik napján valamely munkakörben ké­sőbben alkalmazott munkavállalót nem foglalkoztatott, az illető munkakörben későbben alkalmazott munkavállaló egy­ségbére nem lehet kevesebb, mint a munkaadó üzletében, üzemében, vagy vál­lalatában az illető munkakörbe tartozó munkáért az 1940. évi október hó 5-ik napját megelőzően utoljára fizetett egy­ségbér. A .>-ik cikkely <i hét^/iizíiléko» külön hcrpol leli ról inlc/k< (lik. mely ,i l*< r mohri idő /abban cici t munkabér ö / kereset, ideértve a tiilóradijal is) után valamint a pénzben megváltott termé­szetbeni szolgáltatás, járandóság után i jár, a I i/.edf ülnek felfelé kikerekitése v<:l. A 4-ik cikkely: a rendelet hatálya alá tartozó Mimika vállaló 1040 október 5-ik 11 apja n I án teljesített 11111 Ilkájának díja zásáért a rendeli tileg megállapított leg­kisebb munkabérhez 1040 október 5-c mán a hétszázalékos bérpótlékot is meg kell kapnia. Az 5-ik es 6 ik cikkelyek értelmében a bérpótlék, bár elszámolásban külön tiin- I telendő fel, minden tekintetben munka­bérnek számit es a szolgálati szerződéinek a munkavállaló hátrányára eltérő kikö­tései érvény telenek. fl büntető rendelkezések A 7-ik cikkely a büntető rendelkezé­seket irja elő. Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és két hónapig, háború idején hat hónapig terjedő elzá­rással büntetendő a munkaadó, illetőleg az üzlet, üzem, vagy vállalat felelős ve­zetője, ha a jelen rendelet valamely ren­delkezését megszegi, vagy kijátssza, vagy a munkavállalót azért, mert az emlitett rendelkezéseken alapuló jogát érvényesí­ti, elbocsátással fenyeget. Ha az első bekezdés alá eső valamely kihágást az üzlet, üzem, vagy vállalat fe­lelős vezetője követte cl és a munkaadót lelügyeleti, vagy ellenőrzési kötelezettsé­gének teljesítésében akár szándékos, akár gondatlan mulasztás terheli, a kihágás miatt a munkaadót is büntetni kell. Az első és második bekezdés alá eső cselekmény az általa érintett minden egyes munkavállaló tekintetében külön kihágás. A pénzbüntetésre az 1928:X-ik tör­vénycikk rendelkezései az irányadók. A pénzbüntetés legmagasabb mértéke nyolc­ezer pengő; olyan esetben pedig:, amikor megállapítható annak a nyereségnek a mennyisége, amelyet a kihágás elkövető­je a cselekménnyel illetéktelenül elért, a nyolcezer pengőnek a megállapított nve- reség kétszeresével felemelt összege. A pénzbüntetés átváltoztatására, va­lamint a kihágás elévülésére az 1939:ÍI. t. c. 212. cikkelyének 4. és 5. bekezdé­sében, a befolyt pénzbüntetés hovafotdi- tására nézve pedig az 1939:11. t. c. 218. cikkelyének első bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. Az el ső és második bekezdésben meg­határozott kihágás miatt * az eljárás a közigazgatási hatóságoknak a m. kir. rendőrség működési területén a m. kir. rendőrségnek, mint rendőri büntetőbíró­ságnak hatáskörébe tartozik. Az 1929: XXX. t. c. 59. cikkelye első bekezdésé­nek 3. pontjában foglalt rendelkezés al­kalmazása szempontjából szakminiszter­nek az iparügyi minisztert, illetőleg a ke­reskedelem és közlekedésügyi minisztert kell tekinteni. Végül a 8. cikkely a rendelet hatály­balépését határozza meg és közli, hogy a felszabadult keleti és erdélyi országié szexi, a munkabérek tekintetében külön rendelkezések irányadók. Ez az utóbbi kitétel a munkai szolgálati viszonyra vo­natkozó jogszabályoknak a csatolt részek­re való kiterjesztésével természetesen érvényét vesztette. Magánosok míjas végéig kötelesek a símaperemii ké.fi féréseket elfogadni BUDAPEST, április 29. (MTI.) A hi­vatalos lap keddi számában közzétett rendeletével a pénzügyminiszter a sima peremű kctfilléres acél érméknek recés peremű kétjilléres acélérmékre való át­cserélésére megállapított április 30.-án lejáró határidőt október 31-ig meghosz- szabbitotta. Ennél fogva a sima peremű acél kétfilléreseket átcserélés végett ok­tóber 31.-ig kell a Magyar Nemzeti Bank­hoz beszolgáltatni. A rendelet szerint azonban eltol az átcserélési határidőtől függetlenül a sima peremű acél kétfil­léreseket magánosok csak május 31-lg, az állami és egyéb közpénztárak pedig csak julius 31.-ig kötelesek fizetési esz­közül elfogadni. Ezért a közönségnek ér­dekében áll a sima peremű acél kétfil- léresek átcseréléséről minél előbb gon­doskodnia.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents