Ellenzék, 1941. április (62. évfolyam, 74-98. szám)

1941-04-29 / 97. szám

mi ;iptHla 29.

ELLENZÉK

BrinaoH

Virágos Kolozsvár

j^^uren esésen május küszöbe?c eilce^tünk. A hosszú kolozsvári télbe alaposan t beleunt ember mindig türelmetlenül várt és szívesen fogadott hónapjához. Ilyen kor már nálunk is enyhe lesz az időjárás és a kikelet egész pompájában kitárul. Különben még a legnagyobb zimankóban űrökké figyelmeztet bennünket egykor taló érkezésére a régi neveiben is érdekes és kincses városunk még mind regényes szép utcájának neve: Majális. Most azonban az ily szellemi figyelmeztetésnél sokkal szebb a sok mosolygó intés, amely az utcákról fólnevet az ember szemébe: a koratavaszi i irágok és közte most már a gyöngyvirág csokra kofák kezében vagy kosarában Valamikor e tájt nemcsak utcai virág köszöntött, már kezdő virágdíszükkel ezt cselekedtek hathatósabban és lelkesitőbben az erkélyek és az ablakok. A háború előtt, talán az utolsó romlatlan szépség-szomjuság érzésben hatalmas lendületet vett nálunk az Angliából és Hollandiából a német városi szép érzeten át hozzánk is eljutott ablak- és erkélydiszités, hogy a kopár és egyhangú kőtenger sivár hatását a városokban igy törjék meg és a szem derűs érzékletein keresztül a lélek nemesbítését igy szolgálják. Mert nem elég a köz- kert, a sétatér, a városi park, a családi ház udvarának kivirágoztatása, hanem ahova csak lehet, kifelé a falakon az utcákra, legalább szerény színes díszt kell iktatni és néhány cserép virág, kúszónövény, erkélyfácska elhelyezéséval és gondozásával lehetőleg minden családot belevonni a természethez való visszahajtásra,; minden szemlélőt megtölteni a színes, vidám, szelídítő szépség-látás örömeivel. Ez a mozgalom derűssé kezdé tenni Magyarországot és összekötő az északot a déllel, ahol máskép ugyan, de szintén ősidőktől fogva virágzik a virág, megbecsülve, nemesítve, sokasitvá. És összekö tötte a magyar várost a magyar faluval, ahol a takaros nép a ház előtt vagy tornácon kis kertet varázsol elő magának, ügy látszik a virág hozzáfüzödik az elet mély érdekeihez. Hiszen a népművészet és népköltészet ugyancsak tele van virággal, színnel, képpel, keletről hozott nagyszerű örökséggel.

Sajnos, a világháború végétszakasztot- ta ennek a nagyszerű kedvtelésnek s e kedvtelésben való versenynek, amelyet iparművészeti közűletek dijakkal is ju talmaztak. Különösen Erdélyben ment tönkre ez a szokás, ahol a többségi nép kevésbé lelkesült fákért és virágokért, a kisebbségi kedély pedig évről-évre romlott, nem igen akadt közte, akinek „virágos kedve“ lett volna. Amikor a huszas évek végén a magyar fővárosban „Virágos Budapest — virágos Magyarország“ címmel fólelevenitették az biliben megindult mozgalmat

, ennek a hulláma nem ért el hozzánk. Ablakaink és erkélyeink üresen komorlóttak. Ugyancsak megbámultuk, ha valamely ablak mégis ki virult. Most azonban, hogy jól- szabadultunk, az öröm és a boldogság minden gátlások ellenére zavartalanul diszlik a szivünkben, ezt a lelkiállapotot igazán ki kellene fejeznünk a házfalak virágos díszítésével, az ablakok és erkélyek zölddé és szinessétételével. Emberi lélek és külső ház együttes tükre légyen hangulatainknak. Egyébként ezt kívánja tőlünk a természet szerciete. Ezt óhajtja romlatlan szépérzékünk. Ezt óhajtja tőlünk a város kedvelése és hajlék megbecsülése. Ezt szeretné most már a folytonos hullámzásba került optimista világnézet, amely egyesegyedül vezérelhet ki bennünket a kor sötétjéből, csüggedtségéből és rossz megérzéseiből. Magyar szivünk a felszabadulás érzéspontjain túl tele van súlyos árnyékokkal, de igyekezzünk ezeket enyhíteni. Igaz, most is háború tombol, de hála Istennek, mind jobban távolodik tőlünk és határainktól. Egyébként a háború közigazgatása keserves tapasztalatokra emlékezvén, rajta van, hogy az otthon lelkisége és szellemisége ne szenvedjen túlságosan, mert a rossz érzés láthatatlan huzalokon eláram- lik katonához, politikushoz, diplomatához s őt is megbéníthatja történelmi tevékenységében. Se a korszellem, se a háború, se a gazdasági helyzet nem lehet igazi akadálya, hogy mentői több metág séget és reménységet hintsünk szét hajlékainkba és ezt „durch die Blume“ kifejezzük ablakainkon, erkélyeinken, városunk egész külső képén. Színház, mozi, társas élet se bénul meg. Néhány virág nem jelent megterhelést. Néhány virágnak a megvétele és szalcszerii elhelyezése viszont 'egy hatalmas iparágat, amely városunk életében ugyancsak becsületes es szép munkát végzett és végez, nagyobb- arányú és az eddiginél még hasznosabb erőfeszítésekre ösztönözhet. Ugy-e milyen büszkék vagyunk virágkirakatainkra, melyek magasan kiválnak — túlnyomó ízléstelen társaik — sorából? A hajlék díszítő mozgalmakat érthetően támogatja földművelési minisztériumunk, az Országos Magyar Kertészeti Egyesület és az Iparművészeti Társulat. Támogatja természetesen az irodalom is. Nemcsak a szépirodalom s a hírlapirodalom, hanem a szakirodalom, is. Aki útmutatást kíván a diszitő virágok olcsóság vagy szépség szempontjából való megválogatása tekintetében, aki meg akar ismerkedni a váll- fajokkal, amelyeket az elhelyezésnél a világtájak és egyéb körülmények szerint kell kiválogatni, aki felvilágosítást kíván a virágok ápolása, a virágtartók célszerű elhelyezése és megerősítése dolgában, szóval, aki az egész mozgalom lényegével és szükségleteivel meg akar ismerkedni, vegye kezébe a „Virágos Budapest — virágos Magyarország“ jeligét hordozó füzetet, amely „Útmutatás ablakaink és erkélyeink vírágdiszitésére, virágaink ápolására“ címmel jegyeztek szerzői: Rade Károly, aki 1929-ben Budapest kertészetének igazgatója és Rerrich Béla, aki akkor állami kertészeti igazgató volt. Ez a füzet valóban eligazít minden kérdésben.

De kétségtelenül legjobban eligazít egyben maggal, hagymával, palántával, cserepes virággal is ellát a gyakorlati kertész, akihez különben érdemes ellátogatnunk, mert minden ilyen alkalommal kedves és lélokncmrsilö helyzetbe. ju tünk, amikor a mesterség szerété téved és tudásával fölnevelt, ápolt, nemesitett fákat, bokrokat, virágokat láthatunk.

De a támogatók sorába be. kell lépnie városunknak is. Minden lehető alkalommal, hogy egy ilyen mozgalmat szóval és cselekedettel támogasson. És támogatnia kell a társadalomnak a buzdítás elfogadásával és fejlesztésével, továbbá olyan intézmények megalapításával, amelyek a városszépítés és a polgárnemesités ezt a módját általánossá és ízlésessé tehetik, a versenyt fölébrésztik és a versengés értékes következményeit megjutalmazzák Olyan egyszerű, olyan közvetlen, olyan olcsó és olyan érthető lehet ilyen mozgalom! Egykettőre meghozhatná üdvös következményeit: városunkat virágpompába boríthatná. Reméljük, hogy szavunk nem vész el a pusztaságban, nemsokára elégtétellel jegyezhetjük fel, hogy a virágos ablakok és erkélyek száma egyre növekszik, a kultúrájuk mindinkább tökéletesből, a járókelő és idegen sétáló megelégedéssel veszi tudomásul ezt a mosolygó változást. Nem beszélünk arról, hogy a kertészet szép és nemes ipara nagyszerű „virágzásának indulhat és a kenyérkereseten túl hozzájárulhat minden lehetőségével a város derítéséhez és szépítéséhez. Kérjük olvasóinkat, karolják föl ezt a mozgalmat és kérjük az elsősorban érdekelt kertészeket, mozduljanak meg. Az Ellenzék sok hasonló in- ditványa elérte célját és mindig csak hasznot hozott. Ne legyen másként most se! (Sp.)

Országosan szabályozzák az építkezések médiait és feltételeit

Módosítják a városrendezési törvényt

KOLOZSVÁR, április 29. (Saját. tud.) Illetékes helyről kapott értesüléseink szerint az ipariigyi kormányzatot érdekes tervek foglalkoztatják. Arról van szó, hogy az ipar- ügvi kormányzat messzemenő városrendezési és falujfejlesztési terveket dolgoz ki. Ezeknek a terveknek középpontjában az 1937. évi városrendezési törvény megfelelő módosítása áll. Ez a törvény annakidején még nem vette tekintetbe az anyaországhoz időközben visszakerült nagy területük városrendezési és falu- fejlesztési problémáit, tehát megfelelő átdolgozása éppen ezért szükséges. A minisztérium, amint mérnök körökből1 értesülünk, a kérdést úgy kívánja megoldani, hogy az legyen tekintettel a speciá is táji viszonyokra, ne nehezítse, hanem elősegítse az épitekzése- ket és vegye figyelembe mindazokat a szempontokat, melyek ezzel a kérdéssel kapcsolatosan az ország területi változásai kapcsán felvetődhetnek. Idekapcsolódik az iparügyi kormányzatnak az a terve is, hogy

a villamosáramszolgáltatás feltételeit országosan egyesíti, kidolgozza az országos építésügyi szabályzatokat, egységes szabályzatot készít az építési és telek felosztási engedélydijakra, valamint a teleknyilvántartások vezetésére.

Tekintettel az utóbbi évek során történt és megismétlődő árvízkatasztrófákra, az idevonatkozó tervek már ennek a veszélynek lehető leküzdésével is igyekeznek számolni a házépítéseknél, azokon a területeken, amelyek árvízveszélybe kerülhetnek. A parcellázások kérdése, továbbá az úgynevezett típusházak tervezetének kidolgozása szintén ebben a tevékenységi körbe tartozik, amelynél az ipar- ügyi kormányzat megfelelőképpen figyelembe fogja venni a kérdésben érdekelt szakkamarák véleményét is, amelyeket ebben az irányban már meg is kere&ett. A kormányzat legfőbb célja ezzel az, hogy országosan úgy szabályozza az építkezések módjait és feltételeit, hogy azok a korszerűség és célszerűség kívánalmainak minden tekintetben megfeleljenek.

Korlátozták a faggyú felhasználását

BUDAPEST, április 29. (MTI.) Az ipariigyi miniszter rendeleté szerint a mészáros az általa levágott állatról lefejtett faggyúval nem rendelkezik szabadon, hanem köteles azl a Zsiradékgyiijtő és Elosztó KFT-nak vagy bizományosának vételre felajánlani. Igaz ugyan, bogy a mészáros iparos külön iparigazolváiíy nélkül jogosult az iparűzése során fel nem használt faggyút szappanná főzni és íorglomba hozni, ameddig azonban a korlátozó rendelet hatályban van, ezt a jogát nem gyakorolhatja. Az a mészáros, aki a rendeletben meghatározott felajánlási kötelezettségének nem lesz elegfct, kihágást követ el és két hónapig, háború cselén hat hónapig terjedő elzárással büntetendő. A hatóságok szigorúan ellenőrzik a nyersanyaggazdálkodási szempontból fontos rendelet rendelkezéseinek megtartását és a rendelet megszegői ellen a kihágási eljárást minden esetben megindítják.

Hiriiiincczcr erűáltfi ngnődtlas h€rv€nye frhezeff eddig a pénzügyminisztériumba

Eíőíegef kérhetne* a BgMgtíiíasok a kérirén^ek elintézéséig Hz Erdélyi Fdrt kezírdekü fsivííűgositíű ai

KOLOZSVÁR, április 29. Az Erdélyi Párt hosszas és kitartó tevékenysége folytán közelebbről rendeződik az erclély- részi nyugdíjasok helyzete. A rendszerező munka már folyamatban van. Ebből az alkalomból felkerestük az Erdélyi Párt központi irodáját, ahol kérdésünkre az alábbi részletes felvilágositást adták: — A pénzügyminisztériumba eddig mintegy

! harmincezer nyugdíjas kérvénye érkezett be.

Ez a kérvényeknek és a hozzácsatolt iratoknak olyan óriási tömegét jelenti, hogy csupán számbavétele és osztályozása is igen hosszú időt igényel. A kérvényeket most osztályozzák az egyes fizetési csoportok szerint. Minden csoportban külön bizottság fogja feldolgozni a nyugdijker- vényeket.

Az osztályozás még legalább 8—10 napot vesz igénybe s a bizottságok azután kapják meg a kérvényeket. Természetes, hogy a bizottságoknak rendkívül nagy figyelmet kell szentelni minden egyes ügydarab pontos átvizsgálására s azután a nyugdíj kiszámítására. Ezt a munkát számvevőszéki szakértők végzik.

Errevaló tekintettel

a nyu gdijkér vény eh végleges elintézése még legalább hat hétbe kerül, annak ellenére, hogy a pénzügyminisztériumban megfeszített erővel dolgoznak a nyugdíjasok ügyében.

Az illetékes ügyosztályokban éjjel 11—12 óráig folyik a munka. Nyugodt. lehet mindenki, hogy ügyét a munkatorlódás ellenére is a lehetőségek határain belül gyorsan és igazságosan intézik el.

Addig is, mig a nyugdíj végleges megállapítása és kiutalása megtörténik, a nyugdíjasok előleget kérhetnek. Evégett kérvényt kell beadniok az eredeti nyug- dijkérvény iktatószámára való hivatkozással. Ebben meg kell indokolniuk kérésüket azzal, hogy súlyos anyagi helyzetük kényszeríti az előleg kérvényezésére. A kérvényt vagy az illetékes hivatali főnökhöz, (például pénzügyigazgatóhoz) vagy a főispáni hivatalhoz lehet benyújtani.

Megnyugvással vettük tudomásul az Erdélyi Párt központi irodájának felvi- lágositásait. Az tűnik ki belőle, hogy az erdélyi magyar társadalom egy újabb rétegének élete továbbra is biztosítva van

megállapították az aj cipőiavitásl árakat

KOLOZSVÁR, ápr. 29. Az árkormánybiz- íosság az egész országrfen kiterjedően megállapította a cipőtalpadási és javítási árakat. Kolozsvári viszonylatban az arak a következők.*

Férficipő talpalLás és 6arkalás varrott, I.»

II. és III. rendű műhelyekben 8, 7.10, 6.80, szeges 6.80, 6.10, 5.90, női cipő raipa’Ms és sarkalás varrott cipőnél 5.20, 4.70, 4.40, szeges 4.30, 3.80, 3.50. Keresztülvarrott talpalás és sarkalás 5.10, 4.50, 4.20. Sarokigvarrott férficipő talpalás és sarkalás 10.30, 8.30 é* 7.30. Sarokigszeges férficipő tailpalás és sarkalás 9.30, 7.80, 7.40.

Féríicipo fejelés, talpalták és sarkalás varrott 21, 18.40, 16.20. Szeges 19.40, 16.20,

14.80. Női cipő fejelés, toilpaMs, sarkaílás vi.rrott 19, 16.30, 14. Szeges 17.20, 14.20,

12.80. Férficipő talpalás varrott 5.60, 5.10.

4-90, szeges 4.40, 4.20, 4. Női cipő talpalás varrott 3.70, 3.50, 3.40, szeges 2.80, 2.70,

2 50. Férficipő sarkaiMs 2.40, 2, 1.90, női cipő sarkalás 1.50, 1.20, 1.10 (csak felsőfolt) Uj férfisarok sarkaílás 5.10, 4.20, 3.80, uj női sarok (bőnsiark'ailás) 5.50, 4, 3.50, uj női fasarok sarkalás bőr felsőfo'ttal 1.20, 0.9C,

0.45. Gyermekcipő italpaflás és sarkalás 18— 2L számig 2.80, 2.20; 26—29. számig 3.60, 3; 30—34. számig 5, 3.80. Fiú és leányka cipő talpalás és sarkalás varrott 5.70, 5.20,

4.70, szeges 5.50, 4.80, 4.50. Gyermekcipő fejelés', talpalás és sarkalás 7.10, 5.20 (18— 21. számig); 22—25. számig 7.60, 5.40; 26— 29. számig 7.80, 6.10; 30—34. számig 11, 8.40. 25—39?-ig 13.70, 10.60.

Férfi boxcsizma fejelés, fiailpalás és sarka- iás 22.80, 16.40. Férfi boxcsizma fejelés ro- gvóval, talp és sarok 33.50, 27.80. Férfi zsi- roscsizma fejelés, talp és sarok 25, 19; férfi zsiroscsizraa fejelés rogyóval, tailp és sarok 32.20, 26.70. Férfi zsiroscsizm-a cigányfejélés és tailpaMs 17.20, 11.50.

A cipészipari javítási munkák legmagasabb általi: Gyermek-, fin- és leánycipő talpa- Ils varrolt: minden számnál legfeljebb a felnőttek számára előirt árak 75 százaléka számítható fel. Gyermek-, fiú- és leánykaeipö talpalás szeges javitásoktnál az ár kétharmada. Gyerek-, fiú- és leánykaeipö sarkalás- nál ,a felnőttek részére féltünPetetf ár egy- harmada, női és gyermekcsizma fejelésnél a női és gyermekcsizma fejelésnek irányárai a bedolgozott anyagmennyiség mértékében ará- nyiitiatndók a fejelésnek arányáraival.

Az árkormánybiztosság tájékozásul közli, hogy a cipész- és csizmadia-ipari javítási munkák legmagasabb árainak megái leírásánál a szükséges segédanyagokon félül a kö- vétkező b órányiig ok feldolgozása van felszámítva: talpalás és sarkaílás — fél talp és fél sarok félsőfo’t. Keresztülvarrott 'alpaMs és sarkalás, sarokfeüsőfolt. Sarokig szeges talpalás és sarkalás — egész talp és sarok- felisőfott. Talpal ásnál — féltalp. Sark-a-lásnél — felsófolt. Uj férfisarok — saroktömb Uj női styok (bőr) — saroktömb. Cipőfejélés, talpalás és sarkaílás — fej- hozzá vászon, féltalp, sarokfelsőfolt, sarokaösófohok, ráma, felfalphélés, kapli. .Cipőkaplizás féltalppal -— l tipli felsőbőr, hozzá vászon, féiltalp, ráma, féltalpbél és. kapli. Csizmafejélés — talp és s>3rok, felsőbőr, bélésbőr, félitalp, sarokfélső- folt. ráma, féMalpbélés kapli. Csizm'a-cigányfejelés — felsőbőr, bélésbőr, féltalp, féltalpbélés, rámái, kapli.

A rögzített árak túllépése szigorú büntetést von maga után

LEVÉLPAPÍROK, egyszeriftSI a feg» választékosabb kivitelig, legoicsó&bafll az Ellenzék kÖnyvosztályában, Kötöz** - ■ vár. Mátyás királyié* &