Ellenzék, 1941. április (62. évfolyam, 74-98. szám)
1941-04-23 / 92. szám
t ELLENZÉK ÍU41 i p r 1112 3. Április 30-ig a felszabadult részek zsidósága köteles mezőgazdasági ingatlanait bejelenteni K01.0ZS\ \K, április 23. Koio/*\.u' thj M. kit varon polgármestert* nirghizásáb • «1 v Segesvári l.inúpSnok 1 1 l-.ll lf> 1941 p<*' II). ii. o. '/a ti nl.it' a zsidók közé éti es g .i' tlasígi térti gl.i á'áunk koi'alo/.asárol í/o. > Í1939. <\i !\ to. fii (llúrtokpotirikai rtml'l- ■kOíó<o ügvéln íj a visszjcnato’lr keletű éd < i- dél\i t«■ »■ iiVtoktMi az alábbi romle ko/o t adta ki: \ zsidók közéleti és gsmlasági ‘tér fon ki a sáliak korlátozásáról szóló 1939. évi IV. le. Iö dbirlokpoÜt lkai rondoikt zeseit, valamint a itürvénv végrehajtása tárgyában 8.>60—193 A M. E. ta. I3S00—1939. I. M. M. 9140- 1939 M. K. sz. 33S0—1940. M. E. sz. és 4990 - 1940. M. E. sz. a'att kiadott rendeiJeţeket a iu. kir Miniszleriom 1940—1941- M. E. szánni rendefeltvei a visszacsatolt keleti é.s erdélyi terület :-kre ki terjes/, tette. Ennélfogva a 103.900—1941. F. !M. VII. A. 2 sz. rendelet értelmében 194L április 30. napjáig kötelesek mezőgazdasági ingatlanaikul be- e’.enteni: 1. Mindazok az 1939. IV. te. hatálya alá tartozó személyek, akik a törvény 2. pa ag- xafiisának első és utolsó bekezdésében! t,s • 7720—1939 M. E. sz. rendelet 66. paragn íusában meghatározott valamely kivétel alá nem esnek, továbbá * 2. Mindazok, akik a törvény 1. paragrafusának 3. bekezdése értelmében zsidónak nem ^tekinthetők ugyan, de akikre az 1. paragrafus hatodik bekezdése érteimében a törvény 16. paragrafusának rendelkezései kiterjed, nek, valamint f 3. Mindazok a kereske.délimi társaságok, ^egyesületek vagy más jogi személyek, anu- ílyek a törvény 20. paragrafusának rendelkezései alá esnek, vagy 1940 augusztus 30-án még ezen paragrafus rendelkezései alá estek. 4. Végül bármely ingatlantulajdonos (tényleges birtokos) köteles beje/lenteni azt a m*- zőgazda^-ri ingat anát. amelyet reá. vagy jogelődjére az 1—3 alatt felsorolt bejelentésre kötelezettek valamelyike 1937 dec. 31. fes 1940 szept. 15. közötti időben élők közösíti. vagy halát esetére szóló jogügylettel át- bruházott. 1 Amennyiben az ingatan tényleges bir‘o- ütosanak tulajdonjoga telekkönyvileg nincs (bejegyezve, a bejelentést a tényleges birtokos tartozik megtenni. A bejelentést a poi- ‘gármesteri hivatal III. (háztartási) ügyosztályában (I. cm. 32. sz. szoba) dijtalamii kapható nyomtatványon 2 példányban kell benyújtani. A törvény alkalmazása szempontjából mezőgazdasági ingatlannak kell tekinteni bármely ingatlant. Kivételek: 1. Az erdő. 2. A gyár-, a bánya-, ipar- vagy fürdőtelep céljára szolgáló ingatlan. 3. A város belterületén fekvő ingsIClau á— Áadában' Be kell szóéban jelenteni azokat az ingatlanokat, vagy ingatlanrészeket is, amelyeken a gyár, ipari, Bilet ve ipari termetes során fettdo gozandó nyersanyagot termelik, Aia-gy a gyár-, bánya-, ipar vagy fürdő-telepen alkalmazottak, vagy ellátást élvezők ellátására szükséges terményeket állítják ni 5, általában azt az ingatftant, amelyen mezőgazdasági tevékenységet folytatnak. Ha a tulajdonosnak házhelye, vagy lakó- házzal beépített ingatlana nincsen, nem kell bejelenteni a házhely céljára aílka’miais 500 Q-ölnéi nem nagyobb mezőgazdasági ingatlant -sem. Annak megállapításában, hogy mely kereskedelmi társaság, egyesültet vagy má6 jogi személy esik a törvény 20. paragrafusának rendelkezései alá, a 7720—1939 M. E. száma rendelet 62. paragrafusának rendelkezéseit kell alkalmazni. A bejelentéshez mellékelni kell a bejelentett ingat’iaora vonatkozó s csak a fennálló tételeket- tartiamazó telekkönyvi szemlét, 300 kát. hóidnál nagyobb összefüggő ingatlanról a bejelentéshez méli ékel ni kéM az ingat-an vázrájzát vagy térképét is Az. akinek több község fflerüfetén van mezőgazdasági iugarlana, a bejelentést minde- nik községben (városban) köteles megtenni és mindevank bejelentésben köteles felsorolni az összes ingatlanait. Azonbain a kolozsvári bejelentésben csupán a Kolozsvár területén fekvő mezőgazdasági ingatlant köd1 lelek- könyvszerüen megjelölni. Az ország má3 területén feikvő ingatlana tekintetében pedig csak azt kell bejelenteni, hogy a bejelentésre kötelezettnek még hol van mezőgazdasági ingatlana és az milyen területű. Aki a bejelentést félhivásra is elmulasztja. annak bejelentéséről költségére a hatóság gondoskodik. A felmerült költséget köz- adók módjára fogjuk behajtani. Ha a bejelentésre felhivott olyan személy, akire a törvény 15. és 16. paragrafusaiban megállapított korlátozások nem vonatkoznak: \ 7720 1939 M. E. romlóiéi I. és 3. $-.ii szél iül tartozik igaz.o ni, hogy a törvény 1 paragral u-a ér! elmében nem tekinteiid.) r.si dónak és nem tartozik n (örvény I. puragra i m*a hatodik bekezdésében meghatároz.■ 11.1 korlátozások s.'lii eső szemé vek közé ovin. Vagy a 7720—1939 M. E. számú rendelet 6. paragrafusa, ilfelve 66 paragrafusa szeri.it k el) igaz.o ni, hogy a törvény ?. paragraf újának első őrs utolsé) bekezdésében, i lilét óh g a 7720—1939 M. E. számú rétiddel 66. paragrafusában meghatározóit valamely kivétel a á esik. Ma pedig a fölhívás oévan inga!lanra vonatkozik. a mely ( t a fediivolt szémély szerint a 8360—1939 M. E szánni renddel 1. para-;, rafusa negyedik bekezdése alapján tiiezaga:- (laNági ingatlannak tekinteni nem lehet és amelyet igy a 8360—1939. M. F.. számú rendelet 2. paragrafusa szerint bejc’cnteni a'.in ke! , a fehiras étlapján tt-ţil bejelentésében a mentesség alapjául szolgáló adatokat hatósági bizonyítvánnyal, illetőleg gyár- és ipartelep esetében a Kereskedelmi és Ipalrkumtra nyilatkozatával’ ke1 igazolni. A 8360—1939 M. E. számú rendelet 7. paragrafusa értelmében az. ingatlan álengedéié- re kötelezés és az ingatlan felhasználása tárgyában a közigazgatási bizottság gazdasági wlb izolltságának javaslata alapján a m. k-r. földművé ésiígyi miniszter határoz, A/, r jutás tekinretében uz. 1936. évi XXVII. te. n k és az r/t kit gfszitf) lliodositéj, ilb-.löleg v--; lehajlo jog /abulyoknak rendelkezéseit a d>). lr.g természetéből folyó eltérésekkel .uegl lelne« alkalmazni kell. .Átengedésre köte1-- zés esetében a birtokbave/.elésuek már az átengedésre köte.ez.ö Imtározul 1 i llést követő guzdims-ági évben vau helye, lm j határozatot az érdekelteknek jidiu-s hó 1. napjáig kézbe- si tették. Az. 1940. I vi szí pt. 15. napjától kezdve »z olyan jogügylet, aine.Iye! a zsidótörvény báláivá alá tartozó természete* vagy jogi személy mező vagy erdőgazdasági ingatlanát átruházza, a törvény 16. paragrafusának utolsói heke/.dese értelmében csak akkor érvényes, ha ii jogügylethez a hatóság hozzájárul. A hozzájárulás iránt a kérvényt *t köz.ignzgs- tási bizottság mezőgazdasági albizottságához kell beadni. A 8360—19.39. M. E. számú rendelet 3. paragrafusában előirt telekkönyvi szemlét a renddel IV. szánni meélék étéinek megfelelően kel! készíteni. A telekkönyvi szemle ki- ál itási dijának megállapításánál a felvett adatok (tdekkonyvi részletek, bejegyzések) telekkönyvi .Sorszámainak mennyisége az ir árny a dói Felhívom az érdekeltieket, hogy a rendeletben foglalt kötelezettségeiknek annál inkább ponto-in tegyenek eleget, mert aki a rendelkezéseknek egyáltalán nem. vagy neui megfelelően lesz elegöti, kihágást, i letve vétséget követ el és az 1939:IV. te. 25. és 26. paragrafusaiban foglalt büntetések alkalmazásának teszi ki magár. jNKSHUK&l URA URAHIA-mtizgó Ma, szerdán Lovaglás ügy HUNYADI színdarabjának filmváltozata. Főszerepekben: Perczel Zita, Ráday Imre és Kabos Gyula. Izgatott a magyar tanító ellen — fiaífiőnapi fogházra ítélték Nehéz feladatokkal kell megküzdenie a nemzetiségi vidékeken élő magyar tanítóknak KOLOZSVÁR, április 23. (Saját tud.) Pótra Jánosáé felsőfüldi illetőségű kores- márosné valótlan hir terjesztése miatt került a kolozsvári törvényszék dr. Szabó tanácsa elé. A per koronatanúja a falu tanítója, Komlóssi János volt. Alig nehány soros törvényszéki hír, amely mögött hétköznapinak látszó esemény rejtőzik s talán az olvasó unottan siklik át felette. A háttérben azonban roppant súlyos nemzetiségi és szociálpolitikai kérdések állanak. Érdekes nemzetiségi és társadalmi problémák Felsőfüld 6—700 lakos u, tiszta román falu, amely légvonalban legalább lő kilométerre fekszik járási központjától, Bánffyhunvadtól. A faluba eljutni azonban csak egyetlen útvonalon lehet, a Bánffyhunyad—Nagyalmás közötti országúiról benyúló 10 kilométer hosszúságú megyei utón, amely az őszi esőzések megkezdődése után rendszerint teljesen járhatatlanná válik és emiatt a falut csak lóháton, vagy gyalogszerrel lehet olyankor megközelíteni. Ezen a tiz kilométer hosszúságú útvonalon három község fekszik: Alsó-, Közép- és Felsőfüld. Valamennyinek román többségű lakossága van, azonban < a Kalotaszeg északkeleti szögletébe beékelt román falvak lakásai között még számtalan magyar hangzású családnevet lehet találni, sőt a Budai, Antal, sth. családnevek tulajdonosai mai napig is biiszltén vallják, hogy dédapáik valamikor magyarok voltak. Ők azonban már fajrománoknak érzik magukat és ha él is még bennük egykori magyarságuk zsenge emléke, a környezet hatása már teljesen kiollotta belőlük a magyarság iránti vonzalmat. A három község kissé mindig távol esett az emberi kultúrától és a huszonkétévi román uralom nem gondoskodott arról, hogy a községek szociális állapotán valamit is lendítsen. Legelhagyottabb és legelmaradottabb a három község közül természetesen a legtávolabb levő, vagyis Alsófüld, amelynek még román papja sincsen és még egy szatócs bolt sem létesülhetett, mert a falu lakossága nem tudná eltartani. Tehát, ha egyetlen skatulya gyufára, egy .kiló sóra, vagy csipetnyi élesztőre van szüksége valakinek, kénytelen az öt kilométerre levő Középfüldön levő üzletig zarándokolni. Korcsma természetesen van a faluban. Korcsmáros még a legeldugottabb havasi tanyán is meg tud élni. nZaggar taniíó a román tengerben Ebben a faluban egyetlen mágyar lakik, a fiatal tanító, akit a visszatérés után nevezlek ki a tanügyi hatóságok. A tűzfészekhez hasonló román községben élő magyar fiatalember helyzetével bárki tisztában lehet, aki a helyzettel csak kissé ismerős. Ellenséges indulatu és érzületü népcsoport közé ágyazva él ez a bátor fiatalember, aki hónapok óta még meleg ételhez sem juthatott, mert a faluban nincs, aki főzzön a számára. Munkája végzésében minden lehető módon megakadályozza a rosszakaratú ellenséges indulat. A falu szellemi vezére a Középfiild községben lakó görögkatolikus lelkész, aki minden módot és alkalmat megragad arra, hogy a környéken levő magyar tanítóknak borsót törhessen az orra alá. Nap-nap után érkeznek a nehéz őrszolgálatot teljesítő tanítók ellen a különböző többnyire minden alapnélküli feljelentések a hatóságokhoz. A lakosság mindenben követi szellemi irányítójának útmutatásait és igyekszik minden lehető módon akadályozni a tanítók munkáját. Ennek legegyszerűbb módja az, hogy gyermekeik számára nem veszik meg a szükséges könyveket és iskolaszereket. így próbált a tör vén v által előirt kötelessége alól kibújni Pótra Jánosáé is, aki egy ízben Komlóssi János tanító előtt kijelentette, hogy nem hajlandó gyerekeinek könyvet venni, mert állítása szerint „nemsokára úgyis nagyromániai iskolába fognak járni.“ ! A törvényes eljárás során került az iigy a törvényszék elé, ahol a vádlott tagadta a terhére rótt bűncselekményt, de a bíróság a koronatanú eskü alatt tett vallomásával bebizonyított nak vette a vádiratban foglaltakat és Pótra Jánosnét hathónapi fogházbüntetéssel sújtotta. Az Ítélet ellen a vádlott és ügyész feleb- beztek. Kalózai közigazgatás alatt álló területekre egyelőre nem szabad postacsomagokat Küldeni BUDAPEST, április 2.1. (MII.) A m. !u. k eredi ede Viii éh kii/.lckidcnii^yi inioih/.lcr i in. kir. honvédség l.alouai közigíi/gatáhu alatt álló területek én a/ ország többi ré./i- közötti postai eiMiiiiagforgaloiii Mzállitásáeak uiődotfí tá«a tárgyában a kővetkező rendeletét alta ki: A in kir. honvédség katoi ai közigazgatá-u alatt álló területek postacsoinagíorgalniának korlátozása és díjszabása tárgyában kiadott reiideletemet akként inódo-ilom, liogv a postai csomagokat csak a katonai közigazgatás alatt álló területek postahivatalainak cgymáv közti forgalmában lehet a hivatkozott rendeleiemben megállapított feltételek mellett feladni. A katonai közigazgatás akiit ál ó területek postahivatalai és az ország többi postahivatalainak egyrnásközti mindkét irányú forgalmában a pobtai csomagok további intézkedésig még nem küldhetők. Kolozsvár teiellátásáitak biztosításával foglalkozik az Erdélyi Párt KOLOZSVÁR, április 23. (Saját tud ) Nagyfontosságu értekezletet tart pénteken délután hat órakor az Erdélyi Púit kolozsvári tagozata. A Farkas-utca 7. tv. alatti helyiségében ezúttal a gazdasági bizottság ül össze, hogy beható tárgyalás alá vegye Kolozsvár város tejellátásának kérdését. Fontos közérdekű kérdés ez, mert a jeien pillanatban ugv áll a helyzet, hogy Kolozsvár tejellátása neiu mindenben a legkifogástalanabb. A határmegvonás folytán számos olyan község lemaradt, amelyek a %áros tejellátísa szempontjából nagyjelentőségüek voltak és ezenfelül a lejellenőrzcsnél is bizonyos hiányosságok mutatkoznak. A Kolozsvárra bekerült tej jórésze lefölözött, nincs meg a szükségszerű zsír- tartalma és éppen ezért nem is eléggé tápláló, ami főleg a csecsemők és anyák szempontjából hátrányos. A pénteki értekezlet tehát arra van hivatva, hogy ezt az egész kérdést részletesen megv\. tassa és annak a gyakorlati megoldásnak lehetőségeit keresse, amelyekkel egyfelől a város tejellátását teljes mértékben sikerül biztosítani, másfelől pedig olyan minőségű tejet tudnak biztosítani a város részére, amely minden tekintetben kifogástalan. Az értekezletre a gazdasági bizottság tagjain kivül a város vezetőségét is meghívták, mert a megoldásnál tevékenyen számítani akarnak a városvezetőség támogatására, továbbá a szövetkezeti rendszer fokozottabb megszervezésével és kiépítésével kívánják Kolozsvár kifogástalan tejjel való ellátását fokozni. Az értekezlet iránt széleskörű érdeklődés nyilvánul meg. Értekezletei tartottak n agráradon Biharmsase visszacsatolt részeinek szövetkezeti vezetői NAGYVÁRAD, április 23. (MTI.) Bihar vármegye visszacsatolt részeinek hitelszövetkezetei kedden értekezletet tartottak Nagyváradon Az értekezleten mintegy 300 szövetkezeti vezető jelent meg és résztvett Schand! Károly dr., az OKH vczériga&gatója, az OKH több vezető tisztviselőjével. Schandl Károfly hosszabb beszédben ismertette az OKH szervezetét és fe adatait, majd több felszólaló a román uralom alarri helyzetről adott felvilágosítást, ismertetve azokat a nehézségeket, amelyekkel a szövetkezeteknek a román uralom alatt meg kellett küzdeniük. Schandl Károly dr. válaszában kilátásba helyezte, hogy a visszatéri területek szövetkezetei a köí. pont részéről is ugyanolyan támogatást kapnak, mint amiuőt a kárpátaljai szövetkezetek k’pfak. Közölte azt is, hogy a román ura’om köve'- kieztébcn bajba jutott hitellSzövetkezetekeí ?z OKH segítségben fogja részesíteni. Mindenkinek nélkülözhetetlen! Dobos-Fanta: Országos Ipari Címtár 1941. évi kiadási A hatalmas eca 700 oldalas lexikonalaku mii ára 20 pengő. Kapható az Ellenzék könyvesboltjában, Kolozsvár, Mátyás király tér. Vidékre pénz előzetes beküldése mellett portómentesen, vagy utánvéttel költség felszámítása mellett szállítjuk.
