Ellenzék, 1941. április (62. évfolyam, 74-98. szám)
1941-04-23 / 92. szám
19 4 Î ä p r 111 s 23. ETTTtfTBT? Gróf Teleki Béla: Pótolnunk kell a huszonkét év előtti mulasztásokat is! fiz Erdélyi Párt nagysikerű ülést tartott Síékelyudvarhe yen SZÉKELYUDVARHELY, április 23. (Kiküldött munkatársunk telefonjelemé- se.) Az Erdélyi Párt kedden tartotta iueg alakuló gyűlését Székelyudvarhelyen, ahol a kolozsvári központ részéről megjelent gróf Teleki Béla, Albrecht Dezső és Mikó Imre országgyűlési képviselők, valamint Páll György dr. országos főtitkár. A vármegyeház dísztermében a Him- nusz eléneklése után szenterzsébeti Szakács Péter korelnök nyitotta meg ünnepélyesen a gyűlést és háláját fejezte ki ■» kormányzó iránt, majd kegyeletes szavakkal emlékezett meg a tragikus körülmények között elhunyt gróf Teleki Pálról, akinek múlhatatlan érdemeit a közgyűlés jegyzőkönyvileg örökítette meg. Az elnöki üdvözlések elhangzása után gróf Teleld Béla emelkedett szólásra és ismertette a párt célkitűzéseit. Rámutatott annak szükségességére, hogy a párt a jövőben fokozott erővel, immár mint politikai tényező is jelentkezik az össz- magyar életben. Legelső feladata a pártnak, hogy a sajátosan erdélyi kérdéseket a kormányzattal egyetértésben megoldja, de ezen I I túlmenően részt láván venni abban a nagy munkában, amely a szentistváni birodalom újjáépítése céljából megindult. Éppen ezért szükség van arra, hogy ne csak a román uralom alatti pusztulásokat tegyük jóvá, hanem elvégezzük azokat a feladatokat is, amelyeket huszonkét évvel ezelőtt elmulasztottunk. 1 Ezeknek a feladatoknak az elvégzésénél ne várjunk semmi támogatásnál és jóakaratnál többet a kormánytól, mert nem egészséges az a társadalom, amely nem tud magán önerejéből segiteni. Összefogásra és önsegélyre van elsősorban szükség és ebben élen kell járni a székely ségnek. Ennek a munkának az elvégzése elsőrendű feladat és a , párt ezért távol tartja magát a pártharcoktól. I Ugyanakkor azonban megköveteli azt is, hogy más pártok se akarjanak egyenetlenségeket szítani a Székelyföldön, amelynek előbb meg kell erősödnie. A legszegényebb vármegye problémái — Udverhely volt a l( gszegényebb vármegye — folytatta beszédét gróf Teleki Béla — és erre a vármegyére nehezedett, éppen magyarsága miatt talán a legsúlyosabban a román elnyomás. Ez a vármegye a bécsi döntés során is vesztett területéből és uj és nehéz kérdések tárultak elé. A bécsi döntést az Úristenen kívül köszönhetjük a Kormányzó Urnák, a kormánynak és nagy barátainknak, de -elsősorban köszönhetjük a népnek, amely bátran és hűségesen tartott ki magyarsága mellett. — Nehezek a gazdasági kérdések is, de nem megoldhatatlanok. Sok jóakarat, tudás és kitartás kell megoldásukhoz, de mindez adva van. Nehéz kérdés a föld- ínség. Ezt azonban meg lehet oldani az áttelepítés utján. Szükséges, hogy azokra a területekre, ahol kevés a magyar, éppen a Székelyföldről telepítsünk, abból a népből, amely legtisztább magyarságában és legedzettebb az élet minden csapásával szemben. n ! Szükség van arra, hogy a magyar életminden vonatkozásában kiteljesedjek. Legyen magyar nemcsak a kisbirtokos, a zsellér és a tisztviselő, hanem legyen az a kereskedő és az iparos is. Ma a Székelyföld falvaiban és városaiban az üzletek cégérein nagyon sok idegen név olvasható. Ezeket pedig magyar nevek kell, hogy felváltsák. Úgy kell le* * gyen, hogy a Székelyföld magyar népe magyar emberhez hordja a pénzét. — A megye legsúlyosabb problémája a vasút kérdése. Meg kell találjuk a módját annak — mondta a szónok, — hogy a mostani béna vasúti vonal Héjjasfal- vánál kapcsolódhassék bele magyar területen a fővonal vérgeringésébe. (Szünetnélküli nagy tetszésnyilvánítás.) Örömmel emlékezett meg ezután Teleki Béla gróf arról, hogy a székely falvakban sok a gyermek. Ők zálogai a magyar jövendőnek és a párt mindent el fog követni annak érdekében, hogy a jövő esztendőben lehetőleg két ezer kis székely gyermek végezzen olyan iskolát, mely megfelelően képessé teszi arra. hogy annak idején átvegye a nemzet vezetését és az azzal járó felelősséget. „Nincs szükségünk idegen példákra“ Gróf Teleki Béla megújuló tapssal fogadott beszéde után dr. Mikó Imre országgyűlési képviselő emelkedett szólásra. Emlékeztetett arra, hogy a legutolsó udvarhelyi választásokkor, 1937-ben indult meg Nagyrománia felbomlása, mikor a székelység ellenállásán megtörve, a román önkény első Ízben nem tudta akaratát érvényesíteni. Megható szavakkal emlékezett meg a székely kisemberekről, akiknek szenvedéseiből született meg a nagy boldogság, a hazatérés az ősi honba. Behatóan foglalkozott ezután az általános politikai problémákkal és rámutatott arra, hogy különböző pártok tettek kísérletet a székelység meghódítására. Nyugodtan nézhetünk szembe ezekkel a kísérletekkel, mert a székelység ezer eves történelmével olyan mély hagyományokkal rendelkezik, melyek minden körülmények között az önálló politikai gondolkozás lehetőségeit biztosítják. A román impérimn ' pedig jobban, mint valaha, megtanított az egységre és az összetartásra. Erdély magyarsága maradéktalanul a magyar megújhodás gondolatát szolgálja, de szemben mások felfogásával, előbb önmaga akar megerősödni és megujhodni. Más pártok idegenből sikeres példákat akartak átplántálni, amelyekről éppen ezeknek a nagy mozgalmaknak a vezetői állapították meg, hogy eszméjük és rendszerük nem exportcikk. Erdély magyarsága ezért tovább halad a maga utján és nem engedi az olyan befolyások érvényesülését, amelyek káros irányba téríthetnék az ország ügyeit. Helyi feladatok Hinléder-Fels Ákos dr. országgyűlési képviselő volt a következő szónok, aki a helyi problémákkal foglalkozott. Megható szavakkal ecsetelte azt a boldogságot, amellyel a székelység az anyaországhoz való visszacsatolását fogadta és melynek érdekében bármilyen megpróbáltatást vállalt. Beszéde során rámutatott arra, hogy első helyen a munka feladatai állanak, amelyeket közös egyetértésben és közös erővel kell megoldani. Erdőgazdaság, állattenyésztés és háziipar kérdéseivel foglalkozott behatóan, majd külön kiemelte, hogy szükség van a székelyföldi hitelélet fellendítésére. m A bankok eddigi magatartását éles szavakkal bírálta és kijelentette, hogy a székelységnek ezután a bankoktól nem csak végrehajtást, hanem tényleges segítséget is kell kapniok. I tisztikar megválasztása A Szabadi Tivadar elnökletével kiküldött jelölő bizottság közben megejtette, a jelöléseket és a közgyűlés a korelnök indítványára egyhangúan választotta mega megyei tagozat elnökévé Biró István kisgazda felsőházi tagot. Alelnökké pedig Pál Dénes lelkészt, dr. Nagy Lajos körjegyzőt, Kovács László ipartestületi elnököt és Kiss Kálmán kisgazda országgyűlési képviselőt. A főtitkári teendőket Szakács Zoltán, az Erdélyi Magyar Gaz- dagági Egylet vezetője vállalta. Jegyző Mészáros Dulicsek Sándor kereskedő. Ellenőrök Nagy Dénes csizmadiamester és Vida Gyula kereskedő. Az intézőbizottság tagjai: Nagy Lajos, i'iő Lajos, Ugrón Pál, Sebessi János, Haáz Rezső, dr. Dobos Ferenc és Szakács Péter. Törhetetlen magyar hűséggel A választás lezajlása után a korelnök üdvözölte meleg szavakkal atz újonnan megválasztó: elnököt, majd keresetlen szavakkal mondott köszönetét és engedelmességre, valamint hűségre szólította fel a párt tagjait, mert csak ennek alapján végezhetik el a reájuk váró nagy feladatokat. A hozzászólások során Dáni János kisgazda biztosította a székelység bizalmáról az uj. vezetőséget és hangoztatta, hogy a székely nép minden. . egyes tagja, öreg-ifjú egyaránt bármelyik percben kész életét és vérét áldozni a szentistváni birodalom helyreállításáért. Ennek fejében csupán jó, becsületes, lelkiismeretes munkát vár vezetőitől, amit meggyőződése szerint meg is fog kapni. Nagy Ferenc kisgazda költő beszédben szólalt fel a székely ifjúság nevében és törhetetlen magyarságuk mellett tett 1a- nuságot, melynek minden erejét az ország ujjáépitésének szolgálatába akarják állítani. . ‘ > . • ■ V • .1 . ... , ■ Zoltán Sándor kisgazda a közgyűlés megújuló helyeslése között tette szóvá a székely körvasút kérdését és hangoztatta, hogy a Székelyföld bekapcsolása az ország vérkeringésébe mulaszthatatlan feladat. A párt politikai programjáról szólva kijelentette, hogy a pártnak elsősorban az országos, érdekeket kell szolgálnia. Biró István elnök javaslatára a körvasút kérdését hivatalos pártprogrammá tették. I Somodi Ferenc kisgazda a maradi gazdálkodást kifogásolta és rámutatott arra, hogy ennek az áldatlan állapotnak a megtartása a románság elsőrendű érdeke volt, mert Bukarestben tisztában voltak azzal, hogy egy szegény népet könnyebb megfélemlíteni és vezetni. Ezen az állapoton sürgősen változtatni kell és kéri a párt vezetőségét, legyen ebben a kérdésben is a székelység segítségére. Deák Albert kisgazda szólalt fel ezután és magasröptű beszédében kifejti, hogy a szekelységnek olyan hidat kell építenie önmagából, mely hídon a nemzet hitén és akaratán a hunvédeink vonultak be a Székelyföldre. Az uj hidat elszakított testvéreink felé kell építeni és minden székely legyen ennek a hídnak, ha még olyan parányi kis része is. Az elnök indítványára a közgyűlés táviratilag ^üdvözölte Bárdossy László miniszterelnököt és jegyzőkönyvileg örökítette meg gróf Bethlen György érdemeit, valamint elismerését fejezte ki a Magyar Párt helyi tagozatának vezetői iránt, azért a magatartásért, amelyet az elnyomatás idején tanúsítottak. A közgyűlés déli két órakor a Szózat hangjai mellett ért véget. A közgyűlés tagjai közebéden vettek részt, ahol pohárköszöntők hangzottak el. I Segítsél örököltem... EGYETEM-mozgó Ma, szerdán INDIG OTTÓ színdarabjának filmváltozata. Főszerepekben: ígay Irén, Vaszary Piri, Gázon Gyula, Rajnay Gábor. Vig ötl tekkel teli vígjáték, mely két órán keresztül derűben tartja a nézőt. — Hz olasz főhadiszállás Jelenti: négyszáz olasz repülőgép támadja a visszavonuló görög csapatokat Valahol Olaszországban, április 23. (Ştefani.) Az olasz főhadiszállás 320. közleménye: A görög arcvonalon csapataink fáradhatatlanul folytatva győzelmes előnyomulásukat, mindenütt átléplek az albán hat ár t és behatoltak az ellenség területére. Légierőink több, mint 400 különböző géppel szüntelenül folytatták a visszavonuló görög hadsereg támadását, súlyos veszte, séget okozva az ellenségnek, Kikötőket its bombáztunk, nagy. károkat okozva kikötőberendezésekben és elMenséges hajókban. Egy gőzhajó kigyulladit. * ' Április 20-án és 21 .én mipmert/ repülőataku- latok a Földközi-tenger középső és keleti részén megtámadtak két ellenséges hajókara- vápt és eisülyesztettek egy 8.000 tonnás tartályhajót., valamint egy kisebb gőzöst és több hajót megrongáltak. Bombázóink Sudánál eilten séges hajókat és támaszpontokat, berendezéseket talállak el. Egy kisebb hajó elsü- lyedt. Észak-Afrikiában, Tobruk vidékén tüzérségi és jártőrtevjékimyjség folyt. Az ellenség é» páncélosok elszigetelt kitörési kísérletei során néhány foglyot ejtettünk. Sorúmtól kelétre egy ellenséges oszlopot, amely megkísérelte vonalaink megközelítését, súlyos veszteségeket okozva, visszavertük. Tegnap a kora reggeli diákban az; ellenség légi és haditengerészeti erői bombázták Tripoliszt. Egy fcilenséges bombázóit, lelőttünk. Kelet.Afrikában erélyes ellentámadást intéztünk az ellenséges oszlopok ellen, amelyek a Dessié körüli állásainkra támadtak. Az ellenséget visszavertük. (MTI.) Mindenki könyve! Juhász Vilmos: Világtörténet Az emberiség története, mai szemmé! az őskortósk-niapjainkig. 340 oldal, 24 térkép Ára fűzve 5.80, kötve 6:90 pengő. Kapható az Ellenzék könyvesboltjában, Kolozsvár. Má tyás király-tér. Vidékre utánvéttel is azonnal küldjük.
