Ellenzék, 1941. március (62. évfolyam, 50-73. szám)
1941-03-28 / 71. szám
EL LEN 7£K J 9 1 I m á reins 2 8. Nagyszabású unitárius vallásos huUurünnepéty Nagyváradon A kolozsvári unitárius teológia tanárainak és növendékeinek vendégszereplése A IG) 1 t K I/). nitircius l'H. (Az b.Ki'ii -ék tudósítójától.) Frö> fészke \ o11 rg\- koron Nagyvárad .1 l)u\id Ferenc unită- rumosának. Hiszen itt folyt le a hires ' áradi ».disputa1” 1569-ben, állítólag a Szt. László-templombau, 1 lehusz Juhász f’éter, a hires dehreceni református pap < s Dói id Kerne. az unitáriusok első püspöke között. \ nagy \itáhól az utóhhi Leriilt ki győztesen s ennek hatása alatt töhhezer más \állású lett unitárius liivö. Ezek között voltak H agymassv Kristóf > árkormányzo. Kited< v Ferenc nagyprépost, Csáky .Mihály nagybirtokos és sok más nemes és városi polgár. Ekkor virágzó egyházközségük és kitűnő iskolaik is voltak. Első lelkészük Házi Hits István volt. A protestantizmus elleni harcok és főleg Hásta generális pusztító dühe elsorvasztotta a váradi unitárius egyházközséget és csak 430 év után alakult ujja. A közeli Bihar községben ugyanis 193 ’ • ben a református hívek egy tekintélyes hányada kivált az eklézsiából és előbb a luteránus. majd az unitárius felekezetnél jelentkezett felvétel végett. Befogadásra azonban nem találtak, mert ezek az egyházak respektálják a felekezeti békét. Később azonban, mikor az uj román vallásügyi tőrvény ugv intézkedett, liogv a más vallásra való áttérés egyszerű anyakönyvi hivatali jelentkezés alapján megejthető, a bihariak az anyakönyvi hivatalban bejelentették. hogy unitáriusok kivannak lenni. így a bihari jegyző megkereste a kolozsvári unitárius püspökséget, kérve, hogy a biliari hívek vallási ellátására lel- í készt küldjön. A lelkész meg is érkezett Biharra s életképessé telte az uj unitárius -egyházközséget. Ez időben a \ árudon lakó mintegy kétszáz unitárius hivő is községbe tömörült és a közeli Bihar köz- ségheíi lelkészt hívta meg, hogy istentiszteletet tartson \eliik. Az első istentisztelet Albert Mihály asztalosmester, lelkes unitárius házában folyt le 1935 december havában. Még egyideig itt folytatták vallásgyakorlatukat a biliari lelkész vezetése alatt, majd a következő évben már saját lelkészük volt Kom iát szegi személyében, kinek eltartásáról a hívek a saját magukéból gondoskodtak, sőt megfelelő helyiséget is béreltek az istentiszteletek céljaira. Komjátszegi Géza megkapta a kolozsi parókiát s ekkor Köntés Béla lelkész vette át a váradi hívek lelki ápolását. A község még mindig teljesen a hívek áldozatkészségéből tartotta fenn magát, papját nem tudta érdeme szerint dotálni s Köntés Béla, ez a kitűnő késziiltségü, iiatal lelkész szinte regénybe illő lemondással teljes, nehéz áldozatos munkát végez már évek óta a váradi unitárius eklézsia lelki egybefogása terén. Csak most javult meg a helyzete az anyaországhoz való visszatérésünk ideje óla, mert most az állami kongrua mégis fokozta a jövedelmét. Az -egyházközség most közel 400 lelket számlál és vezető emberei, élükön Barla Dezső gyógyszer tár tulajdonossal, valamennyien odaadó áldozatkészséggel viseltetnek hitéleí.'iik iránt, köztük Árkossy Zoltán, az OTT igazgatója IJerzsi Zoltán tanár, Oláh Márton nyug. postatiszt, dr. Kovács Zoltán orvos, Simonffy Tamás vasúti tisztviselő. A agy Kálmán földbirtokos, Albert Mihály asztalos. Bajka István szabómester. Három igen lelkes és bőkezű nőtagja is van az elöljáróságnak és pedig: 7 aglicht Jolán háztula jdonosnö. Székely Ilona gyógyszerésznő és Szilas Jánosné. Az egyházközség most azon fáradozik, hogy a mai bérelt, világias írnahelyiségiik helyett megfelelőbb hajlékot kapjanak istentiszteleteik tartására. Körtlés Béla lelkésznek eziránt a többi protestáns vallása vezető embereknél történt eljárása eredményre nem vezetett, igy most a várostól remélik, hogy a legszabadelvübb protestantizmus és felekezeti türelmesség képviselői, az unitáriusok, részére ima- liázat fog kijelölni. Köntés Béla lelkész agilitása arra is kiterjed, hogy propagálja az unitárizmust és ezt a célt szolgálta a csütörtök esti \allá-u>s kulim ünnepély, amely v.duhau értékes műsorral tartatott nug a Magyar Ha/ nagyterűiében. Különösen becsessé és nívóssá avatta az estély műsorát az, hogy annak javarészét a kolozsvári unitárius teológia kiváló tanárai növendékei töltötték ki. Az estélyre zsúfolásig megteli a Magyar Ház díszterme a város társadalmának szi- ne-javával. Ott voltak a uiás bitfetékeze- tek reprezentánsai is és díszes bölgyk-i- zönség. Gyülekezeti ének vezeti-: be a programot. melynek szövege: Egy Istenünk, eg* magyar hazánk. Alid meg e honi Isten, jó Atyánk verssorokkal kezdődött, majd Sima Attila III. éves teológus imája következett s utána Símén Dániel tool, akadémiai tanár prédikált Pál apostol egyik levelének passzusát: Egy az Isten, cgv a fiit. eg> a keresztség — vevén alapul. Szines. költői, mélyen vallásos és mm igaz voll ez a beszéd im lyol állítatod el 1 agadtatással hallgatón a közönség. Kivételesen nagy hatású előadási tartott di kikkor János, a teologia ib-kánjA is . \/. unitárius vallás lelke” cinirti, emelkedett : xrllcmmrl, hatalmas tud issal, ragyogó elokv eneiával, hazafias lélekkel és meg- g>őzö erővel tárgyalva a vallások nagy kérdéséi. Három hölgy szereplője volt a műsornak; Köntés Béláné Wugnei Erzsébet imáját énükéin* és tömör, nemesen Zengő szopránjával meglepte a hallgatóságot. Sarkady Marika és Vdry Magda kifejezés- teljes szavalataikkal Hintették ki magukat. /remény//»-verseket szavaltak deliért Imre III. és Izsák• Vilmos IV. éves teológusok nagy hatással A műsor Köntés Béla lelkész költői szépségű záróbeszédével nyert méltó befejezést. Ennek a keretében felolvasta dr. Kiss Elek püspökhelyettes sürgönyét, melvberi technikai akadályokra hivatkozva menti ki az ünnepről való elmaradását. üdvözletét küldte azonban a megjelenteknek. a teológia szereplő tanárainak és növendékeinek. A réndkiviil sikerűit kldturiinnepélyt társasvacsora fejezte he, melyen melegen ünnepelték a kolozsvári vendégeket. H bűbájos Eladó birtok Uj Zeiss lkon hangos filmvet.tógép. Tökéletes el adás a ROYRLBBNÜ Kezdete 3, 5, 7 és 9 óracor. „A magyar munkás ígéretekre ne hallgasson, hanem tömörüljön nemzeti és keresztényi alapon" ~ mondja Szabó János felsőházi tag KOLOZSVÁR, március 33. (Saját rúd.) Markáns. céMudatos férfi beszél a inagv ar munkásról. Ez u férfi az egy uapig Kolozsváron Tartózkodó Szabó János nagyváradi kőművesmester, aki a visszatérés után a fe* sőházba kapott meghívást, hogy ott a magvar munkás érdekeit képviselje. Szabó János le sőházi tag az Erdélyi Párt magwáradi Tagozata munkasszako-zf ál vénák megszervezését vál aUa el és elnöke egyben a nagyváradi Nemzeti Munkaközpontnnk is. — Milyen eredménnyel folynak a szervezkedések? — kérdezzük Szabó János felsőházi tágító.. — Aki ismeri Nagyvárad faji összetételét, — kezdi nyilatkozat ár Szabó János kőmüve«, felsőházi tag — tisztában kel. legyen az ottani szervezkedések nehézségeivel. A több. mint harminchárom százalékban talá haró zsidó elem s ennek igen erős értelmiségi rétege mindenképpen igyekszik gátat emelni szervezkedésünk elé. Ezek dacára a lehető legszebb eredményeket értük el, a mai napig körülbelü háromezerhatszáz—négyezer ta-gor számlálunk. Akik vonakodtak közi* béflik álfa ni. azok is rájöl lek munkánk ered- niénye&.-égére. Mert minden, a munkásokat érdeklő ügy hozzánk kerti! és mi továbbítjuk azt az íl etékes hatóságokhoz, megoldás és elintézés végett. — Jobboldali politikai világnézetem van, de a munkásügyek kérdésében, mint azt alapszabályzatunk is kimondja, nem szerepel és nem szerepe hét politikai szempont. A mai viszonyok között nem engedhetjük meg, hogy politikai nézetek elemeire bontsák a magyar munkásság tömegét. Cé'unk csak egy lehet: a magyar munkásokat erős egységbe tömöríteni. Huszonkét év több, mint hat hónap — A kenyér és politika elválasztódik az egyetemes magyarság életében, de ez nem zárja ki, hogy a széles munkásrétegek ne ta’álják meg a maguk szószólóját. Nem engedhető azonban, hogy a munkásszervezetek otthonaiba bevonuljanak a különböző politikai pártok. A politikai Ígéretekre vonatkozóan csak annyit mondhatok: magyar munkás ilyen Ígéretekre ne hallgasson hanem tekintse feladatának a felettünk zugó európai vihar közepette, hogy tömörüljön nemzeti és keresztényi alapon s boldogulását saját erejéből legye függővé. De ne csak palija., hanem legyen is átitatva a magyar munkás önérzett ét őH. A magyar munkás gondolkodása nemzeti és lelki felszabadulrságot jelentsen és nyomorából, melynek mélységére látni még alig lehet', fokozatosan szabadul fel, ha he átja. hogy a mostani kormányzat csak fokozatosan tudja eltávolítani a huszonkét év alatt az erdélyi magyar munkásra 7.udi'lőtt nehézségeket. Fegyelmezetten és türelemmel kell szembenéznie a valósággal és megértenie azt, hogy a huszonkét év hoSz- szabb vob, mint a felszabadulás óta eltelt hat hónap és tisztelnie ke ! azt a törekvést, mélyeit a körülöttünk lángoló Európában a magyar kormány magáévá tett. hogy Te- küzdje az erdélyi magvar munkás eJé tornyosuló akadályokat. Célja nem más, mint hogy mindennapi kenyerünkben megerősít-* sen s ezáltal megbízható tagjaiví tegye a magyar munkásságot a nagy magyar egységnek. Ke bántsd a magyart! — A mu than minden uj román törvény rajtunk sujtort. A felszabadulással mindezek a bánt almaik megszűntnek mondhatók és most a magyar munkásokon 3 sor, hogy szaktudásukkal és magyarságukkal, elfoglalják ae első helyet. De ugyanakkor 'azt is nyíltan és becsiitottel moudjuk ki, hogy aki megérti ebbeni törekvésünk tartozzék bár idegen fajhoz, megbecsülésnek fog örvendeni és kellőképpen hasznosíthatja munkaerejét a kialakulóban lévő munkaterületeken. Nem fenyegetésnek szánom: kimondom azonban azt is, hogy megbecsülésünk hiányozni fog azokkal szemben, akik nem illeszkednek be ebbe a gondolatmenetbe, mert ezek egy újabb Trianont készítenek elő, ez pedig nem is jöhet többé. Minden bántialom- ra, minden ezirányu próbálkozásra feledetünk: ne bántsd a magyart’ Elérkezett az idő, amikor a magyar munkás megindul saját lábain és azon az eszmei uívonalion, ameíly még kövezet len ugyan, de boldogabb jövőbe visz. — Milyen viszonyt tart fenn az erdélyi magyar munkásság az Erdélyi Párrtö‘l? — kérdezzük Szabó Jánost. — Az Erdélyi Párt képviseli és ő van hivatva elsősorban arra is, hogy az erdélyi magyar munkásságot érdeklő kérdésekben megoldást találjon. Ezek szerint igen szükséges volna, hogy az Erdélyi Párt tömörítse a magyar munkásokat, mert jöhet idő, amikor rá fognak mutatni arra, milyen nagy szükség vob megértést és szereteter tanúsítani egymás iránt. — A magyar munkás most is keli1 teljesítse kötelességét szerszámmal a kezében, de ha az ország érdeke megkívánja, éjét nappallá tesz és egyenruhában, fegyverrel a kezében á l az ország megvédésére szent határainkon — fejezte be nyilatkozatát Szabó János felsőházi tag, aki a délutáni órákban tovább is utazott városunkból. Kereszlcs-Fischsr belügymi iszter nyitotta meg a szociális gondozói tanfolyamat Hii PAHES'I méri ms 28. (Mil.) Az. Dr hzágo.i Szociális (■ "Ing velő-' v iga/gutóca^i la; jai a hi-liigyminio/tci iiimhun 1 s/.oi iália goi dozok rcs/ére 1 :v hétig tartó érteke/le■!« : tartanak. Az értekezletet e.diiürtiikün délelőtt nyitották meg ünnepélycM-n vitéz ive resztesT'jscher bereue belügyminiszter » Intik- létével. A belügyminiszter megnyitóbeszédében hangoztatta- hogy az uj utakon iriduil szociális rrimtkarefidh/.er nem a/ egy. oldalt: jótétemény é., ajándékozás módszereire vau berendezve. A társadalom számára egy úti gohb együttműködés. < gy nagyobb összefogás szükséges. Ilyen az Országos Családvédelem ame'y egészen uj utakon jár. A tulajdonképpeni főcél az. hogy az anyagi javak juttatása mellett erkölcsileg is neveljük a társadalom számára ezeket az embereket. Ez eélkitüzes az ideális. Ez. az ut a helyes. <•/. kell követni az egyetemleges nemzeti kiép‘- tés érdekében. A belügyminiszter tetszéssel fogadott í.-~ s/.éde után S/.omonvi Ferenc egyetemi m: gántanár, volt országgyűlési képviselő, szociális felügyelő és Tegzes László volt kép. viselő szociális felügyelő tartottak előadásokat. Bartha lanácoi választoltak meg a HONSZ társeinck vs KOLOZSVÁR, március 21». A HONSz országos küldött közgyűlése e hó 26-án ült össze Budapesten. A közgyűlésen ár* vátfalvi Nagy István lelépő elnök elnökölt, kinek üdvözlő szavai után felolvasták a választmány jelentését, költségvetést és zárszámadást, majd pedig jelölő bizottságot küldöttek ki a tisztikar kijelölésére. A jelölőbizottság kiküldése után személyes élű vita indult meg, aminek következtében az elnöki választás megejtcsét elhalasztották, majd dr. Bartha Ignácot társelnökké választották meg. Bloch Kazuár kolozsvári kiküldött kérte a felszó lalókat, hogy tekintsenek el a szernél ves- kedéstől, miután azonban felszólalásának nem volt eredménye, az erdélyiek testületileg kivonultak a teremből. A közgyűlés ezután a HONSz vezetésével ideiglenesen dr. Cseh-Szombathv Lászlót bizta meg. A választással kapcsolatban Bartha Ignác társelnök jelentette, hogy kötelességének fogja tartani az erdélyi hadirokkantak jogosultságának elismerését ás az 1933. évi VII törvénycikk revízióját, addig is azonban ennek a törvénynek és a hozzáfüzödő rendeleteknek végrehatjósát fogja szorgalmazni. Erdélyben — mondotta —, ahol most egy uj élet van kialakulóban, a hadirokkantak és hadigondozottak elsőbbségi jogokkal bírnak és őket kedvezmények illetik meg. ÁRAMSZÜNET A VÁGÓHID-TÉR KÖR- NYÉKÉN. A kolozsvári Villamos Müvek értesíti áramfogyaszto közönségét, hogy halaszthatatlan hálózati munkálatok elvégzése- miatt folyó hó 30-án délelőtt 6—10 óráig a Vágóhid-tér környéki, a Kriza-utcai és Dézs- rua-uteai hálózati körzetben áramszünetet fog tartani. AZ ERDÉLYI VASÚTI ÉS KÖZnyugdíjasok egyesületének köz GYŰLÉSE. Az Erdélyi V asuti és Kö-z- nyugdíjasok Egyesülete f. hó 30-án. vasárnap délelőtt kilenc órai kezdettel tartják évi közgyűlését az egyesület Kossuth Lajos-utca 34. sz. alatti helyiségében. MAROSVÁSÁRHELYEN MEGSZŰNIK A VÁROSI NÉPKONYHA. Marosvásárhelyről jelenti a MTI: A városi népkonyha március 31-évei beszünteti működését. November hó 8-áu állították fel és azóta 111 ezer ebédet osztott ki. A népkonyha az első hetekben napi 50 ebédet szolgáltatott ki, a télen azonban volt olyan nap is, amikor 150 ebédet osztott szét. A város szociális ügyosztálya 45 ezer pengőt költött a népkonyhára. lói jegyezze meg: április 5. és 8. Az Állami Osztálysorsjáték első húzása ! Vegyen szerencsés sorsjeg/et az Ellenzék könyesbolfjában Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. Vidéki rendeléseket azonnal intézünk. Sorsjegy- árak: nyolcad rész 3.50, ne ive árész 7.—, iéirész 14.— és egy egész sorsjegy 28.— pengő!!!
