Ellenzék, 1941. március (62. évfolyam, 50-73. szám)
1941-03-28 / 71. szám
194 í ’täittc * tf's' * ' 3 «uuj it ?’ q ELLENZIK „Ha én magyar! mondok, akkor ez alatt Magyarország minden lakóját értem, mert nálunk a nemzet nem jelent soha nemzetiséget“ — mondotta Teleki minisz’erelrm Szatmátvárniegye törvényhatóságának alakúié közgyűlésén Ezután Kölcsey Ferenc főispán mondotta el székfoglaló bezédét,. amelyet a törvényhatósági bizottság tagjai nagy tetszéssel és taps- s.al fogadtak, majd Teleki Pál gróf miniszterelnök álíjt fel szólásra és többek között egeket mondotta: — Ne méltóztassanak szerénytelenségnek venni -— kezdte beszédét -—, bogy most itt felszólalok, de a főispán ur és az alispán ur több ízben aposztrofálta személyemet. Első* sorban a leghálásabb szívvel köszönetét mondok szavaikért és azért a meleg szeretetért, amellyel fogadtak. — Talán nem is szólaltam volna fel abban az egy minőségemben, ami idehozott: idetar- tozásom minőségében. Ez az első, ami miatt idejöttem. Hisz azokat a szálakat, amelyek az embert sziikebb hazájához fiizikj elszakítani nem lehet. Dg jöttem két másik minőségemben. Egyik a miniszterelnöki minőségem, a másik, hogy úgy mondjam, az igazmondó magyar emberé, akinek sok mindenről, sokak számára meg kell mondania az igazat, amit én egyrészt már deresedé korom, másrészt a EGYETEM-mozgó Szombati kezdettel! Pusztai szél HUNYADY SÁNDOR közismert színmüvének filmváltozata. — Főszerepekben Lá/ár Mária, Kiss Ferenc, Jávor Pál és Szeleczky Zita. Ma utoljára; OKOS MÄML Békeífy István ragyogó vigjátéka.— Telefon 2746. mmr— -------——— A hazafiság kérdése SZATMÁRNÉMETI, március 28. (MTI.) A hazatért részekkel kiegészült teljes Szatmár- váfmegye • csütörtökön délelőtt ünnepélyes keretek között tartotta meg alakuló törvényhatósági közgyűlését, melyen -résztvett és felszólalt Teleki Pál gróf miuisztciei'nök. Teleki Pál gróf miniszterelnököt a pályaudvaron ünnepélyesen fogadták. Az alakuló közgyűlés a Paunonia-szálló nagytermében folyt le. A termet zsúfolásig megtöltői te a közönség. Slreichner Andor alispán negnyitóbeszédé- bén bálát adott a Gondviselésnek azért, hogy 1 Szatmár-várniegye egész területe felszabadult, A köszönet hangján emlékezett meg a baráti nagy Német Birodalom és Olaszország támoA miniszterelnök beszéde gátasáról, a kormányzó bölcs államvezetéséről és Teleki Pál gróf miniszterelnök és kormánya munkásságáról, amellyel lehetővé tették a keleti és erdélyi országrészek vissza térését. A közgyűlés . lúgjai hosszasan ünnepelték Horthy Miklós, kormányzói és Teleki Pál gr. miniszterelnököt . ,. Ezután Kozányi Zsigmoml vármegyei főjegyző felolvasta a törvényhatósági bizottsági tagok kinevezéséről leérkezett belügyminiszteri rendeletét. A kinevezett 210 uj tag között első helyen szerepei lelöki Pál gróf miniszterelnök, akinek a vármegye területén ősi családi birtoka van és fiatalabb éveiben, mint jogszigorló a megye szolgálatában állt. politika mesterségétől való irtózásom miatt könnyebben tudok megmondani. — Azért jöttem miniszterelnöki minőáe- gemben is ide, hogy résztvegyek az összeforrott megyének közgyűlésén, résztvegyek és ezzel magám is szolgáljam és magam is dokumentáljam az összel'orrásnak és azoknak a feladatoknak a szükségességét, amelyeket a kényszerű határon innen és túl megtanultunk. Ez az összeforrás a visszatért országrészek és a trianoni ország között nem mindenben meat könnyen. Bármilyen rövid volt az idő, ezek az idők súlyosak és gazdagok voltak eseményekben. A mi vármegyénk egyike ama két nagy vármegyének, amely kicsiben az egész ország sorsát, feladatát tükrözi vissza- A ini vármegyénk Bihar mellett egyike ama két vármegyének; amelynek elől kellett járnia az összeforrás munkájában és példát kell mutatnia az országnak. Az ösze- tartozás szálai ezen a megyén belül valóban erősek és hála Istennek még sokan élünk abból a nemzedékből, amely az együvétarto- zás érzését hordja magában és a megye egységes életét ismeri. Mrgválasz oí!a vezetőségét az Erdélyi Párt munkásszakosztáiya KOLOZSVÁR, március 28. (Saját tud ) ,Tc- JeuteUük- hogy az Erdélyi Pár| megalakította munkás szakosztályát és elnökké Pálffv Tibort, aelnökökké Bartulis Sándort, Botos Jánost, Duuky Jenőt, Gáli Aibertet és Nagy Sándort, titkárává pedig Lipcsei Ákost választotta meg. A választmányba pedig a következők kerültek: Krejcsi Pál nyomdász, Bence Béla nyomdász, Szagartz István nyomdász, András István villanyszerelő, Bell Ferenc vizvczetékszerelő, Kiss László géplakatos, Nagy János vasöntő, (tízezredik tagunk', Bocskor József vasmunkás, Ábrahám Lajos cipész, Laczi András cipész. Fehér István tímár, Mironovits István tímár, Kálmán Dénes szíjgyártó, Budáker János csizmadia. Székely István csizmadia.. Valkai István ács, Fodor Károly kőműves, Oltyán Péter kőműves, Szabó Kálmán festő, Fehérvári Ferenc kőfaragó, Bitai Ödön pincér, Jungher Béla pincér, Kröbel Lajos magántisztviselő, Sze- kernyés Márton magántisztviselő, Alexy Béla magántisztviselő, Likker Oszkár banktisztviselő, Nagy Miklós magántisztviselő. Páll István magántisztviselő, Segesvári Árpád kereskedősegéd. ifj. Remetei Varga Lajos kereske- dósegéd. Kraft József droguista segéd, Nagy Béla kereskedősegéd. Takács Nándor keres- kedősegéd. Nagy Sándor kereskedősegéd. Burkhardt Zoltán kereskedősegéd, László István könyvkötő. Török Bálint szövőmunkás. Sütő Gergely szövőrminkás, Baló Béla szabó, Komjátszeghi János kerámiai munkás, Vas Mihály kerámiai munkás, Farkas István fog- technikus, Szabó József fogtechnikus, Desi Sándor MÁV munkás. Tuson Sándor MÁV munkás, Deák László MÁV munkás, Gyurka Aladár dohánygyári munkás. Terkái Béla fodrász, Sándor Antal fodrász, Kibédi Albert székely alkalmazott, Szász Márton székely alkalmazott, Miklóssi István székely alkalmazott, Tatár András vegyipari munkás, Kelemen Ferenc asztalos, Papp Károly asztalos. Galambos Vilmos faipari munkás, Vencel Antal titkár, Keresztes Sándor titkár, A munkás szakosztály azonnal meg is kezdi működését. Már százezer tagja van a Jugoszláviái Msgyar Közművelődési Szövetségnek BELGRÁD, március 28. A Budapesti Tudósító jelenti: Zentán most tartotta alakuló gyűlését a Jugoszláviai Magyar Közművelődési Szövetség helyi fiókja. Kramer Gyula elnök kijelentette, hogy Zent a magyar lakossága is megértette az idők szavát s hogy a jugoszláviai magyar népcsoport célkitűzéseinek megvalósitásá- ra legfontosabb a magyar egység megteremtése. Dr. Deák Dezső volt tartomány- gyűlési képviselő hangoztatta, hogy a ju- gossláv-m agyar barátsági szerződésnek Köszönhető, hogy olyan intézményt létesíthetek, amely néhány hónappal ezelőtt még elérhetetlennek látszott. A jugoszláv- magyar barátság egy csapásra megteremtette azt, amiért két évtizede küzdenek: a Magyar Közművelődési Szövetséget. Rövid hat bét alatt százezer tagot szerveztek be a Szövetségbe és április végéig valósa iniileg a jugoszláviai magyarság túlnyomó többsége a szövetség tagja lesz. H Hemzeíi IRiisfeöfeözpont lüözgíiíműí ftézdeiaánxez^ít a doftáogíőzsdafc iioaepi zárása ägpfcen KOLOZSVÁR, március 28■ (Saját tud.) A Nemzeti Munkaközpont mozgalmat kezdeményezett abban az irányban, hogy a kolozsvári dohánytőzisdék va* $á>r- és ünnepnapi zárását megfelelő kippen rendezzék, A helyzet ugyanis jelenleg az, hogy vasár* és ünnepnapé- kon Kolozsváron a tőzsdék túlnyomó részben mind bezárnak és emiatt a do hányzó közönség képtelen cigarettához és dohányneműkhöz jutni. De hasonló az eset a lapoknál és folyóiratoknál is. A Nemzeti Munkaközpont illetékes helyen a kérésnek budapesti mintára való megoldását szorgalmazza olykép* pen, hogy a tőzsdéket úgynevezett va- sár és ünnepnapi ügyeletes szolgálatra osszák be, mint a gyógyszertárakat és sorrend szerint az összes kolozsvári tőzsdékre sor kerüljön az ilyen ügyele* te-s szolgálatnál. A kérdésnek ez a meg oldása úgy az érdiekeiteket, mint az államot, Riet ve a fogyasztóközönséget teljes mértékben kielégítené és éppen ezért minden okairól cs>ak cökonszenv vei fogadják a tervet. — Ä főispán ur is komoly szavakkal mutatott rá a feladatokra. A nemzetiségi kérdések ma a megyét, az országot és a világot is egyaránt érdeklik. Ha én magyart mondok, akkor ez alatt Magyarország minden lakóját értem, mert nálunk fi nemzet nem jelent soha nemzetisé get, nálunk a nemzetnek nem volt ncmze- tiségérzése, mi hazafisagnak neveztük azt az érzést? amit a haza — mindenkinek otthona és mindegyikünknek hazája bennünk közösen és együttesen keltett. Mi azt az embert, aki hazájának mivoltát tökéletesen átérezte, hazafinak neveztük, amikor magyarul beszéltünk és nem volt szükségünk újonnan alkotott „m mzettestvér'1 és hasonló kifejezésekre, amelyeket nem ismert ez a nemzet sohasem. Nemzet alatt mi mindig azoknak az összességét értettük, akik ezt az érzést — a hazafiság érzését — magasabh- rendüen, azaz országosan érezték át. A nemzethez tartozott és tartozik mindenki, aki hazafi, akit áthat az összes hazafiaknak, a nemzetnek egysége és ezt a közös munkát folytatni akarja, nemcsak vasárnap. amikor ünnepelünk, nemcsak a maga hivatásában, hanem egész életében is. Soha másképpen nem fogtuk fel és nem tudok úgy érezni a rzentístváni birodalomba visszatért nem magyar ajkuakkal szemben, hogy azt mondom: nemzetiség; éu ugyanolyan honfitársakat látok bennük, mint a többiekben és közülük a hazatért épp úgy a nemzethez tartozik, mert lelkében megvan ez az egység. Csak az nem tért vişsza, akinek ez a haza uj és azt kérem még. a magyarok között se legyen senki, aki ezt a mai helyzetet újnak látja, meii mi folytatjuk azt, amit ezer éven át tettünk, folytatjuk azt a politikát, amely ezer éven át jellemezte a nemzetet. Ez a politika a megbékiilés, az összeforrni és a szabadság politikája. . A szabadság sohasem jelentette azt. hogy az egyik elnyomja a másikat, a szabadság mindig mindenkinek egyforma szabadsága volt. Nálunk a nemzet sohasem jelentett fajt, a nemzeti érzés sohasem jelentett magyar ősit ást, nem jelentett magyarosítást nyelvben, de jelentett miután a magyar volt a politikai összefoglaló — magyar nemzeti érzést. Elég nehéz időket élünk —- ma az egész világ nehézségekkel küzd —■ de ha nekem gondjaim vannak, azokat .obauern a külső események, vagy a kijlsö behatások okozzák. A nemzőt belső ereje — ennek az erőnek gyarapodása, vagy senyvedőm- az egyetlen, ami engem igazán komolyan érdekel, ami komoly örömet, vagy szomorúságot okoz. Ha kívülről jön ve.yzely, azzal mindig »zömbe lehet nézni; belülről is szembe lehet nézni a veszélyekkel, hiszen az országok «ok mindenen mennek keresztül belsőleg is, a politikának sok mindenféle eseményein é* fojrgáM- dóságain, de kell, hogy mindig erős maradjon a nemzet be'ső lelki egyensúlya, önmagában való bizalma. Nézzünk szét és vegyünk példát, mert van egy pár nemzet, amelyről példát lehet venni. Sokszor igazán szégyenlem magamat, hogy panaszkodunk, pedig sok vonatkozásban jobban élünk, mint. akárhány ország ■ Nem vagyunk még ellenállók és bátrak ebben a vonatko/.âşban és- lelkileg nem becsüljük azt, hogy ezereszlendős állandó értékeink vannak, ezeresztendős felfogásunk van arról, hogy mi a ix-mzet. S nemcsak felfogásunk vgn erről, hanem ezer esztendőn kereszti!i szolgáltuk is ezt a felfogást és fenntartottuk a nemzetet. Mindent, amit bárhonnan átvettünk. a magunk magyar képére és hasonlatosságára formáltunk és átalakítottuk azokat az intézményeinket, amelyek korszakokon keresztül védték szabadságunkat és ezzel boldogságunkat. Amit a múltból tanulni lehet Mo az emberek nagyon is a jelennek élnek. Innen, Szalmármegyébő! hangzott el az a megállapítás, amely ezt a tu.ajdonságot, ezt a jelen után való szaladgálást találóan jellemzi. 1833-ban áll Kölcsey naplójában a következő: „Korszellem — ez egy valóságos parvenü.“ Azt hiszem, megyénk körül még lehet tanulni 1833-ból is év talán irányt mutatnak ezek a szavak ma is e megyének és ez országnak is. Legyünk tehát bátrak anyagiakban és lelkiekben, bátran merjünk magyarok lenni és akkor ez a nemzet nagyobb és erősebb lesz és nagyobb és erősebb lesz az ország is. Ne várjuk a sültgaiambot, sem belülről, sem kívülről csak a magunk lelke hozhatja meg az ország gyarapodását, mert az ország gyarapodása —- ezt mint a földrajz művelője is mo.ndhatom —- nem területekből áll egyedül, hanem főként és legfőbbként abból a lejekből, amely eltölti. Egy nemzet, amelynek az utóbbi két esztendőben olyan hihetetlen és bámulatos szerencséje volt, mint nekünk és amilyen a világtörténelemben alig ismétlődik megbecsülje meg és töltse ki lelki tartalommal azt, amit a történelem forgandósága köny- nyü módon — majdnem azt mondom túl- könnyen — hágott neki, mert csak így fogja megtartani. A miniszterelnök végül köszönetét mondott a főispánnak, hogy alkalmat adott arra. hogy ezeket a szívből és mély hazafias aggodalomból fakadó szavakat elmondhatta saját megyéjének közgyűlésén, de egyúttal az ország felé. A miniszterelnök nagy tetszéssel fogadott beszéde után a közgyűlés letárgyalta a napirenden szereplő pontokat. Ezután a miniszterelnök a Paunonia-szálló éttermében mintegy 200 terítékes közebéden vett részt. Töhb felszólaló meleg szavakkal üdvözölte a miniszterelnököt, aki az üdvözléseket rövid beszédben köszönte meg. Teleki Pál gróf miniszterelnök és kísérete délután 4 órakor a Lei-motorossal visszautazott Budapestre. Az árvízkárosultakért! Az Árvízkárosultak segélyakciója javára szerkesztőségünkhöz újabban az alóhbt összegek folytuk be: Szőcs Balázs P. Belvárosi kávéház pincéreitől 10.— A kolozsvári pincérek segélyző- egyesületétől Sárosi Zoltán titkár és Kocsis István el- ' nők utján ,, Előzőén kimutatott és az Érdé* lyi Párt központjához beszolgáltatott gqüjtésiink 1018.46 I összesen: 1043.46 P azaz egyezernegyvenhárom pengő és négy. hat fillér. A gyűjtést tovább folytatjuk és varjuk olvasóink további szives adományait. MAGYAR NACIONALIZMUS Irta Joó Tibor, 348 lap. Athenaeuru-kiadás 6 P. Morvay; Falu a havasok alatt, fve 5,40. kve 6.60 P. Csengery: Aischilos tragédiái, 38T lap 8 P. Lepagenál, Kolozsvár. Kérjen ujdonságjegyzéket. - - • • - J 0 nagy feladat — A közvéleménynek fel kell ismernie azt a nagy feladatot, ami ma nagy magyar feladat: soknyelvű országot mindenki iránt méltányossággal és igazságossággal kormányozni. Kormányozni pedig csak olyan hajót lehet, amely nem esik szét. Nem szabad, hogy mindenki — bármilyen legyen is a felfogása — a maga helyén saját politikát csináljon magának. Ezt hangsúlyoznom kell itt, mert mi kissé hajiunk arra, hogy mindenki a maga módja szerint gyakorolja a hazafiságot és mert tulkomoly időket élünk, semhogy a széthúzás és torzsalkodás luxusát megengedhessük magunknak. Remélem, el fosnak jönni a könnyebb idők is Magyarországra, amikor szivünk szerint és jó ősi szokás szerint ismét —{ verekedhetünk. Adja Isten, hogy ez minél hamarabb bejíö- vethezhessék. Hol áll ma a nemzet?; Rá keH mutatnom arra, hp! áll ma a nemzet — folytatta ezután a miniszterelnök — nem azért, hogy a kormányzat nehézségeit igazoljam* vagy magyarázzam. Kormányzati nehézségek mindig lesznek, bármilyen kormány áll a nemzet, élén és 1 bárki vezeti is azt. Nem h kormányzati ne kézségekről, hanem az ország nehéz helyzetéről kell hogy beszéljek.
