Ellenzék, 1941. március (62. évfolyam, 50-73. szám)

1941-03-22 / 67. szám

■ 1941 mire iu9 22­ELLENZÉK Milyen a helyzet a háborús demokráciák fegyvertárává átalakult Egyesült-államokban ? „Aa Egyesült-Ali«ölök átalakul* a háborúban levő demokráciák fegyvertárává“ — jelen­tette ki Roosevelt pár nap előtti beszédében. Ez a helyset szerinte nem jelent annyit hogy a nagy amerikai köztársaság formálisan is há­borúba lépne Németországgal' és Olaszország­gal. A valóságban mégsem ál-1 távol tőle. Amitiit már ugyanis aa 1914—18-as világhá­borúban kiderült, Amerika részvéteiének mértékét a nagy Összecsapásban nem a wa­shingtoni kormánykörök eredeti elképzelése, hanem a háborús események által adott hely. íet határozza meg. Akkor is először csak pénzügyi és technikai segélynyújtásról volt szó t « békepártiak akkor is hihatfetíleo erő* feszitésekeú tettek aiz Egyesü1 t-Ál’amok há­borúba lépésének megakadályozására. A wa­shingtoni törvényhozás dönnő határozatának meghozatala előtt nem kevesebb, mint húsz­ezer gyűlést hívtak őseze a háború ellen. De minden hiábarvaJó rő t. Roosevelti ma már tá- vóllahb jár a háború félé vezető utón, mini WiUoa a háborút megelőző bármelyik pilla­natban. Csak a korlátozás nélküli német bú* várhájóhárc adta még aiz akkori elnöknek a -lehetőséget, högv a mai Egyesü'S-AÜánioknál a ha borúi ól akkor még távolabb álló nagy amerikai köztársaságot bele tudja vinni a vi* lágforgatagba. 1917 tavaszán, mikor a wa­shingtoni országgyűlés elhatározta, hogy ,mz Egyesült Államok hadi állapotba lép a bérli* öl császári kormánnyal, de nem a meinet néppel“, Washington is alig volt tisztában ennek a lépésnek ,n jelentőségével.1. WÜfeon e1- nök kijelenteni«, hogy nz Egyesült-Államok félmil'ió katonát kíván az antant rendelke­zésére bocsátani. Csakhumar kiderii t azon­ban, hogy az aránylag rövid idő io, amíg az Egyesült-Államok a világháborúban ténylege­sen résztvett, minden előzetes fezámitáson felüli áldozatokat, követe t az amerikai nép­től vérben és anyagi áldozatokban egyaránt. Nem félmillió embert, hanem 3.300.000 em­bert mozgósított; az Egyesül-tAl.airuölc s a há­borúban 254.094 sebes.iltet és 56.618 halot­tat vesztett. Emellett több mint 32 milliárd dollárral, mindjárt Aagíia és Franciaország után, harmadik helyen állott a hadi kiadások terén is. S éz az összeír még nem foglalja ma­gában azokat a kölcsönöket, me veket euró­pai hadviselő államoknak adott s amelyeknek visszafizetése ina még reménytelenebbnek látásik, mint eddig. Egységes-s teeria? Fölmerül a kérdés; milyen viszonyok kö- 1 zott- csauakozstít a toiâî Amerika Angliához? Ha néni i$ kifrio-iidoHan háborús szövetséges­nek, de a háborúban tény leges segítő társ­nak? Anyagilag az Egyesü’t-AMamok, ugyanúgy, mint a mult világháború élé jen, kétségtele­nül nagyon kedvező helyzetben van. A világ aranyának tülnyQrúóán nagy része az Egye- su!t-ÁrÍamók pácélszékréíívCiben van. Az tifiierikai ipar a háború ütáái! évekbeüi nágy válságon ment át, a háb&rus események azonban újabb konjunktúrát jelentették szá­ntára a áz Angliát segélyező újabb terv előre­láthatólag még nagyobb fellendü légit fog hoz­ni, Mégis ai a helyzet, hogy Roosevelt elnök kijelentései elletiéie sein tekinthető az Egye­sült-Államok olyran értelemben egységes hata­lomnak, mint aa egymással háborúban álló európai hatalmak. Az ipari termelést Wa­shington legújabb törvényhozási intézkedései után Roosevelt elnök talán Ugyano’yan erély- ível egységes irányítás alá tudja venni, mint az európai háborúskodó fe'ek. Az Égvtísült- ÁHaraok népi egysége azonban semmi esetre sem fmsím'ííható az európai országok népi egységéhez, A háborúvá! szembeni vélemény- ritkulás nemzeti egységét itt nemcsak a bé­kepártiak és a beavatkozás-pártiak véle- méhvkü'önbségé akadályozza meg, hanem a nagy amerikai köztársaság népének erősen tatka faji összetétele is. Északamerikábrn mintegy hús«millió német vagy nemeit szár­mazású amerikai álampolgár él. akiknek ragyréáze kétségtelenül teljesen bozzáhaiso- nü3t ess amerikai gondo kozáshoz. Mégis va­lószínűtlennek látszik, hogy igen nagy szá­zalékukat ne érintésié az uj Németország len­ti ü étének a külföldi németeket is mindenből magával ragadó sodra. A legutóbb kisebbség­ben maradt köztársasági elnökjelölt, a szin­té* német származású Wendel Willkie, kije­lentette ugyan, hogy őt éppen német szár- / tuáássa teszi a nemzeti szocialista iráuv eV !eufe évé. Az egy év előtr elhunyt Honiéin rrikágói német bíboros is egyik vezetője volt a német nemzeti szocializmus elleni moZga oitinák. Mindez azonbín nem változ­tat a közi.?mért tényen, hogy az amerikai né* méták jelentős része Németország győzelmét kívánja és amennyiben módjukban ál!', nagy gazdasági erejükkel ezt a győzelmet tőlük tel- betö c-g támogatni is fogják. De aZ Egyesült* ÁU amok népének nemzetiségi összetétele éttől eltekintve is nehézségeket jelenthet az egy­séges közvéleményt kéréső roosevelti politi­ka számára, bár, mint a világháború is bizo­nyítja. háborúba sodródás erén igazi akadályt nem jelént. A NAGY OLVASZTÓ TÉGELY Az Egyesülf.A.'liSmokär a világ nagy .olvász- Tó tégelyének szokták hevezni, mert a leg* különbözőbb európai népek Fiait elég rövid időn belül amerikaiakká tudja összeolvas?,la- ni. Ez az összeolvadási folyamat béke időben kétség te énül elég gyors, bár azok, akik a do.gok mé yére tekintenék, tisztában vaünak ázzál, hogy értékét sok tekihtétbch túlozzák. Haboru-S időkben azonban csakhamar látha* tó-1!) oiégmútáitköznak azok az elválasztó vo- ua.aír. melyeket a nagy olvasztó tégely mun* káj/t e tüntetni niég nem tudott. A világhá­ború után is meglepő erővel léptek fel az Fg\e iilt-A lamok közéletében a külön népi egységek. Németek, olaszok, franciák s a töb­biek is. és már kezdtek mint külön egységek jelentős szerepet játszani a nagy köztársaság politikai életében. Nagy gazdasági válságok és át^Ukumsek az&nbaa egyelőre háttérbe szorították a külön népi alak illat okait és to­vábbra is a mfigiévő pártok kereteibe kénv- ívzeritefték a*/, amerikai közvélemény ti Külö­nösen Robsev U merész gazdasági reformjai játszottak ebben nagy szerepet, a reform po­litika hivéinek és ellenfeleinek táborába oszt­va a közvéleményt. A nagy európai háborús válság azután újabb megoszlást robbantott ki: a beavatkozás pártjának és a beavatkozás elleneseknek táborát. Roosevelt ügyes fogás­sal úgy állította be a dolgokat, mintha aa amerikai életforma forogna veszélyben és ezen az a apón szerzett magának többséget az európai demokráciák támogatására. A nemzetiségi szakadások vonalai azonban to­vább élnek a felszín a1 att s az első nagy bal­sikernél veszedelmesen érvényesülhetnek. AZ EGYESÜLT-ÁLLAMOK LAKOSSÁGÁ­NAK ISMERTETÉSE Az Egyesült-Államok lakosságai ma 130 millió ember. Ebből 89.7 Százalék fehér, 9.9 százalék néger, 0.2 százalék indián és 0.2 Százalék ázsiai sárga. A lakosságnak majdnem egynegyed része, 36,000.000 ember, külföldi Születésű, vagy külföldön született szülőktől származik. Németországból bevándorolt, v gy Némi tországl, .1 jo.t szülőktől származik 7 300.000 ember. Angliából bevándoro l vagy Ongliai születésű szülőktől származik 6.4Ö0.Q00 A régi Ausztriából származik 3.100.000. Ka­nadából 2,600.000, Svédországból 1.500 000 é# Magyarországliól 1.200.000. Az Egyesült,-Ál­lamok szines lakossága pedig 10,500.000 né* gert, 340.000 i»'liánt és 140 0Ö0 ázsiait tesz ki. Ezekből az idegen származásiakból egye­dül 1900 és 1910 között 9 000.000 vándorúk be az Egyesü t-Államökba. Kétmi Uó Nyügal- európából és több, mint hatmillió Közép-, Kelet és Dé er.rópából. A világháború meg­szorította a bévandor ást, az ezt kövéltiő bé­kék után azonban újra telje? erővel megin­dult az átadat Amerika félé. Rövidre rá aionban a washingtoni kormány erősen még- sáorirotta a kivándorlást és a háború előtt összesen csak 150.000 emberúek engedte meg évente a letelepedést az Egyesü í-Al amok területén. A mostani hábcin kitörése éta a kivánaorlá 4 nehézségek miatt ez a szám is Csökkent. Nem valószínű azonban, hogy a> nagy o’vasztó tégely a csökkenés eíénérú eléggé e. túdta volna tüntetni a reniznliségi határVóúálákát ahhoz, hogy ez magában is bizonyos óvatosságra né ’útse a beavatkozás utján rohamosan előrehaludó washingtoni kormányt. Koőséveh e nők politikája egysé­ges nemzeti hátteret kivan. Erről az egysé­ges nemzeti háttérről azonban az Egyesült- Államokban még alig lehet szó. (-) Tizenöt ni Ikerházat építtet a város 370,000 pengőt bocsátanak az építkezésre KOLOZSVÁR, március 22. A város közgazdasági életének fontos problémája az építés. A kolozsvári kézmiiiparosok helyzete ugyanis majdnem attól függ, hogy lesznek-e az idén építkezések Ko­lozsváron. Az érdekelt hivatalos körök mindent elkövetnek, hogy munkaalkalma­kat tudjanak adni az iparosoknak. Ebben a mozgalomban Kolozsvár város tanácsa jár elől jópéldával, mert — mint már je­lentettük — két és félmillió perlgőí irányzott elő középitkezésekre. A költség­vetés még nincs jóváhagyva, mert a tör­vényhatósági bizottság még nem iilt ösz- sze. a tanács azonban ettől függetlenül már megtette az első lépést a tavaszi köz­munkák megkezdése érdekében. Április 5-re árlejtést irt ki Monostoron a volt fapiac területén építendő lő iker-családi ház építésére, összesen 370.000 pengő vál­lalati összegben, ami 11 millió 100 ezer lejnek fele] me», Az árlejtésen természe­tesen csak kolozsvári vállalkozók vehet­nek részt. Az egymással összeépített ma­gyaros stilusu harminc családi házak nagy szobái 25 négyzetméter nagyságú. A tel­kek 1000 négyzetméter nagyok. Minden épületnek megfelelő mellékhelyisége van cs kis konyiiakertje. Értesülésünk szerint a harminc családi ház felépítésére szük­séges anyag már biztosítva Van, úgyhogy április közepén már hozzá is fognak az építkezésekhez, ami általános nagy megelégedést kelt az érdekeltek körében. •II A „Százéves ntcaţfyar ipar1 felvonulása a Budapesti Nemzetközi Vásárén A tavalyiaknál is nagyobb iesz az idei Budapesti iNemzelközi Vásár. Május 2-tól 12-ig több mint 1300 magyar ipari vál­lalat vonul fel a magyar árumintavásár városligeti területén. Ötvenhét hatalmas pavillont állítanak fel az ország legna­gyobb váÜalaali a Nemzetközi Vásáron. Közel 200 szakma keretében az ország leg­nagyobb iparvállalatai sorakoznak fel a Vá­rosligetben. Ilyen és ehhez hasonló hírek érkeznek sorozatosan. A mágyar közön­ség jóeíőre láthatja tehát, hogy a magyar gyáripar egyetlen nagy kollektív propa- gandaesetnénye a háboríts viszonyok és a gazdasági nehézségek ellenére ebben az évben is kimagasló eredményt fog elérni, néni egy vonatkozásban nagyobb sikert mint tavaly, vagy akár az utolsó béke­évben. Bizonyossága mindez annak, hogy a magyar gyáripar mai fejlettségében vi­lágviszonylatban is számottevő tényező, amit legjobban bizonyít többek közön az, hogy a magyar ipái' ma közel egymil­lió embernek ad kenyeret, évi termelé­sének értéke pedig meghaladja a 360«) millió pengőt. A május 2-án megnyitó Budapesti Nem­zetközi Vásár ezúttal azonban nemcsak atillák lesz bizonysága, hogy a ma léte­ző magyar ipar minden anyagkorlátózas ellenére messzemenően teljesitőképes V vásár egy a ,.100 éves magyar ipar“ né­ven rendezett kiilön-csoport felvonulta­tásával bizonyítékot fog szolgáltatni ar­ra is. hogy a magyar ipari termelés ÍÖU, sőt 150 éves múltra tekint vissza, ami iga­zolja egyben, hogy a magyar ipar szer­ves, a gazdasági életben mélyen Legvü- kútezen része a magyar termelésnek, elv része moly vetekszik a mezőgazdaság je­lentőségével s egyben nélkülözhetetlen ele­me az ország« gazdasági! Függetlenségének. A vásár ..10 é'vcs níngyar ipar“ Hie.ü csoport jában találkozni fogunk az u ő- közhen nagyranőtt magyar ipari terme­lés majd minden szakmájával. Ez is bi­zonyítani fogja, hogy a magyar ipar min­den részében ősi eredetű, megcáfolva egy­ben aizt a tévhitei-, hogy a magyar gyár­ipar csak a világháború óta szükségessé vált autrtrehia. vám, kontingens és dc- vizakorlátoZásolv mesterségeseit élelrehi- I vott gyermeke. I vma&mtirmwfc-Tmmmm.ww.ki t mmm Ass-zony-frU i/iiáya A fasiszta Olaszország aj utalnil és le- hetbsegohot nyilait mag az olasz asszo­nyok elölt. Különös jidanIőségé van Itá­lia mai elet eben a fizikai munkát végző nőknek, akiknek külön szervezetük vau * (ifiknek munkateljesítményét, ambicié>/át. különböző kitünően megrendezett verse, nyekkel fokozzák. A legutóbbi ilyen ver­senyről nagy riportban számol be a Popo­fa d'Italin, Mussolini lapja. A verseny színhelye Pisa volt és azon cukrászok, munkásnak, varrónők és kertészek vettél, részt az ország minden részéből. A ver- seny résztvevői meglátogatták a pisai Szent Katalin és Vöröskereszt kórházak­ban fekvő sebesült katonákat. A cukrász­iparban dolgozó murikásnők a versenyen szereplő összes ver seny tárgyaikat a beteg hal onáhnak ajándékozták. Remekművű tortájává1 első lett. Lídia Ciolli, a tenné- nyele versenyén sajátterrnclésii gyiifnöl­(áú és olcsó S a Oarmof. Beváltja, amit ígér. Ninca„, yelo bajlódás, teafázés, kesarüizü anyagok nyelése, stb.' OOiZÜ hashajtó «V M murin i, k,phatí lYAlíV^ csőivel a bergamoi Clara Fenario győzött. Milánói lány, Pieră Maggi lett az első « varrónők között s a mtinkúsnők úgyneve­zett gépkezelői versenyén, ahol mezőgaz­dasági gépek kezelésével, vizsgáztak a je­lenlevők, a torinói Anna Malato győzött. A versenyek nagy nyilvánossága s a nagy- értékű diják az olasz dolgozó nők műn- kakészségót és ambícióját hihetetlen mér­tékben kifejlesztette és az igazságos ver­seny második nagy célkitűzése: a fizikai munka megbecsülése és szeretető is telje­sen valósággá lett a nők körében is a mo­dern Olaszországban. Az egyik kolozsvári premier-filmszin- házban láttuk a fatalpu cipők készítési módját. Ezek a cipők már elterjedtek a nagy nyugati államokban, nálunk pedig a bőrtalpú lábbelik zárolásának problémája vetette őket piacra. Szép, ízléses cipői: készülnek hajlékony, könnyű fatalppai, amelyek mindenesetre legalább olyan szé­pek. mint a mult években viselt vastag parafatalpu cipő-szörnyszülöttek. Sokan már előre félnek a kopogós járástól s azt képzelik, hogy a hires holland facipőhöz fog hasonlítani a háború szülte uj divat. Mert furcsa a női természet. Ami nem szükségokozta újítás, hanem valamelyik vad fantáziájú divattervező müve, azt szí­vesen viselik akkor is, ha ellentétben all a jóizlés és a kényelem minden követel­ményével. Ilyen lóit a rettenetesen csúnya magas parafaialp, a rémálomba illő kala­pok, vagy a félméteres sarkú, egészségte­len aivtcipö. De a fatalpu cipőtől idegen­kednek, mert azt a szükség tette divattá pedig az ilyen cipő viseleté könnyű, ké­nyelmes és praktikus. Ha hozzávesszük, hogy különleges eljárással vízhatlanná is tették a fatalpat — akkor elmondhatjuk. hogy az uj háborús divat egészséges is, tehát nincs miért félni tőle. A hústalan napok — akárcsak a falni- )nt cipő -— euró paszer te kényszerű divat tá vált. A gondos és jó háziasszony lelemé­nyessége azonban pótolja a hnsl. amely­től különben is mcgállapitotlál: már. honé nem a legfontosabb élelem s hogy keve­sebbet fogyasztani jobb belőle, mint túl­sókat. különösen egyes betegségeim’'!. Hústalan napokon főzelék mellé úgyneve­zett húspótlókat készíthetünk, amely !: ízletessé és változatossá tehetik az étren­déi. A mult háború termelte ki azokat i különleges, de azért tápláló eledelüket, amelyeket most is elkészíthetünk. Kitűnő és egészséges az úgynevezett zöldsei*zi­lei. amelyeket tetszés szerinti dinsztélt zöldségekből egészen úgy csinálunk, mint a vagdalt húst, tejben áztatott zsemlén !, tojússuh zsírban, vagy vajban ki pirít fa. Főzelékhez f Létnek adhatjuk, ize telj: - sen a has illúzióját adja azoknak, akii nem tudnál: ebédet hús nélkül elképzelné 1 (M. LA AZ ÚJONNAN KINEVEZETT VÁROS TISZTVISELŐK ESKÜTÉTELE. Az újon­nan kinevezett negyvenöt' városi tiszt vi­selő tegnap délelőtt dr. keledy Tibor pol­gármester előtt letette a hivatali esküt. <

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents