Ellenzék, 1941. március (62. évfolyam, 50-73. szám)
1941-03-14 / 61. szám
_ 6 Emlékezés egy szomorú jubileumra <i L L l. Mi?K I ') I I ni ú r I. i U 1 / /. f Á í 1 I 1 I i \ ‘ i 5 ( H / r I Román tüntetők inzultálták két év előtt március idusán a vonaton a kolozsvári magyar színészeket Kidobták a robogó vonat ablakán a színtársulat egyik művészét — Kovács György és Tóth Elek csomagjait dobták ki a vonatból a „roman nacionalizmus bajnokai“ KOI.OZSY AlL március II. Holnap, a magyar szabadság ünnepén Magyaroi- s/:ig minden városában ás községében liallszik a szó. a szabad magyar szó. bogs emlékeztessen és erősítsen, hirdesse cenzúra és tilalom nélkül a magyar nemzeti gondolatot. A trikolor országszerte leng házainkon és dobogóinkon é- színpadjainkon a magyar színészek Íróink és költőink legnemzetibb, legmagyarahb gondolatait mondják el holnap. Itt is készül a város a szabadság ünnepére. Huszonkét esztendő tiltott magyarsága után először. Máris úgy, a vérünkben élő évszázados márciusi tradíciónak azzal a raegszokotlsúgával és természetességével. mintha ez másként sohasem lett volna. A szinház. melyet megszoktunk Magyar Színházként emleget uh Flerczeg Ferenc Ocskay brigadérosl adja elő. Körösön, vagy Félegyházán, hol különösen tradíció a helyi Petőfi-kultusz, hogyan is képzelnék el a magyar szabadság ünnepének azt a jelentőségét, amire az idegen uralom elnyomatása tanította meg itt. a mi földünkön a magyart. Az év\ fordulók, a nemzett ünnepek iskolai szünetjébcn, hivatalos programjában. elhangzó szónoklataiban, feltüzött kokárdáiban éppen az intézményesség, éppen a megszokás erejénél fogva mindig \ an valami konvencionális. A ajjon megérti-e félremagyarázás nélkül á budapesti, dunaliszaközi. vagy dunántúli magyar, hogy számunkra — kérkedés nélkül — sokkal több ez a nap. minden hivatalos progratnszeriisége és minden szónoki páthosza ellenére. Erdély földjén holnap a legbanálisabb mondat, a legprimitívebb alkalmi óda. a legünképzőköribb ünnepségrendezés is hatalmaserejü. lélekbeható, könnveztető egyetemes élmény lesz. Ebben a felszabadult ünneplésben, el nem tiltható, felvonulásos dobpergésben, a reggeli ébresztők Rákőczi-indulós utcai dübörgésében különös érzés itt ülni a Magyar Színház igazgatói irodájában, szemben a leghalkabb szava, legkevesebb mozdulata, nyilvánosan szívesen soha sem szereplő emberrel. Kemény János báróval és a nagy külső felszabadulás zúgása közben, Erdély márciusi, szeles Örömhangulatában magyarázkodás nélkül -—- vigyázva: nehogy póznak tessék még ez a látogatás is —, mily jól esik szótlanul megszorítani a kezét és beletekinteni örökké finoman mosolygó szemébe. TÜNTETÉS A VONATON A M V- GYAR SZÍNÉSZEK ELLEN Az évfordulónak most március hagyományos magyar idusán az erdélyi magyar színjátszás történelmében keserű izii jelentősége van. 1939 március idusán vonaton ült a Magyar Szinház prózai együttese és Brassóból tartott éppen Marosvásárhely felé, amikor a közbeneső vasúti állomásokon nz előre megszervezett .,felelőtlen ele- méh“ tüntetést rendezte!fc a magyar színészek ellen, sőt a dédabisztrai állomáson a színészek borsijába betörő ittas román tüntetők tettlegesen inzultálták a prózai együttes tagjait és techniJcoi személyzetét: a vonatból ' kidobálták holmijukat, például Kovács György és Tóth Elek minden ruháját és értéktárgyát, szegény Szigcthy Jőzsefnét. a Hotel Corvin Budapest, Vili. Csokonay-utca 14. sz. Nemzeti Színháznál. Családi szálloda a város szivében. — Újonnan berendezve, küzpjnti fűtés, hidég és meleg folyóvíz. Szobák napi 3.50 P.-tőH társnőit kellékesét súlyosan megsebezi- J tették, a Ids Jéger Jenőt pedig az ablakon át kidobták a robogó vonatból. Ezé rk i len cszáz barmi ne kilencben tehát mégis megünnepelte a maga márciusát az erdélyi magyar színészek kis, árva csapata. sorsvállalón, rendeltetésszerűen, kisebbségi magyarok módján. A vizsgálat, melyet azután ebben az ügyben indítottak, hónapok múltán a ma- gánjog romániai szabadságának dicsőségére azzal a hivatalos közleménnyel éri véget, hogy a tartomány főnökség megállapítása szerint kár nem történt, az incidenst pedig Kovács György magyar színész kihívó magatartása váltotta ki az ön- érzetükben megsértett román közönségből. Kár nem történt. Mindössze egy kiváló magyar színésznek vették el mindenét. nehezen csináltatott valamennyi ruháját. — semmivel sem kevesebbet, mintha egy gyárostól egész gyárát és minden magánvagyonát elveszik. Kilövő magatartás. Bizonyára azt a magatartást gondolta a tartományfőnökség ironikus végzése, mely et Erdély színpadjain e miivészek meg- eenzurázott ajakáról is a magyar szó hungzó ereje jelentett. Temesváron „megkímélik a színészeket az esetleges inzul.usokíól“ Ugyanakkor —• nyilván véletlenséghöl — nemcsak a prózai együttes utazó csoportját várta a román községek állomásán mindenütt a tüntető, inzúltáló tömeg, hanem a szinház művészeinek másik csoportja, az ugyanakkor Temesvárra érkező operettegyüttes is magyar módra ünnepelhetett márciust. 4 temesvári rendőrfőnök a szabályszerű játszási engedéllyel odaérkező é ott mar nagyon várt színészek vezetőjének hivatalosan tudtára adta. hogy a Icözhangúlát nyugtalanságára való tekintettel a magyar művészeket megkíván ju kímélni az esetleges inznltusoktól és mert biztonságukat a színűit dón nem tudja megvédeni, eltiltja őket a játszástól. Két évvel ezelőtt tehát az erdélyi magyar színészek március idusán a magyar szó szabadságának ünnepét részben fizikailag inzultáltan és kifosztva, részben szereplésüktől eltiltva ülték meg a vonaton, teljes kiszolgáltatottságban. minden jogy édelemtől megfosztva, hogy a magyarság testi-lelki üldöztetésének krónikájában egyrnkint és összesen felejthetetlenné és számunkra meghálálhatatlan- ná tegyék magyarságuk valóságál és sors- közösségünk személyes viselését. Emlékezés a szomorú múltra Es még itt is. Így is. mennyire .becsülettel telik meg az igazgatói szoba levegője, amint Tóth Elek, ez a nobilis, finom. idős magyar ur, nem annyira az elszenvedett inzultusra emlékezik vissza, hanem magyarázón felémfordulva igy szól: — Az én podgyászom a vonatból szerencsésen esett ki. országút járó magyarok mentették meg íiagyrészét és ha hiányosan és rongált an is, de sokmindent visz- szakaptam. Óh mennyivel lelkiismeretesebb ez az igazságot védő mondat a sokatüldözött népszerű magyar miivész szájából, mint a tartományiőnökség egész vizsgálata és végzése. Magyar szabadßagünnep! Vájjon elképzelik e szerte az országban a mi eddigi márciusainkat?! Éppen a magyar szó. a magyar hang kisebbségi sorsát?! Ma már derűvel telik meg Kemény János szobája, amint egyik is, másik is. az üldözött magyar .szinészek közül mosolyogva emlékezik vissza az átélt jogfosztásokra. Mennyire jellemzőek ezek az emlékek. A íegapróbbak, a legkisebbek a legjellemzőbbek; ( Azt, hogy csárdás kiskalapot veszek, a színésznek nem volt szabad a színpadon kimondania. A csárdás szót törölte a cenzura. A sárgacsikósban csikós helyett ló- kötőt kellett mondani. Tóth Elek nem mondhatta ebben a darabban, hogy Vációl jött. egyszerűen el kellett Vácot hallgatnia. Vác még fegyházi vonatkozásban is veszedelmes idealizmus volt a román cenzorok szemében. Szabados Árpádot, aki mielőtt főrendező és igazgató lett. maga is színész volt, bevitték a rendőrfőnökségre, mert az egyik darabban piros rózsacsokorral jelent meg a színpadon. Szerencsétlenségére zöld volt a rózsa levele és fehér a csokor burkolópapirosa. Az egyik operettelőadást a főpróbán engedélyezték, mégis másnap a premier kezdete előtt huszr perccel telefonon megtiltották Kovács Kató — ruháját. Indokolás: bántja a román önérzetet. 4 trianoni rend megingása óta tilos volt a János vitéz, tilos a Nótás kapitány, a Debrecenbe kéne menni c. operett é? még ki tudja hány. Nem is szólva a magyar drámairodalom legfontosabb alkotásairól, köztük természetesen elsősorban Herczeg Ferenc müveiről. Tilos volt Hamlet monológja. Azt kérdezni: ..Lenni, vagy nem lenni...“ nem volt szabad. Mintha bizony ez a tilalom Romania Mare hamleti problémáján valamicskét javíthatott volna. Tilos volt nemzetesuramar., vagy nemzetcsasszonyt mondani a színpadon, sőt Brassóban a Csodahajó c. operett kulisszái közé előadás közben futott lel izgatottan Zainfirescu szigurancafó- nök. leparancsolta előadás közben a függönyt és lefoglalta a darab díszletei közül azt a zászlófüzért, mely a szin fölé huzva valóban csak diszités volt, mert például a zöld szin a legalább húszféle szindiszitésben egyetlen egyszer sem fordult elő. A legnnilatságosabb cenzura eset az volt, amikor az egyik operettben előforduló magyarországi városneveket Kolozsvárt erdélyi városok nevével cseréltette ki a cenzor. Mire a társulat Nagyváradra került, ott ugyanebben az operettben a váradi cenzor a legnagyobb felháborodással kifogásolta az erdélyi városok említését és visszacseréltette az eredeti helységneveket. Márciusban, a szabadság ünnepén ebben a csendes szobában, ahol a tüntető románok négy vezetője egyszer úgy támadt rá Kemény Jánosra, mintha a mögöttük lévő tömeg a színházat akarná szétszedni, a nyugalom olv erős és egyensúlyozott volt mindig, hogy ezt a négy népvezért is leszerelte — ird és mondd kétezer lejért. Nem fejenkint. Összesen. Most, hogy szabad Kit március ünneplése. hogy künn szabadon hangzik a szó és a dal. vissza kell emlékezni ezekre az esztendőkre. Nem is haraggal, nem i? lázadón. Azzal az egyszerűséggel, mely ebből’ a szobából mégis meg tudott küzdeni a lehetőségek keserves és szűk határai között az idegen uralom jogtipró szellemével. . • Ezért gondolunk ma itt talán ki??é halkabban, de a holnapi ünnepnap minden percében annál élőbben o bolt márciusok emlékein keresztül a magyar szabadság nemzeti ünnepére. / (b. a.) fiz uj 46. é mayy.kir. QS7TÚLYS0RSJÁTÉKON több mint iu millió per.flbl -on. ónak ki. — Sorsjegy készlet kevés, sürgősen rendeljen IllUCil VI ÉS TÁRSA föárusiwJniSli ■ I tónál. Tel. 123-271. Budapest. Szent István-körut 27. A húzások április 5-én kezdődnek. — H.vatalos árak: Nyolcad Negyed i ü Egész 3.50 P. 7 - P. 14.-P. 28.-P. ÚJHELYI sorsiegyek nyernek! Szerkesztői üzenetek Tordai menekült. A kormány álláspontja szerint a menekültek esak visszahonositás utján szerezhetik meg magyar állampolgárságukat. A visszahonosítási eljárás a következő: a belügyminiszterhez címzett és két pengő* okmányhélyeggei ellátott kérvényben meg kell jelölniük, hogy a kérvényező melyik magyarországi községet kívánja illetőségi helyéül és milyen jogcímen (élethivatás, családi körülméynek etb.j. L kéréshez, mellékelni kell atyjának születési és házassági (ha özvegyasszony. elvált vagy férjétől külön élő, férje atyjának születési és házassági) anyakönyvi kivonatát, saját születési és ha nős, házassági, felesége és 18 éven aluli gyermekének születési és anyakönyvi kivonatát, hatósági bizonyítványt arról, hogy van olyan jövedelme. vagv keresete, mehből magát és családját a község megterhelése nélkül el tudja tartani, lakbizonylatot az államrendőrség bejelentő hivatalától és végül záradékul erkölcsi bizonyítványt, a m. kir. rendőrkapitányságtól. Szegénységi bizonyítvány bemutatása esetén a belügyminisztériumhoz intézett kérvény bélyegmenles és a visszahonositás iránti eljárás díjtalan. K. J. földbirtokos Zi- lah. A vadászfegyverek és fegyveradó-igazol- ványok illeték kötelesek. Vadászni tehát még saját birtokán is csak annak szabad, aki szabályszer ü bejelentés alapján az illetéket lefizette. A bejelentést városban a polgármesteri hivatalnál kell láttamoztatni. Az egy hónapra kiállított vadászjegy illetéke 6 pengő. A fegyveradó igazolvány illetékét annyiszor kell leróni, ahány fegyverrel vadászik az illető. A vadászjegy igényléséhez két 6x9 cm.-es fényképet kell mellékelni. Dr. M. L. ügyvéd Zilah. A volt román Nyugdíjasok Egyesületének kolozsvári csoportja legutóbbi közgyűlésén uj magyar tisztikart választott. Egyéb intézkedést nem tett. Most készü'nek arra, hogy az anyaegyesülettel való kapcsolataikat likvidálják. Lépjen összeköttetésbe Cköjos Domokos lapszerkesztővel, a kolozsvári Magyar Újság szerkesztőjével, a nyugdíjasok elnökével, aki a további felvilágosításokat megadja. Háztulajdonos Kolozsvár. Az 530—1940. számú kormányrendelet értelmében lakás, vagy egyéb béreit helyiség bérét tekintet nélkül a bérlet fő, vagy albérleti minőségére, a régi bérlőnek nem lehet magasabb összegre felemelni, uj bérlővel szemben pedig nem lehet magasabb bért kikötni, annál a bérösz- szeguél, mint amelyet 1939 szeptember 1-éu kellett a helyiségért bér fejében fizetni. K. J. Kolozsvár. Ezután legfeljebb egy kiló súlyú csomagot lehet külföldre küldeni. A csomagban sült busókat, gyümölcsöt, gombát, bort, kölest, lekvárt, befőtteket és felvágottakat lehet tenni. A kiküldéshez azonban nyilatkozatra van szükség. A nyilatkozatot Kolozsváron a Magyar Nemzeti Banknál lehet beszerezni. Uuip-utca. Illeték-káté 1941 Dr. Szepessy: Illetékügy: kiskáté 1941 megjelent. Indexszel, táblákkal 2.60 P. Adóügy- Kiskáté 1941 3.80 P. Az uj társulati adó magyarázatos 6.80 P. Mindenki jogi tanácsadója 4.50 P. stb. Lepagená! Kolozsvár. Beküld ve portómé uiesv Kérjen jogi jegyzéke. • Bssfaaaa —■ MII M—— Erdőbirfokot f keresek megvételre I Kimerítő ajánlatot csak tulajdonostól „Egymillió pergő“ jeligére IEHZER hird8t3ié!i8 Budapest, Szevvítr-íér 8.
