Ellenzék, 1941. március (62. évfolyam, 50-73. szám)

1941-03-14 / 61. szám

í 4 9 l márciusig ELLEN ZÉK 7 — S KOLOZSVÁR, március hó (Saját tudósí­tónktól.) Az Ellenzék riportutja során ma a Földrajzi Intézetbe látogat el. Az egyetem épüleiében a térképekkel, földgömbökkel zsúfolt nagy előadótermen át, mennyezetig érő könyvszekrényekkel le't dolgozószobá­ban fogad Hantos Gyula clr., a Ferenc József Tudományegyetem emberföldrajz tanára. A falakat Cholnoky, a hires földrajztudós fest­ményei borítják. Dr. Hantos Gyula egyike az egyetem leg­fiatalabb professzorainak. A kultuszminiszté­riumban dolgozott kinevezése előtt. Itt szüle­tett Kolozsváron, a református kollégium diákja volt. eddig is minden nyáron haza­jött. Természetes hát, hogy örült idehelyező-- sének. Arra kérem Hantos professzort, hogy min­denek előtt néhány szóval az ember-földrajz­nak, tehát saját szakának lényegét vázolja lel az újságolvasó közönség előtt — A kérdés nem felesleges — mondja — mert egv mondatban talán még azt is kevesen tudnák meghatározni, hogy mi a földrajz. Mert a földrajz nem az, amit már kisgyer­mekkorában tanulni kezd az ember, hogy melyik hegység, folyó vagy város hol van? 4 földrajz a földfelszíni tényezők kölcsönhatá­sának tudománya. Az úgynevezett ember- földrajz pedig azt vizsgálja, hogy miképpen hatnak a különböző földrajzi tényezők az emberre és hogyan hat az ember ezekre a tényezőkre. Mert az ember is hat a tájra, amikor erdőt irt, csatornát készít vagy mo­csarat csapol le. Cs&dátato-s tíikép nációink — Milyen kérdésekkel foglalkozott eddig professzor ur? — Néhány éve tervezet készült, amelybe bekapcsolódtam. Tudvalevő, hogy Magyar- országút különböző közigazgatási területekre osztották fel. különböző szempontokból. Hogy csak néhány példát mondjak: rendőrségi, állategészségügyi. tanügy-igazgatási és még sok más kerületre. A különböző szempontok sze­rint készült országbeosztást akartuk földrajzi­lag egységesíteni. Ezenkívül Pécs városának földrajzát irtain meg. Egy város életét. Azt, hogy földrajzi helyzete miképpen alakit ki egy várost, egy város lelkét. De talán érde­kesebb a közönség szempontjából a ..Magva” tájak, magyar kiválóságok“ cimü munkám. Ötezer magyar kiválóság szülőhelyét térké­peztem. Csodálatos dolgok kerültek ki, ebből a csoportosításból. Dolgok, amelyeket meg­magyarázni eddig nem nagyon lehet. Mikor elkezdtem a munkát, magam sem tudtam, hogy mi derül ki belőle. Hogy a magáíólérte- tődőn kezdjem, azok a tájak termették a legtöbb kiválóságot, amelyeket nem dúlt fel a török, mint például a Balatontól északnyu­gatra levő vidék. De ki tudná megmagyarázni azt, hogy miért Tokaj és a Sajó-torkolat vi­déke a nagy magyar forradalmárok szülő­földje: Rákóczyé, Kossuthé, Szemeréé? Vagy azt, hogy Nagyváradtól Versecig, az úgyne­vezett vásárövön a hegyvidék és síkság talál­kozásánál született a legtöbb hires vígjáték- Írónk? — Nagyon érdekes . . . — Magam is annak találom. Természetesen itt nem beskatulyázásról vagy szabályról van szó, mindez nem azt jelenti, hogy más vidék nem adott hasonló beállítottságú kitűnő tehetségeket a magyarságnak. Csak ismétlődő, már-már szahályszeiü megnyilatkozás ez, amelyet, ismétlem, nem tudunk eléggé meg­magyarázni. Hogy a táj, a domborzat, az ég­hajlat s az a sokféle tényező, ami egy vidé­ket alívot, hat az ember kialakulására, az két­ségtelen. De hogy miért termel az A föld keleti pereme éppen vigjátékszerzőkét, az egyelőre titok. ícdÜg a tó-ngdmík Ua<zá(a — És a mi füldüuk, Erdély? — Dolgozatom tanúságai szerint Kolozs­várt sok kiemelkedő nagy egyéniség szül-e tett. de a közepes kiválóságok száma keve­sebb. Kolozsvár egyébként talán a harmadik elvan város az egész országban, amely a leg­több négy embert adta z összességnek. Buda­pest és Pozsony után következik. Érdekes, hogy ez a régi. történelmi varos az erős kri­tikád szellemei f öld je. Hogy csal: Gyulai Pált, Csernáthonx Lajost, Szabó Dezsőt em­lítsem hirtelen. — Es az egész Erdély? — Háromszék szerepel például gyönyö­rűen. Állaában — s ez természetes is — a magyarlakta területek és Kolozsvár vezetnek ezen a tájon. > ftiaggata\$.zágat kutatta ma a maggac kutató Újabb kérdést teszek fel Hantos professzor­nak.-— Milyen kérdések foglalkoztatják jelen­leg a magyar földrajztudósokat? Nyugodt határozott hangján felel: — A régebbi magyar geográfusok az exo- íikus tájak felkutatását tűzték ki fe'adatub Messzire néztek és mert meg volt a lehető­ségük. messzire is mentek: Afrikába, Ausztrá­liába, Ázsiába. Sok dicsőségei szereztek ilyen módon a magyar földrajz tudományának, mert gyakran a térképen fehérrel jelzett tája­kat úrtak fel. A nagy kalandozások kora azonban lejárt. Egyrészt a mai viszonyok lehetetlenné teszik az utazást, másrészt n fehér foltok eltűntek már a világtérképekről. Es a magyar kutató önmagába fordulva befelé néz s törődni kezd a maga kicsi világával, amelyet eddig nem tartott felfedezésre érdé mesnek. A fiatal magyar földrajzi iskola első- sorban hazáink földrajzának teljes ismeretét, az itteni kutatómunkát tűzte ki feladatuk Kiderült, mint mindig az életben, hogy ön­magunkat ismerjük legkevésbé . . . — Milyen kérdéssel foglalkozik jelenleg professzor ur? — Kolozsvár városának földrajzát szere:- nérn megírni. Sajátos téma ez, mert Kolozsvár történelmi város és életét az idők távlatában kell kezdeni kutatni. haggmaggawcszág fötdcaizi fogaié»*, — Szóval Magyarországon sok még a fel- fedeznivaló? — Tisztázzuk először Magyarország fogal­mát — mondja — mert lehet, hogy e pilla­natban kétféle Magyarországra gondolunk. A mostani: Csonkamagyarország. Aki u mai Magyarországot nevezi Magyarországnak, jó magyar lehet, de rossz geográfus . . . Most következik a beszélgetés legérdeke­sebb mondata: — Magyarország ugyanis nem politikai, hanem földrajzi fogalom. Talán egyetlen álla­ma sincs a világnak, amelynek igazi határai ennyire■ maguktól felrajzolódnának. Egység ez. Természeti egység. Magyarország, mint politikai fogalom, sokféle: a trianoni csonka Magyarország aztán a Sopronnal és vidéké­vel. a felvidék déli szegélyéi el, az úgyneve­zett Kiírpátaljúval s Északerdéllyel gyarapo­dott Csonkamagyarország. De az igazi, a föld­rajzi Magyarország az. amelyet a térkép mu­tat. megv Igaza van Hantos professzornak. Mert az igazi Magyarország határait nem emberi kéz, hanem Isten ujja rajzolta Európa testére . . . Marton Lili. Stei^xswári ember adta az ©is# pénzt a véradi •« állandó szinhds építésére Megkerült az elrejtett Szigligeti emléktábla és szobor NAGYVÁRAD, március hó. Az Ellenzék hírül adta, hogy Nagyváradon ujru felavat­ták Szigligeti emlék .szobrát-. Ennek a Szigli­geti kultusznak van egy jelentős kolozsvári vonatkozása, melyet érdekesnek tartok fel­eleveníteni. Váíadolaszi Nagyfüzes uccájának közepén egy nagykapu.?, alacsony, földszintes házában ügyvédkedett a mult század e éjén Szathmáry Elek fiskális, és élete párjával, szerepi Kele­men Katalinnal együtt nehéz életsorsuk v'dt. A kevés jövedelemből csak nagy gonddal tudták a nyolctagú családot fentartani. Egyik fiuk 1814. márciusában született és a ke- restségben József nevet nyert. Csendes, magába vonult gyerek volt Szath­máry Jóska, diákéveit a premontreiek gim­náziumában töltötte s már zsenge korában erős hajlam ébredezett benne a színpadi világ felé. A szigorú apa szemei elől a széi ayad- lásra bújva kulisszákat festegetett, majd a kocsiszínben színpadot iákolva, ezen — mi­ként önéletrajzában i* ja — pajtásaival együtt sokat externporizált". Mint nagyobb diák néhányszor nyilvánosan is szerepelt és egy hosszabb drámát is irt. melynek hőse Sisáki j Brúnó volt. Ezt a nevet aztán diáktársai j gúnynéven ragasztónak rá. Szülei- papnak szánták, rdc ő világi pályára vágyott és az i érettségi vizsga letétele, után a Korosszá- i bályözó-társulatnál két éven át mint „lánc- j huzó" működött, majd Budapestre ment mérnöktanulónak. Itt aztán színpadi vonzal­mának csirái csakhamar virágozni és gyü­mölcsözni kezdettek. Színésznek csap fel s mikor ezt édesapja megtudja, dühös levelet ir hozzá s nemcsak kixagadással fenyegeti, de azzal is, hogy feljö Budapestre és lelövi, ha vissza nem tér mérnöki tanulmányaihoz. Azt pedig határozottan megtiltja, hogy csa­ládi nevükön szerepeljen. Így lett belőle Szigligeti Ede. a magyar színmű vészét későbbi halhatatlan nagysága. E név — irta Jókai Mór Szigligetiről — birt és becsületet gyűjtött maga körül és büszkesége maradt annak, ki azt nem örö­költe, hanem önmagát tette családja első ősévé. Mikor az irodalmi dicsőség első sugarai kezdték bearanyozni a Szigligeti Ede nevet, apa és fiú megbékéltek, de a fiú az apa unszolása ellenére se használta többé a Szathmáry József családnevet. Szigligeti Ede mint a Nemzeti Színház igazgatója hunyt e! 1878. január havában. Az országos gyászból a szülővárosa is kivette részéi. A Nagyfiizes-uccát, hol az elhunytnak szülőházé, áll, Szigligeti-uc cárnak nevezi ék el és egv bizottság alakult, hogy egy emléktáb­lával jelöljék meg a szülőházat. A bizottság élén Szikszay Dániel törvényszéki biró, maga is poétás ember buzgólkcdott és anyagi köte­lezettséget is vállalt, hogy amennyiben köz­adakozásból nem sikerülne a létesítési költsé­get előteremteni, ö a szükséges összeget a magáéból fedezi. lókéi ex emléktáblái geleplexésén Az emléktábla el is- készült s 1878. már­ciusában iénves ünnepség keretében leplez­ték le. Az ünnepségen az Akadémiát Jókai Mór. a Nemzeti Színházat Feleki Miklós és Halmi Ferenc, a Kisfaludy- társaságot Zichy Antal, a Petőfi társaságot Hódi Ötlön, a ko­lozsváriakat gr. Eszterházy Kálmán szinházi választmányi e:n.ök c K. Papp Miklós szer­kesztő, mig a családot I Örs Kálmán, a neves iró- Szigligeti veje képviselték. A vörös márványból készült és művészie­sen faragott emléktáblán a következő szöveg volt olvasható: SZIGLIGETI EDE születet' 1814. március 8. Bölcsőd itt ringott, itt gyűlt ki az isteni szikra, A művészet egén lángoló csillag utóbb. A láng most kialudt, de kihat dicsfénye Örökké S mig magyar él, neved és szent porod áldva leend. E két distiehont maga Szikszay Dániel költötte, aki a magára vállalt kötelezettség folytán 80 forinttal járult hozzá -az emlék- táblea költségeihez. A leleplezés után a közönség a. jogakadé­mia dísztermében gyülekezett, ahol Rádl Ödön, a Petőfi-társaság tagja, hatalmas be­szédben méltatta Szigligeti Edq költői nagy­ságát. Délben diszebéd veit pompás tósztok- kal, különösen kivált a Jókai Móré, aki ez­úttal először jelent meg a Kőrösparti metro­polisban és itt az akkor már beérkezett Író­fejedelmet nagy lelkesedés fogadta. Jókai Mór Szikszay Dánie t. a Fzigligeti szülőház akkori tulajdonosát éltette, elmondván róla- liogy érdemei megvannak az adókönyvben, mint költőé számos művében, az emléktáb­lán s- mint hazafié vannak meg 'és lc-.znek sziveinkben. mmrnmmmmmmmmmmm Sál Ferenc polgármester K. Papp Miklós kolozsvári szerkesztőt csipkedte meg zzati- riltus beszédben, mert lapjában állást foglalt az ellen, hogy a kulnzsi ári színtársulat nyű ráta Váradra jöjjön játszani, ley tehát váló­pert indított Nagyvárad és Kolozsvár közölt. A beszédre szellemesen tála szült a szerkeszti kijelentvén, hogy ö csak a kolozsvári színé­szet állandósága érdekében harcid azért, hogy ne vegye kezébe a vándorbotot, de szívből óhajtja, hogy Várad se legyen árva gyermel;, aki más várostól nyeri a színészetet, hanem magának is legyen állandó színháza, mely célra ö ezentúl felajánl 500 forintot. A lelkes kolozsvári szerkesztőnek ez az adománya lett voltaképpen a kezdő pénzügyi tétele a váradi állandó színház építési alap­jának. Este a jogászság hatalmas fáklyás zenével ünnepelte Jókai Mórt. Az emléktáblával ellátott szülőház ma Baranyi László nyugalmazott honvéd ezredes tulajdonában van. A román impérium abban a szorgos igyekezetében, hogy minden nyomot eltüntessen, ami nálunk a magyar íelleget éo kultúrál bizonyította, rátétté kezét erre uz. emléktáblára is. de meg mielőtt megsemmi­síthették volna, az éber háziak saját költségü­kön szakszerüleg levétették és igy a mú­zeumba került ahol már elkerülte □ románok figyelmét. Most aztán a Szigligeti irodalmi társaság elnökének, dr. Nérnethy Gyula pn: látusnak buzgalmából az emléktábla ismét visszakerült a szülőház falára és az utca is visszakapta a románok által megtagadott Szigligeti nevet. Ismét áll a szobor A Szigligeti kultuszt egy mellszobor is szol­gálta Nagyváradon, melyet a Szigligeti Tár­saság kezdeményezésére közadakozásból léte- silettek, Margó Ede, a ionevü szobrászművész alkotta meg a müvet és 1912-ben leplezték ie a Szigligeti színház előtti virágos köröudön. A szobor mindenképpen kitünően sikerült, alsóbb részén elől finom, gyöngéd, igen intim hatású dombormű ékeskedik, Szigligeti vén Cigánya-a hegedül, lánya apja vállára dőlve hallgatja az édes-bus dalokat. Mindkettő csak derekától kezdve emelkedik ki a talpazat síkjából. A dombormii lehelet- és álomszerű keze’ése mind lelki, mind külső formai szem­pontból indokolt és niélyhatásu. A román uralom nein tűrte a szobrot a helyén, előbb kitétette a Schlauch-tér be­járatához. majd a magyar gyűlölet fokozódá­sával a szobor megsemmisítését határozta el. De ezt is megelőzte a Szigligeti Társaság fi­gyelme, mellyel sikerült a szobrot a mú­zeumba elrejtenie. Most a szobor ismét a helyére került s hir­deti a város kegyeletét, mellyel dicső fia iránt viseltetik. (p-) HU a <z'Á MILHELMSHAFEN. (Uta-Press.) A hadi• tengerészet különféle segitönaszádjai között a ,.zárlörŐ"-nek jut a legfontosabb szerep. Amint már a szó is mutatja, ezek a jármüvei: azt a célt szolgáljál:, hogy valamilyen ..zárat" J keressenek és ha megállapították hollétét, azt megsemmisítsék, szóval a ..zárat'' megtörjék. Ilyen zártörök már a világháború második évében is szerepeltek. De akkoriban elegendő volt 12 zár törő. Ma azonban, tekintettei a tengeri háború szétszórt hadszíntereire, sok- kai több zártöröre van szükség. Legtöbb eset­ben hisebb-nagyobb volt kereskedelmi hajó­kat alkalmaznak zártörőnek, e speciális célra készített hajókat és ezek a haditengerészet szolgálatában nyernek beosztást. Milyen fajta zárai: jönnek tekintetbe és melyek ellen lehet a zártul öl munkáim helyezni? Legtöbb esetben aknazárak ellen alkalmazzák, lehetetlenné teszik u hajózás számára a viziut igénybevételét. Ott. ahol i viziutak a tengeren át vezetnek, az ellenség mindig újra és újra megkísérli a tengeri ha­dak, tengeralattjárói:, de különösen aknák lerakásával zár alá helyezni. A J.ereskedelmi hajózás melleit azonban az ország haditenge­részete részére is az a legfontosabb, hogy hajóik necsah teljes biztonságban hagyják «T a haza! kikötőt, hanem, hogy sikerteljes utaik- í ól visszatérve, veszély nélkül érjék is el a hazai vizeket így pl. a segitörirkálók. a ten­geralattjárók. az elöörsnaszád slb. Az akna­kereső és aknafelszedö flotilla mellett tehát igen fontos feladatokat végez a zártörü. A világháború aknamegsemrnisitő flat illái i a mai háború aknazárait nem tudná áttörni. De itt a tudomány segítségünkre sietett. Ke­zünkbe adta a zártöröt. amelynek kíséreté­ben a hajók veszély nélkül, érintetlenül éri': el a céljukat. A záriorö hadilobogóval fut és j egyúttal leplezett, mert munka közben ellen I séges támadás érheti, ezért természetesen fei ! is fegyverzik. I zártöró. mint. említettük. <■ I kereskedelmi hajózásból származik. de teljes j hadilétszámban lévő legénységgel rendelkc- j zik. A zártörőnek tisztéin tengerészeti szolg’i- latot teljesítő szernél) zete mellett katonailag kiképzett és fel fegyverzett legénysége is van. I A U.

Next

/
Thumbnails
Contents