Ellenzék, 1941. március (62. évfolyam, 50-73. szám)

1941-03-14 / 61. szám

/ { O J itt ár c tus 14ELLENZÉK

S _

Mi lesz a Dardanellák körül?

A német hadsereg Levonulásával Bulgáriába „jra égető időszerűséget nyernek mindazok a kérdések, melyek a Balkánnal s a Földközi- tenger keleti részével kapcsolatban olyan sokat foglalkoztatták Európát a XlX-ik században s a XX-ik század e'ején. E földrésznek a németek állal munkába vett ujjárendezése természetesen nem kerülhette el Délkelet- Európai sein, mely a nagy európai hatalmi küzdelmeknek még mindig a legérzékenyebben velerezgő talaja volt s amelyről a század elején egy ismert publicista nem minden jog nélkül írhatta, hogy puskaporos hordó s a: első főtt-ment véletlenül eldobott cigarettája

a levegőbe röpítheti. Azóta kétségtelen stabilizálódás kezdődött a balkáni tájakon. A stabilizálódás csak rövid kcleíái s Görögország bábomba lépése óla világosan látszik, hogy nem is lehet tartós, amíg ezek a területek is meg nein Talál jól: elhelyezkedésüket a nagy európai u jjáremlezödés kereteiben. Mint eddig még minden esetben, a tengerszorosok kérdése áll ezúttal is a nagy európai hatalmi küzdelmek állat' fölvetett balkáni problémák gyújtópontjában. A Dardanellák es a Boszporusz kérdése, ahol nemcsak a parti területek birtokosai vannak erősen érdekelve, hanem Európa nagyhatalmai is.

Küzdelem a tengerszorosokért

Konstantinápolyi tejlesen elvesztették volna a törökök, szabad, semleges várossá alakult volna át, ellenben a Dardanelláknak, a Bősz- porusznak és a Márványtengernek majdnem egész partvidéke orosz birtokba kerül, kivéve Rodostót, ahol a eárizmús tengeri kikötőt igért a háborúba még be nem lépett Bulgáriának'. A cári Oroszország katonai összeomlása és* a bolsevista forradalom meghiúsította a kényszerhelyzetében már Angliával is elfogadtatott orosz tervet. London sietett is felhasználni az alkalmat, hogy' százszázalékosan maga javára változtassa át a tengerszorosok nemzetközi jogi helyzetét. A legyőzött törökökre kényszeritett sevres-i békeszerződésben nemzetközi zónává tette■ az Égéi-tenger és Fekete-tenger közötti egész partvidéket, ahol csak a szövetséges hatalmaknak volt joguk katonai erőt tartani. A törökök Konstanti- nápolybán maradhattak volna, de a szerző’ désben foglalt szankciók szerint az általuk vállalt kötelezettségek bármilyen megsértésé fővárosuk elvesztését jelentette volna számukra. Ezt a szerződést borította fel teljes egészében Musztafa Kemal pasa győztes forradalmi. Két évre rá, 1923. július 4-én az

entente-hatalmak hausantiebon újabb megegyezést kötöttek az időközben fővárosukat Ankarába áthelyező törökökkel. Ez. a szerződés törli a aeyresd béke majdnem minden súlyosabb pontját, de bizonyos fokú demUi- tarizálást továbbra is előír o. szorosok partvidéken és nem engedi meg, hogy Törökország a Dardanelláknál állandó jellegű erődítéseket építsen. Az így előirt katonai kotlá- tozásokou a törökök 1935. után tették túl magukat, mikor a' világháború utáni békék többi szenvedő felei is elérkezettnek erezték a/ időt katonai szuverenitásuk visszaszerzésére, A tengerszoroson való átjárás kérdésé azonban ma. is úgy van nemzetközi jógiim' érvényben, ahogy Lausanneban rendeztél:. Ez a rendezés szabadnak nyilvánítja a tenger- szorosokon való áthaladást, még pedig úgy békében, mint habomban. Az áthaladási szabadságot azonban ; kjétföltételtől teszi függővé:

1. hogy azoknak a hadihajóknál: száma melyeket valamelyik hatalom a Földközi-tengerről a Fekete-tengerig akar küldeni, ne haladja túl a parti államok legerősebb flottáin hadihajóinak számát;

2. hogy az a hatalom, mely hajóit a szorosokon akarja átküldeni, ne álljon háborúban

Törökországgal.

A égül pedig a7,t kívánja a lausaunei megegyezés, hogy háborús időben tett török intézkedések se legyenek olyanok, hogy a semleges államok hajóinak szabad áthaladását a tenger szorosokon megakadályozzák.

' Ez az utóbbi pont jogot ad’ tehát Oroszországnak, hogy a most fenyegető háborús bonyodalmak- bekövetkezése eseté.?, is szabad átjáratot kívánjon hajói száradra a Boszporuszon és a Dardanellákon s igy módot is ad arra. hogy a Dardarüdíákkal kapcsolatos válságba, ha szükségét látja, a maga részéről is beleavatkozzék. Érthető dolog tehát, hogy Ankarh, mielőtt a most következő eseményekben döntésre határozza él magát. Moszkva felé tekint. A Dardanellák ma is a legnagyobb európai érdekek kereszteződé«! pontját képezik. Az. európai helyzet további fej; lődése szempontjából tehát igen nagy mértékben fontos kérdés, hogy mi fog történni ezen a ponton.

(855 fsad; gondozottal igazoltak eddig Kolozsváron

KOLOZSVÁR, március 14. Erdély és a keleti részek visszacsatolása titán azonnal megindult a hadiözvegyek, hadiárvák és hádirokkantak igényei megállapításának nehéz munkája. A honvédelmi miniszter elrendelte, hogy a hadigondozattak igényeiket 1940 december 31-ig jelentsék be és mutassák be azokat az okmányokat, melyek a magyar hadirokkanttörvény szerint szükségesek az igény megállapításához. A kolozsvári IIONSz, mely 1940 október 20-án megalakult, összeírta a világháború rokkantjait, Özvegyeit és árváit és a város hadigondozó ügyosztályával a legszorosabb kapcsolatokat .ptt.egterem tette- A város katonai parancsnoka méltányolta azt az eredményes munkát, melyet a HONSz kolozsvári csoportja kifejtett s ennek kitűnő igazgatóját, Kréméi Miksát a hadigondozó előadói székébe ültette és . igy vált lehetségessé, hogy a felülvizsgálatok és igénymcgállapitások gyorsan és a hadigondozottak érdekeinek megfelelően befejezhetők voltak.

Kolozsváron összesen 1051 igénybejelentés történt.

A honvédelmi miniszter képviseletében dr. vitéz Rajnay \ilmos őrnagy elnöklete mellett működött bizottság kétizben is vette vizsgálat alá az előterjesztett iratokat és szakorvosi véleményeket és clr. Sashegyi Ernő ezredorvos, a honvédelmi miniszter orvosszakértőjével együtt

összesen 835 hadigondozottat igazolt. Kolozsvár hadigondozottal között vau 452 igazolt, hadirokkant, 350 hadiözvegy.. 15 hadigondozott családtag, 3 járadéksegélyben részesített, és 13 cim- használatos.

Ez utóbbiak a rokkant törvény értelmében kedvező vagyoni viszonyaik folytán ellátásban nem részesülhetnek. Jellemző

a * hizatfság -.működésére,' hogy mennyire embériés - és - méltányossági szempontok vezérelték véleménye kialakulásánál. Vitéz dr. Rajnay Vilmos őrnagy, a miniszter képviselője nem helyezkedett a rideg jogi álláspontra, ha a hadigondozott nem tudta igazolni iorődqttségének hadi eredetét, hanem

módot nyújtott minden egyes igénylőnek, hogy iratait utólag is bemutathassa. így Kolozsvárt az első. 1941 január elején tartott felülvizsgálat alkalmával 84 egyént iratpótlásra utasítottak, akik közül a második, 1941. február végén tartott felülvizsgálatig hatvan egyén szerezte be a szükséges okmányokat. ' Ezek közül csal: kettőnek sikerült igényét elismertetni, rnig 58 egyén hadi- gondozási igazolványt nyert.

A honvédelmi miniszter képviselői, vitéz dr. Rajnay Vilmos őrnagy és munkatársa, dr. Sashegyi Ernő ezredorvos nevét mély hálával és szeretettel emlegetik azok a háborús hősük és hősi halottak hátramaradottal, kik szerencsések voltak, hogy ez a miniszteri bizottság foglalkozott ügyeikkel. Ennek köszönhető, hogy a Kolozsvárt jelentkezett igénylő 84 százalékának igénye jogerősen megállapítást nyert. De elismerés illeti Kréméi Miksái, a HO\Sz igazgatóját és Ivomároniy Emilt, a hadigondozó régi, kipróbált gondnokát is, akik a bizottság munkáját előmozdították.- ----- .1 ----AZ IPAROS EGYLET n március 15-iki ünnepélyen való kivonulás végett ezúton is kéri tagjait, hogy folvó hó 15-én reggel 9 órára az egylet székhazának helyiségében minél nagyobb számmal megjelenni szíveskedjenek. Elnökség.

SZOMBATON és VASÁRNAP! Piros bugyellárls

A legjobb magyar népszínmű. Főszerepekben: KISS FERENC és FGR3Y BELI«.

Vasárnap d. e. 11 órakor : Piros bugyelláris

Meghűléses betegségeknél,

rheumatikus. és , kös/-, énycs fúídahn-ikná1. idegf ájdalrnaknál, fejfájásnál, vrdam’inl ixü leti és tagiájdalou aknái, gyorsan é biBtoMsn hatnak a í ogal-tr.hleMák. Orvosok e/.rej ajánlják, tehát Ou i- b’zaomnial \ á-ároll.al- íj. Tegyen még n i egy kísérletet Kérj- kifejezetten i) kiváló hatású Togal-t. Teljesen ártalmatlan; Minden gyógyszertárban. P. 1.69,

Délszláv írók

Milos Cmjanszhi: ÖRÖKÖS VÁNDORLÁS Iran Cunkar: A SZEGÉNYSORON, Sziavko Kolur: ÍTÉLETNAP.

(Királyi Magyar Egyetemi Nyomda.J

A Királyi Magyar Egyetemi Nyomdát a délszláv szépirók müveinek a kiadására évszázados hagyományok ápolása ösztönözte. A múltban ugyanis hosszú időn keresztül az Egyetemi Nyomdában készültek az összes szerbnyelvü nyomtatványok, Buda volt a délszláv irodalom kifejlődésének legjelentősebb gócpontja, s a szerbek jóformán valamennyi kulturális megmozdulása a budai Egyetemi Nyomdához fűződik.

A szerb Milos Crn jáuszki: Örökös vándorlás c. regénye az ujabbkori történeti regényirodalom legjelentősebb alkotásai közé tartozik. Mária T erézia korában játszódik s vázául r német-osztrák háború szolgál, amelyben egy szerb regiment is résztvesz. A regiment parancsnoka, annak felesége és fivére a regénv hősei. Crnjánszki szinte robusztus erővel rajzolja meg ennek a három embernek küzdelmes cs szakadékokkal teli életét- hiábavaló é- önemésztő birkózásukat a sorssal. Bár az iró nem feszeget népi vagy politikai problémákat, mégis hőseink sorsában akaratlanul egy nép önmagára eszmélését, belső nyugtalanságának és forrongásának elmosódó és mégis mindent kifejező rajzát adja. A kitűnő fordítást Csuka Zoltán végezte.

Ivan Cankar a szlovének legjelesebb regényírója. A szegénysorno c. regénye olyan írói alkotás, melyet minden nép büszkén va - lana magáénak. A szláv melankólia fájdalmasan szép és meleg tónusa kiséri a regény minden sorát, mely művészien ellensúlyozza ?. regény témájának rideg valóságát, az élet kisiklottjainak. a szegénysor lakóinak tragikus sorsát. Iván Cankar a szegénységnek és anyai áldozatkészségnek magával ragadó apotheozisit irta meg ebben a regényben. A.: élet hajótöröttjeiről kevés iró irt rnég ilyen megértéssel cs szívvel, mint Iván Cankar. Fracka azok közé a regényhősnők közé tartozik, akinek emléke egy egész életre elkíséri az olvasót. Pávél Ágoston kitűnő stílusban fordította a regényt magyarra.

Sziavko Ktdar a horváth irodalom legjelesebb novellistája. Megkapoan klasszikus kör- nyczetleirásai. ragyogó humora és élettől duzzadó alakjai magyarázzák ezt a kivételes népszerűséget, amelyet vz az iró nemcsak hazájában, de külföldön is élvez. A drámai lüktetésű, mesterien felépített elbeszélések mindegyike egy-egy gyöngyszeme az ujabb- kori novella-irodalomnak. Kivételes tehetségű novelláinak nagy népszerűsége megcáfolja azt a napjainkban mind gyakrabban elhangzó véleményt, hogy az elbeszélés kihalóban levő műfaj és a mai olvasó nem szívesen vesz kezébe novellát. Hadrovics László fordítási egyenértékűen tolmácsolja Sziavko Kolar művészetét. Ara kötetenként P 6.40.

Ejtőernyős villámháború

Megvery Ella, ez az élesszemii és jótoHu riporter-női aki már több hasonló tárgju müvet jelentetett meg, most „Ejtőernyős villám- háború“ eimmel riporteri körútját írja meg a világháború által végigsujtott Belgiumon, Hollandián és Dánián át. Tulajdonképpen könyve nem más, mint háborús riportok sorozata, amelyekben eleven tollai, színesen és érdekesen rajzolja meg a háború által érintett nagy városok, köztük Hága, Rotterdam. Brüsszel, Koppenhága stb. életét, ott szerzett benyomásait. a háború pusztításának nyomait. miközben fel-fel idéződnek benne a régebbi, csendes és nyugodt idők kepei, amikor még béke honolt ezeken ;t tájakon és nem zúgtak a harci fegyverek. Megrajzolja azután a győzelmes Berlin arcképét is találó, friss színekkel.

Megvery Ellának kitiinö szeme vau. benső séges lírai hangoltsága. ió stihisérzéke és érdekes, sajátos szempontja;, amelyekkel fri«- sen, mozgékonyán és szemléletesen világit ja meg a háborús eseményeket. Gyakran a nagv események szereplőit beszélteti és ezzel könvve közvetlenségben é0 szemléletes-égben csak sokat nyer. Különösen érdekesek azok a fejezetek, amelyekben n jelenlegi háborúban első ízben szerepeltetett német ejtőernyősük: csodálatos telicsitmenve.it Írja le.. akik a villámgyors akciók és’ az úgynevezett' bravúr«* • hadícselekedeiek raegszem'dyesiiői. Könyv igy igazán értékes, tanulságos, a figyelmet mindig'» teljes mértékben lekötő olvasmány, amelyet gondos kiállítás és számos eredeti felvétel tesz még értékesebbé.

(w.)

A Dardanellák és a Boszporusz helyzetét > mintegy másfél évszázad óta nemzetközi szer- j ződések rendezték, többé-kevésbe korlátozva j a törökök szuverenitását ezen a két lengert j és két földrészét összekötő, rendkívül fontos j vizi utón. A legutóbbi ilyen szerződés az j entente-hataímak Törökországgal kötött j 1923-as Laüsanne-i békeszerződése volr, | melyen 1936 után, mikor a Páris-környéki j békék szenvedő felei a békeszerződések le- t fegyverkezési záiadékaitó! felszabadították J magukat, Törökország is jelentős korrektúrákat hajtott végre. Most alighanem uj fejezet kezdődik a tengerszorosok történetében, mely izga'mas eseményekben edd:g sem szűkölködött. j

iSapoleon valaha azt mondta, hogy „Kon- f Stantinápoly egyedül megér egy királyságot s j az a hatalom, mely kezében tartja, egy vilá• J gon uralkodhatik‘\ Ez a megállapítás terme- j szetesen csak olyan hatalomra vonatkozha- | tott, mely számottevő erejű a többi európai hata mak között is s amely uralkodik a szó- í rosok körüli egész szárazföldi és tengeri j zónán. Ez a titka, hogy a hatalmak, néha j egymás ellen is^ megtartották a tengerszorosok őrének. A tizennegyedik századtól kezdve a tizennyolcadik század második feléig azonban a török saját erejéből uralkodott a szorosok, fölött és sok tekintetben ez volt a Utkn annak az erős hatalmi kisugárzásnak is. melyet az ozmán birodalom Európa keleti részén gyakorolt. A török erő hanyatlásával azonban megkezdődött a többi hatalmak közötti versengés a tengerszorosok fölötti -uralomért, vagy legalább is a szoros őre fölötti _ döntő befolyás biztosításáért. Ez a versengés első sorban Oroszországot és Angliát áhította egymással szemben.

Oroszországnak a Dardanellák és a Boszporusz egyetlen kijárója a jégmentes tengerre. Egész újabb történelmében úgy tekintette a tengerszorosokat, mint Oroszország déli kapuját, melynek kulcsát minden körülmények között a maga számára keli megszereznie. Anglia ezzel szemben tengeri uralmát féltette az oroszok szabad Htjától c Földközi-tengerre. Mint túlnyomó erejű tengeri hatalom, a tengerszorosok körüli viták változatos történelme folyamán, néha hajlandónak mutatkozott arra is. hegy a Dardanellákon és a Boszporuszon át szabad utat engedjen az orosz tengeri erőnek azzal a feltétellel, hogy ugyanitt az angol tengeri erőnek is szabad útja legyen a Fekete-tenger felé. Moszkva felfogása szerint a tengerszorosok szabadsága annyit jelent, hogy Oroszországnak szabad kijárnia adódjék a Földközi-tenger felé. innen azonban más hatalom tengeri ereje nem hatolhat be a Fekete-tengerre, mert ez Oroszország s az orosz befolyási' szféra belső udvarának tekintendő. Körülbelül ugyanez az álláspontja a cári külpolitikát ezen a téren változatlanul követő bolsevista külpolitika nah' is. Moszkva a Lausanne-i békét követő ! években változatlanul támogatta Törökországot. amelytől azt remélte, hogy a tengerszorosok körül ellen tud á’lani minden más irányú hatalmi törekvésnek. Az orosz-török szoros baráti viszony csak akkor változott meg. amikor Ankara ugyanilyen baráti kapcsolatokat teremtett Angliával. Angol hatalmi érdekekkel párhuzamosan haladó Törökország már semmi esetre sem felelt meg a bolsevista Moszkva érdekeinek sem. Mert a mai orosz külpolitika, a régi orosz tradíció szerint, szintén első kötelességének tartja, bogy megakadályozza minden más hatalom irányító befolyását Konstantinápoly és a Dardanellák körül. Ez a változatlan orosz-törekvés magyarázza meg elsősorban Moszkva néha i nehezen megérthető lépéseit is a Balkán és ?. KözelkelcV kérdéseivel szemben.

A mai helyzet előzményei

A világháború második évében Moszkva közel volt ahoz, bog y a Dardanellákra irányuló igényeit megvalósítsa. Anglia, mely ezúttal szövetségese volt, a szoros ellen intézett támadásának teljes sike-rlclensége után, 'hogy ez ingadozó Oroszországot szövetségesnek'megtarthassa, kén) leien volt aláírni az o rósz igényeket. £ megállapodás szerint