Ellenzék, 1941. február (62. évfolyam, 26-49. szám)

1941-02-08 / 32. szám

í

i941 február S,

H8HKBBHBDBBE9B9BH

EKMBE8®

A

MIT AKARUNK?

Ida: JlÁSiJlÓ dZZSÓ tesz'Áfyfyyüté&i

Még alig indult raeg az Erdélyi Párt szervezése, máris súlyos kifogásokat emelnek vele szemben. Mielőtt tehát’ rátérnénk az Erdélyi Párt legfontosabb feladatainak vázolására. nézzünk szembe ezekkel a kifogásokkal.

Mindenek előtt a part erdélyi jelzőjét szokták kifogásolni, xndndvám, hogy az anyaországhoz való visszacsatolásunk után az erdélyi küíönvalóságnak a hangsúlyozása megengedhetetlen és-veszélyes tünet. Mi az erdélyi, jelzővel az egyetemes magyar feladatok közül az egyik legnagyobbat, Erdély föl emelését és az anyaországhoz való minden irányú szerves összekapcsolását jelezzük. Ma számtalan nagy magyar feladat van s e feladatok közül minden magyar embernek reális látással kell a maga saját feladatát elvégeznie- A mi feladatunk nem lehet más, mint az erdélyi magyar feladatok megoldása. Ilyen irányú munkánkkal az egyeteméi magyar érdeket szolgáljuk, Magyarországot építjük azon a ponton, ahol ma a leggyengébb, itt Erdélyben. Bűnös dolog volna az egyetemes magyarsággal szemben az. itteni magyar fe- adatokat nem vállalni, vagy olyan magyaroknak engedni át, akik az itteni kérdéseket kevésbé ismerik, mint mi s akikel az erdélyi feladatok szolgálata olyan magyar feladatoktól vonna el, amelyeket helyettük más nem tudna, elvégezni. Az erdélvi jelző tehát nem regionálizmus, nem elzárkózás, hanem az egyetemes magyar feiadalsorozatból az éppen reánk váró feladatok megoldására való öntudatos ielsorakozás kifejezése.

Másodszor a párt elnevezést kifogásolják azok, akik szeretnék az erdélyi magyarságot a pártoskodástól megoltalmazni. Azt monda írunk sem kell, hogy éppen mi erdélyi képviselők voltunk, azok. akik az Oiszágház épületébe való legelső belépésünk otán egy órával határozottan leszögeztük, hogy Érdéli'- beu politikai pártot nem akarunk szervezni. Azt gondoltuk, hogy pusztán társadalmi szervezetben megoldhatók Magyarország erdélyi kérdései. Arra kértük a politikai pártokat, hogy Erdélyben ne kezdjenek szervező munkát. A pártok azonban a katonai uralom megszűnése után . azonnal munkába kezdettek. Ezt látva, revideálni kellett álláspontunkat és a reális tények parancsát fölismerve, ki kellett mondanunk az Erdélyi Párt megalakulását. Mi azonban tulajdonképpen nem vagyunk politikai párt, mert nem törünk uralomra, nem akarjuk megszervezni az ország kormányát, inkább társadalmi szervezet vagyunk, az itteni magyar érdekek minden irányú szo’gálatára. Vágyunk az, hogy az egész ország a magyar földből kinőtt egyetlen testvéri közösségbe tömörüljön. A pártc-k harcában ezt az igényt akarjuk képviselni.

Azzal is. vádolnak, hogy későre kezdtük, szervezési munkánkat. Ennek egyik oka, -— amint előbb is említettem, — az volt hogy pártonkivüli szervezetben akartuk az erdélyi magyarságot tömöríteni és idő telt e! addig, amig a pártszervezés kényszerét föl kellett ismernünk. Késlekedésünk második oka az, hogy uj helyzetünkbe kerülve, öntudatos, szellemi munkával fel kellett mérnünk Magyarország egész belpolitikai és külpolitika; helyzetét és magunkban tisztáznunk kellett, mindig a lelkiismeret szavára hallgatva, feladatunkat. hivatásunkat és munkánk legjobb módszerét. Nem tartottuk volna lelkiismeretes dolognak a kisebbségi helyzet megszűnése után azonnal cdaálíani az erdélyi magyarság elé és neki irányt mutatni. A lelkiismeretes vezető előbb tájékozódik és lélekben felkészül a reá váró uj íeladatok szolgálatára. Mi csak ilyen előzmények után vállaltuk az er délyi magyarság minden irányú vezetését.

kégiil sokan kifogásolják, hogy az Erdélyi Párt miért támogatja a jelenlegi magyar kormányt. Én azt gondolom, hogy egészen magától értetődőnek kell tekintenünk azt a tényt, hogy az Erdélyi Párt az erdélyi kérdések megoldásában együtt dolgozik a kormánnyal A kormány nem ellensége az erdélyi magyarságnak, hanem éppen arra hivatott magyar állami szerv, hogy elvégezze a legszükségesebb erdélyi építő feladatokat. A kormányt ennek a természetes feladatának a betöltésében magától értetődően kell azoknak a férfiaknak támogatniok, akik az Erdélyi Párt megalakítását célul tűzték ki és akik ebben a pártban tömörültek. Sem a kormány önmagában az erdélyi képviselők nélMindenki saját érdekében szái ittasson kizárólag Maház forgalomhan.

A MÁV megindította a háztól-házig forgalmat és kedvezményes vasúti díjtételekkel szállítja a darabáru küldeményeket

Kolozsvár—Budapest,

Kolozsvár és 40 vidéki város

között. — Felvilágosítással szolgálnak a Maház szállítói, mint a MÁV hivatalos ügynökségei : Harth/ Mlklós-ut 82. Tel. 17-IS3

kiil, sem az erdélyi képviselők a kormány nélkül nem tfidják eltüntetni a huszonkét éves elnyomatásnak ijesztő sebeit és hiányait. Nekünk a kormánnyal együtt működve kel. a lehetőséghez képest a leggyorsabban és legteljesebb mértékben fölemelni az erdélyi magyarságot arra a szintre, ahol anyaországi testvéreink élnek. Ma egyetlen erdélyi embernek sem szabad a kormány itteni munkáját akadályozni, vagy megzavarni.

E kifogások megvizsgálása után nézzük meg, hogy melyek a legfontosabb erdélyi feladatiak? m

Erdélyben a feladatokat két csoportra oszt- hotjuk. Mindenekelőtt meg kel! történnie az erdélyi magyarság és az anyaországi magyarság teljes tényleges összekapcsolódásának és egy szintre hozatalának. A bécsi döntés után Erdély északi és keleti része ünnepélyes keretek között ismét hekebeleztetett a Szent Korona oltalma alá. Ezt az ünnepélyes és boldogító tényt nehéz, komoly és céltudatos épito munkának kell követnie. Az állami és nemze,ti élet összes területein megoldatlan kérdések özöne zajlik körülöttünk. Törvény* egységesités, gazdasági megsegítés, földbirtok- reform, jóléti intézmények bevezetése, tisztviselők átminősítése, kulturális és szellemi kapcsolatok megerősítése és ezer más fontos kérdés vár megoldásra Erdélyben. Csakis ezeknek a kérdéseknek a megoldása után jut az erdélyi magyarság abba a helyzetbe és emelkedik arra a színvonalra, hogy az egyetemes és közös nagy magyar kérdésekben állást tudjon foglalni. Meg kell erősíteni és fül kell emelni az erdélyi magyarságot szellemi, gazdasági és társadalmi téren egyaránt, hogy az egész ország minden polgárával egyenlő lehetőséggel szólhasson bele a magyar haza közös kérdéseibe. Az Erdélyi Párt ezt a munkát akarja elvégezni és létjogosultsága azonnal megszűnik, mihelyt ezt a feladatát betöltötte. Ezt a feladatát annál is inkább vállalnia kell, mert egyetlen más politikai párt ennek a célnak a szolgálatát programmjába nem tűzte ki. Az egész magyarságnak teszünk azzal szolgálatot, ha minél gyorsabban eltüntetjük a huszonkét esztendős nehézségeknek, tragédiáknak és nyomorúságoknak a nyomait A józan magyar bölcsesség mindenképpen megkívánja ezeknek a feladatoknak az elvégzését. Amint Pál Gábor az első parlamenti beszédében mondotta, a mi erdélyi sebeinkből egyetlen párt sem készíthet sem ugródeszkát, sem fegyvert a maga céljai szolgálatára. A magyar becsület azt követeli, hogy az erdélyi magyarság magától értetődő nehézségeit ne használjuk ki elégüleílenség szitására. Ezeknek a megszüntetéséhez nagyon népszerűtlen, de annál erőteljesebb munkára van szükség. Könnyebb dolog nehézségekről beszélni, mint nehézségek megszüntetésén' dolgozni. Mi ezt a népszerűtlenebb feladatot vállaljuk az egész magyarság., egész Magyarország megerősítése érdekében.

A második erdélyi feladatkör mélyebb gyökerekből származik és örökkévaló célokat mutat. Az erdélyi magyarság a világháború elolt inát- súlyos nehézségek között élt. V gyorsan szaporodó román és az egyre inkább gazdagodó szász nép között számbelileg és gazdaságilag is lemaradt. Sokan észrevették már abban az időben az erdélyi magyarság visszafejlődésének okait és egyes jelenségeit sőt állami és társadalmi tevékenység is indult abban az irányban, hogy az erdélyi magyarság minden tekintetben ■ megerősödhessek. Ezek a fáradozások azonban nem voltak elegendők arra, hogy , a hiányokat pótolni lehessen. Az elmúlt huszonkét esztendő még súlyosabbá tette az erdélyi magyarság etnikai, gazdasági, társadalmi és kulturális helyzetét. De az elmúlt huszonkét esztendő megtanított arra, hogy miképpen lehet egy idegen uralom alatt olyan védekező munkát végezni, amely által súlyos nehézségek árán, de mégis fennt lehetett tartani az erdélyi magyarságot. Az erdélyi védekező munka után most eljött az erdélyi szabad építés ideje. A kisebbségi évek megmutatták, hogy az erdélyi magyarság felismeri reális helyzetét és minden lehetőt raeg tud tenni önmaga védelmére. A mostani uj időkben meg kell mutatnunk, hogy építeni is tudunk. Olyan erdélyi magyarságot tudunk építeni, amelyik kiküszöböli az elmúlt huszonkét év minden hátrányos tényének következményeit és amelyik megszünteti a világháború előtti erdélyi magyar romlás minden okát. Erdélyben össze kell fogni az itt működő társadalmi, gazdasági és kulturális szerveket, hogy ezek ne egymás ellen, ne egymás mellett, hanem egymással karöltve együtt szolgálják az Erdélyben élő magyarság öntudatos és céltudatos uj felerősítését, megújítását és hódiló ország- épitését- Erdélyben nem c-sak az intézményeket, de az erdélyi magyar embereket is össze kell kovácsolni az uj erdélyi nu.gyar építés szolgálatába. Mi nem feledhetjük el. hogy a statisztika szerint a lakosságnak 51/« át tesszük ki ezen a területen. Az igaz, hogy egy ,népnek a földhöz való joga nem a számarányán, hanem történelmi jogain és történelmi hivatástudatán nyugszik, de minden népet gazdaságilag, társadalmilag és müvelő- désileg minden tekintetben képessé kell tenni önmaga és jogai megvédésére és továbbfejlesztésére. Ezt a nagv erdélyi épitő munkát yah hivatva elvégezni az a másik szervezet, amelynek létrehozását az Erdélyi Párt mellett az erdélyi képviselők kimondották. Ez a második szervezet az erdélyi magyarság összes gazdasági, társadalmi és kulturális céljait öntudatosan munkáló Erdélyi Magyar Szövetség. Az Erdélyi Magyar Szövetség, mint csucsintézmény szövetsége az összes erdélyi magyar közüleleknek és intézményeknek és mint alapintézmény, szövetsége az összes erdélyi magyar embereknek, akik Erdélyt minden tekintetben magyarrá akarják tenni. Mihelyt az Erdélyi Párt megszervezése főbb vo- rmlaiban befejeződik, azonnal megkezdjük az Erdélyi Magyar Szövetség megalkotását. Hisz- sziik, hogy ez a szövetség minden magyar szívben készen van, mindenki tudja, aki magyarul érez, hogy erre múlhatatlanul szükség van s annak munkájában mindannyian egybe forrunk, hogy boldogabb magyar élet legyen Erdély földjén, mint amilyen volt a világháború előtt. Ehhez a munkához a kisebbségi élet nagy iskolájának minden tanulságával kell hozzákezdenünk.

Ez a két nagy feladat áll előttünk akkor, amikor az Erdélyi Párt zászlót bont s amikor kiliizzük magunk előtt az. Erdélyi Magyar Szövetség megvalósítását. • Arra kérjük az er délyi magyar embereket, akik reálisan és modernül gondolkoznak, hogy e két feladat inegvalósitásában álljanak mellénk. Jól értsük meg. ezeket a feladatokat nekünk együtt kell megoldanunk. Ezeket annál inkább megoldjuk, minél többen állunk egymás mellett, minél többet dolgozunk külön-külön és. együttesen.

Ennek a két magyar feladatnak, erdélyi magyar feladuinak, múlhatatlanul megoldandó közös feladatunknak elvégzésében forrjunk össze!

7

Off túl.. .

Ott túl a déli Erdély grániton Ljév hajnalán csordult a pohár.

Keserűségtől tulpezsgős pohár:

Csak ennyi egy képeslapon:

„tiallja; hogyan süvít a szói??!“

S két név. S túloldalon a hegyek képe:

Az égbenyuló hegyeké, öröktől fogva a mieinké.

Hs én most már szabad magyar vagyok —

Éfe hallgatom — —

Belülről hallgatom

Hogyan süvít ott künn a szél

Süvít, mint a végítélet szele.

S én a lelkemben majd megszakadok.

Mert, még annyit, annyit sem irhatok Válaszul: hallom, hogy süvít a szél.

Alert kinek írnám, az sínylette meg _

Megkeserülné ő.

Még virágnyelvünket is elrabolta,

Elrabolta ez a rabló Idő.

S jön, hogy habzó keserűségemben A isszanyert, fájó szabadságomat A világ s az Isten lábához vágjam:

Nesze-------nem kell — ___

Amig m'nden testvérem nem szabad.

IV41. január >6. REMÉNYIÉ SÁNDOR

WIENER

ESSE

(BÉCSI VäSfiR}

1841. március 9-től 16-ig.

Qiimentes vizűm.

Vasúti kedvezmények.

JsientÍLUési határidő: február 12.

Felvilágosítási nyújt:

a Wiener Messe magyarországi kirendeltsége Budapest, V., Vörösmarty-tér 1. Hamburg- Amerika Linie, tel. 183—059, a Német birodalmi vasutak idegenforgalmi irodája Budapest, IV. Váci-utca 1—3, te!. 180—229 és az összes IBUSZ utazási és menetjegyirodák.

Erdélyi szemmel

Az Erdélyi Párt megalakulása alkalmával politikusok hangsúlyozták, hogy nem polit ical, hanem valójában társadalmi pártról van szó. Társadalmi pártról, amely a kormány, párttal szorosan összemiihödve kívánja megoldani Erdély legidőszerűbb kérdéseit. Erdélyi szemszögből meglátott problémákat, a:, anyaország kitágult és átjogóérejü megítélésén keresztül. Erdélyi szemmel akarunk nézni mi Erdélyben élők és egyetemes magyar szívvel akarunk cselekedni. Ezt akarjuk tenni politikában, már amennyire bennünket a politika érdekelhet, de ezt akarjuk elsősorban is gazdasági, kulturális és társadalmi téren. Nem joglemondás az, ha mi hangsúlyozottan leemeljük, hogy a napi és pártpolitikát ezekben a nagy történelmi hullámverésekben másodrendű kérdésnek tartjuk.

Az erdélyi lélek, amelyről ma annyit beszélnek, az örök idők törvényeihez kíván a!■ kahnazkodni. Mindig életét cs létezését védi és talán senki sem mondott ki az igazsághoz közelebbjáró megállapítást, mint báró Jósika János szilágymegyei főispán a Nemzeti Kaszinó Széchenyi emlékvacsoráján, ahol azt hangoztatta, hogy inkább mind meghalunk, de Erdély, a magyar Erdély, sorsa a mi kárunkra többé nem dőlhet el. Éppen ez a ren- ditheteilen hit is az, amely jogcímet ad Er dély fiainak és lányainak arra. hogy igényelhessék a maguk számára az erdélyi szemmel való nézést és ebben a megfogalmazásban az egyetemes magyar szívvel való cselekvést. És ez e.z erdélyi szemléletű ség teszi számunkra parancsoló szükségszerűséggé, hogy az erdélyi problémák minél több és több vetületét és tükröződését mutassuk be. ezeken a hasábokon. erdélyiek megvilágításában. A szórvány- kérdés. a magyar-román kapcsolatok ügye es sok más egyéb probléma, amely ezeken a hasábokon már kisebb-nagyobb mértékben megvilágításra került, mindezt a sajátosan érdél', és ugyanakkor sajátosan magyar szemléletei, magyar sors-szemléletet kívánták külön hang súllyal ellátni azért, hogy tisztán láthasson mindenki a felvetődött kérdések tömkelegében. Es éppen ezért szolgálat ,ez. komoly nemzeti szolgálat, mert az Erdélyi Párton és az Erdéfvi Magyar Szövetséget át Erdély összes időszerű kérdései mi’id oda fái alkatnak a magyar közvélemény nagy nyilvánossága elé, hogy tudjunk szembe nézni <• megoldóira váró kérdésekkel és tudjuk' valóságosan mez is oldani, ezeket.

Erdélyi szemmel nézni nem jelent mást mint benne élni Erdély lelkében és igy látni Sok- száz év óta igy képviselte Erdély népe a magyar sorsot, igy védelmezte önmagát és a magyar egységei és igy kívánja ezt tenni továbbra is Hungária-édesnnya iránti alázatos, fiút szívvel és en gedelniességgel. Ezért kidl ezt a szolgálatot megérteni, jó lélekkel fogadni ést megbecsülni, mert becsületes, tiszta lelkű, áldozc.los és önzetlen szol gálát

(te. gy.)

Kereskedelmi- és iparvállalatoknak:

Dr. Erdély Sándor:

D társulati adó

adómérlege, könyvvitele, bevallása. Az értiékkiilönbözeti tartalék gyakorlati kimunkálása. (Részvénytársasági igazgatók és cégvezetők, kft. ügyvezetők, főkönyvelők. ügyvédek, könyvszakértők és adóügyi tanácsadók részére). Ara 6 pengő. Kapható az ELLENZÉK KÖNYVESfíOLTJ i- B AN Kolozsvár. Mátyás király-tér. \ időkre utánvéttel is azonnal szállítjuk.

vü VVA \