Ellenzék, 1941. február (62. évfolyam, 26-49. szám)

1941-02-08 / 32. szám

% # '194t'február 8, ELLENZÉK 5 M. Tiszteletiéi értesítem a n. b. közönségét, heg/ február 10-én, hétfőn nyitom meg Fűszer- és csemege üzletemet, Egyetem-utca 3. szám. Pontos, tiszta kiszolgálás! Olcsó árak! Tisztelettel: UNG JÓZSEF. 99 Örömmel vettük a kultuszminiszter nyilatkozatát a kolozsvári magyar színház ügyében** — jelentette ki br. Kemény János, a Thália rt. elnökigazgatója — Hétfőn érkeznek Kolozsvárra a kultuszminisztérium kiküldöttel * KOLOZSVÁR, február 8. (MTI.) Az a nyilatkozat, amelyben dr. Hóinan Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter szer­dán megvilágította a kolozsvári Nemzeti Színház ügyének mai állását, érthető mó­don rendkívüli érdeklődést keltett Erdély­ben. Tudvalevő, hogy a szinházat Erdély és Kolozsvár sohasem tekintette puszta szórakozási problémának, a román, megszállás évei alatt pedig leg­féltettebb és legfontosabb ügyévé nőtt egész Erdélynek a kolozsvári színház, mert a kolozsvári társulat látta el az összes erdélyi nagyvárosokat igen ma- gasszinvonalu előadásokkal. Munkatársunk felkereste báró Kemény Jánost, a kolozsvári Magyar Színház el­nökigazgatóját, aki az alábbi érdekes nyi­latkozatot adta a kultuszminiszter kijelen­tései nyomán előállott uj helyzetről: — A kolozsvári társadalom nagy ürömmel vette tudomásul a kultuszmi­niszter ur nyilatkozatát, mert ezzel el­oszlott az a bizonytalanság, amely szín­házunk munkáját a felszabadulás óla annyira megnehezítette. — A felszabadulás napjától kezdődőleg egészen a legutóbbi napokig állandóan hi­vatalos forrásokra hivatkozó hírek láttak napvilágot, amelyek egészen közeli idő­pontokra tették a Nemzeti Színház épü­letének megnyitását és a jelenlegi szín­társulat likvidálását. Emiatt állandó bi­zonytalanságban élt a szinliáz, sem bérle­tet nem hirdethettünk, sem nagy felada­tok elvégzésére nem vállalkozhattunk. Kö­zönség és színtársulat egyaránt ellankad­tak, de főleg anyagi vonatkozásban igen súlyos következményekkel járt ez a bizonyta­lanság. A kultuszminiszter ur nyilatkozata után, amely közli, hogy a jelenlegi társulat van hivatva végigjátszani ezt a sziniévadot, most megszervezhetjük munkánkat a hát­ralevő hónapokra. — Nagy megnyugvást szerzett a kul­tuszminiszter ur nyilatkozatának az a ré­sze is, amely a mostani színtársulat ál­lamsegélyére vonatkozik. Az utóbbi hó­napokban többizben is előterjesztettem azokat a minimális feltételeket, amelyek kozott a mostani társulat további műkö­dése fenntarthatónak látszik a legköze­lebbi hónapokban. Hiszen tudvalevő, hogy a szinház kiadásai a múlt évhez képest növekedtek, mig bevételei a tavalyinak szinte egy harmadára estek. Államsegély hijján a szinház az évad eddigi hónapjait csak nagy üggycl-bajjal vergődte át s igy a kultuszminiszter ur nyilatkozata eb­ben a vonatkozásban a. legjobbkor jóit. Biztosra veszem, hogy a segélyezés ügye most már rövidesen megoldódik. — Minden kolozsvári ember elégtétel­lel veszi tudomásul a kultuszminiszter in- nyilatkozata alapján azt is.- hogy a jövő évadban megnyíló újjáépített Nemzeti Szinház társulatába felvétetni kívánja a mostani társulat mindem értékes ás ko­moly elemét. Valóban azok a művészek, akik a román uralom alatt hősiesen szol­gálták a magyar szinkulturát, nem marad­hatnak ki a Nemzeti Szinház együtteséből, már csak morális okokból sem. Dr. Haász Aladár miniszteri biztossá való kinevezé­sét ebben az értelemben is örömmel foga­dom, mert kétségtelen jóindulatát és tár­gyilagosságát eddig is módomban volt tapasztalni. — Nem kételkedem — fejezte be nyi­latkozatát báró Kemény János — hogy most már gyors iramban valóban meg­oldódnak a kolozsvári színjátszás függő problémái. Megoldódik remélhetőleg az általam ala- pitott Thália szinház likvidálásának kér­dése, amelynek szerződéses jogai és kö­telezettségei, illetve ezeknek átvétele nem választható el a Nemzeti Szinház megszer­vezésétől. S megoldódik remélhetőleg a kultuszminiszter ur megnyugtató kijelen­téseinek értelmében a szinház menetének biztosítása az évad végéig, továbbá sze­mélyzetének átszerződtetése a jövő évad állami színházának társulatába. E kérdé­sek elintézését bizalommal várja az erdé­lyi társadalom a kultuszminiszter úrtól, aki a kérdéskomplexumot eddig is nagy körültekintéssel és alapos tájékozódással készitelte elő. DR HAÁSZ ALADÁR ÉS TÁRAY FERENC KOLOZSVÁRRA JÖNNEK KOLOZSVÁR: február 8. (MTI.) Haász Aladár dr., a vallás- és közoktatásügyi minisztérium osztályfőnöke, Táray Ferenc színművész, a Nemzeti Szinház tagja kísé­retében hétfőn Kolozsvárra érkezik. A miniszteri osztályfőnök látogatása a ko­lozsvári Nemzeti Szinház ügyével áll ösz- szefüggésben. Olcsó árén lexikont ad ki Erdélyről az Erdélyi Magyar Újságírók Egyesületének kolozsvári csoportja Erdély felszabadulása óta egyre több pa­nasz érkezett a kolozsvári magyar napilapok szerkesztőségébe arról a sáskajárásról1, mit budapesti, főként könyvel a dáasall foglalkozó ügynökök rendeztek Erdély egész 'területén, hogy a leghangzialtosabb hivatkozásokkal, a legmegtévesztőbb jogcímekkel szédítsék el1 és fonják be áldozataikat o van összegű könyv- megrendelésiekre, melyek sem a íz állításra kerülő könyvek iránt va óban mutatkozó ér­deklődéssel!, sem pedig főként a közönség teherbíró képességével nincsenek arányban. Egyre több oldalról hangzott azonban fel a panaszok mellett az a kívánság is, hogy ez­zel az ötven hatvan, sőt nyolcvan pengős könyvekkel dolgozó ügynökjárással szemben mégis kell könyvekről gondoskodni. de — el­érhető, tisztessége® áron. így elsősorban arra Tenne most nagy szükség, hogy Erdélyről mi­előbb lelkiismeretes adatgyűjtés alapján lexi­kon készüljön. Á közérdekű gondolatot ma­gáévá tétit» az Erdélyi Magyar Újságírók Egyesületének kolozsvári csoportja és elhatá­rozta, hogy hattagú bizottság szerkesztésé­ben, amelynek tagjai: O'ajos Domokos, Végit József, Botos János, Horosz Bellái, Waller Gyula és Borbély Andor Erdély 1941 címen lexikont” ad ki, mely-magában foglalja Er­dély uj, mai heBységnévtárártt, lakosságának községenkint megállapított népességi, fele­kezeti és nemzetiségi adatait, hegységeinek közigazgatási,- .társadalmi, kulturális, . szociá­lis, gazdasági intézményeit, idegenforgalmi jelentőségét. Ugyancsak részletesen ismerteti e mii Erdély mindjein közéleti tényezőjének rövid életrajzát és .mindazokat a fontos, el­fogultság nélkül egybegyüjtött adatokat, .melyek Erdély egész mai közéletét jelentik, A törekvés elsősorban az, hogy Erdélyről azok csináljanak lexikont, akik ismerik Er­dély életét. A munka már két hónap óta megkezdődött és annyit máris sikerült biz­tosítani, hogy ára darabonként mindössze 9 pengő le-z. A mü szerkesztősége ezúton is felhívja Érdé y közhivatalainak, illetékes té­nyezőinek és főként az Ellenzék egész olva­sótáborának figyelmét az Erdély 1941 mun­kájának támogatására, adatgyűjtésének elő­segítésére és népszerűsítésének biztosítására, mert az uj erdélyi lexikon szerkesztősége csak ezzel a segítséggé! tudjiai biztosítani kö­zönsége számára ezen az önvédelmi áron e jelentős munka kiadását, Olcsó könyv­vásár LEPIK­nál Kolozsvár. Febr. 15-ig 30—80 száza­lék árleszállítás. Tolyton újabb anyag jön. Kérjen jegyzéket Lepagstól. A Hargita gerincéről letekintő nap fehér kévéi vörösre törtek a gyülekező felhőfosz­lányok rengetegén. Az alkouyi fény különös szépséggel borította be a Hargita csendesiilö birodalmát. Az egész világ a kései ősz szin- pompájában úszott és az alkonyat tompa fé­nye hatalmas szin-szinféniába vegyült, az er­dők avarával. Pihenni készült a természet. A dűlők elmaradt jószágok kolompját verte vissza és a völgyi faluból a kutyák éjjelt hivó vonítása kúszott a tetőkre fel. A hir­telen zajtól megijedt idő is nagyot lépve az estébe hullott. Sorjába gvultak ki a mécse­sek sárga világa, hogy néhányat lobbanva is­mét kihunyjanak. Már esak INagy Áronné la- luvégi kis ablakában táncolt a gáz röpke lángja. Áronné tett-veit a kemence mellett és mérgesen szóit rá a kuckó melegében szu­nyókáló gyermekre: — Feküdj má' le Aims, ne légy a lábam alatt ... Abris szempillái kiakadtak a gyöjköntés- ből. Lassan, ahogy öregekhez illik, íekaszáló- dott a kuckóról és nézésre sem méltatva any­ját. levetette szakadt gunyácskáját és béfor dúlt a dunyha alá. Nemsokára Nagy Áronné is megoldotta pruszlikját, beiéfujt a kormos lámpa üvegébe s keresztet vetve, fia mellé kavarodott. A^égtelen csend terpeszkedett Alkonyfalva felett. A Mózsiék kuvikja döfött vagy két­szer bele még a némaságba s utána ez is tova röppent. Rohant az éjiéi s a hajnal Györgye lépteivel közeledett a falu felé. Györgye a harmadik falu postása volt, aki hetenként igyekezett be Udvarhelyre a posta után. Nyomába megindult a falu is. A te­henek kérődzése hangosabb lett, a disznók éhesen túrták az ólakat s vidám nyerítéssel tért vissza az élet az éjszakából Nagy Áron­né már kint volt a határban. Ábris is bele- nyújtózott nagykésőle a ragyogni készülő reggelbe, majd megetette a jószágokat, meg­fejte az egyetlen tehenük s mind, ki jól vé­gezte dolgát,' neki indult az iskolának. Nap-nap után ujuló élmény volt számára az iskola. Jól esett a sziik. zsúfolt padokban ülni és hallgatni a tanító ur mélyen csengő meséit a nagy világról. Okos szeméből ki­csendült az értelem. Alig volt még negyed nyolc s már együtt volt az egész iskola. A szűk kis teremben — a gazdag biró házá­ban — szorongott és dulakodott ötvenegy gyermek. Készültek az életre, amint a tanitó ur mondta kedvenc szavajárásával. Nyolc óra előtt már elült a zaj. A tanitó ur is ko­ránkelő ember volt. Megindult ismét a ke­serves betűvetés az árkusokra. A tanító ur a nagyobbaknak Beszarábia sivárságát ma­gyarázta s közbe a negyedikre figyelt, dől- gozák-e a feladott számtan-példát. Abris megunta á dolgokat, felfigyelt a ta­nitó ur szavára, majd ezzel is betelve, gon­dolata • Szögi-dűlőn akadt meg. A tanitó most is elnézte jó ideig Ábris értelmes kis arcát. Majd tekintélye fenntartásáért ráhor­kant: •— Mér nem dolgozol Abris? Majd meg- enyhiillen kérdezte: — ITá min gondolkoz­tál úgy el? Ábris illeinjudó volt. Lassan, tempósan felállt s mély értelemmel felelt: — Én azon ... s ép oly lassan le is iiIt. Szünetvől-szünetrc telt az idő. Dél felé Györgye is megérkezett a postával. Még s/.u- szant egyet .Alkonyfalva határában a kora­káson s szortírozta a leveleket. A magyar ta­nítónak is jött hivatalos papír s hosszan vizs- gálgatat raita a pecsétet. In s pec torát be­tűzte végig s eldöntötte magában, hogy ezt már át keli adni. Ulemtudón kopogott- az iskola ajtaján. — . .nă ziua domle Takács. Lévél din ofi­ciu . . . szólt a hangyabolyá vált teremben. Takács tanító uron kellemetlen érzés fu­tott végig. Nem szerette az ilyen meglepeté­seket. Meg aztán elolvasni is nehezére esett, hát még meg is érteni. Egyetlen szempillan­tással csendet parancsolt a gyermekekre s forgatni kezdte a levelet. Szeniügvre vette innen is, onnan is. mig végre nekiszánta ma­gát s feltépte a borítékot. Ordin . . . rendelet. . . viritott bele a piros betűs kezdés a tanító ur szemébe. Kítudta nemsokára a tartalmát is. A felekezeti is­kola kis helyiségére való tekintettel a Dom­nule Ministru csak ötven gyermeket enge­délyez az iskolába, a létszám!elettiek azon­nali hatállyal menjenek át az állami iskolába. Felebbezés hiába való . ,. Lassan, titokban végig nézett a gyermeki arcokon. Belényilalt a fájdalom. Ötvenegyen vanuaki tt, egyiket most küldje el. De me­lyiket? Legalább ötön-haton volnának, talán akkor könnyebb volna . . . Haza engedte őket, nem birt köztük maradni. Ábris most is utolsónak maradt . . . Otthon a paszulylevesből is csak kellet­len evett. Szemében szőke és barna arcocs­kák lebegtek. Nem tudott választani. Dél­után erős elhatározással ment az iskolába. A zsivaj ismét elült s az asztalról egyenesen Ábris csodálkozó szemével akadt össze te­kintete. — Ábris gyere ide. Megfontoltan mozgott ki a pádból a gyer­mek. — Nézd fiam, szólt a tanító; láttad ügyi, hogy levelet kaptam a délbe. Igen? No, hát Ábris, ebbe az veit, hogy itt Ti csak ötve­ló és a Darmol. Beváltja, amit igér. Nincs vele bajlódás, teafőzés, keserűizü anyagok nyelése, stb. Jóízű hashajtó a öif ;4 Jitlírdft íj kiphaté cví<Tys2«?tirt)sa nen maradhattok. Egynek ál kell mennie a román iskolába. Ábris fiam, — simogatta hangjával tovább a gyermeket, te vagy a leg­értelmesebb. Te mész át. Itt a papírod . .. Anyáddal majd elintézem. Ábris mélyet pislantott a tauitó szemébe, megtörölte ingével az orra alját s tanácsot adó nagy lábujjkájára szegződött tekintete. Megvizsgálta a már elnyűtt körmöt rajta, körüllapogatta szemével a többit is s ismét felnézett a tanítójára. — Hát. .. átméssz-é Ábris, akadozott % tanító tovább. — Át, me muszáj, bökte ki sokára Ábris. Azzal megfordult és mint egy sértett vad, ment az ajtónak. — Ábris fiam. állította meg a tanitó, azért te eljöhetsz ide majd játszani, meg aztán el­meséled azt is nekünk, hogy ott mi van. Ei- jösz ügyi? Visszapillantott Ábris az ajtóból s azzal szó nélkül kiment. Csend ülte meg az isko­lát. Keserű dacában világjárás tündökölt homlokán. Lassan teltek a napok, de Ábris nem je­lentkezett. Egy hét múlva azonban tisztele­tét tette. Kis arcocskája egy árnyalattá! hal­ványabb lett s mogorván tekintett bele az osztályba. A tanítót meglepte a gyermek tü­zes tekintete Csendesen fordult hozzá, hát­ha sikerül egy-két szót kivájni belőle. •— Megjöttél Ábns? Hogy vagy? Tán rám haragszol? . . . Ahris állt hol a tauitóra, hol a lábujká- jára nézve. — Há hogy érzed magad mégis fiam, si­mította tovább lelkét a tanitó. Szólj egy szót bár, lelkem . . . S mint a keserűség folyama tört ki egyszer Ábrisból a szó: — . . . Úgy. hoav az olajok közt csak a fálon' függő Krisztus, meg en vagyunk ma gvarok . . . Rádióját javíttassa hjtqÍy rádió laboratóriumában. Orion, Standard, Philips rádiók! Standard rádiók javítása eredeti alkatré­szekkel, Villamossági szaküzlet és javit« ■ műhely, Horthy Mikiós-ut 94. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents