Ellenzék, 1941. február (62. évfolyam, 26-49. szám)

1941-02-26 / 47. szám

2 ELLENZÉK // ZúVMSz&t megindul,.. // fokozottabb t?fT$ecatattjáió- és tépiUáboui lUvziti maid tia a /jdänics- diáját". - Az uiot&á döntés és Ah-fyLa //(fcand Ttitt"-iz. - hímet munka Amaikádan B F.R1. IN, febiuár “6. A „Völkischer Beobachter" annak a cikknek, melyben a Hitler-be^/eil azon mondatával számolt he. ameK a számban hatalmasan megnö- 'ekedett. haditapasztalatokban egyre gaz­dagabb és a legmodernebb hadianyagok­kal napról napra jobban felszerelt német hadsereg tavasszal megkezdendő nagy lé­gi- tş tengerala ttjaiból l enzi\ajá t jósolta meg — ..Tavasszal végre megindul" cí­met adta. A Hitler-beszéd szerint tehát eddig meg nem ismert óriási arányit légi- és ten­gerilláttjáró háborít tenné ostroméretté Nagybritiinnui ..dacvárátösszes — térben talán részben távolabb fekvő — külső erődítményeivel együtt. Ugyanezen a gondolatmeneten épült fel az elmúlt héten a német haditengerészet 1 (»parancsnokának beszéde is. melyben arról esett szó, hogy a haditengerészet a legi haderővel fog együttműködni az angol bevitel meghiúsításáért és az an­gol hadi és felszerelési ipar megsemmisí­tésén, továbbá hajógyáruk, kikötők és el­látási központok ollón, egészen... a dön­tő óra el ér kéziéig. lityi iapa&zKrfat&k nyomán Hogy Németország — ellentétben a vi­lágháborús korabeli helyzettel, mikor a valóban nagyvonalú tengeralattjáró épí­tési program csak akkor indult meg — és akkor is már túl későn, mikor Scheer ad­mirális, a skagerraki ütközet vezére a ten­geri háború vezetését átvette, mig ma már a háború kezdetével nagy intenzi­tással és a hajóépitőtechnika minden vív­mányának felhasználásával szaporította hallatlan mértékben tengeralattjáróinak számát — ma már valóban nem alkotja vita tárgyát. Hivatott helyekről jött szá­mos nyilatkozat igazolta eddig is, hogy ez az óriási építkezési ütem valóban lé­tező valami. Ezenkiviil magában a német sajtóban is sokkal többet Írtak eddig is a tengeralattjáró gyárak működéséről, valamint a kész tengeralattjárók sorozat- vizrebocsátásáról, mint a többi fegyverne­mek terén elért haladásról együttvéve. A LÉGI HÁBORÚ UJ FEJEZETE ELŐTT És ami az adott pillanatban teljes te­vékenységgel harcba bocsátkozó repülő- egységek számát illeti, úgy az angol sajtó­ban erről nap-nap után. végtelen ideges­séget eláruló cikkek sokaságából csak arra lehet következtetni, hogy az Ang­lia elleni német légi háború rövidesen elérkezik uj fejezetéhez, még pedig „oly hatalmas méretű uj bombázások­kal, amilyenekben Angliának eddig még nem volt része'* 1. Angol részről nagyon helyesen ismerték be minap, hogy a németek a háború ed­digi hónapjai alatt, légiflolttatartalékaik- kal „otthon maradtak“. Anglia szakértő köreinek véleménye e kérdésben az, hogy Németország mindeddig a rendelkezésre álló, kész légi flottájának csak egy har­madát indította harcba. ÁLLANDÓ KRITIKÁK KERESZT­TÜZÉBEN Az angol Grand Fleet, Anglia büszke­sége és évszázadokon keresztül gerince a tengerek feletti angol uralomnak, egyál­talán nem mondhatja magáról, hogy ed­dig is könnyű dolga volt a németekkel szemben. Az angol légi flotta vezetését és tevékenységét — jellemző egyébként az angliai állapotokra — eddig is állandó kritikák kereszttüze alá vette az angol közvélemény. Különösen nem tudják a derék angolok a Grand Fleetnek (a nagy flottának) megbocsá­tani, hogy nem volt képes megakadá­lyozni a németek hallatlanul merész nörvégiai nagy expedícióját, mely úgy­szólván a szemük láttára valósult meg, annak ellenére, hogy az angolok otthon voltak még akkor légi túlerejükkel. Szemére vetik továbbá az angol légi flot­tának. hogy csütörtököt mondott az angol tradíció mentsvára., a Németország elleni blo­kád is, POrieSizéit *»ţmkâlatok*â yatäayaaara Lőrinczl & Go. Zéipaíya-’ataa S. ás Ssao&agyttáa utea u (C»*íc«*eate?ás.Sit«í. melyben minden angol oly erősen lüzott. valamint azt a tehetetlenséget. inrRvel nem bírták eddig az angol szigetnek irá­nyított bevitel megérkezését kellőleg biz­tosítani. Azonban az angol blokádot első sorban az Ítélte sikertelenségre, hogy Né­metország ma — ellentétben a világhábo­rúval — majdnem az egész európai ellá­tási tér felett rendelkezik, beleértve mindazon területeket, melyek számos ezelőtti háborúkban ugyanazon céllal Anglia icndelkezchcre állhattuk. Ami uz angliai behozatal biztositásat illeti, úgy mn már igen számos, fontos tényező he- b/él Anglia ellen! Előszűr is az igen ma­gas h/iin onaloii álló német légi haderő beleszólása a kereskedelmi háborúba u s iz alatt és \ iz felett tevékenykedő angol kereskedelmet hatásosan megbénító Hol taegységek rendelkezésére álló igen előli) ős kikütötámpontok birtoklasu a tengeralattjárók és egyébb harci egysé­gek kombinált támadásai angol eonvoyok (hajómenetek) ellen é* nem utolsó sor­ban angol részről a szükséges rombolók és könnyű tengeri harci egységek tökéle­tes hiánya (számuk csak fele, mint amennyi a világháborúban volt — és ez is szövetségesek nélkül). Egyébként a Grand Fleet azért született meg, hogy tengerentúli expedíciók sor- támadásul szolgáló eszköze legyen. A Földközi-tengeren lezajlott legújabb ese­mények, mikor is az ott állomásozó és összegyűjtött angol flottaegységek egy- ideig operativ sikerrel támogatnák az Afi ika-hadsereget, megmutatták, hogy az angolok itt sem képesek arra, hogy ne mondjanak le az átható siker lehetősé­géről. Ennek okát első sorban a tüzpró- bás német Stukák harcbavetéséve) kell magyaráznunk. És ez a földközittengeri epizód is meggondolkoztatja kicsit az em­bert, bogy vájjon milyen kilátásúi lehetnek majd a jövőben a lures Grand Fleet-nek, mi­kor az angol partok körül egy szép napon a legrövidebb berepülési utakat felhasználó német bombázó repülögyürii megjelenik. is A*yt€MUa? „A német nép nincs az amerikai nép ellen“ — jegyezte meg többek között Hit­ler utolsó beszédében. És a német közvéle­mény valóban csodálkozással hallja azo­kat az USA-ból mindenünnen átjövő han­gokat, melyek az össznémetség ellen szól­nak. A német sajtó megemlékezik arról, hogy a németség az Egyesült-Államokban már a 18. században oly erősen képvisel­ve volt. hogy mikor népszavazás volt ar- ranézve, hogy a német vagy az angol le­gyen az állam nyelve, csak egy szavazat- többséggel győzött az angol nyelv. Ma az Unióban 12 millió tiszta német él és 30 millió amerikainak csörgedez német vér az ereiben. Délamerikában szintén élnek németek, milliós számban. Hosszú sorát említhetjük fel azoknak a németeknek, kik példás mezőgazdasági és ipari te\ ékenységükkel nevet szerez­tek maguknak odaát. Az amerikai tudo­mány és kutatás elválaszthatatlan az amerikai németséggel. Németek voltak, kik először követelték Angliától a függet­lenséget s a szabadságharcot von Steu­ben tábornok döntötte el. Az 1861 — 1865-ös polgárháborúban a németek vol­tak azok, kik egységesen támogatták Lin­coln (azelőtt Linkhorn) elnökjelöltségét és beállottak az északamerikai független­séget szolgáló harcba. I A. Urschitz. Rio Mozgó Ma közkívánatra ! 5 világrísz legnagyobb sikere !! Egv asszony három élete A modern regényirodalom legnagyobb sikere filmen. — Hősköltemény a mindent legyőző tiszt szerelméről. Fősz. CHARLES BOYER és BE t'TE DAVIS Amerika legnagyobb drá­mai színésznője és a legszebb, legintelligensebb férfi sztárja. Rendezte : Anatole Litvák. Előadások kezde 3, 6 és 9 órakor. Sz mozott helyek. E ővétel naponta délelőtt 11 —1-ig. Műsor előtt legújabb hiradó. Csak mérték utáni előrendeléseket engedélyeznek, a raktárra készülő cipők eladása azonban files- i'eí(ftie!U ki £a'<ty Dtetsa köztflátásütytyi fninísiztu ­BUDAPEST, február 26. Dr. Laky Dezső közellátásiigyi miniszter hétfőn a kereskedel- mi hivatalban értezekletet tartóit a kereske­delmi és iparkamarák képviselőinek bevoná­sával. Időszerű közcllátásügyi kérdéseket tár­gyaltak. Megvitattál: a cipőrendelet kiadása által előállt uj helyzetet. A kamarák képvi­selői különböző észrevételeket és panaszokat hoztak elő. Egyes vidéki városokban állító­lag a cipőrendelet viegjelenése után is folyt még egy napig az árusítás a cipőüzletekben. Laky Dezső válaszában kiemelte. hogy azokról a kereskedőkről, akik a rendelet ki­adása után is árusítót lak, való színül eg inkább rossz, mint jóhiszeműséget kell feltételezni, ezért nyilvánvaló esetekben eljárás indul a kereskedők ellen. A kamarák részétől felhoz­ták. hogy egyes helyeken a csizmadiákat és a kist ipészekr t lelketlen üzérkedők azzal ve­szik rá a raktál on levő lábbelik eladására hogy az összes lábbelik árusítását központi szerv fogja végezni és ezért a készleteket az állam nyomott áron veszi át. A közellátási miniszter rámutatott arra, hogy csak mérték utáni rendelések szállítá­sát engedik meg, a raktárra készülő cipők eladása tilos, de természetesen szó sincs ar­ról, hogy a jövőben más hozza forgalomba a cipőket, mint eddig. Csak az a változás történt, hogy a marhatal pb őrből készült cipő­ket és csizmákat kiszolgáltatni csak utalvány ellenében lehet. Az üzérkedőket megbüntetik. A zálogházakban levő uj cipők és csizmák szabad forgalombujuttatására érvényesek az általános rendelkezések. A közellátásügyi mi­niszter a cipőrendelettel az ország börellátá- sával kapcsolatban rámutatott arra, hogy a kiváló magyar cipőiparosságot, amely a ma­gyar kisiparnak külföldön is nagy hírnevet szerzett, feltétlenül meg kell menteni a sor­vadástól, ezért különleges gondoskodásra van szükség. Ez mindenekelőtt abból a tényből keletkezett, hogy a szükségletek kielégítése céljából a rendelkezésre álló bőrmenllyişége, elsősorban olyan lábbelik■ készítésére kell felhasználni, amelyekei a széles néprétegek vásárolnak. A luxuscipők előállításával fog­lalkozó cipészek foglalkoztatásának biztosítá­sa céljából arra lehet esetleg gondolni, hogy nyersanyagot a jövőben ezeknek a cipészek­nek csak azzal a feltétellel adnak, hogy min­den pár uj cipő ellenében két régi, még hasz­nálható cipőt kell beszolgáltatni. _____________7941 íVbrair 26. 1/Kily-tn U&Uhné+iytU katáioz- zák tne# a Uábocu toAÍamát? Iln visszagondolunk az elmúlt világháború hal Icapcsolatosan felmerült számtalan jóslat ra, vagy n mn folyó háború ideje alatt hullott jövendölésekre a háború tar túrnál, illetve be­fejezésének utö pont jót illetően, akkor joggal kérdezhettük, hogy mily körülmények okos zálc u bábot unok elhúzódását, miért tai tűnni, azok évekig, hiszen uz államok már u kezdet­ben is csaknem minden etéjükét belevetik a nagy harcba és igyekeznek mielőbb döntő eredményt elérni. /la a régi idők nagyobb európai fváboruit nézzük, megállapíthatjuk, hogy voltak hábo­rúk, amelyek száz évig, harminc évig, hét évig tar toltak. Napoleon csaknem húsz évig harcolt a világ ellen, mig megadásra tudták kényszeríteni. Szabadsugharcunk is írét évig tartott. Id. Moltke a franciákat két év alatt, mig a Monarchiái egyetlen nagy csatában tudta legyőzni. Mégis mikor a világháború kitört 1914 nya­rán, unnak befejezéséi mindenki a „levelek le­hullásával1' jósolta. Mi vezette vagy téveszt­hette meg az állulónos közvéleményt, hogy ennyire hitt a háború korai befejezésének 1 Nehéz az okot világosan megjelölni. Nem té védhetünk, ha azt állítjuk, hogy a nemzeti fellángolás és lelkesedés oly vakon hitt a sa­ját erők túlsúlyában és a haderők biztos é* gyors győzelmében, hogy lebecsülte az ellen­felet, annak ellenállóképességét és győzelmi lehetőségéi. Azóta a fegyverek ereje megnövekedett. Óriási légi haderők fejlődlek A földi hadse­reg gyorsasága, átütőereje, technikai felsze­relése hatalmasai ugrott. A katonai irodalom sokat foglalkozott Douhct olasz tábornok ta­naival, aki a légi erők beavatkozásától döntő eredményeket. ebből kifolyóan rövid hábo­rút várt. Később ezt a tant, mint keresztül- viheletlent elvetették, de megmaradt az a leszűrt vélemény, hogy a légi haderő ereje ti földi erők harcaban döntő támogató tényező lesz, A másik tan Seckt, volt német vezérkari főnök által leállított lan volt. amely kis, kor szerűen felszerelt, állandóan ütökész, a tech nika minden eszközével ellátott, állandó had sereg felállításában és alkalmazásában látta — háború kitörésekor — az ellenjél kezdeti gyengeségét kihasználva, a döntő sikert el­érni. Mindezek mutatják, hogy a világháború után minden törekvés arra irányult, hogy megoldást talál/anak a háborúk idejének le­hető lecsökkentésére. A felmerült tanokat és elméleteket a német haderő értékelte ki tel­jes mérvben és alkalmazta a ' lehetőségeket az elérhető maximális fokban. És most nézzük meg, hogy mi történt a háború kitörése után A lengyel hadsereg IS nap alatt elpusztult, a holland hadsereg 5 nap alatt megadta magát, a belga hadsereg 18 nap alatt letette a fegyvert és a francia hadsereg 49 nap alatt semmisült meg. Maradt még egyetlen ellenség — az angol És a döntő harc miért várat magáru? Mi lehet az oka, hogy eddig nem kezdődött meg vagy eddig nem fejeződött be? És itt van az egész kérdésnek a lényege. Amig a német hadsereg elvitathatatlanul hatalmasabb túlsúlyával közvetlenül tudóit hatást kifejteni az ellenfelei szárazföldi had­erejére, addig meg volt a teljes reménye az ellenfeleinek gyors megsemmisítésére. Mert ha az ellenség az ország területén a haderőt megsemmisíti, az országot megszállja, meg­szűrnie az ellenfél minden háborúra alkalmas erőtényezője. Amig az ország lakossága és hadereje ren­delkezésre áll, amig az ország területe men­tes a ellenfél teljes megszállásától, amíg az ország gazdasági ereje igénybe vehető, addig a háborús akarat megszűnéséről nehéz be­szélni. A háború vége tehát akkor következik be, ha az ellenfél haderejét elvszeti, a szembe­állíthat ó hatalmi tényezőinek zöme oly mér­tékben pusziul el, hogy tovább ellenállni képtelen. Hogy a háború mikor jut idáig, az függ a haderők felkészültségétől. győzelmeinek kihatásaitól, az ellenfél haderejének veszte­ségeitől és az ellenséges ország területi vesz­teségének fokától. Ha ezek. az egyik fél részére — az utolsó ellenféllel szemben is — döntően tolódnak el. következik be a háború vége. Mivel pedig ezek a hadműveletek alatt mindig kiszámít­hatatlanok, ezért a háború folyamán a vég sohasem jósolható meg előre. IPARI TOVÁBBKÉPZŐ ESTI TAN­FOLYAMOKAT rendez a kolozsvári gép­ipari középiskola (Malom~utea 26. sz.l lehetőleg mielőbbi kezdéssel és pedig: 1. Kőműves és ácsipari előkészítő tanfo­lyam 120 óra 10 P tandíj. 2. Asztalos­ipari szakrajz tanfolyam 120 óra 10 P tandíj. 3. Gáz, stb. motorkezelő tanfo­lyam 76 óra 28.80 P. tandíj. Jelentkezé­sek este 6—7 óra között az igazgatói iro­dában. i

Next

/
Thumbnails
Contents