Ellenzék, 1941. február (62. évfolyam, 26-49. szám)

1941-02-26 / 47. szám

f 94 1 február 26. ELLENZIK Megnyitotta budapesti irodáját az Erdélyi Párt parlamenti csoportja Or. Mikó Imre képviselő közérdekű nyilatkozata az erdélyi törvényíiozík munkájáról KOLOZSVÁR, február 26. (Saját tud.) Az Erdélyi Párt parlamenti csoportja élénk tevékenységet fejt ki a fővárosban. A februári hónapban lefolytatott soroza­tos megbeszélések és gyűlések azt bizo­nyítják, hogy _ ItépviselőinJe szűnni nem akaró lelke- sedéssel és buzgalommal járnak el az illetékes tényezőknél minden olyan ügyben, mely a közérdek szolgálatában áll. Lankadatlan munkásságukat mi sem bi­zonyítja jobban, mint a már elért szép eredmények. BESZÉLGETÉS DR. MIKÓ IMRE KÉPVISELŐVEL A parlamenti csoport kifejtett munkás­ságáról beszélt munkatársunknak dr. Mi­kó Imre országgyűlési képviselő. — Legelőször is azt szeretném tudomá­sára bozni a nagyközönségnek — kezdte nyilatkozatát Mikó dr. képviselő —, hogy az Erdélyi Párt parlamenti csoportja megnyitotta irodáját Budapesten, Kál- mán-utca 10. sz. alatt. Az irodában Kövér Gusztáv országgyűlési képi'iselö és Botár István főtitkár, országgyűlési képviselő tartanak hivatalos órát. Ezúttal azonban arra is fel kell hívnom a közönség figyelmét, hogy a fővárosi iro­dánkat ne halmozza el túlságosan a kéré­sekkel, hanem minden kérvényt a városi vagy községi tagozat utján adjanak be, mely a kellő helyre juttatja azokat. Azok­ban a városokban, ahol a tagozatok még nem alakultak meg, forduljanak bizalom­mal az illető képviselőhöz, mert csak igy tudjuk biztosítani az ügyvitel pontos és gyors menetét. lyezésükre vonatkozóan. Azok azonban, akik a korhatárt elérték, vagy túlhalad­ták, a nyugdíjtörvény rendelkezései alá esnek. Az Erdélyi Párt nevében itt is felszó­lítom mindazokat, akik még nem jelent- keztek, személyi adataikat személyesen, vagy levélben közöljék a párt központi irodájával és tüntessék fel. azt is, hol és mikor nyújtottak be elhelyezkedő- ( sükre vonatkozó kérést. GAZDASÁGI KÉRDÉSEK — Albrecht Dezső képviselő Varga Jó­zsef iparügyi minisztert kereste fel Ó3 megbeszélést folytatott a munka és szol­gálati viszonyra vonalkozó jogszabályok tekintetében és ezzel kapcsolatosan elő­adta az előzőleg a kolozsvári szaktestüle- tekkel megtárgyalt javaslatokat is. Varga iparügyi miniszter is jóindulatáról bizto- I sitotta Albrecht Dezső képviselőt. — Tudomásunk szerint igen nagy ér­deklődés mutatkozik az anyaországban a nemsokára meginduló erdélyi fürdőélet iránt. — Az Erdélyi Párt e kérdésnek tanul­mányozása végett is szakbizottságot kül­dött ki, mely az illetékes tényezőkkel együttdolgozva akarja fellendíteni fürdő­életünket és megszervezni a nyári társas- utazásokat. — A továbbiakban os Erdélyi Párt és az Erdélyi Gazdasá- sági Tanács elnökei is megbeszélést tartottak és megállapodtak abban, hogy egymás indítványait kölcsönösen kellő­képpen támogatják. Majd a következő szavakkal fejezte be nyilatkozatát dr. Mikó Imre országgyűlé­si képviselő: — Parlamenti csoportunk ülésén meg szó volt a monopolengedélyek kiadásáról is és ebben a kérdésben szintén az erdé­lyiek érdekeit tartottuk szem előtt. (sze.) Egyetem Msigá Ma, szerdán nagy premier! Rét oc ZILAHY LAJOS a „Halálos tavasz“ és „Hazajáró léíek* szerzőjének filmje: $ Fősz erepe kb en : Csontos, lőver és Rajnay. Műsoron kívül a legújabb híradó. — Telefonszám : 27—46. A vármegye Isings semmi Kolozsmegye kilenc járásából csak öt maradt a megye fennlxatósága ala.it, — GaálE.emér alispán nyilatkozata A PARLAMENTI CSOPORT MUN­KÁJA — Parlamenti csoportunk február 18-án és 20-án ülést tartott és ezen bizonyos munkamegosztást hoztunk egymás között létre. Minden minisztériumhoz 2-3 képviselő­ből álló szakcsoportot küldtünk ki, akik az illető minisztériumokhoz tar­tozó szakkérdésekkel foglalkoznak. Az egyes szakcsoporthoz tartozó képvise­lők tisztelgő látogatásokon voltak az il­lető minisztereknél is, akik támogatásuk­ról biztosították őket. A képviselőkből álló szakbizottságok különben a követke­ző csoportra oszlottak szét: 1. földmű­velésügyi, 2. igazságügyi, 3. közgazdaság­ügyi. 4. közigazgatásügyi, 5. közjogi, 6. kozmüvelődésügyi, 7. külügyi és nemzet- politikaügyi, 8. pénzügyi, 9. társadalom- és véderőügyi csoportokra. Ezeknek a szakcsoportoknak feladata az, hogy a felvetett javaslatokat megtárgyal­ja, állást foglaljon mellettük vagy eset­leg velük szemben és az esetleges par­lamenti felszólalást előkészítse. A szakbizottságok már meg is kezdték működésüket. A február 18-i ülésen, me­lyen az erdélyi táblai elnökök is résztvet- tek, a jogászképviselők három, igen fontos rendelettervezetet tárgyaltak le, amelyek már a február 23-i hivatalos lap­ban is megjelentek. Ezek voltak az „ingatlanokra vonatko­zó rendeletek Erdélyre való kiterjesz­tése“, a „lakbérletekre vonatkozó ren­delkezések“ és a „haszonbérleti rendel­kezések kiterjesztése Erdélyre“. Az erdélyi képviselők hozzászólásai és in­dítványai nagyban hozzájárultak a rende­letek megszövegezéséhez. A febr. 22-ikén megjelent nyugdijrendelet ugyancsak képviselőink közreműködésével jött létre. AZ ESKÜTÉTEL MIATT ÁLLÁ­SUKAT VESZTETT TISZTVISE­LŐK ÜGYE — Történtek-e lépések az eskütétel miatt állásukat vesztő tisztviselők érde­kében? — kérdeztük Mikó dr. képviselőt. A parlamenti csoport a volt magyar közalkalmazottak ügyében, akik a hűség- eskü megtagadása, vagy egyéb nemzeti magatartásuk miatt állásukból kikerültek, érdekében eljárt és ezek névsorát is össze­állította. A memorandumot személyesen nyuitottam át gróf Teleki Pál miniszter­elnöknek, aki nagy megértéssel fogadott és megnyugtató kijelentéseket tett elhe­KOLOZSVÁR, február 26. A várme­gyeház falai között ma már hire-hamva sincs a rosszemlékű román uralomnak, nak, a magyar közigazgatás tisztult szelleme uralkodik az épületben s a volt kirá­lyi helytartó szobájában 22 évi elnyo­matás után a vármegye második főtiszt- I viselője, az alispán székel. Hazatérésünk után a kormány méltó embert, dr. Gaál Elemért tisztelte meg az alispáni címmel. Erre alkalmasabb embert nem is lehetett volna találni. Izig-vérig közigazgatási szakember és igazi erdélyi magyar ur. Közvetlen, ked- vesmodorü, rokonszenves ember, aki ma­gas hivatali állása ellenére is egyforma szívélyességgel áll rendelkezésére min­denkinek, aki ügyes-bajos dolgaiban hoz­zá fordul. Nekünk, kolozsváriaknak különös öröm, hogy Gaál Elemér lett lnczédy- Joksmán Ödön főispán főmunkatársa, mert az elnyomatás 22 éve alatt a szi­vünkhöz nőtt és akivel kisebbségi sor­sunkban találkozva, együtt vártuk a felszabadulást. ! Az Ellenzék nevében kerestük fel a vármegye alispánját és a hazatért Kolozs­megye sorsa és helyzete iránt érdeklő­dünk. j Az alispán készségesen számolt be ar- , ról a nehéz munkáról, amellyel a várme­gye vezetői a jelenlegi különleges hely­zetben a vármegye ügyeit irányítják. A MEGKISEBBEDETT MEGYE — Kolozs vármegye a magyar uralom alatt kilenc járásból állott, ma azonban a bécsi döntés és a hazatért területek uj közigazgatási beosztása következté­ben, csak öl járásból áll — mondotta az alispán. —• Az örményest, sármási és rnócsi járás a határokon túl maradi, a I tekei járást pedig Marostorda megyé­hez csatolták. De öt járás ügyeinek intézése is elég gon­dot ad. A háborús viszonyok következ­tében a lakosság közellátása a legfontosabb probléma 1 és szerencsére e tekintetben a lakosság- nak nincs oka semmi panaszra. Erre vonatkozólag különben a történe­tesen éppen jelenlevő dr. Medgyesy Béla közélelmezési előadó ad felvilágosítást. Röviden és tömören adja meg a választ. BIZTOSÍTVA VAN A KÖZSZÜK­SÉGLET — A lakosság cukor, liszt és petróleum szükséglete — mondja — biztosítva van. A közönségnek azonban meg kell értenie, hogy ilyen rendkívüli időkben gondos be­osztással mindenkinek a lehetőség szerint takarékoskodnia kell a fontosabb köz­élelmezési cikkekkel. Felhalmozásokkal, elrejtésekkel az egyén csak a közösség­nek ártana. Ha az ellátás terén néha pil­lanatnyilag kisebb nehézségek is vannak, annak nem a készletek hiánya, hanem a szállítási nehézségek az okai. A NÉPJÓLÉT ÉRDEKÉBEN Gaál Elemér alispán ezután folytatja nyilatkozatát: — A vármegye népjóléti ügyosztálya derekas munkát végez a szükölködők segélyezése érdekében. 1 A Zöldkeresztes mozgalom áldásos te.vé- kenységét a vármegye területén mind­azokban a községekben érzik, ahol a la­kosság életszínvonala nem üti meg azt a mértéket; amelyre szükség lenne. A Zöld­keresztes mozgalom felemelt cukorada­gokkal, tejjel segíti az anyákat és csecse­mőket, ruhával és cipővel látja el a sze­gény gyermekeket. A ROSSZ UTAK ' — Bizony az utak — mondja —, saj­nos rossz karban vannak. A legtöbb helyen elhanyagolt, szinte jár- \atatlan utakkal találkozunk. Ez az elmúlt 22 évi idegen uralom szo­morú, sajnálatos maradványa, amelyen a legsürgősebben segíteni kell. Ebben az irányban már terveket is készitet- I tünk és annak mielőbbi gyors megoldása ér­dekében most a kormány segitségét és támogatását fogjuk kérni. — Minden reményünk meg van arra. hogy Kolozsmegyének ebben a sürgős segítségre váró fontos kérdésében a kor­mány teljes megértéssel és azonnal támo­gatást fog nyújtani. Az alispánnak folytatott beszélgetés ar­ról győzött meg, hogy Gaál Elemér méltó utódja megyénk ré­gi, hires alispánjainak és legalkalma­sabb képviselője a makulátlan és rész­rehajlódon tárgyilagos magyar közigaz­gatásnak. 3 nyolcévi fsoyházra ítélte a törvényszék a íeleséggyilkos gyalus föbmüvest KOLOZSVÁR, február 2b. (Saját tud.) Borzalmas kegyetlenséggel c követett hitves- gyilkosság utójá'téka játszódott le tegnap a he'ybeli törvényszék büntető főtárgya'ási ta nácsa e'lptt. A dr. Szabó András tanácsé nők elnökíle* te mellett idésiező büntető tanács tegnap tárgyalta ugyanis Király István 46 éves gyalui földműves bünperét, aki a leg. szörnyűbb vád, az emberölés büntette miatt került birái elé. A bűncselekmény súlyosságát még fokoz­za, hogy Király István emberi elvetemültségében saját feleségének életét oltotta ki, árva­ságba döntve öt kiskorú gyermekét. A bűnügy előzményei mult év április 6-ára vezethetők vissza, amikor az emberi érzéseiből kivetkőzött férfi, aki azelőtt is éveken keresztül brutális ke­gyetlenséggel bánt feleségével, állandóan ütötte verte, sokszor félboltra kínozta, a végzetes napon ágszedés ürügye alatt ki­halta feleségét az erdőbe és a szerencsét­len asszonyt megfojtotta, majd egy faágra felakasztotta. Azután nyugodt ielkii? mérettel hazament és az érdieklődő szomszédok, valamint gyermekei előtt azt állította, hogy felesé­ge megszökött tőle, A szerencsétlen véget ért asszony holtteste k öze! két hétig maradt temetetienül az erdőben, míg a Szóbeszédek alapján felmerült gyanú által indíttatva a falu lakossága fel nein ku­tatta a környező erdőket és rá nem buk­kant a faágon csüngő tetemre. Király István, a gyilkos férj, az egész ku­tatás és a későbbi vizsgálat folyamán a leg­nagyobb hidegvérrel próbálta megakadá­lyozni a kutatók munkáját és mindent megpróbált, hogy a vizsgálat le* folyását tévútra vezesse. A esendőrségen és a vizsgálóbíró előtt tett vallomásában kereken letagadta, hogy fe- leségét ő ölte volna meg. A hatósági vizs­gálat azonban megállapította, hogy öngyil­kosság esete semmiképen sem foroghat fenn, mert a holttest különleges helyzete megcáfolt minden ezárányu feltevést. A terhelő bizonyítékok sólya alatt csupán annyit vallott, be a vádlott, hogy a gyilkos­ság napján heves összes z ó lalko z ás a volt fe­leségével az erdőben és a veszekedés rövi­desen verekedéssé fajult. Verekedés közben, a vádlott kezében levő kötél — a tettes vallomása szerint — rá- hurkolódott felesége nyakára és pillanatok alatt megfojtotta. Az ügyben már többizben tartott tárgyalást a tör­vényszék, de ítélethozatalra nem kerülhetett sor, mert a tárgyalások folyamán a vádlott olyan zavarosan viselkedett és olyan csökönyö­sen ragaszkodott ártatlanságához, hogy el­meállapotának megvizsgálása vált szük­ségessé. Beszámithatat'anságának gyanúját az is fo­kozta, hogy a vádlott a világháborúban sú­lyos gránátnyomást szenvedett, ami esetleg elváltozásokat okozhatott az agyán. A több hétig tartó szakorvosi vizsgálat azonban megállapította, hogy a vádlott tel­jesen beszámítható állapotban van és büntető jogilag feltétlenül felelősségre vonható. A tegnapi főtárgyai ásón a törvényszék megismételte az egész bizo­nyítási eljárást és több, mint tiz tanút ha'lgatott ki a gyilkosság mellékkörülményeinek tisztázása érdekében. A tanuk egyöntetűen azt vallották, hogy a vádlott éveken keresztül a legkegyet'eneb- biil bánt feeségéveh akit alaptalan félté­kenységgel üldözött és szegénységük miatti tehetetlen dühében többször véresre vert. Bizonyították azt is, hogy a holttest olyan helyzetben függött megtalálásakor a fán. hogy az teljesen kizárt minden öngyilkossági fel­tevést. Ezt támasztotta alá dr, Vitályos András törvényszéki orvosszakéi tő vallomása, aki a megelőző tárgyaláson a román boncolási jegyzőkönyv alapján inegákapitóttá, hogy az áldozat semmiképpen sem követhetett el öngyilkosságot. A tanúkihallgatások után a vád képviselője szándékos emberölés bün­tette miatt súlyos büntetést kért -t vád­lottra, mig a hivat dbol kinevezett védő: dr. Péterffy Jenő ügyvéd, a hü:icse:ek- ménvt erős felindulásban elkövetett em­beröléssé átminősíteni és a vádlott ideg- állanotának enyhítő körülményül való fi­gyelembevételét kérte. A bíróság erős felindulásban elkövetelt emberölés bűntettében találta bűnösnek a vád’ottat, akit 8 évi fegyházbüntetéssel és politikai jogainak 10 évre való felfüggesz­tésével Sujtott. Az Ítéletben a vádlott megnyugodott, mig az ügyész súlyosbításért felebbezett.

Next

/
Thumbnails
Contents