Ellenzék, 1941. február (62. évfolyam, 26-49. szám)
1941-02-21 / 43. szám
y Tf4i f ét már 21. 8HB*sa«a 13 LL E NZ fi K 3 mr,«i „Törvényes szenpantakan Mviil nem lehet dolgezni“- M*idoüo> JlMn&%yi-$cUi*ellez Lct^o-s- pé-toKiíqtyminivztzc a fyazd&sáyi uitáiá^att Az erdélyi ipar fejlődésének előmozdítására vonatkozó törvényt ismsrtstíe a pénzügvmtniszS&r BUDAPEST, február 21. (MTI.) A fcép'viselőház mai ülését Tors Tibor alel- uök nyitotta meg 10 óra után. A napirend első pontja a 36 tagú országos bizottságban üresedésben lévő tagsági helyek választása utjáni betöltése volt. A bizottság uj tagjaiul Bethlen László grófot, Teleki Mihály grófot és vitéz Lukács Bélát választotta meg a Ház. Ezután áttértek a pénzügyminiszter gazdasági programja feletti vita folytatására. Az első szónok Hotílicskó Vladimír, kárpátaljai képviselő volt, aki a program végrehajtásához sok energiát és készséget kiránt a pénz- miniszternek. Meggyőződése, hogy jóakarat vezérli és éppen ezért örömmel üdvözli a gazdasági tervezetet. A továbbiakban a kárpátaljai mezőgazdasági szakoktatás fontosságátt hangsúlyozta és kérte a földbirtokreformrtaíc Kárpátalján való minél méltányosaid} végrehajtását. Ezután Pálffy József gróf szólalt fel. Azt fejtegette, .hogy a termelés fokozására van szükség. A falusi lakosságot támogatni kell szövetkezetek megteremtésével. Bodor Márton korszerű földbirtokre- form végrehajtását sürgette. Kérte a tankönyvek árának leszállítását. Lázár Imre a mezőgazdasági cselédek helyzetének javítására hívta fel a kormányzat figyelmét. Földessy Gyula kárpátaljai mezőgazda- sági kérdéseket tett szóvá. Dernkó Mihály hangsúlyozta, hogy 02, egész nemzetet mozgósítani kell a szakminiszter gazdasági programjának: végrehajtása érdekében. Kárpátaljai kérdésekről beszélve megemlékezett arról, hogy vitéz ieveldi Kozma Miklós kormánybiztos működése olyan nagylendüleíü, hogy a nép széles rétegei ériik az eredményeket. Ezután Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter válaszolt a nyolcnapos vitán elhangzott felszólalásokra. Rámutatott arra, hogy szánt-szándékkal nem adott elő részletes tervezetet. Ennek különféle okai voltak. A vita anyagából megállapította, hogy a parlament átérzi a tervszerű és módszeres gazdálkodás szükségességét. Az elhangzott kritikák főleg abban csúcsosodtak ki, hogy programjában nem látnak konkrét terveket s azok csak a célkitűzéseket ismertetik. Erre azt válaszolhatja, hogy ha részletes programot ad, akkor azzal vádolták volna, hogy konkrét célkitűzés nélkül elvesz a részletekben. Hangoztatta, hogy ő hivatott a tervszerű nemzetgazdálkodás megteremtésére, de a végrehajtás az egyes közigazgatási ágak feladata, a végrehajtás tehát nem reá tartozik. Természetesen minden célkitűzésnek volt és van rést- lettervezete, anélkül minden célkitűzés merem Egy ö—10 év alatt végrehajtandó gazdasági program jelentős részletei természetszerűen fejlődnek és terebélyesednek. I Természetes tehát, hogy a Végrehajtandó gazdasági programból egyes részleteket alkalomadtán mi is a képviselőház, a felsőház és a 36-os bizottság elé terjesztünk, így mindenkinek módjában lesz az egyes részlettervezetekhez hozzászólni. Különösen szükség van e tekintetben .mondotta á pénzügyminiszter —- a gyakorlati /megoldások érdekében a szakemberek hozzászólására. Például ilyen részletterve- zet valósult még a mezőgazdasági hitelélet megszervezésével. A kormányzat komoly Összegeket bocsátott a mezőgazdaság rendelkezésére s módot nyújtott arra, hogy négy és fél- százalékos kamat mellett 5—10 esztendőre szóló hitellel lássa el az arra érdemes gazdákat. A talajviszonyok felülvizsgálása után a munkálatok végrehajtását nyolc évben állapítottuk meg, most leszállítjuk négy évre, ami fokozott ütemű végrehajtást igényel. A tagosítások tekintetében kész a tervezet s azt a legközeleboi jövőben mindenkinek módjában lesz megismerni. A cukorrépatermelés tekintetében gondoskodtunk arról, hogy mind a gazdák, mind a gyárosok számára megnyugtató megoldást hozzunk. Az erdélyi ipar fejlődésének előmozdítása tekintetében is kidolgoztuk a részleitervezetet, amely gondoskodik arról, hogy az erdélyi ipar szerű intézmények és meglévő iparvállalatok rneg- I felelő tevékenységét növeljük és aj iparvállalatok alapítását elősegítsük. Mindez egy pár konkrétnek látszó részlet, amely kétségtelenül igazolja, hogy a további részletek, illetve részletkérdések megoldására már megindult a munka. Rámutatott arra a pénzügyminiszter, hogy az ellenzéki oldalon is elismerték azt, hogy a kormányzat komoly akarattal elhatározta a nemzetgazdasági program végrehajtását. A közvélemény számára nem mondhat mást, mint azt, hogy törvényes szempontokon kivid nem lehet dolgozni. A közérdek gazdasági téren különösen meg kell előzze az egyéni érdekeket. Ha mindnyájan vállaljuk a ránkháruló kötelezettséget', akkor megértjük azt, hogy csak az összetartásban van az erő. Beszéde végén kijelentette a pénzügyminiszter, hogy a nyolcnapos vita után sem mondhat mást, mint a vita elején. E helyről mond köszönetét mindazoknak, akik a kormányzat munkájában segitő- kezet nyújtanak. Kéri a Házat, hogy támogassák a nemzet javára tervezett munkaprogram végrehajtásában. A pénzügyminiszter beszédét a kormánypárti oldalon lelkesen megéljenezték. Ezután Jurcsek Béla előadó ismertette az egyes külállarnokkal kötött kereskedelmi szerzcödésekről szóló külügyminisz- teriurni jelentést, amelyet a Ház vita nélkül elfogadott. Angyal László előadó az iparügyi miniszter jelentését ismertette az ásványolaj és földgázkutatásra és bányaművelésre vonatkozó jognak a Winterschall A. G.-re, illetve az általa alapított részvénytársaságra való átruházásáról. A jelentést a Ház vita nélkül elfogadta. Az elnök indítványára a ház úgy határozott, hogy legközelebbi ülését a jövő hét csütörtökén déli 12 órakor tartja és azon a további teendők felöl fog határozni. A Ház csütörtöki ülése fél 2 órakor ért véget. 1 üdztuIaidonoBok emlékiratban kérik az nj tiszai? adómentességének fenntartását KOLOZSVÁR, február 21. (Saját tud.) A kolozsvári Háztulajdonosok Egyesülete a közelmúltban értekezletet tartott és az értekezlet eredményeképpen emlékiratot intézett az Erdélyi Párt központi elnökségéhez, amelyben kérték, hogy a párt járjon közbe a kor-, mányitól az erdélyi városokban épített uj házaknak a román éra alatt megszerzett adókedvezmények megadása, illetve kiterjesztése érdekében. Az emlékirat előadja, hogy az egyes pénzügyigazgatóságok valószinüleg az adó- kedvezmény megadása érdekében minden uj ház tulajdonosát felhívták, hogy a román uralom alatt épített házának adó- mentességére vonatkozó román jegyzőkönyvet mutassák he. Ez azonban -— állapítja meg az emlékirat — csak a régebbi, 1934 előtt épített házakra vonatkozik, mert a román kormány 1934 után a házadómentességet csökkentette és csak a három szobánál nem nagyobb családi házakra és csak három esztendőre adta meg. A magyar jogrend pedig az uj házak adó- mentességét a házak nagyságától függetlenül adta meg és igy a kormánymak tekintetbe kell venni azoknak a háztulajdonosoknak -érdekeit, akik 1923 után építkeztek és akiknek a román kormány az adó- mentességet csak azért nem adta meg, mert tisztában volt azzal, hogy a városi lakosság nagy többségben kisebbség volt és a kisebbségeken akart ezzel egyet ütni. Tizfenáheíi betöréses lopás miatt négyem dologházra iféM@ a helybeli iöfvénys zéha fOvoegyént KOLOZSVÁR, február 21. (Saját tud.) Az igazságügyi hatóságok régi ismerőse, többszörösen büntetett előéletű betörő került tegnap ismét a törvényszék büntető főtárgyalási tanácsa elé. A vádlott Zsoszán István 45 éves rovoltmultu egyén, akit az utóbbi tiz év folyamán két ízben, többszörös betöréses lopás és orgazdaság büntette miatt összesen 8 évi fegyházbüntetésre ítélt a kolozsvári törvényszék. Zsoszán István mult év őszén a nagyváradi uolűgházhól szökött meg, ahol ötéves büntetését töltötte és november végén Kolozsvárra jött. Itt néhány napig egy ismerősénél húzódott meg, majd a városszélen kivett egy üres szobát, ahova a betöréseiből származó holmikat rejtette. A következő napokban Kolozsvár területén bét helyre tört he és a padlások, pincék ajtaját kifeszitve, magával vitt minden elemélheiö értéktárgyat. Különösen a férfi és női fehérnemüeket lopkodta össze a padlásokról, de elvitt zsírt, szalonnát, cukrot, lisztet, almát, ócskavasat és mosogató fazekat is, ami az UtjáJba került. A lopásokból származó holmikat részint az ószeren elkótyavetyélte, részint házaló kereskedés utján potomáron adott túl a többezer pengő értékű ruhaneműkön. Időközben átment Désre is és ott is két jólsikerült betörést hajlott végre, miközben közel ötszáz pengő értékű ruhanemüeket zsákmányolt. Á lopott holmit itt is az utcán elkótyavetyélte. Aztán ismét Kolozsvárra jött, hol egy ráz zia alkalmával a rendőrség elfogta és rövidesen rábizonyította elkövetett bűncselekményeit. Kihallgatása alkalmával Zsoszán több egyént megnevezett, akiknek — állítása szerint — ruhanemüeket es élelmiszereket adott el. Ezek ellen az ügyészség orgazdaság büntette miatt indított eljárást. A törvényszéki tárgyaláson a vádlott nagyrészt beismerte az ellene felhozott vádakat, csupán az ellopott holmik értékét és mennyiségét illetőleg voltak ellenvetései. A másod-ötödrendü vádlottak közül csupán Salamon Eszter dési illetőségit háztartásbeli leányról derült ki, hogy ruhanemüeket vásárolt a vádlottól, de védekezése szerint — nein tudta, hogy az általa megvásárolt holmi lopásból stzárj- mazik. Viszont a vételár olyan csekély volt, hogy az már gyanút kelthetett volna a vásárló személyében. Kividé Ciüpea Dénes kolozsvári illetőségű vendéglős ismerte be, hogy egy használt abroszt fogadott el ajándékba ZsoSZántól, aki regi ismerőse volt, de nem tudta róla, hogy törvénytelen utón jutott hozzá. A vád és védőbeszédek elhangzása után a törvényszék Zsoszán Istvánt tiz- rendbeli betöréses lopásért 4 évi szigorított dologházra és politikai jogainak 5 évre való felfüggesztésre Ítélte. A másodrendű vádlottak közül Salamon Eszter vagyonkihágás miatt 30 pengő. Ciupea Dénes hasonló minősítéssel 20 pengő pénzbüntetést kapott. A többi vádlottat felmentette a bíróság a vád és a következményei alól. ftadeiisiet sálak ki a zsidó magánalkalmazoltak fel- msndási Kraadáságairól A Budapesti Értesítő jelenti: A 36 tagú országos hizotiság pénteken délelőtt ülésezik. Nagyfontosságu kormányrendeletet tárgyal. Ez a rendelet a zsidótörvény következtében elbocsátott és a jövőben elbocsátandó magánalkalmazotlak felmondási járandóságait és egyéb hasonló természetű illetményeit egészen újra szabályozza. A kiadandó rendelet szerint mindazoknak a zsidó alkalmazottaknak, akik 1938 május 29-től, tehát az első zsidótörvény hatálybalépésétől a tör- • vény végrehajtásának befejezéséig a vállalatokból kiválnak, csak a törvényes felmondási illetményt és u törvényes végkielégítést szabad kiadni, ha pedig nyugdijuk van, csak u nyugdijat. Amennyiben részükre akár a mtiltbárx többet fizettek ki, akár a jövőben jogellenesen többet fognák kifizetni, ezt a többletet vissza kell fizetni. 4 visszafizetésre kötelezést a közérdekeltségek felügyelő hatósága hivatalból mondja ki, hivatalból rendeli el és folytatja le a végrehajtást. Ha pedig még a törvényes mérték is tulmagas, azért, mert a kiszámítás alapjául szolgáló illetmény, akár a vállalat vagyoni helyzetéhez, akár az ország gazdasági helyzetéhez, vagy az általános kereseti viszonyokhoz mérten feltűnően magas, akkor a közérdekeltségek felügyelő hatósága kérelem nélkül leszállítja a törvényes felmondási járandóságot és a törvényes végkielégítést, a többletjuttatást pedig visszafizetteti. Ugyanilyen módon kell leszállítani hivatalból a tulmagas nyugdijat, sőt az özvegyi nyugdijat, az árva-járandóságot is. E rendelkezéseknek hatásosságát egyfelől az a szabály biztosítja, hogy a túlfizetéseket a felügyelő hatóság hivatalból hajtja be, másfelől az a szabály, hogy a jövőben történő túlfizetésekért a rendelet a felelős személyt büntetéssel sújtja és ha kell, kötelezi a túlfizetés saját vagyonából való megté• 1 ritésére. A rendelet hangsúlyozza azt Í3, hogy rendelkezéseit nem a kisemberek ellen alkotta, amennyiben a rendelet hatálya alól már eleve kiveszi a havi 300 pengős, vagy még alacsonyabb fizetésű alkalmazottakat. A rendelet hatálybalépése előtt történt túlfizetések visszafizetésének szabályait enyhíti ott, ahol a visszafizetés az érdekeltet anyagi romlásba döntené. A rendelet még olyan rendelkezéseket is tartalmaz, amely a zsidótörvény végrehajtásától függetlenül teszi lehetővé, hogy a vállalat kérelmére, tehát nem hivatalból, bármily alkalmazottját túlméretezett felmondási és hasonló természetű illetményeit a jövőre nézve le lehessen szállítani. Megadja viszont a lehetőséget arra, hogy az alkalmazott szolgálati szerződését jóváhagyás végett előre bemutassa a felügyelő hatóságoknak, amikor hozzájárulás ) esetében nem kell attól tartani, hogy az alkalmazottnak megszüntetés esetére járó illetményeit annakidején le fogják szállítani. HÓMAN KULTUSZMINISZTER MEGKOSZORÚZ! 4 A BOLGÁR HŐSI EMLÉKMŰVET SZÓFIA, február 21. (MTI.) Hóraan Bálint vad ás- és közoktatásügyi miniszter bulgáriai látogatásának harmadik napján, Szerdán, ünnepélyesen megkoszorúzta a szófiai első gyálegezred laktanyájában elhelyezett hősi emlékművet. Rereskedelmi Társaságok szervezése, vezetése és ellenőrzése. KweSések íeifektetése, vezetése, és felülvizsgálása. Szaktfélemsfíy adó- és illeték ügyekben Bizalmas kereskedelmi megbízások Sebessel Rikárd Treuhand vállalata Kolozsvár, Sz8íi'egyház*y. 39 Telefon 28—98