Ellenzék, 1941. február (62. évfolyam, 26-49. szám)

1941-02-21 / 43. szám

y Tf4i f ét már 21. 8HB*sa«a 13 LL E NZ fi K 3 mr,«i „Törvényes szenpantakan Mviil nem lehet dolgezni“- M*idoüo> JlMn&%yi-$cUi*ellez Lct^o-s- pé-toKiíqtyminivztzc a fyazd&sáyi uitáiá^att Az erdélyi ipar fejlődésének előmozdítására vonatkozó törvényt ismsrtstíe a pénzügvmtniszS&r BUDAPEST, február 21. (MTI.) A fcép'viselőház mai ülését Tors Tibor alel- uök nyitotta meg 10 óra után. A napirend első pontja a 36 tagú orszá­gos bizottságban üresedésben lévő tag­sági helyek választása utjáni betöltése volt. A bizottság uj tagjaiul Bethlen László grófot, Teleki Mihály grófot és vi­téz Lukács Bélát választotta meg a Ház. Ezután áttértek a pénzügyminiszter gaz­dasági programja feletti vita folytatására. Az első szónok Hotílicskó Vladimír, kárpátaljai képviselő volt, aki a program végrehajtásához sok energiát és készséget kiránt a pénz- miniszternek. Meggyőződése, hogy jó­akarat vezérli és éppen ezért örömmel üdvözli a gazdasági tervezetet. A to­vábbiakban a kárpátaljai mezőgazdasági szakoktatás fontosságátt hangsúlyozta és kérte a földbirtokreformrtaíc Kárpát­alján való minél méltányosaid} végrehaj­tását. Ezután Pálffy József gróf szólalt fel. Azt fejtegette, .hogy a termelés foko­zására van szükség. A falusi lakosságot támogatni kell szövetkezetek megterem­tésével. Bodor Márton korszerű földbirtokre- form végrehajtását sürgette. Kérte a tan­könyvek árának leszállítását. Lázár Imre a mezőgazdasági cselédek helyzetének javítására hívta fel a kor­mányzat figyelmét. Földessy Gyula kárpátaljai mezőgazda- sági kérdéseket tett szóvá. Dernkó Mihály hangsúlyozta, hogy 02, egész nemzetet mozgósítani kell a szakminiszter gazdasági programjának: végrehajtása érdekében. Kárpátaljai kérdésekről beszélve megem­lékezett arról, hogy vitéz ieveldi Kozma Miklós kormánybiztos működése olyan nagylendüleíü, hogy a nép széles rétegei ériik az eredményeket. Ezután Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter válaszolt a nyolcnapos vitán elhangzott felszólalásokra. Rámu­tatott arra, hogy szánt-szándékkal nem adott elő részletes tervezetet. Ennek kü­lönféle okai voltak. A vita anyagából megállapította, hogy a parlament átérzi a tervszerű és mód­szeres gazdálkodás szükségességét. Az elhangzott kritikák főleg abban csú­csosodtak ki, hogy programjában nem lát­nak konkrét terveket s azok csak a cél­kitűzéseket ismertetik. Erre azt válaszol­hatja, hogy ha részletes programot ad, akkor azzal vádolták volna, hogy konkrét célkitűzés nélkül elvesz a részletekben. Hangoztatta, hogy ő hivatott a tervszerű nemzetgazdálkodás megteremtésére, de a végrehajtás az egyes közigazgatási ágak feladata, a végrehajtás tehát nem reá tar­tozik. Természetesen minden célkitűzésnek volt és van rést- lettervezete, anélkül minden célkitűzés merem Egy ö—10 év alatt végrehaj­tandó gazdasági program jelentős rész­letei természetszerűen fejlődnek és te­rebélyesednek. I Természetes tehát, hogy a Végrehajtandó gazdasági programból egyes részleteket alkalomadtán mi is a képviselőház, a fel­sőház és a 36-os bizottság elé terjesztünk, így mindenkinek módjában lesz az egyes részlettervezetekhez hozzászólni. Külö­nösen szükség van e tekintetben .mon­dotta á pénzügyminiszter —- a gyakorlati /megoldások érdekében a szakemberek hozzászólására. Például ilyen részletterve- zet valósult még a mezőgazdasági hitel­élet megszervezésével. A kormányzat komoly Összegeket bo­csátott a mezőgazdaság rendelkezésére s módot nyújtott arra, hogy négy és fél- százalékos kamat mellett 5—10 esz­tendőre szóló hitellel lássa el az arra érdemes gazdákat. A talajviszonyok felülvizsgálása után a munkálatok végrehajtását nyolc évben ál­lapítottuk meg, most leszállítjuk négy évre, ami fokozott ütemű végrehajtást igényel. A tagosítások tekintetében kész a tervezet s azt a legközeleboi jövőben mindenkinek módjában lesz megismerni. A cukorrépatermelés tekintetében gon­doskodtunk arról, hogy mind a gazdák, mind a gyárosok számára megnyugtató megoldást hozzunk. Az erdélyi ipar fejlődésének előmoz­dítása tekintetében is kidolgoztuk a részleitervezetet, amely gondoskodik arról, hogy az erdélyi ipar szerű intéz­mények és meglévő iparvállalatok rneg- I felelő tevékenységét növeljük és aj iparvállalatok alapítását elősegítsük. Mindez egy pár konkrétnek látszó rész­let, amely kétségtelenül igazolja, hogy a további részletek, illetve részletkér­dések megoldására már megindult a munka. Rámutatott arra a pénzügyminiszter, hogy az ellenzéki oldalon is elismerték azt, hogy a kormányzat komoly akarattal elhatározta a nemzetgazdasági program végrehajtását. A közvélemény számára nem mondhat mást, mint azt, hogy törvényes szempontokon kivid nem le­het dolgozni. A közérdek gazdasági téren különösen meg kell előzze az egyéni érdekeket. Ha mindnyájan vállaljuk a ránkháruló köte­lezettséget', akkor megértjük azt, hogy csak az összetartásban van az erő. Beszéde végén kijelentette a pénzügy­miniszter, hogy a nyolcnapos vita után sem mondhat mást, mint a vita elején. E helyről mond köszönetét mindazoknak, akik a kormányzat munkájában segitő- kezet nyújtanak. Kéri a Házat, hogy tá­mogassák a nemzet javára tervezett mun­kaprogram végrehajtásában. A pénzügy­miniszter beszédét a kormánypárti olda­lon lelkesen megéljenezték. Ezután Jurcsek Béla előadó ismertette az egyes külállarnokkal kötött kereske­delmi szerzcödésekről szóló külügyminisz- teriurni jelentést, amelyet a Ház vita nél­kül elfogadott. Angyal László előadó az iparügyi miniszter jelentését ismertette az ásványolaj és földgázkuta­tásra és bányaművelésre vonatkozó jog­nak a Winterschall A. G.-re, illetve az általa alapított részvénytársaságra való átruházásáról. A jelentést a Ház vita nélkül elfogadta. Az elnök indítványára a ház úgy hatá­rozott, hogy legközelebbi ülését a jövő hét csütörtökén déli 12 órakor tartja és azon a további teendők felöl fog hatá­rozni. A Ház csütörtöki ülése fél 2 óra­kor ért véget. 1 üdztuIaidonoBok emlékiratban kérik az nj tiszai? adómentességének fenntartását KOLOZSVÁR, február 21. (Saját tud.) A kolozsvári Háztulajdonosok Egyesülete a közelmúltban értekezletet tartott és az értekezlet eredményeképpen emlékiratot intézett az Erdélyi Párt központi elnök­ségéhez, amelyben kérték, hogy a párt járjon közbe a kor-, mányitól az erdélyi városokban épített uj házaknak a román éra alatt meg­szerzett adókedvezmények megadása, illetve kiterjesztése érdekében. Az emlékirat előadja, hogy az egyes pénzügyigazgatóságok valószinüleg az adó- kedvezmény megadása érdekében minden uj ház tulajdonosát felhívták, hogy a ro­mán uralom alatt épített házának adó- mentességére vonatkozó román jegyző­könyvet mutassák he. Ez azonban -— ál­lapítja meg az emlékirat — csak a régeb­bi, 1934 előtt épített házakra vonatkozik, mert a román kormány 1934 után a ház­adómentességet csökkentette és csak a három szobánál nem nagyobb családi há­zakra és csak három esztendőre adta meg. A magyar jogrend pedig az uj házak adó- mentességét a házak nagyságától függetle­nül adta meg és igy a kormánymak tekin­tetbe kell venni azoknak a háztulajdono­soknak -érdekeit, akik 1923 után építkez­tek és akiknek a román kormány az adó- mentességet csak azért nem adta meg, mert tisztában volt azzal, hogy a városi lakosság nagy többségben kisebbség volt és a kisebbségeken akart ezzel egyet ütni. Tizfenáheíi betöréses lopás miatt négyem dologházra iféM@ a helybeli iöfvénys zéha fOvoegyént KOLOZSVÁR, február 21. (Saját tud.) Az igazságügyi hatóságok régi ismerőse, többszörösen büntetett előéletű betörő került tegnap ismét a törvényszék büntető főtárgyalási tanácsa elé. A vádlott Zso­szán István 45 éves rovoltmultu egyén, akit az utóbbi tiz év folyamán két ízben, többszörös betöréses lopás és orgazdaság büntette miatt összesen 8 évi fegyházbün­tetésre ítélt a kolozsvári törvényszék. Zsoszán István mult év őszén a nagyvá­radi uolűgházhól szökött meg, ahol öt­éves büntetését töltötte és november vé­gén Kolozsvárra jött. Itt néhány napig egy ismerősénél húzódott meg, majd a vá­rosszélen kivett egy üres szobát, ahova a betöréseiből származó holmikat rejtette. A következő napokban Kolozsvár terüle­tén bét helyre tört he és a padlások, pin­cék ajtaját kifeszitve, magával vitt min­den elemélheiö értéktárgyat. Különösen a férfi és női fehérnemüeket lopkodta össze a padlásokról, de elvitt zsírt, sza­lonnát, cukrot, lisztet, almát, ócskavasat és mosogató fazekat is, ami az UtjáJba került. A lopásokból származó holmikat részint az ószeren elkótyavetyélte, részint házaló kereskedés utján potomáron adott túl a többezer pengő értékű ruhaneműkön. Idő­közben átment Désre is és ott is két jól­sikerült betörést hajlott végre, miközben közel ötszáz pengő értékű ruhanemüeket zsákmányolt. Á lopott holmit itt is az ut­cán elkótyavetyélte. Aztán ismét Kolozsvárra jött, hol egy ráz zia alkalmával a rendőrség elfogta és rö­videsen rábizonyította elkövetett bűncse­lekményeit. Kihallgatása alkalmával Zsoszán több egyént megnevezett, akiknek — állítása szerint — ruhanemüeket es élelmiszere­ket adott el. Ezek ellen az ügyészség or­gazdaság büntette miatt indított eljárást. A törvényszéki tárgyaláson a vádlott nagyrészt beismerte az ellene felhozott vádakat, csupán az ellopott holmik érté­két és mennyiségét illetőleg voltak ellen­vetései. A másod-ötödrendü vádlottak közül csupán Salamon Eszter dési illetőségit háztartásbeli leányról derült ki, hogy ru­hanemüeket vásárolt a vádlottól, de vé­dekezése szerint — nein tudta, hogy az általa megvásárolt holmi lopásból stzárj- mazik. Viszont a vételár olyan csekély volt, hogy az már gyanút kelthetett volna a vásárló személyében. Kividé Ciüpea Dé­nes kolozsvári illetőségű vendéglős is­merte be, hogy egy használt abroszt foga­dott el ajándékba ZsoSZántól, aki regi is­merőse volt, de nem tudta róla, hogy törvénytelen utón jutott hozzá. A vád és védőbeszédek elhangzása után a törvényszék Zsoszán Istvánt tiz- rendbeli betöréses lopásért 4 évi szigorí­tott dologházra és politikai jogainak 5 évre való felfüggesztésre Ítélte. A másod­rendű vádlottak közül Salamon Eszter vagyonkihágás miatt 30 pengő. Ciupea Dénes hasonló minősítéssel 20 pengő pénzbüntetést kapott. A többi vádlottat felmentette a bíróság a vád és a követ­kezményei alól. ftadeiisiet sálak ki a zsidó magánalkalmazoltak fel- msndási Kraadáságairól A Budapesti Értesítő jelenti: A 36 ta­gú országos hizotiság pénteken délelőtt ülésezik. Nagyfontosságu kormányrende­letet tárgyal. Ez a rendelet a zsidótörvény következtében elbocsátott és a jövőben elbocsátandó magánalkalmazotlak felmon­dási járandóságait és egyéb hasonló ter­mészetű illetményeit egészen újra szabá­lyozza. A kiadandó rendelet szerint mindazoknak a zsidó alkalmazottaknak, akik 1938 május 29-től, tehát az első zsidótörvény hatálybalépésétől a tör- • vény végrehajtásának befejezéséig a vállalatokból kiválnak, csak a törvényes felmondási illetményt és u törvényes végkielégítést szabad kiadni, ha pedig nyugdijuk van, csak u nyugdijat. Amennyiben részükre akár a mtiltbárx többet fizettek ki, akár a jövőben jogel­lenesen többet fognák kifizetni, ezt a többletet vissza kell fizetni. 4 visszafize­tésre kötelezést a közérdekeltségek fel­ügyelő hatósága hivatalból mondja ki, hi­vatalból rendeli el és folytatja le a végre­hajtást. Ha pedig még a törvényes mérték is tulmagas, azért, mert a kiszámítás alap­jául szolgáló illetmény, akár a vállalat va­gyoni helyzetéhez, akár az ország gazda­sági helyzetéhez, vagy az általános kere­seti viszonyokhoz mérten feltűnően magas, akkor a közérdekeltségek felügyelő ható­sága kérelem nélkül leszállítja a törvé­nyes felmondási járandóságot és a törvé­nyes végkielégítést, a többletjuttatást pe­dig visszafizetteti. Ugyanilyen módon kell leszállítani hivatalból a tulmagas nyugdi­jat, sőt az özvegyi nyugdijat, az árva-já­randóságot is. E rendelkezéseknek hatásosságát egyfe­lől az a szabály biztosítja, hogy a túlfizetéseket a felügyelő hatóság hi­vatalból hajtja be, másfelől az a sza­bály, hogy a jövőben történő túlfizeté­sekért a rendelet a felelős személyt büntetéssel sújtja és ha kell, kötelezi a túlfizetés saját vagyonából való megté• 1 ritésére. A rendelet hangsúlyozza azt Í3, hogy ren­delkezéseit nem a kisemberek ellen alkot­ta, amennyiben a rendelet hatálya alól már eleve kiveszi a havi 300 pengős, vagy még alacsonyabb fizetésű alkalmazottakat. A rendelet hatálybalépése előtt történt túlfizetések visszafizetésének szabályait enyhíti ott, ahol a visszafizetés az érde­keltet anyagi romlásba döntené. A rende­let még olyan rendelkezéseket is tartal­maz, amely a zsidótörvény végrehajtásától függetle­nül teszi lehetővé, hogy a vállalat ké­relmére, tehát nem hivatalból, bármily alkalmazottját túlméretezett felmondási és hasonló természetű illetményeit a jövőre nézve le lehessen szállítani. Megadja viszont a lehetőséget arra, hogy az alkalmazott szolgálati szerződését jó­váhagyás végett előre bemutassa a fel­ügyelő hatóságoknak, amikor hozzájárulás ) esetében nem kell attól tartani, hogy az alkalmazottnak megszüntetés esetére járó illetményeit annakidején le fogják szállí­tani. HÓMAN KULTUSZMINISZTER MEGKO­SZORÚZ! 4 A BOLGÁR HŐSI EMLÉK­MŰVET SZÓFIA, február 21. (MTI.) Hóraan Bá­lint vad ás- és közoktatásügyi miniszter bul­gáriai látogatásának harmadik napján, Szer­dán, ünnepélyesen megkoszorúzta a szófiai első gyálegezred laktanyájában elhelyezett hősi emlékművet. Rereskedelmi Társaságok szervezése, vezetése és ellenőrzése. KweSések íeifektetése, vezetése, és felülvizsgálása. Szaktfélemsfíy adó- és illeték ügyekben Bizalmas kereskedelmi meg­bízások Sebessel Rikárd Treuhand vállalata Kolozsvár, Sz8íi'egyház*y. 39 Telefon 28—98

Next

/
Thumbnails
Contents