Ellenzék, 1941. február (62. évfolyam, 26-49. szám)
1941-02-02 / 27. szám
O 2ZZ AQ J V ÜIZZ XÖNV V TA2X Extern. BUDAPEST Örs zá'sházt őr Purl^ment ÄRA 10 FILLÉR (3 lei,-•MBt-.iMBWTfaiftmi/tti < garni «>iTi Szsr&tsztésée és tífgilifraui: KeJczsvAr, igss&íiBétó 4. T*í*f*B: H—§3. 8re»#a: E§Tftíf«-«íea 8- «z*«- T*í»f»n ÍZ.: ÎS—23 ftlapitetta: BMÍHA MIKLÓS Felelés szerkesztő: m. GRGIS LÉS7LÓ Kladőtalaldonos: PALLAS R, T. Kolozsvár. Előfizetési árak: havonta 2.79. nes/edévre 8, féíávr8 16, egész évra 32 pttasä, HCW9ÜH9I LXII. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM. HÉTFŐ iBBsamag KOLOZSVÁR, 1941 FEBRUÁR 3. —miwi'í HHwriMMwiinii *ii ii MwiaaiaaHaa Erdély magyarságának törhe^euen egységéi hangoztfatía az Erdélyi Pari kolozsvári iagozaia ünnepélyes alakuló gyűlésén oaciaa^ocBKolozsvár egész magyarsága képviseltette magát a történelmi jelentőségű zászlóbontáson. — Nyirő Józsefet választották meg a kolozsvári tagozat elnökévé. — Bálin József, László D.zső és Albrecht Dezső képviselők nagyszabású beszédekben ismertették az Erd.lyi P. rt célkitűzéseit Kolozsvár magyar társadalmiak minden rétege Jelen volt a magyar egység Jsgyl&en megtartott alakuló gyűlésen Erdély fővárosában vasárnap délelőtt Ş zászlót bontott az Erdélyi Párt. Beszámolónkban méltók akarunk lenni a kolozsvári tagozat alakuló gyűlésének ünnepi hangulatához. Kerülni fogjuk tehát a nagy szavakul. Az Erdélyi Párt köré egységesen csoportosul a magyarság és ez a sokat szenvedett erdélyi magyar nép nem hangzatos jelszavakra kiváncsi, hanem dolgozni akar és építő műnkéit kíván végezni a boldog magyar jövendő érdekében. Ezen az alakuló gyűlésen újra bebizonyosodott, hogy az a magyar egység, amely az idegen uralom éveiben törhetetleniil ellejiállott minden támadásnak és beolvasztási kisér- leSnek, most is teljes épségében megvan. Felszabadulásunk örömünnepe után sem kívánunk politikai kalandokba bocsátkozni. Hiszen talán soha sem volt nagyobb szükség a nemzeti öntudatra és az igazi összetartásra, mint most, amikor recseg- ropog körülöttünk a világ. Helyesen mondotta Bálint József kép- viselő beszédében, hogy ezekben n nehéz időkben igaz férfiakra van szükség. A vasárnapi zászlóbontó gyűlésen jószándéku, igaz magyar férfiak voltak együtt, akik önzetlen lelkesedésükkel bizonyították, hogy szivvel-lélekkel osztoznak az Erdélyi Párt célkitűzéseiben és megértették, hogy mi tette szükségessé az Erdélyi Pártnak, ezzel kapcsolatban az Erdélyi Magyar Szövetségnek megalakulását. ! Tömör és világos volt az az indokolás, amellyel László Dezső képviselő kifejtette a gyűlés résztvevői előtt az . Erdélyi Párt megalakulásának parancsoló szükségességét. Azért kellett pártot alakítani, mert a magyarországi politikai pártok egy- része nem értette meg az erdélyi képviselők kérésének jelentőségét, araikor azt kívánták, hogy Erdélyt ne tegyék politikai versengések szinterévé és azért kellett kihangsúlyozni, hogy ez a párt erdélyi, mert a nagy magyar feladatok közül felismertük a magunk feladatát, hogy az erdélyi magyarság kérdéseit kell elsősorban megoldanunk és minden tekintetben hozzákapcsolnunk az anyaország életének lüktetéséhez. Az Erdélyi Párt szervezése később indult meg, mint egyes politikai pártoknak térhódítást kísérlete sziikebb hazánkban. Ez a látszólagos késedelem azért történt, mert idő kellett ahhoz, amíg uj helyzetbe került képviselőink meggyőződlek arról, hogyan tudják legjobban szolgálni a magyar érdekeket ás amíg tisztába jöttek a különlegesen erdélyi szent célokkal. Az Erdélyi Pártnak kötelessége a kormányt támogatni, Erdély újjáépítésének nagy és súlyos feladataiban. Rájuk hárul elsősorban az a feladat, hogy minél j inkább együtt dolgozzanak az államhala- | lom vezetőivel és megkönnyítsék munká- , jukat. Szivünkhöz szólott az a hasonlat is, amelyet Albrecht Dezső képviselő alkal mázott a magyar sorsra. A magyarság volt az a kicsiny kő, amely állandóan két malomkő között őrlődött. Nem változott meg ez a helyzet ma sem. Most is malomkövek közölt őrlődik a sorsunk. De ezek között a nagy malomkövek között olyan erősnek kell lennie a magyarságnak, hogy akkor is fennmaradjon, ha a sorscsapásokat és megpróbáltatásokat jellemző- malomkövek szétmorzsolódnak. „Az Erdélyi Pártnak csak keresztény magyar ember lehet tagja“. A kolozsvári tagozat titkárának beszámolójából ez a mondat világosan bizonyítja, hogy az Erdélyi Párt egész összetételében tisztán magyar óhajt maradni. Ugyanekkor szent kötelesség azonban, hogy minden magyar ember megértse az idők parancsoló szavát és támogassa munkájában az Erdélyi Pártot, hogy erdélyi törvényhozóink felelősségteljes munkájukban maguk mögött érezhessék az erdélyi magyarság egységes tömbjének megértő bizalmát és támogatását. Aki résztvett a közel három órán át tartó kolozsvári alakuló gyűlésen, meggy ő- J zödheiett arról, hogy az Erdélyi Párt ke- j relében nem lesz szó pártpolitikáról. Ma- , gasubb erdélyi célok várnak itt megvalósulásra. Nem politikust választottak tagozati elnökké seri. Erdély egyik legjobb fiát, Nyirő Józsefet hinta meg a kolozsvári pártelnöki székbe a közbizalom. Azt a lángoló magyprérzésű férfit, aki gyönyörű írásaival már annyi megbecsülést szerzett Erdélynek és Magyarország minden fiával megszerettette a székely népet. Gyönyörű hitvallást, telt az uj elnök az alakuló gyűlés előtt. Színes szavakkal hangoztatta, hogy az Erdélyi Párt legfőbb célja: „Dolgozni Erdélyért! Mindent Erdélyért/“ Az erdélyi politika más, mint az öriös érdekekért: dolgozó politika célja. Erdélyi politika, amikor a földműves vet, arat és verejtékezik a földjén. Erdélyi politiku, amikor a kisiparos kezében munkára lendül a szerszám. Erdélyi politika, amikor szivének érzéseit eleveníti meg a festő ecsetje, vagy az iró tolla. Ez az állandó erdélyi magyar munka ezért a földért és hazáért: ez az igazi erdélyi politika. Ezt fogja érezni minden erdélyi magyar ember, akinek otthont nyújt majd az Erdélyi Párt. Itt, ezen a földön csak igaz, becsületes és egységes munkára felkészült magyar emberre van szükség, akik minden erejükkel dolgozzanak az egységes magyar haza érdekében. Nyirő József elnöki programjának ez a rövid összefoglalása méltó a nagy magyar író műit iához, Írói és újságírói munkásságának jellegzetesen erdélyi szélieméhez. Bizonyítja, hogy szivének minden dobbanásával drága Erdélyünk boldogságát és' a szentist-v.áni gondolat megvalósítását íze- vetné megvalósítani. Végső megállapításként nyugodt lélekkel mondhatjuk: éreztük és érezzük, hogy vannak Erdélyben igaz magyar férfiak. Erdély megértette az Erdélyi Párt hivó szavát és újra tanúságot fog tenni egységéről. Ránk köszöntött a magyar hajnal- hasadás. Elmúltak a megpróbáltatások legnehezebb évei. Az elnyomatás óiéiban meg tudtuk őrizni magyar nemzeti érzésünket, erdélyi lelkünket. Most itt az uj próbatétel ideje. Azt kell érzékeltessük az egész világgal, hogy nemcsak tűrni tudunk, hanem alkotni is. Nemcsak a szenvedések érlelték meg erdélyi népünket, igazán öntudatos magyarrá, hanem az épitömunká- ban is össze tudunk fogni. Ezeknek a nagy és nemes céloknak letéteményese az Erdélyi Párt, amely kolozsvári zászlóbontásával megtette az első lépést az erdélyi feladatok tökéletes megvalósítására VÉGH JÓZSEF. Az Erdélyi Pári IcolozsváEri tagozatának aldkofő ülése KOLOZSVÁR, február 3. Vasárnap délelőtt 11 órai kezdettel tartotta alakuló gyűlését a zsúfolásig megtelt Gapitol-mozgóban az Erdélyi Párt. Az elnöki emelvényen dr. Ferencz József kir. közjegyző korelnök, dr. Bartha Ignác, dr. TuSa Gábor, Vita Sándor, László Dezső. Bá int József, Albrecht Dezső országgyűlési képviselők és Botos János kolozsvári tagozati titkár foglaltak helyet. A gyűlésen a kolozsvári magyar társadalom minden rétege nagy számmal volt képviselve. Ott láttuk az inteUektuel-osztálynak, a kereskedőknek, az iparosságnak, a főrészeknek és a munkásságnak képviselőit. Ez a rendkívüli érdeklődés mindennél fényesebb bizonyítéka annak, hogy az egész kolozsvári magvar társadalom egyformán részt kivan abból a nagy munkából, ame- lyet az Erdélyi Párt céljául tűzött ki. Á gyűlést dr. Ferencz József korelnök nyitotta meg. Üdvözölne' a megjelenteket, majd az egy begy iilt közönség meghatott hangon elmondotta a „Magyar Hiszekegyet“. „IGAZ FÉRFIAKRA VAN SZÜKSÉG“ Ezután) Bálint József országgyűlési képviselő emelkedett szólás,im Beszédének bevezetőjében elmondotta, hogy 1 most igazabb, mint valaha az a diogenesi mondás, hogy igaz férfiakra van szükség. Körülöttiünk tombol a háború. Nem tudjuk, bizonytalanok vagyunk laibbau, hogy nálunk is mikor kondid raeg a vészharang! Őrizkednünk kell attól, hogy örvények felé sodródjunk. A baj gyökeire, hogy kevés az igaz férfi. A mai események egyik feiidézője az öncélú kapitalizmus. Mert mit ér a szabadság, ha nincs mit enni? Mit ér % testvériség, ha az egyik testvér lerágja a pecseuayés csontról a húst és testvérének a csontot dobja oda? Mit ér az egyenlőség, ha az egyik ember fogpiszkálóra, csipkére és szórakozásra többet költ el, mint amennyi embertársának egész megélhetésére telik? Beszédének további részében hangoztatta, hogy őrizkedjünk a kereszténység hangoztatásának mostani divatos jelszavaitól. Nekünk jó az igazi kereszténység, mert ez őrizte meg huszonkét éven át templomainkat és iskoláinkat. Ide jártunk imádkozni és zokogni! Nincs Szükségünk tehát uj keresztény-égre! „NEM KELL MINKET LELKESÍTENI“ Nagy tetszéssel fogadta az alakuló gviilés Bálinti Józsefnek a magyar nemzeti érzésről mondott szavait is. — Nem kell minket lelkesíteni — mondotta. — Együtt szenvedtünk el minden 1 megaláztatást! Egyet azonban nem vehettek ! el tőlünk: hitünket, kitartásunkat, magyar nemzeti érzésünket, amelyet Szent Istvántól örököltünk! Igv kívánjuk átvinni ezt a nagy magyar keresztény egységet az anyaországba is. Erdély szent magyar egységét példaképül akarjuk állítani. Hangoztaíta, hogy az Erdélyi Párt nem akar pártpolitizálni. Az egyetlen cél az erdélvi magyarság gazdasági és jóléti érdekeinek felvirágoztatása, amelyet haláláig keli szolga jón minden erdélyi magyar ember. Kisebbségi sorsban tanúsított egységünket továbbra is meg kell őrizzük, hogy nagy- gyá, boldoggá és egységessé tegyük az egész ország magyarságát. Egy test vágunk, egy nép és ennek a magyarságnak boldogulását kell szolgálnunk, össze kell! fognunk kicsinek és nagynak a •szent cél érdekében! Nem az. egységet meg- bontani, hanem annak áldásait akarjuk él ve/ni! Beszédét azzal fejezte be. hogy a szenvedéseket is tovább kell vállalni, ha meg akarjuk újra valósítani a szentistváni Nagy Magyarországot« ' '
