Ellenzék, 1941. február (62. évfolyam, 26-49. szám)
1941-02-02 / 27. szám
2 ELLENZÉK 1 9 4 1 február j. mWOTI cm I'.I .ul .I«'.'- i'I nagy let- t-jiNi'l fogadott !>••.'■.'fiii' után dr. I'Crriu-/. Jo/.m-I korehiük ja- > Matúra I gvülés kinumdolta a/ Erdélyi Part kolo.-sv iri lago/ut;iiiiik megasikulnsut. I ii a j ti I av'.lo iV.so kt‘|i\ist- t> általános figve I I'm között ÍMnortilti' a/ I rdeWi Part n ki- tüzeseit. \li ay Erdélyi I’art? vetet'r fel *t kérdést. Kiilünhözó kifogásokat emeltek egy.e<ck az Erdélyi l’arl eilen. Először, liogv miért erdé.yi? Miért hangoztatjuk, lu>zv erdélyi part vagyunk. hiszen a Minden* ható a'das.iho1 v i .s zakerültiiek a/ anyaország ho.' t'j i . t t 't'tli'i I (‘s.'erd Iveket szolgálunk. — Ezrél a/ erdei'i jelzővel nem hely i érdekeket szolgá'unk- mondott a emelt kamton László Dezső. — Hangsúlyoz .Mik ezzel a j : zóval, hogy a nas:\ magyar feladatok körül vá’laljuk a reánk váró munkát, ny erdélyi mugyar- sú;t szolgálatút, hogy erdélyi népünket ah- ha a lielvzethe emeljük, ahol a* anyaországiak vannak. 'sok - ii vi's kérdéssel kej ültünk s/.emhe. A 1; gnehe.-ehl) feladatok itt várniuk éppen mi nálunk A nagy raaavar feladatok közül felismertük a inasunkét: az erdélyi magyarságot minden tekintetben felemelni é- hozzákap- esolni Aagy-Magyurországhoz. Az erdélyi jelző tehát nem szétszakítás, hanem uz egvik nagv. egyetemes magva? feladat vállalása. Hogv miért alakított pártét az erdélyi parlamenti csoport? Az erdélyi kopvi.selők nem akartak pártot alakítani. I gyes magyarországi partok hejöttek pártolt >/.« rvezui és ugyanezt kellett ti'gvék Mrd év kepvi->ellői is. Sol van azt mondják, hogy későn kezdődött meg ii pártszervrzrs. Erre az o’.len- vet» sie az a válu'Z, hogy uj helyzetbe kerültünk és várni kellett, amíg felismertük hogyan tudjuk legjobban szolgálni a magyar érdekeket, amíg tisztába jöttünk u eéllah Kérdezik még. Iiojrv miért támogatja a kormán't az Érdé yi Párt Erdély ujjáépitéiének munkájában. SuKtisak é-s nagyok uz erdélyi feladatok, amelyeket a kormánynak kötelessége megoldani. Az erdélyi embereknek, az itteni viszonyok legalaposabb ismerőinek az erdélyi képviselőknek kötelessége ebben a nagv munkában együtt dolgozni u kormányzat v e z e I ő i v e 1. László Defcső ezután a/ Erdélyi Párt mellett az Erdé’yi Magyar Szövetség céljait is mertette. Az Erdélyi Magyar Szövetség feladata, hogv Összetartsa és ös>zekape.solju minden bevált kiihurá is és társadalmi intézményünket. hogy hódit») erővel tovább tudjanak munkálkodni. Az egyetemes nagy magyar céloknak ebben a munkájában minden erdélyi magyar embernek részt ke'l vimi, hogy megvalósíthassuk ezt a nagy. magyar, erdélyi wer vezetet. Alkreclit Pezső képviselő beszéde Albrecht Dezső képvi-eJő nagyszabású be ; szédében többek között ezeket mondotta-: Húsz esztendő megpróbáltatásai egyfelől, másfelől az. országhatáron tu! történő események valóságos élményzuhatagkéut zúdultak reánk. ;A tennivalók egész sorozata áh előttünk- ') önző pártcélok helvett az egyetemes magyar j életen keli munkálkodnunk. A mi munkán- ■ kát nem pártpolitikai célok határozzák meg. j •Kényszerből lett párt vagyunk, de uem leúszunk párttá és nem folytatunk pártpolitikát. 1 Nem ellentéteket akarunk szítani, mindenkit j magunkba akarunk vonni, minden építőéről ! egyesíteni. Az Erdélyi Párt nem politikai, hanem társadalmi párt. Nincs cé’unkban ha talomra jutni. A uii feladnltaink mások. 20 • év szenvedéseiből született feladatok. A hely- 1 zet itt is előnyösebb a 20 év élőül!linók fejlő- •dést mutat. Ez az eső faladatunk. Másodrendű feladatunk a sokat emlegetett erdélyi lelket megmutatni. Mert sokat várnak tőlünk, talán többet, mint adhattunk. A magyar lélek mia válságon megy át. Mindig az időben ót, átvette .az európai hatásokat s most is át kell ( ‘•alakulnia. A harctereken é-s hatalomért liarc folyik. Nagy államtömbök alakulnak Európában. Fontos kérdés itt: mi vár reánk? Nem nagy veSzélyek-e?- A magyar politika ösztö- ! nős józansága -sohse fő t ettő . 'Mindig tudta. I hogy; csak a mai világhelyzettől várhatjuk : sorsunk jobbrafordulását. Nincs is okunk fél- ! ni az uj Európától, mert az a természetes i erőviszonyokra épít. És n»m véletlen, hogy •. a történelem tanúsága szerint Európa legál- lapdóbb határait a Kárpátok je’entik. Elsőrendű feladatunk az álíj 3 mi feladatokban való részvéte1’: áldozatit#, akarással és legye- lemmel. EGYSÉGRE VAN SZÜKSÉG Egységre van szükség, arra az egységre, j amely szerint titkos szövetség á’ott fennt 22 év alatt minden igaz erdélyi magyar között. Egység befelé és kifelé és holtig való szolgálat. A szociális igazságokat mi a múltban is igyekeztünk megvalósul*ni. Kifelé néző feladat, hogy álljunk valamennyien lelkileg fegyverben, A feladatok között pedig állítsunk feÖ sorrendet. munkálkodjunk azon. bogy a Szent István birodalma álljon vissza a régi határai között. Minden áldozatot meg kell ; hozni, mert állam nélkül mi sem élhetünk. í Hiába van kenyér, ha nincs szabadság. A J külső feladatok megoldása, Európa uj Sorsa nak előkészítése után jöhetnek igazán <a> nem zeti és szociális feladatok. A magyar sors sohasem volt kockázat né*kiili, de lehetőségek nélkiib sem. Mindig keményeknek és elion- á lóknak kellett lennünk, állandó erő fesz ité sek között énünk, mindig a legtöbbet mutatnunk és válk'iiunk. Malomkövek között őrlődtünk, de keményebbeknek kellett lennünk. mint a malomkövek. Mert ez a mi sorsunk. És mi mindig be tudtuk tölteni ezt a sorsot. A nagyszabású beszédet közben is. a végén i.s 'elkésén megtapsolta a hálás ha igatóság. BESZÁMOLÓ A PÁRTSZERVEZÉSRŐL Ezután Botos János, a kolozsvári tagozat főtitkára. olvasüa fel jelentését a január 1-ével megindu l nagyszabású pártszervezés rö!. Nagyszabású munka kezdődött sok ne kézséggel, de sok élkescdéseeL Ismertette a a párt megszületésének okait és körülményeit. Az az elgondolás hozta életre a szervezkedést, hogy Erdélyben a belső küzdelem még nem szűnt meg. Az erdélyi szórványok ügye, a tulrekedt magyar lakosság kérdése és ezer más feladat is indokolta ezt. A közvetlen környezetünkben is belső egységre ran szükségünk és a népakarat egységes rajvonalára. Ezért is szerveződik a munka körzetek, kerületek és tagozatok által, sajátmaguk által választott vezetőséggel. A -tömeges jelentkezések tették -Szükségessé a pártadminisztráció kiegészítését, a körzeti titkárságok fel állítását, a nagy nyi.'váiitnurtás lefektetését és általában az egész nagyvonalú munkát. Az Erdélyi Párthoz tartozás lelkiismereti kérdés. A pánt. tulajdonképpen minden erdélyi magyart a maga kötelékébe tartozónak tekint. Sajnálni keh azokat, akik ezt az egységet, amely 22 év szenvedésein át kováesolódott cgvhe. megsértették. De a párt szembenéz velük és szükség esetén sálialja a harcot is. Elsősorban tartalmas, építő szervezet akar lenni a párt, amelynek csak keresztény magyarok lehetnek a tagjai s amely célul tűzte ki a magyar és keresztény szellem megerősítését Erdélyben. Ezen a téren elől akar haladni. Ezért rövidesen megfelelő méK-llü párthe'Lvi.sépet és pártklubot létesitenetk, ame’y mindem, tag előtt nyitva át! majd a pa nászok és kívánságok meghallgatására, eszmék .kicserélésére, vita^st élvekre, előadások rendezésére. Mi nem akarunk többé másod rendii állampolgárok lenni soha soha, A keresztéin- magyar szellemben és az egység szel emében összefogva gondolunk a tulma- radt megvár testvéreink Sorsára, akikről sohasem fe’edkezünk meg és akiknek ugyanolyan jobb és boldogabb életet akarunk, nlint magunknak. A főtitkári jelentést rendkívüli .tetszéssel vetto tudomásul a közgyűlés. a Jhtyaí&zto A mappai komikusok ui^iátíka ! (ílís-dí&í e-% nwzte* id&fytií.) Efá&iásoU kzzdzU ponlo&cu* : 3, 5, r is 9 áudiou Majd Botos főtitkár be tele ntette, bogy a tagozat milyen Ib/tikart fog válu^/tuni: elnökséget, bizottságokat, i ii t e / ölti / <■ 11 súgó t és n már i Icolossinii Iduoztilhn Iwirallcozoli tizunenyvzor tu« ultin II nanygyiilrui UiUil- dőltet. |)r. Ferenez József korelnök javas'atára clr. Bartlia Ignác képviselő elnökletével jelölő* bizottságot küldtek ki, amelynek tagjai Vita Sándor képvisrlő, lladbá/y Sándor 7-o Jyevils Mátyás lettek. A/, elnök r/után ki- időre Ic'függe-/tette a gyűlést Néhány per. múlva dr. Bartlia jelölöbizottsagi elnök elő terjes/.tette a váJar-,ki an<lo eitiök'ég. tís.z tikár és bizottságok névsorát amelyet a koz «•yiilé/s egyhangúlag és a legnagyobb In-kes - dé-s.seJ fogadott el. A megválasztottak névsora a kővetkező: Â kolozsvári tagozat megváfaszioR vezetősége Mimik: N'yirő József. Alelnökök: Dr. Geley József egyetemi ta- *‘aar. Hátz Miliálv építész, főrendiházi tag és 1 a később megválasztandó 5 kerületi elnök, j Elnöki tanácstagok: Balázs István földes/., i dr. Boga Alajos kanonok, státusi referens, dr- G’sekey István egyetemi tanár, Demeter Ferenc szabómester, ipartevtiileti elnök, dr. Erszényes Samu ügyvéd. Duirky Jenő, a Ma■ gánlisztv. Szerv, elnöke, dt Maksav Albert J teol. tanár és hivatalból az összes kolozsvári országgyűlési képviselők. I Titkárok: Dr. Juhász István, Kelemen Bé- ! la tanár, dr. Sáry István. Ellenőrök: Gyarmathy Árpád s/.öv. igazg., l.á /.ló Gyula cégjegyző, Horváth József szövetkezeti tisztviselő. Jogtanácsosok: Dr. Adorjánt Dezső, dr. Bacsó Géza. dr. Barzó Gábor, dr. Brugovit/kv József, dr. Bulbuk Ernő, dr. Dániel Elemér, Î dr. Fogarasv József, dr. Hadfaludy Pál, dr. , lléger János dr. Keresztes Zsigmorrd, dr. Já■ nos Gáspár, dr. Miklós András, dj- Mondáik Bé'a. dr. Nyágulv Antal. dr. Polez Rudolf, dr. Ságli Károly, dr. Sinkó István, dr. Szabados Sándor, dr. Szcnczer Tibor, dr. Ürmösi Károly, dr. \ áczy Kálmán, dr. Viski Ernő, dr. Vlossák Riidolf, dr. Zsoinborv László. Fegyelmi bizottság: Dr. Tusa Gábor, Bálint József országgv ü'ési képv iselők dr. Páll i György, az Erdélyi Párt orsz. főtitkára. Propaganda bizottság: Bakos Aladár. Botos János, Horosz Béla, Biró János, Finta ! Zoltán, Málnássy Tivadar. Nagy Elek. Nagy I Endre. Nagy Kálmán, dr. Parády Ferenc, j Walter Gyula Intézőbizottság: Andrási Gyula gépész, Asztalos István iró. dr. Asztalos Sándor ügyvéd. Babits József órásmester, Babos Sándor hadirokkant százados, dr. Balázsi Imre kanonok-plébános. dr. Balogh Ernő egyet, tanár, Balogh László, vitéz Biró Gyula, Bíró ' Sándor, Biró Mózes ref; lelkész, dr. Biró I \enczel egyet- tanár. Bodor Bertalan bank- j igazgató, Bocskor József munkás, dr. Boer j Elek egyet, tanár, dr Boros Fortunát rk. leikész. dr. Borbáth Samu ügyvéd, Csiky Sán- dór földes/., Csendőr Jenő plébános. Csergő I Benedek tanár. Csifó Nagy László unit. lelkész. Deák Ferenc építész. Deménv. Andor építész, Demeter Béla szerkesztő, dr. Dávid ; László, Dombi József borbély, dr- Daróczv j Ferenc ügyvéd. Dobry János, Debreczeni j László. Dsida Aladár ny- őrnagy, Egyed Sânilor munkás. Erdő János, Farkas Sándor földes/, Fábián Géza festőmester, Fuhrmann Karoly ötvös, dr. Gergely Jenő tanár, dr Cálffy Zsiginoml igazgató, Gönczy László koll. igazgató, dr. Gvcrgyay Árpád egyet, tunar, Gombos József löldész, Guráth Béla pékmester, dr. Hankó János. dr. Hegedűs Sânilor ügyvéd, Hatbázi Sándor unit. főpénztá* ros, dr. Jancsó Béla orvos, dr. Járó1-y Andor Int. lelkész, dr. Jeten Gyula ügyvéd, Jakab Géza újságíró, dr. P. Jánossy Béla státusi főtitkár, Jakner József cipész. Kádár Géza n f. esperes, br. Kemény János elnökigazgató, Kiss József száll vállalkozó. Konc/. István mérnök, dr. Kovács András ügyvéd, dr. Kristóf György egyet, tanár. Kovács Zoltán tanár, Kovács László iró, Kovács Lajos tanító, Kun József mechanikus. Lengyei Albert nyomdaigazgató, Leilersdorfer Sándor kereskedő, Lenkey Lajos munkás, Máthé Árpád kereskedő, Müller Géza mérnök. dr. Nagy András teol. tanár. Olajos Domokos lapszerkesztő, dr. óváry Elemér ügyvéd, Pálffv Ti bor munkás, Pálffy László gyárigazgató, dr. Parádi Kálmán orvos. Piatsintár Lukács kereskedő. Pécsy Samu magánalkalrnazott. Pohl Béla mérnök. Rimanóczy Kálmán gyáros, Sándor László, Szilágyi András földész, Szabó Imre nyugdíjas, Szász István felügyelő, dr. Szathmáry János ügyvéd, Szekernyés Márton, Székely György földész, Sallak Dezső kereskedő, Seiler József kályhás, dr. Szentkirálya Samu egyet, tanár. dr. Somodi András igazgató, Schuster Viktor kereskedő, Siraó festőmester, Szabó András rnagánalkal- mazott. Szűcs Elemér igazgató, Sza^ay Miklós bankigazgatö, Török Árpád mészáros, Tana Ferenc kereskedő, Tamási Áron iró Tár- cza Bertalan tanár, Telegdy László, az Emgc alelnöke, Torday Mihály építész. Uram Antal borbélymester. Ürmössy Károly esperes, dr. Veress Endre ipartest, jegyző, dr. Ven- ezel lé*/.sef tanár. Végli József lapszerkesztő, dr. Várkonyi Hildebrandt egyet, tanár. Vásárhelyi Z. Emil festőművész, Zsulyevits Mátyás. Nagygyölési kiküldöttek: Dr. Boér Elek, Dek ferenc, dr. Jelen Gyula, br. Kemény János, Leitersdorfer Sándor. Szilágyi András, Tamási Áron. Török Árpád. Zágoni Szabó Mihály, Zudor Sándor. Zsu’yevits Mátyás. A névsor felolvasása után dr. Ferenez József a tisztikart egyhangúlag megválasztott- naJ; jelentette ki a jelenlevők lelkes tapsai közben. Ny Ifő fézsef tagozati elnök székfoglalója Nvirő József, az újonnan megválasztott ta- • gozati elnök á talános lelkesedés közben fog- ! lalta el helyét az elnöki emelvényen. Ferenez József dr. korelnök meleg szavakkal üdvözölte az uj elnököt, akinek törhetet’en magyar ! érzését széles Erdélyoiszagban mindenki is- j meri. Nviró József megköszönte az üdvözlést, majd megrázó erejű beszédben ismertette az erdélyi magyar feladatokat. Elsősorban hangoztatta, hogy sem 5, sem a vezetőség többi tagjai nem kerestek kitüntetést, vugy előléptetést. Tisztségében nem a bizalmat látja, hanem a megbízatást, súlyos, nehéz kötelesség réi- ruhazósát. Ami a munkaterületen minden magyarra vár. ez a két sró: ,,Mindent Erdélyért'1. Erdélyért volt a 22 éves megpróbáltatás. Szent és uj kötelesség ennek ta- paszlalatát felhasználni nz egységes szent, magyar haza érdekében. Ezen a földön világtörténelmi események játszódtak le. Minden más nemzet eltűnt volna a világtörténelem viharaiban. A magyarság azonban ezer esztendeje itt van. itt áll és itt fog élni! Itt nincs élettér! Ez nem gazdasági vagy kereskedelmi érdekek földje, ez haza, amelyért szent köte’esség dolgozni és verejtékezni. Rámutatott arra, hogy mostanában divatos lett azt mondani: „eleget szenvedtünk“. Aki nem vállal további munkát és küzdelmei, az nem jó magyar és nem jó erdélyi. Naggyá, fenségessé, clpusztithatatlanná kell tenni a magyar hazát Ez az igazi erdélyi szellem, amelynek megvalósításáért minden erdélyi magyar embernek ott kell lenni az Erdélyi Pártban. A mi politikánk a haza igazi megvédése. Mi tehát az erdélyi politika? Erdélyi politika az, amikor a földműves megfogja az eke szarvát, amikor szánt, vet, hogy újra hazát foglaljon az erdélyi földön. Erdélyi politika, amikor a kisiparos kezében munkára lendül a szerszám, amikor a festő ecsettel, az író tollal dolgozik az erdélyi érdekekért. Ez az állandó munka az erdéívi földért és hazáért az Erdélyi Párt politikája. Az Erdélyi. Párt nem ismer különbséget erdélyi magyar és erdélyi magyar között. Fii- tatásunk dolgozni, segíteni egymáson, ha kell utolsó csepp vérünkig. z Nvirő József kijelentette, hogy az Erdélyi Párt keretein belül nem lesz egyetlen magyar ember sem, alci ne erezhetné magát otthon. Mutassa meg elsősorban Kolozsvár magyarsága, hogy méltó önmagához. Nvirő József gyönyörű székfoglaló beszédét azzal fejezte be, hogy itt ezen a földön csak igaz, becsületes és egységes munkatervet szolgáló magyar emberekre van szükség, akik vállvetve dolgoznak az egységes magyar haza érdekében. Percekig tartó lelkes ünneplés követte az elnök beszédét, majd Balázs István a kolozsvári földészek, Demeter Ferenc ipartestületi elnök pedig a kisiparosok nevében üdvözölték lelkesen az uj vezetőséget. A mindvégig ünnepi hangulatú gyűlés a Himnusz elének- lésével ért véget. Vasárnap délután az Erdélyi Párt kolozs* vári tagozatának elnöki tanácsa tartott ülést, amelyen időszerű kérdéseket tárgyaltak. Szerdán pedig Budapesten tartja első munkaértekezletét az Erdélyi Párt Összes országgyűlési képviselőinek jelenlétében. Lász-ó ^ezső keszéde az Erdélyi célkitűzéseiről