Ellenzék, 1941. január (62. évfolyam, 1-25. szám)
1941-01-11 / 8. szám
BUDAPEST, Vli., RÁKÓCZi-UT 70-76 Észrevételek a kazalért Erdély Az erdélyi medence földgáztelepei, amelyeknek kihasználása annyira hozzájárult az utóbbi évtizedekben országrészünk gazdasági fejlődéséhez, bőségesen megtalálhatók a hazatért erdélyi részen is. Hogy mennyi gáz van a magyarországi erdélyi részeken, azt a kitermelés teljes hiánya és a feltárás hiányossága miatt csak nagyon nehezen állapíthatjuk meg. A legújabb megállapítások szerint a hazaiért Erdély gázmezőinél: valószínű f öldgáz-rezer véd az egész erdélyi medence földgáz-tartalmának mintegy 18 százalékéit teszik ki. Ez a mennyiség számokban kifejezve 570 milliárd köbméter földgáznak felel meg. Maga ez, a földgázmennyiség nagyon is je lentősnek tűnik, különösen, ha arra gondolunk, hogy a jövőben a legésszerűbb és legfejlettebb feltárási és kihasználási módokat veszik majd minden bizonnyal igénybe. Its ha a hazatért Erdély föklgázniezőiuek termelése a jövőben esztendőnként ugyanannyi volna is, mint az egész erdélyi medence esz- tendőnkinti termelése az utóbbi tiz év folyamán — akkor is többszáz esztendőre van elegendő földgázunk. A hazatért Erdély területén a főbb földgáztelepeket Maros-Tor da és Udvarhely megyéi: területén állapították meg, mintegy száznégy milliárd köbméter földgáztar tolómmal. Még pedig Jobhágvtelke-Marosjára (Maros- Torda). Nyárádszereda (Maros-Torda), Ráva (Maros-Torda és Székelykeresztur (Udvarhely) körül. A jobbágytelke-marosjárai gázmező mintegy harminc milliárd köbméter, a nyárádszeredai közel negyvenmillióid köbméter, a rávai gázmező — nagyobbrészt Románia területén féltárva — mintegy tizraiiliárd köbméter, míg a székelykerészturi földgázmező huszonnégy milliárd köbméter föidgá- 1 zat rejt magában. Az eddig már rentábilisnak felismert föld- | gázterületeken kívül ve.nnak még a hazatért Erdély területén, I lehet, hogy még nagyobb mennyiségben, j olyan földgéz-előfordulások is, amelyeknek rentabilitását bizonyos körül menyek erősen csökkentik. Ilyen gázelőfordulásökal a kutatások alapján megállapíthatunk a következő községek területén. illetve vidékén: Csókfalva (Udvarhely m.), Nyárádszentd- mon, Septér, Magyar-Fiilpös. Sáromberke, Csehi, Koronka (Maros-Torda m.), Budatelek és Veresegyház (Beszterce-Naszód in.), Teke, Mezőszentmifiálv (Kolozs mő és Vasszent- gotthárd (Szolnok-Doboka mü stb. területén. Ezeknek a területeknél; a földgáz-előfordulásait eddig még (dia., hogy tanulmányoz- ták, egyáltalában még ki nem kutatták. Szükséges volna azért, hogy végezzek el itt is mindenütt a legalaposabb földtani vizsgálatot és kulatá.-t. hogy az eddigi tudományos megállapításokat igazolhassák. Az föltétlenül bizonyos, hogv ezeken az említett területeken mindenütt több ponton állapítottak meg földgáz-előfordulásokat. Sőt mi több: a Kolozsvár melletti Apáiddá és Számos- újvár környékén is földgáz-nyomokra bukkantak. Hogy ezek. milyen arányúak és gazdasági jelentőségűek és értékük mennyi és milyen, ezt szintén csalc a legalaposabb és részletesebb vizsgálat és kutatás állapíthatná meg. Hogy például, ha Apahidán jelentős földgáz- előfordulás Volna — ez mit jelentene Kolozsvár gazdasági és ipari életében, azt bárki könnyen elképzelheti. A hazatért Erdély földgáz-telepei, mint áltáléiban az egész erdélyi medence területén előforduló földgáztelepei;, nagxobbára át- sziii ődések fonnétjában jelentkeznek, főleg a szármát kori iöbbé-kcvósbé mániás homokban. A nedű váltakozva vízhatlan márna és háznál dacitos tuff, a fekü viszont váltakozva kompakt márna és gyéresi dacitos tuff. Ezeknek a mániás homokrétegekuek a vastagsága, amelyek a földgázát rejtik, általában eléri az ezerötszáz métert is. Természetesen ennek a cikknek keretében csak több vonásokban és népszerű formában Írhattunk a földgáz előfordulásokról. A hazatért Erdély földgázproblémájának megoldása, a kitermelés és feltárás aránylag elég köuv- nyünek ígérkezik és bizonyára néni fog késni. (Dr. S. V.) Â deis«r«stdi8ták A kegyeletteijes megemlékezés szülte ezt a szép és bensőséges cikket. Dezserándista! . . . Kedvesen csengő, drága szava a régi Kolozsvárnak1 . . . Egyedülálló, nagyértékü fogalom, amelyre büszke volt ez a város, de büszke volt rá az egész ország a Királyhágón innen és túl!... Ragyogó ifjúságot, életerőt, tudást, nemes gondolkodást, törhetetlen hazaszeretetei jelentett., mindazt a szépet és jót, ami csak egy iskolábajáró fiatal lányt ékesíthet. Mert iskolás lány volt a dczserándlsla. Sok száz és ezer viselte egy fél évszázadon át ezt a nevet, viselte mindezideig boldog büszkeséggel, aki abba az iskolába járhatottamelyiknek alapítója és igazgatója a magyar nőnevelés apostola. De Górandó Antcnina volt. AZ ELSŐ DEZSERENDISTA Régi értesitők megsárgult lapjain olvassuk, hogy az. első dezserándisia 1880-ban iratkozott be. Ekkor keletkezett az első erdélyi magyar jelsobb leányiskola. sei töltötte be hivatáséit. A tankönyveket is maga irta. számtant, franciát, háztartástant és neveléstant és azokat használták, mig a hivatalos könyvek meg nem jelentek. A magyar nőnevelésnek', hőskora volt ez! Pihenést nem ismerve dolgozott De Gerando Antonina. Az ősök szelleme izzott lelkében, az első kisdedovót alapitó Brunswick Terézé, a pesti nőnevelő intézetet megteremtő Teleki Blankáé és édesanyjáé, Teleki Emma grófnőé, aki korán elhunyt férje, de De Gerando Ágost helyett nemcsak maga nevelte gyermekeit, Antoninát és Attilát, hanem még olvasókönyvüket is maga irta. AZ UJ ISKOLA JELENTŐSÉGE Az uj felsőbb leányiskola néhány év alatt annyira megerősödött, hogy nemcsak Kolozsvár. hanem a messzi vidék udvarházainak leányai is itt tanultul;. A vidékiek számára nemsokára szükségessé vált egy internátus szervezése is. A bentlakók második otthonukra, Ónagyságában, — ahogy De Gerando Antoninát nevezték. — második édesanyjukra találtak. Végtelen gyöngédség, nemes gondolkodás és magas műveltség melleit legfőbb irányítója az ifjúság iránt érzett mélységes szeretete volt. Ettől a szeretettől indítva nem annyira a tanítást, mint inkább a nevelést tekintette fontosabbnak. Ezért mondta ki örök igazságul, hogy a nevelés művészet és csak az foglalkozzék vele, aki szereti az ifjúságot, szereti a tanítást. Halálos bűnt követ el, aki hajlamai ellen megy nevelői pályára. NEMZETMENTŐ JELENTŐSÉGŰ NEVELÉS De Gerando Antonina rövid idő alatt Ka lozsvár és Erdély szellemi életének egyik irányítója lelt. Már származásánál fogva az ezeréves magyar erények nagyszerű megtestesítője: Kelet és Nyugat, izzó magyarság é- magas műveltség egyesüllek benne. Nem kerülhette el tehát figyelmét a körülötte zajló élet. Jóslelke másokat évtizedekkel megelőzve meglátta a román áradat min i fenyegetőbb hullámai közt sorvadó Kolozsvár nehéz helyzetét, látta, hogy a nevelésnek itt nemzetmentő jelentősége van. Ezért sürgette a magyar államot, vegye át iskoláját, előzze meg a románokat, akik bállal, hangversennyel már gyűjtötték a pénzt egy román felsőbb leányiskola fölállítására. A kormány megértette a figyelmeztetést és 1392-ben átvette az iskolát. amely ezentúl valóságos missziót teljesített Azonban nem a harc, a türelmetlenség és az erőszak fegyverével, hanem a tudás, a műveltség. a szeretet erejével. Ezért fogadott be iskolájába De Gerando Antonina egyformán minden tanulót vak lási és nemzetiségi különbség nélkül. Már két épületben folyt a tanítás, párhuzamos osztályok voltak, szükségessé vált a kor követleményeinek megfelelő uj épületben való elhelyezkedés. De teltek az évek, mig erre is rákerült a sor. Addig a dezserándis- ták százai hagyták el az intézetet, hirdetve mindenütt a lelkűkbe csepegtetett nemes eszméket, őnagysága végtelen jóságát és körültekintő, gondos szeretetét. Ekkor jött Kolozsvárra De Gerando Antonina égve a vágytól, hogy minden tudását és lelkesedését az akkor még elhanyagolt magyar nőnevelés szolgálatába állítsa Nemes céljait városunk azonnal megértette. Nagvte- kintélyü nevek viselői siettek támogatására, hogy megkezdje azt az áldásos munkát, amelynek kisugárzó erejét mai napig meg- érezzük. A MAGYAR NŐNEVELÉS HŐSKORA De Gerando Antoninának az úttörő nehéz munkáját, kellett elvégeznie, de erős akarattal minden akadályt legyőzött. Meg kellett nyernie a középosztályt. hogy leányait az elemi iskola elhagyása után még tovább is taníttassa. Harcot kellett indítania a külföldről behívott, idegen szellemet terjesztő nevelőnők ellen. Hiányos tanári karral. sokszor a szükséges tankönyvek nélkül kezdet a munkához, de sem öt. sem lelkes munkatársait nem riasztotta vissza semmi sem. Bármiféle tantárgy tanításét vállalta, mindegy volt. hogy számtant vagy éneket, fran/‘ifit n of o ct /» n t orrtrlnmi/i / o / í.1 n e ű / / n e Az uj épülettel (1900) a nőnevelés uj kor- , szaka kezdődött. 1 Megnyíltak a nők előtt is az egyetem kapui cs De Gerando Antonina elsőnek sietett kiválóbb tanítványait saját költségén taníttatni és leérettségiztetni, hogy felsőbb. tanulmányaikat folytathassák. Törékeny teste áronban neirf birta az évről-évrc növekvő munkát. Pedig még betegen is helytállóit, még hordágyon is 1 elvi tette magát a bentlakókhoz, hogy ne a csengő rideg hangja, hanem kezének gyöngéd érintése ébressze fel őket, 1912-ben mégis búcsút kellett vennie szeretett iskoláiéitól. amelynek leánygimnáziummá való ét alakítását, mint igazgató, már nem érhette meg. A jó Isten kegyelme végtelen. Kct év múlva, mielőtt a világháború lángja végigpusztilott volna, — az örök haladásért folytatott küzdelemben kifáradt szive megszűnt dobogni. Nem érte meg végkimerülésünket, nem a ! trianoni megalázást és nem látta az idegen j uralmat a Regina Máriáról elnevezett iskolájában. A RÉGI DEZSERÁNDISTÁK ÖSZ- SZETARTÁSA A dezserándisták clszóleálek szerte az országban. Sokan maradtak a megszállott területeken, de sokan voltak a csonka hazában is. A Budapesten élők, ha összetalálkoztak, fájó szívvel, szomorúan emlegették az idegen kézre került Alma Matert és egyre növekvő szeretettel és rajongással beszéltek a felejthetetlen ..Őnagyságáról.“ Együvétartozásuknak jeléül végre elhatározták, hogy minden hónap második vasár napjának délutánján túl áll; óznak a történeti nevezetességű Pilvax-kávéházban. Hol többen, hol kevesebben gyűltek össze, de a találkozók lelkes szervezője. Híréily Genny mindig ott volt látható. Az összejövetel májusban. Antonina napjának idején volt a legnépesebb. Ekkorra esett a budapesti Nemzetközi Vásár is, amelynek vasúti kedvezményeit fölhasználva, sokan utaztak a . fővárosba még a megszállott területekről is. ; Ilyenkor férjeikkel, gyetmekc ikkel jelentek meg a dezserándisták, különböző nemzedékek üdvözölték itt egymást, febérbaju dedós nagymamák, idősebb és fiatalabb asszonyok és lányok, de egyesítette őket a boldog visszaemlékezés és De Gerando Antonina szellemének összetartó ereje. A májusi összejöveteleken legtöbbször megjelent Biela Mária tanárnő, a boldogult igazgatónő meghitt munkatársa is. aki az Alapító szellemét idézte, midőn féltve őrzött nagyértékü leveleiből olvasott föl. A BECSI DÖNTÉS ÜT VN A bécsi döntéssel visszatért Kolozsvár é> visszatért a mi szeretett iskolánk is. Ünnepi találkozóra gyűltek össze a fővárosi dezserándisták és szivvellélekkel elhatározták, hogy De Gerando Antoninának az utókor számára :s maradandó emléket fognál; fölállítani. ORSZÁGOS MOZGALOM ELŐTT Szobor, emléktábla, iskola- és utcaelnevezés, emlékkönyv, életrajz . . . egymásután vetődlek föl a gondolatok. A kivitelnél azonban tétován és tanácstalanul állottak meg. Ugyanakkor a kolozsvári állami leánygimnázium jelenlegi megbízolt igazgatójának, dr. Császár Károlynál: első gondolata szintén a kegyeleté rolf állítsunk emléket a nagyszerű alapítónál;! így most már központi irányítással országos mozgalom induihe.t meg. hogy mielőbb méltó emlékmű hirdesse a magvar nőnevelés úttörőjének uemes emlékét. És ezentúl a hűséges tanítvány által gondozott házsongárdi sir és a kolozsvári állami leánygimnázium zarándokhelye les/ mindazoknak. akiknek lelkében De Gerando Antonina nagyszerű szellemének szikrája is cg. Dr. Gtatzné Fagarasékor Anna ■■HHHKHBHMnHWbiinBKír' Jó konyha, jó bor, jő muzsika: I Hol? hol? Csak a „Susog)“-ban, ahol hajnali 2 órakor van záróra. Tulajdonos: Puskás Smália, Unió-utca 14. szám. Uj korszak
