Ellenzék, 1941. január (62. évfolyam, 1-25. szám)
1941-01-11 / 8. szám
6 / / I F \' 7. (: K I <t I I I n tluir II- . ■ ;■ y ■■ é Mai nap nagy mi sokat hallunk ezekről fjoiulolaiukiol beszélni: erdélyi «/elírni, er- délyi lelkiség. I in is sokat gondolkoztam ezen a problémán. igyekeztem maiamnak mej’m.i- gyura/ni c/.t a kérdeni. Iiogv lial voltaképpen lctc/ik-e vulohau a/, a/, olvau >okut ciidrgc- tett erdélyi lelkiség? \ane voltaképpen kii- *öu erdélvi lélek es ha van miUennek laton ■ 11 a/ erdei\ i leIkiiletet. I'.lore bocsátóin, hogv nem vagyok erdélyi -/iiletésű. mert a .Nagykunságban születtem és ur.eubat esztendő: koromban jöttem Erdély- ir tanulmányaim folytatására a /ászváro'-i rel. kollégiumba és éppen ez adott jogcímet nekem arra. bogy a vitán kis ül állva nézek zenibe ezzel a gondolattal; mert e/.t a viliit nagyon rövidne el lehelne dönteni a/ml az állítással, hogy suli an tagadtál: az erdélyi szel Imii sva léte- réséi. I agadni. rogy kétségbe vonni valamit az azt jelenti, hogy létezik. mert a nem létezőt nem kell tagadni az ngv sem létezik. Ezzel talán a kérdést el i- lehetne intézni. SZEMKÖZT A PROBLÉMÁVAL De nézzünk szembe ezzel a gondolattal úgy. ahogy van a történelmi adottságok, a tapasztalat és gondolkozás szemüvegén kereszt iil. A történelemnek akkori időpontjára kell vi-ízamenniiuk. midőn a szerencsétlen ‘'mohácsi vész után az országnak két királya lett és Zápolya János halála után János Zsig- mond fejedelem alatt Erdély önálló állami életet kezd élni. \ török hódoltság idején az A lobi megszállott és a Dunántúlnak elfoglalt részeiből az elmenekült lakosság a felső- magyarországi részekre, de még inkább Erdély földjére távozott. A fejedelmek bőkezű égé és az állandó háborús mozgalmak török és osztrák császári ház közt a tojástáncot járó erdélyi fejedelmek politikája tij fajt termelt ki. amelynek politikai tudásának, agyafúrtságának, de mégis világos aggyal való látásának mibenlététől függött a szabad Er«ir!\ sorsa. r.z lermelle Ki azt a/ emncrii11n•>i. amely mindenre éberen lig\e! kritikával fogad mindent és nehezen !><• 1 olynsolhato és nem könnyen lelkesül é> mi" muaa is meg nem győződik a gondolat helyességéről nem köunveu határoz. Nem lehet lelkesíteni liang- zatos jelszavakkal liánéin e^rik alapos rábe- s/.élö okokkal való meggyőzés után hajlandó valamilyen eszméhez esatlako/ni. De mássá nevelte maga a földnek földrajzi helyzete és népi beosztása is. A vidék természeti kincsei, az. éghajlat és «/ idegen népekkel való örökös együttélés termelte ki azt a típust, amelyet nem értenek mpg másutt és másokat ü sein ért meg tökéletesen. Nem ért meg más azért, mert nem ismerte az. erdé'vi magyarnak az életét. Nem ismerte azt a mélyen összetartó érzést, ami a magyar a magyarral összekötötte. Az érd elvi cm her minden magyar ember- ben testi éréi hit ja, mert kevesen voltak, kis városokban éltek, vagy kis falvakban és ha egv nagyobb vásári gócponton Összejöttek, a hasonló gondolkozást! emberek, vagy politikai, megyei gyiilé- seken a vezetők és a hozzájuk tartozó emberek könnyebben megismerték egymást, a közös gondolat, eszme, a csak közösen elérendő eél közelebb hozta őket cg;, máshoz; az élettel is jobban meg kelleit küzdenie az erdélyinek, mint az Alföld gazdag a időkén élő gazdag polgárnak, mert az erdélyi földből nehezen lehetett a szegényes táplálékot előcsiholtii. Az tiltandó betörések de e.z Erdélyben a románoknak a II avasul főidről való beszivárgóira .arra nevelték az embereket, hogy szükségül: van egymásra. ! g\ alak uh ki az az erdélyinek nevezett gondola! az itteni magyarságban es szél,• 7vrézben. hog\ ■euv- mâsârţ küzdeni, kell. mert szüksége van egyiknek a. másikra. A török hódoltság után az Alföldöu nagy városok keletkeztek anélkül azonban, hogy k;- fejlődött volna a városok lakosságában az. az. egymásra utaltság érzete, mint itt. ttoowrz DICSŐN BUMIKOR OTTHON: EZAZ„£TERNA"AUTOSYPtíON! . P. 3.80 befeUtetíz&el * Ön U cé&ztvzUel > b\: -aüciánU&OH ! T-ÚVÁÍáfyCtsitást nuufi a fóttzaUai: Schuster Emii, Mátyás Uicútty-Uz o. sx. íradteiöiaáiis viszony És nemcsak a politikai életben, de a társadalmi éleiben is az erdélyi családok falvak és városok tradicionális viszonyban éltek hossza évszázadokon át és a családok tradíciója önként vivődött át uj elemekre. Az erdélyi fejedelmek székhelyének kérdése minden előkelőbb székely nemest és polgárt közelebb hozott egymáshoz, a fejedelmek választása és inas politikái kérdések Erdély különválásától lógva olyan politikai iskolázott polgárokat neveltek ki, akik minden dolga iránt érdeklődtek az erdélyi földnek. És e tekintetben sem a fejedelem, sem pedig a löldesur nem állott olyan távol a szegényebb néptől, mint az anyaország mamutbirtokosai. A MŰI T TANULSÁGAI De Erdélyben sok volt a hitvallásos iskola is. Ezek pedig nem elégedtek meg azzal, hogy szűk körben mozogjanak, eleinte, mig kevesebb volt az iskola, messzeföldre elszekerez- lek. vitték őket a fás, borvizes és vásárra menő szekerek Envedíől Kolozsvárig és Gyulafehérvártól Brassóig. Ezekben az iskolákban nemcsak Erdélyből, hanem a Dunántúl és az Alföld minden részéből adódtak a tanítók és a nevelők, de az összetartozás és összekovácsolódás szelleme benne volt minden társadalmi rétegben. Es az iskolák ápolták ezt a szellemet nemcsak itthon, hanem a külföldi akadémiákon is. A régi tanárok feljegyzéseiben utalások vannak arra, bogy a gazdagabb erdélyi családok a szorgalmas és tehetséges gyermekeket saját költségükön ne- vélték sokszor együtt y fiaikkal és amikor arra került a sor, fiaikkal együtt külföldön iskoláztatták és mikor hazakerüllek, akkor is szoros barátságot tartottak fent egymással. A tizenhatodik században hossza névsort találunk, amelyben a külföldi alzadéiniákon tanult nemes és törekvő jó magyar, de szegény lakosok gyermekei együtt tanulnak az idegen akadémiáikon és a neveli fiú fíaza- jövetele után szellemi vezérévé lesz az erdélyi magyarságnak. Az az ember, aki Bőd Péter Magyar Atlie- nasát csak végiglapozza, vagy aki a Fraknói „Külföldi iskoláztatás“ c. munkáját elolvassa, erről személyesen meggyőződhetik. De az idegen akadémiákról való hazatéréssel nem szakadt meg az összeköttetés egymás között, hanem tovább tartott a nemzet szellemi ápolása már és nemcsak az iskola dolgaiban, hanem politikai és társadalmi vezetés tekintetében: a XVII. században Erdély lesz az irodalom melegágya. Apor Péter Metamorphosisában már felszólal a régi magyar szokásoknak az ujmódi- val való felcseréléséért, pedig a fejedelmi udvarokban még igazán magyar az élet. Es a fejedelem körüli élet irányítja tovább az udvarházak életét, de csak magyar életét és bár a sok küzdelemben, melyet Erdély folytat az osztrák és elnémetesitő irányzattal szemben, sokan pusztulnak el a magyar udvarházak tulajdonosai közül, sokan esnek el a meg-megujüló tatár betörésekben, a régi patinás udvarházakban, szegényes nemesi kúriákban tisztán csendül meg az erdélyi eui*wr> bér ii tL ált Miken Keleim-nuek ma r* legti».',* Irbb mugwii, /uiiiatos nyelve. Igaz. hogy a: ciilélyi ernln i együtt lal:ott a szas lú gul es a rumántággal nem i ;eu. iag\ I illőin hevei rdell üss-e egyikl.il ni'\ másikkal, mirt u szász-,ij esodnlmnsiia il l:ul uliul teli élte a maga éleiét a lámámig » pedig az uradalmai: zsellérjeként élt és csal: egy kis lélege lészesiill nemzete kultúrájában. E\ SZ \X\I)OK 'I ANULSÁGM I - ez igv ment évszázadokon kerc-ztiil. Mécs illessze esett az erdélyi fejedelmek udvarától, Buda egyáltalában nem számított a magyar nemzeti élet szempont jalml mert tőrök uralom alatt élt, a magyar ló város Pozsony volt. de soha sem volt olyan magyar, mint az erdélyi valósak. akármelyikében ült vagy kormányzott a fejedelem. Az erdélyi városok védőimül szolgáltak es az. ősi mivoltában öröklődött igazi magyar -/ellem és gondolkodásmód tovább tisztán és a maga valóságában szállt nemzedékről- nemzedék re és csak tisztult eredetiségében és mugyai kágáhuu. 1 is mo*1 tér jónk ál »ilághá ioru '••»■m»- ii > ei I lőlli illegi Így elén-juh / ■ \huta a l.nln inn eg\et>nt 'in y int ni / éimi-évre e.z al/iiltli. [,<irlilimbeli ifji.l. > iii /nilei Kolozsvárin. heviebb lévén az egyetemi polcaiul »zárna az erdélyi e- inagy aroi>zio.i ií ja!. « - kedése Után az erdélyi szellem sok if jut árnyon Int-- I.orrbe vOilt. hogy sfjktm lit telepedi/ k l'- és mintán itt Inptok átliisj lényéi fi ' ' megéllielért. ide Liilótte őket n füld a I nyár. a barátság es még sok minden más, a vidék, ahogy a/l az. illető!.ne!, a lelki- '/e diktálta vagv az érzelmeire való befolyás parancsolta. I iái itt telepedtek le és átha-oriu! lak a levegőn át. a hivatalon keresztül, az életen át olyanokká, amilyen embereket Kitermelt ez az istenáldotta föld; áthásouullak azért, mert a történelmi Erdélynek rnir.d«.:i rögéhez a magyar nemzetnek nagy nagy emlékei I űződnek, beszélnek itt a kövek, a hegyek. a folyók, de csak magyar dicsőségről és sok-sok magyar szeuv* (lésről. Äz elnyomás húsz éve «alatt És ez a szellem éledt apa itt a keserves busz éves elnyomatás (dalt. \z.ak, akiknek ezt a földet ajándékba adták, nem tudtak felmutat ni semmit sem. amit ők alkottak volna, nem tudták »“'tüntetni a történelmet. mert az a telkekbe volt bevésve, nem tudták eltüntetni a legendákat, a mondákat. ameylek ehhez a -zent földhöz fűződlek. Ezért alakult meg i zen a földön az elnyomatás után u megújult erdélyi irodalom és terebélyes fává nötJ inert az ősi erdélyi szellemből támadt phőnixkéiit apa és megélt a magú lábán akkor is. ha nem áilh-ittak bősége6 anyagi c sz,közök rendelkezésére. De ez. tartotta meg r/t a földet. Koldus.á tették ennek a földnek minden polgáiát, kifosztották minden zugát. elvitték szekér- számra műk ine«eit. a történetének legszebb emlékeit; lezüllesztctték a szegénységbe ne- velőmestereit, beböi tünözték, megverték vezetőit kigunyolták politikusait, megszégyenítették tanítóit é» megsz.entségtelenitették az eszményeit, de egyet nem veliettrl: el tőle. a lelkiségét. Ez él és élni is fog mindig, mert ez nem idegenből behozott növény, nem átültet el t virus, hanem itt nőtt az erdélyi bércek alján és évszázadokon keresztül virul nőn! nem látható és csak az elgondolkozó ca ber lelkében áléi és a szenvedő és elnyomott ltd kükben mind'".':: re megújuló valami. amely mindenkit vissza csal ide. aki egy«/er. itt nőtt fel. vagy hozzáragadt ebbe/, a földhöz. Es erről a szellemiségről beszélnek nekem azok az ismerősein), akikkel liu^z <-v után újra itt találkoztam. ..hogy ez a nép egészen má«. egészen különleges valami es iile mindig, de mindig viíszavágvik az aki gyermekéveit itt töltötte vagy !<■ légy ükered- zeit az erdélyi talajba.“ És hogy mi alkotja, mi teszi ezt ez erdélyi séget azzá. ami, azon gondolkozzanak a bölcsé szel:. A felületes szemlélőnek elég a valóság és ez a valóság, amely huszonkét éven át megtartotta és összekovácsolta a lelkeket és törhetetlenné tette bennünk a hitet a nemzet életében, létünkben és fennmaradásunkban. Ha ez és nem más az erdélyi szellem, éa akkor is hiszek benne, mert az a bit a meg- lartatás lesz nekünk ugv az uj évben, mint a még reáuv várható nagy és nehéz napokban is. {Marosvásárhely.) Kónya Imre Megállapították a nyers sertésbőr és a hüvelyesek legmagasabb árát BUDAPEST, január 11. (MTI.) Az árel- lemörzés országos kormánybiztosa rendelettel megállapította a nyers sertésbőr legmagasabb árát, valamint a felszámítható költség és kereskedői haszon legmagasabb összegét. A rendelet a Budapesti Közlöny pénteki számában jelent meg. Ugyancsak megállapította az árellenőrzés országos kormánybiztosa a külföldről 1 lehozott káli só legmagasabb fogyasztói árát, valamint a babnak, lencsének és hán- tatlan borsónak a visszacsatolt keleti és erdélyi területen érvényes legmagasabb árát. Az árelleuőrzés országos kormánybiztosának 700—1941. AK. sz. rendeleté a bab. lencse és liántatlan borsó legmagasabb árának a Magyar Szent Koronához visszacsatolt keleti és erdélyi területre való megállapítása tárgyában: A 4.110 — 1939. M. E. sz. rendelettel módosított i 2.220—1938. ME. sz. rendelet második szakaszának 1. bekezdésében kapott iel- hatalmazás alapján a következőket rendelem; 1. A termelő vagy termelőtől vásárló gyűjtő kereskedő legmagasabb eladási ára és tőzsdei vagy elosztó nagykereskedő, feldolgozó telep, illetve exportőr legmagasabb vételára teljes vasúti kocsi rakományban a feladó állomáson vagonba vagy hajóba rakva nem lehet magasabb a következőnél: a) A legfeljebb 2 százalék idegen anyagot tartalmazó bab: fehér szokvány bab állomáson 39.60 pengő im lermázsánként. gyöngy bab állomáson 43.60 pengő métermázsánként, liosz- szii bab állomáson 46.60 pengő métermázsánként, iapos bab állomáson 46 60 pengő métermázsánként, gömbö'vii fürj bal) állomáson 47.60 pengő métermázsánként, hosszú fürj bab állomáson 43.60 pengő, barna bab állomáson 38.60 pengő méter- mázsanktnl, tarka bab állomáson 3*.60 pengő métermázsánként, vegyes bab állomáson 36.60 pengő méterrná/sűnként. b) A legfeljebb két százalék idegen anyagot tartalmazó natúr (sterilizált) lencse: kis szemű állomáson 40.60 pengő métermázsánként, középszerű állomáson (mely 20 — őt» százalék bal millimétere« vagy annal nagyobb szemet tartalmaz) c * 60 pengő métermázsánként, nagy szemú állomáson 62 60 pengő métermázsánként, c) JS legfeljebb 2 százalék idegen anyagit tartalmazó természeténél fogva zsizs.knientes lencse: kis szemű hárómszéki, esi ki és udvarhelyi állomáson 48.60 pengő meter- mázsánként, közép szemű (met/ 20—r>3 százalék 6 milliméteres vagy annál nagyobb szemet tartalmaz) hárómszéki cm- k i «A írd vaj helyi állomáson 58 6'» pengő métermázsánként, nagyszemü háromszéki, csiki és udvarhelyi állomáson 70.6f: pengő métermázsánként. d) Legfeljebb 2 százalék idegen anyagot tarla’maró hántoiat- inn (sterilizált) borsó: sárga (\iktoria) állomáson 30.60 pengő nUtermázsánk nt, zöld I express) állomáson 40 60 pengő mete -mázsánként. 2 Az első bekezdésben megállapított árak nettó súlyra a vevő zsákjából történő átvételre vonatkoznak. 3. Vasúti kocsi rakománynál kisebb tétel vétele és eladása esetén az első bekezdésben megállapított legmagasabb árból a tényleges gyűjtési költséget le kell vonni. A bab, lencse és hántolallan borsó leg- masa'-abb árának megállapítása tárgyában kiadott 23.400—1940 VII. A. K. rendelkezései a Magyar Szeu. Koronához i’isszrcsatolt keleti és erdé’yi országrészekre is kiterjednek. Jelen rendelet kihirdetése napján lép életbe. GygrmekneK Szülőnek Barátnak könyvet vegyünk^S bo tjában Kolozsvár, Mátyás király-tér. Vidékre utánvéttel is azonnal szállítunk. Könyvárjegyzéket ingyeu adunk, „• ' ■ w
