Ellenzék, 1941. január (62. évfolyam, 1-25. szám)

1941-01-22 / 17. szám

ELLENZÉK Az állam és a polgár '(B.) Az Erdélyi Magyar Szövetség vál- 1 lalt szerepéről nyilatkozott az El­lenzék legutóbbi számában a szövetség kolozsvári szervezetének agilis vezetője, iPuskás Lajos, aki annakidején a Népkö­zösség kolozsvári tagozatának tizedeseit és munkáját szervezte meg kivételes ráter­mettséggel. Nyilatkozatában most azt mon­dotta. hogy az Erdélyi Magyar Szövetség legfőbb feladatát abban a munkálkodás­ban látja, amely az állam és az állami szervek felé megteremti az állampolgárok kapcsolatát. Az olvasó talán nem ismerte fel az el­ső pillanatban ennek a vállalkozásnak a jelentőségét. Mi azonban, akik állandóan a. közélet jelenségeit figyeljük s akik akarva-akaratlanul tanúi vágyjunk a na- . ponta felmerülő gondoknak és panaszok- | nak, két okból tulajdonítunk fontosságot ennek a munkának. Az egyik, hogy a Nép- közösség kolozsvári tagozatának szomszéd­sági szervezete minden kisember sorsáig segítőn lenyúló protekciómentességével és kiépítettségével olyan lényeges szerve volt a város egész magyar társadalmának, hogy félreállitását, vagy megszüntetését mérhetetlen kárnak, sőt bűnnek éreztük. A másik ok, hogy a huszonkétesztendei idegen uralom kisebbségi életének külön- valósága után nem kis aggodalommal töl­tött és tölt állandóan el bennünket a gond: miképpen történik meg a visszail­leszkedés, az erdélyi őshaza visszaforrása az anyaországba nem jár-é olyan operá­ciós lázzal, ami megnehezíti és késlelteti az egészséges és egyetemes nemzeti élet- fejlődést. Nyilvánvaló volt, hogy az állami köz- igazgatási élet technikai lebonyolitásárn, egyes intézményeinek irányítására, sőt technikai szerkezetének átültetésére az anyaországból kellett segítségül jönnie sok olyan vezető és végrehajtó személy­nek, akik itteni életünket nem ismerhet­ték és kezdve egyszerű társadalmi szoká­sainktól, egymás felé megszokott maga­tartásunktól, igényeinkkel, szükségleteink­kel és személyes, vagy közös állapotunk­kal szemben teljes tájékozatlanságban kell végezniök felderítő és végrehajtó tevé­kenységüket. Már pedig a nemzet életközösségében és az állam erősödésében mi sem fonto­sabb, mint polgár és állam, egyén és in­tézmény között a személyes jóismeretség Valahányszor ennek az ismeretségnek egy- egy hiányára reámutattunk e vezércikkek rovatában, őszinteségünket és kívánságain­kat ez a fontos aggódás, az életközösség­nek és az állami élet megerősödésének ez a vigyázása töltött el bennünket. ! Adva volt a legkisebb testvérünkig ki­épített közösség pompásan bevált szerve­zete a szomszédsági szervezetek sokhelyt, fői-ént Kolozsvárt megvalósított intézmé­nyében. Szegénységet, szemérmes hiányt, segítségre szorulást és magyar nemzeti érdemet vájjon ismerhetett-e jobban bár­ki is, mint ez a szervezet, mely gőg és türelmetlenség nélkül, fontoskodás és te­kintélykedés nélkül valóban fontossá és tekintélyessé lett életünkben? És van-e ma szükség bármire is inkább a mi újjá­éledő magyar állami életünkben, mint a kiválasztás elfogulatlanságára és gyorsa­ságára. Kérvényeknek, jelentkezéseknek, bead­ványoknak, kötelezettségeknek, igények­nek és jogoknak egészen uj világa kö­szöntött reánk huszonkétesztendő után és a mi tájékozatlanságunk, a polgár és ál­lam személyes ismeretségének huszonhét- esztendős hiánya sok felesleges izgalmat, sok hivatali munkatöbbletet és éppen ez­ért nem egyszer csalódást, türelmetlensé­get, tehát intézményes zavart okozhatott. Az állam és a polgár viszonyában lé­nyeges megkönnyebbülést és fellélekzést jelent az Erdélyi Magyar Szövetség közbe­iktatott segitsége. íme mégis helyesen je- lenkezik az erdélyi szellem, amikor nem a mutatkozó hibák, vagy zavarok kedve­zőtlen hatását növeli sopánkodón. hanem teljes szívvel és rátermettséggel vállalja e hibák kiküszöbölését. Joggal hisszük, hogy Puskás Lajos nyi­latkozatának értelme a gyakorlatban a boldogulást és jobb jövendőt jelenti Ko­lozsvárt és Erdélyben is a magyar állam­polgárok és a magyar állam egészséges viszonyában. A nyisgafs hadszínteret is meg­tekinti <s honvédelmi minisufer németországi látogatása sorén tábornagy látogatásának viszonzására és a nyugati hadszíntér megtekintésére — folyó hó 22-én néhány napos látogatásra kisebb kí­sérettel Németországba utazik. akarta vetni. Az asszony észrevette férje szándékát és védekezni próbált, de a zsineg közben nyakára hurkolódott és Királyné ha láilát okozta. MIT MOND AZ ORVOSSZAKÉRTŐ? A vádlott kihallgatása után dr. Vitá%os András egyetemi kórbonctani adjunctus, tör­vényszéki orvosszakértő kihallgatása követ­kezett, aki a román boncolási jegyzőkönyv alapján ismertette a gyilkosság lehető körül­ményeit. Szerinte az asszony feltétlenül esz­méletlen állapotban volt rnár, amikor a kö­telet a nyakára hurkolták, mert különben nem feltételezhető, hogy ne kisérek volua meg védekezni, a dulakodásnak pedig okvet­len maradt volna valami nyoma hátra. A gyilkosság legvalószínűbb lefolyása a bonco­lási jegyzőkönyv és az orvosszakértő vélemé­nye szerint úgy történt, hogy Király István egy váratlan pillanatba torkonragadta felesé- gét, akiuek nyakán úgy leszorította az ütő­ereket, hogy egy-két percen belül agyvérsze génység áWott be, aminek következtében az asszony elvesztette e<Szméletét. Ekkor már könnyű volt az eszméletlen asszony nyakára igazítani a zsineget és felhúzni a legközeleb­bi faágig, amelyre a kötelet felkötötte a gyilkos. A továbbiak során a bíróság a vádlott el­1 iil R HAZAJARO LELEK. ZILAHY darabja Január 23-átái kezd na személyforgalomban 10—12 százalékos korlátozást léptetnek életbe a MÁV issies vonalain BUDAPEST, január 22. (MTI.) Az ország területi megnövekedése tetemesen emelte Magyarország személy- és áruforgalmát. Ezt a megnövekedetit forgalmat a már meglévő mozdonyokkal kell lebonyolítani. A mozdony- hiányból származó nehézségeket növeli még, hogy a tél beálltával a Dunán szünetel a ha­józás és igy a Délkelet-Európa és Nyugat Európa felé irányuló duuai hajózási forgalom is a MÁV vonalain fut vég'g. Ezenkívül a visszacsatolt területek hegyi vagányam csak két mozdonnyal bonyolítható le a közlekedés s ez az időjárás viszontagságainak megfele­lőien más vonalakon is ilyen körülmények között történik. Mindezeket a nehézségeket növelte még a novemberi bányászsztrájk foly­tán jelentkezett szénhiány is. A MÁV igazgatósága az üzemi nehézségek ellenére kellőképpen bizto-itmi tudja a sze­mélyszállítási forgalom zavartalanságát. Tér mészeteisen szükségesnek mutatkozott a sze­mélyforgalom korlátozása mindaddig, amíg ezeket az üzemi nehézségeket el nem hárít­ják. így a személyforgalomban újabb korlátozás lép 1 életbe f. évi január 23-án 0 órától további utasításig. Eszerint a Személyszállítás eddi­gi forgalmát a MÁV vonalain 10—12 szá­zalékkal csökkenti az államvasutak igazga­tósága. Az igazgatóság a személyforgalom csökkenté­sének • elrendezésekor ügyeűt arra, hogy a csökkentés olyan mértékben történjék, hogy fennakadást ne okozzon. A személyforgalmat minden irányban a területi adottságokhoz ké­pest egységesen csökkentik, úgy, hogy mind a fővonalakon, mind a mellékvonalakon, mind a helyi igények kiegészítésére szükséges vonalakon az alkalmas személyszállító vona­tok közlekedni fognak. Ma és miníemiap szenzációs kabaré műsor az UJ világban Honvétí-ísíca 11. sz. TáíicsR, tfatoR, tréfák, sík. Kezdete fél 11 órakor. Isféptltfij nlngs S _______ Hiivesgţiiftoâ falusi gazda t>s veszedel­mes ékszsríolva] a bíróság élőit Érdekes bönfíiggek&en íaríoíí tárgyalást a helybeli törvényszék KOLOZSVÁR, január 22. Saját tud.) Bor­zalmas hitvesgyilkoaság ügyét tárgyalta teg­nap a kolozsvári törvényszék büntető főtár- gyaH’ási tanácsa. A vádlott Király István 42 éves gyalui földműves, aki m-ult.-év április 6-án kicsglta feleségét a falu közelében levő erdőbe és egy fára felakasztotta. Miután meggyőződött róla, hogy a szerencsétlen asszony már kiszenvedett, nyugodtan haza ment es az érdeklődő szomszédok kérdései­re azt fejelte, hogy felesége elhagyta őt és ismeretlen helyre távozott. A Szomszédok és az asszony rokonsága azonban gyámkodni kezdett és Királyné keresésére indultak a környékbeli erdőségekbe. így akadtak rá he- tednapra a már oszlásnak induló holttestre. Azonnal! értesítették a borzalmas leletről a csendőrséget, amely gyilkosság gyanúja miatt letartóztatta Király Istvánt és megkezdte ki­hallgatását. Király eleinte tagadni próbált és azt állította, hogy felesége öngyilkos lett. Később bevallotta, hogy ő ölte meg fe­leségét. de szerette volina úgy beállítani az ügyet, hogy véletlen szerencsétlenség történt és ö csak ezért rendezte meg az akasztása jelene­tet, hogy öngyilkosság látszatát keltse. A román hatóságok szándékois emberölés miatt indítottak eljárást Király ellen, de az ügynek csak a vizsgálati részét fejezhették be, inig a per érdemi tárgyalására jnost ke rült sor. A tegnapi tárgyaláson a biróság kihallgat­ta a vádlottat, aki kissé zavaros vallomásban ismertette a gyilkosság körülményeit és fenn­tartotta a vizsgálóbíró előlit) tett vallomását, miszerint a haláleset beálta véletlen szeren­csétlenség következtében történt, amiért őt felel-sségre vonni nem lehet. Elbeszélése sze rint neki ugyan szándékában volt megölni fe. leségét. aki házsártos természetével elviselhe­tetlenné tette számára az életet, de tettét máskor akarta elkövetni. A végzetes napon, melyem a gyilkosság történt, a vádlott az er­dőbe indult fát vágni s mint álftlitja: ellenezte, hogy felesége is vele tartson. Az asszony állítólag férje ellenzése dacára kiment az er dobé és segített neki a favágásban-. Ekkor tá­madt. a vádlottban az a gondolat, hogv végez feleségével és mint mondja, szinte önkívületi állapotban, amit a háborúban kjapott gránát- nyomán hatásának tulajdonit, kivette zsebé­ből a k észenlétben levő rövid zsineget é<s burkot formálva belőle, az asszony nyakába meállapotáról kért szakértői véleményt, azon­ban dr. Vitályos kijelentette, hogy ahhoz hu­zamosabb megfigyelés volna szükséges, mert egy félórai vizsgálat során nem alkothat vilá­gos képet a vádlott beszáruitbatóságáról. Miután szükségesnek látszik a vádlott el­meállapotának pontos megállapítása, amely­hez legalább 3 heti idő szükséges és úgy az ügyész, mint a vádlott hivatalból kinevezett védője, dr. Péterffy Jenő ügyvéd a vizsgáló­bíró előtt kihallgatott tanuk beidézését é» ujrakihallgatását kérték, a biróság a per tár gyalásának folytatását február 25-re halasz­totta és elrendelte az összes tanuk beidézé­sét, valamint a vádlott elmeállapotának meg­figyelését. BÍRÓSÁG ELÉ KERÜLT A KO­LOZSVÁRI ÉKSZERÜZLET TOLVAJA Ugyancsak tegnap kezdte meg a törvény­szék büntető főtárgyalási tanácsa a Péterffi- féle ékszerüzlet betörőjének, Kupás Zsig- mond bünperének tárgyalását. A betörés történetére, amely mult év jú­nius 1-én történt, még bizonyára jól emlékez­nek városunk lakói. Annakidején nagy fel­tűnést keltett a vakmerő ékszerrablás, mely­nek elkövetői közel 400 ezer lej értékű ék­szert és aranynemüeket zsákmányoltak. A kolozsvári rendőrség körözésére Nagyváradon fogták el a betörés tettesét, Kupás Zsigmon* dot. aki a piacon éppen értékesíteni akarta zsákmányát. Kupás letartóztatásával egyide­jűleg orgazdaság miatt vád alá helyezték Új­laki László, Harasztosi László, PolHczer György, Klein László, Schwartz Sándor nagy­váradi és Gondos- János, valamint Kiss Mór kolozsvári lakosokat, akik valamennyien vá­sároltak a beörésből származó ékszerekből. Vallomásuk szerint teljesen jóhiszeműen ke­rültek Kupással üzleti érintkezésbe, ugyanis az elsőrendű vádlót Nagyvárad egyik legfoi- galinasabb piacán egy kis asztalra kirakta maga elé a rablásból származott ékszereket és valóságos kiárusítást rendezett belőlük. Mikor a gyanakvóbb vevők az eladó személy- azonossága iránt érdeklődtek, Kupás tönkre­ment ékszerészként mutatkozott be. ak. kény­telen elkótyavetyélni összes értékeit és a Péterffi nevére kiállított hamis személyazo­nossági igazolvánnyal igazolta kilétét. A tegnapi tárgyalásra Kupás Zsigmondot. aki hét hónapja vizsgálati fogságban van. szuronyos fegvőrök vezették be. mig a má­sodrendű vádlottak a távolmaradó Po'liczer György, Klein László és Schwartz Sándor ki- vételével szabadlábon védekeztek. A tárgyalás során csupán a vádlottak s e- mélyi adatainak felvételére kerülhetett sor mert a hiányzó vádlottak miatt nem lehetett az érdemi tárgyalásra is kitérni. A fővádlott, vallomása szerint, érettségivel rendelkezik és áliitólag három évig műegye­temre is járt. Foglalkozása mübütortervező illetőségi helve Nagyvárad, életkora 27 év, büntetve többször volt lopásért és iparkihá­gásért. A másod nyolcadfendü vádlottak kö­zül Újlaki László nagyváradi illetőségű betű­szedő. Harasztosi László nagyváradi illetősé­gű pénzbeszedő. Kiss Mór kolozsvári ó- erec Gondos János kolozsvári illetőségű szüc-se- géd. Miután a vád és védelem képviselőjének véleménye szerint a per tárgyalását csak ug' lehet megtárgyalni, ha valamennyi vádlót* jelen van, a tárgyalás folytatását hivatalhó' kitűzendő időpontra halasztotta a biróság é- elrendel te az összes vádlottak újból való meg idézését, vagy szükségszerű elővezetését. » A Ki\ \, €sál*y flsiván rarőí IkiiliigynalBiiszáer! egészségi állapodéban ©rventledes lavsilás töríéni BUDAPEST, január 22. Az Uj Nemzedék írja: Csáky István gróf külügyminiszter egész­ségi állapotában örvendetes javulás történt. A legközelebbi napokban elhagyja a klinikát és visszatér lakásába. Természetesen továbbra ! is gondos ápolásra szorul és további nyuga ! lomra van szüksége, ezért egészsége teljes helyreálltáig Teleki Pál gróf miniszterelnök j vezeti továbbra is a külügyminisztériumot. BUDAPEST, január 22. (MTI.) Vitéz dal­nok falui Bartha Károly m. kir. titkos taná­csos, táborszernagy, honvédelmi miniszter a német hadvezetőség meghívására — a német 1 véderő főparancsnoksága főnökének, Keitel \

Next

/
Thumbnails
Contents