Ellenzék, 1941. január (62. évfolyam, 1-25. szám)

1941-01-19 / 15. szám

8 f I. I. I: N / f- K (IIsöoJdah cikkünk folytatása) K.miioIv. et (linrin ,s munka k«-11. tartalom ki ll ,t imink (!)ii. Nimm on/> érdekek v/olgá- Uta. ( ohmk- a munka' hivutú*. 4/ Krtlélvi Pin t . /i-l.et a rolókat nk’.li ja luegv ntoMtaUi. Jól w.un. „Mindent Erdélyért”. Ii i ■ nI .lo/sel nagy It- ko-ede-M I fogadott l*e* írd «-t ai/ul fpjorte he, Iiogv ,.tuo»lanúbHii múl* cégér Ifit tt kph‘í/ti'n\ io:ii>ai - ej kihangsillyozúsn, Mindenki hi vountko/ih erre Pedig etiuek 0-nk akkor van rí telim*, lm olt all mögötte mk Igazi, meln/'fires öntudat. Ezt akarja <rolgnl«i é im'RValositani ar Erdélyi Párt.'* IDŐSZERŰ KÉRDÉS EK Dr. Pál Gvörgv. a/ Erdélyi Part IOtrlhára. Uinrrlolte azokat a kérdc-Seket, amelyik a/. Erdélyi Párt megaíakultijta óta i magyar túr* »ada'om részéről a párt központjána eljutot­tak. I lső-orhnn :i volt magyar luiralkulmn- .ottalv hcbzetével foglalkozott, akik 19111- l*an nem ti'ttek esküt és azóta sem nyerték > i.s /a áilá'iikat. 22 év óta szenvednek törhe­tetlen magyar hitükért. \z Krdélvi Párt köz­benjár i kormánynál hogy résziikre azonnal nnvagi segélyt folyósítsanak a kérdés végle- gets rendezéséig. 2. A ny ugdijné'küü nyugdijatok. .;j volt tuagvai csendőrök. stl>. ügyét is magáévá lel­te az Krdélvi Párt és a kormányhatalom fi- üVeliuét fe'hivta a kérdés sürgős megoldá­sára. I. Azoknak a kö/t is/t viselők nek iigvéhen i? eljárónk törvényhozóink. akik a román uralom alatt is szolgáin titan állottak és most is csak azt a javadalmazást kapják, mint a régi fi'*té*iik. 1. Köztudomású hogy a román kormánv a bécsi döntés után tömegesen hely.ezté át a magvar nemzetiségi! tisztviselőkéit a vi-z-a- esatoU terlile'ekre. ’Vagyon sok ilyen köz d- ka’mn/.ot.tnah felmondották állását. Az Er- dó'vi Párt közi* oiáráeára február elsejéig haladékot adt-k ezeknek a tisztviselőknek és műiden remény megvan a kérdés végleges kedvező rendezésére. •">. Hu az olvan gépkoc«itülnjdt>ntOs van Ko­lozsváron. ak k román területről menekültek át. 1./1 k ügyében is közben járt az Erdé'vi Párt. b. Gondosan tanuln>4r>vd*zák képviselőink • * ;dókérdés.t, hogy az erdélyi magyarság jo- .;0s véreimért minél hamarább orvosolhassa a kormányzat. NYŰG Díj VSAINK JOGOS KÍVÁN­SÁGA lY.cki Béla greif ezután felkérte a jelen­levőket. hogy ismertessék a képviselőkkel a megoldásra váró. legsürgősebb kérdéseket. E’íőnek Olajos Domokos lap-zerkesztő. a nyugdíjas köztisztviselők elnöke, emelke­dett ■ zólásra. Rámutatott arra, bogy a nyugdíjasok miiven hősiesen kitartottak az elmúlt 22 év alatt magyarságuk mellett. Legtöbbjüket nevetségesen csekély össze­gekkel nyugdíjazták. Méltányos felülvizsgá­lást é;. elbánást kért. Gróf Teleki Béla válaszában kij&letntétte, hogy ez a kérdés a törvényhozók egyik leg­fontosabb feladatát képezi. V MAGYAR ÚJSÁGÍRÓK NYUGDÍJ­ÜGYE V égh József, az „Eilenzék41 szerkesztője, mint az Erdélyi Magyar Újságírók Egyesü­letének csupor telnöke az erdélyi magyar újságírók nyugdíjügyében kérte közbenjá­rásra a képviselőket. Elmondotta, hogy az erdélyi magyar újság­írók táz éven át óriási Összegeket Űzettek be a román állam által léteiáitctt Újságíró Nyugdíjpénztárba. Magyarországon nines ál­lami intézet az újságírók számára. Az eret -Ki magyar sajtó munkásai sohasem hivalkodtak érdemeikkel cnem kertiek jutalmat az ide­gen ural’om alatti nehéz és felelősségteljes -zoigálatukért. A miniszterelnökség .sajtóosz­tályához és a Sa jtókamaiához intézett em léki ralinkban most is csupán azt kérik, hogy találjanak megoldást az ujságirók nvugdij- kérésének biztosítására és a román állam­mal szemben szerzett jogoknak az anyaor­szágban való megvalósítására. Kérte a képviselőket, hogy támogassák a magyar sajtó munkásainak jogos és méltá­nyos kívánságát. Gróf Teleki Béla elnök válaszában felkér­te az Erdélv* Magvar Újságíró Egyesüle­tet, hegv írásban i* ismertesse az újságírói nyugdíjjal kapcsolatos kérdéseket KISIPAROSAINK KIVÁNSaGA Demeter Ferenc ipartestületi elnök kis­iparosaink súlyos adósérelmeit tette szóvá. Ebben a kérdésben a Legsürgősebb eljárásra Kan -szükség. Felemlítette a román Imperium alatt a betegsegélyzöveí kapcsolatos súlyos terheket. Kéri, hogy a betegsegélyzőbe fize­tett összegeket tudják be a nyugdíjalap ja­vára. Végül az iparosságnak azt a kérését tol­mácsolja, hogy számarányánál fógva képvise­letet nyerjen a parlamentben. SZÖVETKEZETI KÉRDÉSEK Leitersdorfer Sándor a heti befizetéses tfytyyVZ?A> jfÜHCÜty ud / a szárított főzelék- és zöldsé­geket, mert ö'csóK, gazdaságosak, ízletesek, vltamindínak! Mindenütt kaphatót! Gyónja a Mezöga/dtls üj' és Kémiai Ip.trU- epek R. I'. Bútlap si. Dijt lanul b -muata az. erdélyi vezér; -pvisclet : Ravai Nagy JártOS Kolo-svár, Szettttgyh.iz-utca 3 (Voll „Pitvar“) Telefon : 11—8S. M szövetkezetek kívánság iii tette szóvá. Gróf Bethlen László képviselő váluszábau kijeién- telte, liogy az erdélyi szövetkezetek kérdéséiti rövidesen megfelelőképpen reiudezik es ak­kor ezeknek a kiváltságoknak ttljc-ütésere is sor kerülhet. ING ATI \NE()RC VI DM. TISZTVISE­LŐK ERDÉS ES EGYÉB KÉRDÉSEK Dr. Erszényes Samu az ingatlanforgalom szünetelésével e.s a telckcserékkel és a kon- verziós kérdésekkel kapcsolat Ima tett közér­dekű megjegy/.é-ek< t. Dünky Béla a magáné tisztviselők kéréseit és a munkások kiváltsá­gait ismertette. Kováé-- László, a Munkaköz­vetítő Hivatal vezetője, a masán alkalmazot­tak clhelyezki dé/i lehetőségeiről számolt be. Ráty Miliálv felsőházi tag. h munkaalkalmak megteremtéséről és a közszál látások erdé­lyieknek való juttatásáról mondott nagy he­lyesléssel fogadott beszédet. Fe.’ zódalt k a taxiVCzetők és. a tendég’il/) ipari munkások képv i/sclői is. Gróf Teleki Béla eónök részle­tes felvilágosítást nyújtott válaszaiban és a felmerült kérdéseket .az Érdél;, i Párt leendői közé iktatta. AZ ERDÉLYI PÁRT ÉS AZ ERDÉLYI MAGYAR SZÖVETSÉG Befejezésül László Dezső országgyűlési képviselő mondott gondolatokban gazdag zá­róbeszédet. Nyomatékosan utalt arru. hogy aniig az Er­délyi Párt az. erdélyi magyarság átfogó és összefoglaló jellegű politikai szerve, mi­dig az. Erdélyi Magyar Szövetség a kulin- ralis és társadalmi egység szervezel«*. Ebbe a két tÖmürillésbe kell belekapcsolód­nia minden erdélyi magyarnak kivétel nélkül, mert kettős itt u fellfldat: politikailag Erdélyt teljesen bele kell kapesolhi az, nrtyaorsziig v érkei ingó-vébe, társadalmilag és kulturális téren pedig meg kell ngv er<"“itcni, hogy min­den itt létező szerve életképes és alkotó ere­jű legyen. C-ak teremtő lendületű kulturális és Iái-uidaluii közületi knek lehet helye Er­délyben. Az Erdélyi Párt és az Erdélyi Ma­gyar Szövetség egymást kiegészítve fogják a maguk feladatkörét b/'UÜtem, de keretükbe várnak kivétel nélkii minden itt élő és a történelmi felelő -‘ég és hivatás tudatát hor­dozó erdélyi magyart. Gróf Teleki Rélu elnök végre megköszönik a jelenlevők részvételét és általános lelkesedéi közben bejelentette, hogy Kolozsvár és Kolozsmegye képviselői naponta felváltva a közönség rendelkezé­sére állatiak, hogy minden jogos kívánságot meghallgassanak és felvilágosítással szol­gáljanak. Ezzel fejeződött he az Erdé'yi Párti első kolozsvári értekezlete, amely áldásos ős hasz­nom magyar épitömunkának. az egv6ége-s er- délvi -zeTem töké'etes megvalóssitásának volt kiinduló állomása. VÉGH JÓZSEF. ‘áíTL-dS Csspíf©3 10.000 emh«r nszle meg eddig a legszebli diadalmas magyar filmet éó;, ,- ■ é.: TifyfCÍt'in ! ! SiUeiiiít a Hunniától & ţ:ifnct még, tovább \át$2.á&\a itt tattahi és ezéti tnég, a Ué^n veíiiiüU ! ! ! STOCKHOLM, január 20. (DNB.) Churchill miniszterelnök Glasgowbau mondott beszédében a többi között igy szólt: — Olyan veszély előtt állunk, ame­lyek romlást hozhatnak ránk, ha félváll­ról vesszük őket. Még hónapokig el keil viselnünk városaink bombázását anélkül, hogy ugyanolyan erővel válaszolhatnánk. Szenvedések és gyötrelmek várnak ránk. A továbbiak soráli arról beszélt, nem akarja azt állifani, hogy a további hábo­rúban nem lesznek bonyodalmak. Arról nincs kétsége, hogy miképpen végződik a háború. Utalt az Egyesült-Államoktól vári segítségre, majd hevesen szidalmazta Né­K o i o ? $ ¥ á r, EcetSYéMi?ea 5—12. — TeleíoRSzám: 35—26. Nagy választék sajátg árímányu I. o. cserépkályhákban* bármi­lyen szinbe i és mintában. Oszlop- és zsákHályhák, kan «8 a llé k, valamint a leg- folyton égő, íatüzelésü kályhák, újabb rendszerű jjlílliyw napi 12 kg. íafog asztással.— Előnyös ugv magánosoknak, mint intézeteknek. Nagy tÜzelGSfirag megvikárltásí — átrakásod, iavi’árdk. — Igen előnyös árak!!! „Amerikának érdeke megsegíteni Angliát, de nem mehet el addig a pontig, ahol a háború számára is szükségessé válik“ — mo dolla rád;cl?8siér*ében KrRReűy voii íajídgni amsri 23 nagykövet,— metországot, amelyről elismerte, hogy Európa nagy része birtokában van és had­seregét csaknem az egész szárazföldön vi­heti ide. vagy oda. Ezután igy fejezte he beszédét: — Remélem, bogy ennek az évnek a végén, vagy a következőnek az elején már sem szárazföldön, sem pedig a leve­gőben nem leszünk hátrányban. (MTI.) ROOSEVELTÉK BEAVATKOZÁSI TERVE RÓMA. január 20. (Ştefani.) A lapok élénk figyelemmel kisérik a Rooseveit- kormány beavatkozási tervét. Rámutatnak arra, bogy Slitnton tengd éntett rn Rum h túlit ys- miniszter azon igy ehetnek, hn\iy kin vétlenül fenyegető német támadás ói ja pán lengett te.szély / óm I. épét el tiaUz szói az amerikaiakat. Számítani l.ell m ra tr/a n 1‘npnln di Koma - hogy énnél: a széleskin ti politikai és hépt:i- selöltázi meMterkedésmdf minden esélye tnegvan eé-ljn elérésére. (Ml I.J \VASHH\(il ON, január 20. (ReUt^f.) H< oe.evelt elnököt hétfőn iktatják he har­madszori megválasztása után tisztségébe \z nrroHoh ez alhalommal m* gviztgúL tálr az elnököt és kijelentették, hogy egészséget!, jó erőben t an. magára vál­lalItal ja a Ialábbi négy esztendőre az h gyeiült-Állatnak ein tiki tisztségénél, terhét. (MTI.) Aid11R KÍNA, AMERIKA ÉS ANGLIA HÁRMASSZÖVÉT­SÉGÉRŐL CSl "VA/NC, január 20. (DNB;) Félhi­vatalos körökben semmit sem akarnuk . tudni arról a japán jelentésben napvilág­ra került tervről, amely szerint rövidesen hármas-ziivetség jön létre Csunkinp. Ans* lia és az Egyesli It-Államok között. {MIT.) WASHHShTO.y, jantiá 20. (Ştefani.) Roosevelt ma fogad ja V ilkiet, a volt el* nökjelöltet, aki holnap Angliába utazik az ottaui helyzet tanulmányozására. (MTI.) KENNEDY RÁDIÖBESZÉDE A ML YORK. január 20. (DN B.) Kenne­dy. Amerika volt londoni nagykövete rá­dióbeszédet mondott az Egyesült-Államok külpolitikájáról. Megállapította, hogy Inter Jutnak érdeke megsegíteni Ang­liát, de nem mehet el addig a pontig, ahol a háború számára is szükségessé válik. Az angolok cserében Amerikának kell ad­ják azokat az amerikai követeléseiket, amelyekre az Egyesült-Államok kormá­nyának szüksége lehet. Az Amerika elleni közvetlen táma­dás valószínűtlen, de egyben lehetetlen is. Ha Amerika résztvenne a háborúban, megsemmisülne az Egyesült-Államok demokráciája. — Ez nem a mi háborúnk — jelen­tette ki Kennedy — a háború kezdetén sem kérdeztek meg minket. Amerikának tehát most sincs mondanivalója. (MTI.) A FÖLDKÖZITENGERI NÉMET REPÜLŐTEVÉKENYSÉG NAGY GONDOT OKOZ ANGLIÁNAK STOC HOLM, január 20. A Német Táv- irati Iroda londoni jelentése szerint a német harci repülőgépek tevékenysé­ge a Földközi-tengeren nagy gondot okoz Angliának. Az erős légitevékeny­ség miatt Anglia a görögöket már az eddigi mértékben sem tudja segíteni. A hajókaravánok a Földközi-tengeren nem közelithetik meg Görögországot s a Görögországhoz vezető tengeri ut hosszú­sága háromszorosára emelkedett, mert a hajóknak egész Afrikát meg kell kerül­uiök. (MTI.) RERLlíS, január 20. (DI\B.) Vasárnap délelőtt német zuhanóbombázó repülőg^c pék megtámadták Máltát. Egy felderítő gép. amely követte a bombavetőket, azt jelentette, hogy a kikötök fölött lévő átláthatatlan füst- felhő miatt részleteket nem tudnak kö­zölni. A zuhanóbombázó gépeket német és olasz vadászrepülőgépek kisérték el útjukra és három angol repülőgépet lelőttek. (Ml I.) JANUÁR 20-ÁN 0 ÓRÁTÓL KEZDVE MEGSZŰNTEK A VASÚTI SZEMÉLY­SZÁLLÍTÓ FORGALOMBAN ALKAL­MAZOTT KORLÁTOZÁSOK BUDAPEST, január 20. (Magyar Orszá­gos Tudósitó.) A m. kit. Államvasutak igazgatósága közli: A vasúti személyszál­lító forgalomban január 17-én 0 órakor . életbeléptéiéit korlátozás január 2ü-án 0 órától megszűnik. Ez időpont után tehát a január 10-án 24 óráig forgalomban volt személyszállító vonatok közlekednek. /<M/ / anu ír 2 0 9 HALÁLOZÁS- Bonyhcy József Máv. nyu­galmazott mozdonyvezető 66-ik évében f. hó 18 án elhunyt. Temetése hétfőn délután volt a nagyváradi Olaszi temetőben, a református egyház szertartása szerint. 0196 9 AZ ERDÉLYI MAGYAR OKLEVELES KÖZGAZDÁSZOK EGYESÜLETE f. hó 21- én, kedden este 8 órakor. Bá?tya-u- 13. sz. helyiségében rendkívüli közgyűlésre hívja össze tagjait. Pontos megjelenést kérünk. Vá­lasztmány. _____„ ______ . . A Concordia Rt. .nyomdai m ifin főzetének nyomósa. i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents