Ellenzék, 1941. január (62. évfolyam, 1-25. szám)

1941-01-17 / 13. szám

8

T.l LF NZtlK

1941 lam, úr 17.

ammamm

ram

Brici gesz

Bahay Erzsiké esküvője Csorba Lászlóval, fi szezon les ni agyar ibb filmje:

A sárga csikó.

Csepirghy Ferenc 103 arannyal kifiiníeleti és ksszo?uz*tt színmüvének fímvállozata.

Főszereplők: Csortos Gyű a, Homár lu! a, Kiss Ferenc, Simon Marcsa, Ho-kó Ferenc és Pelhes Ferenc. PiisztaMró: Rózsahegyi Kálmán. Bajjár Imre: Csc ényi József, aki a legszebb hetyár dalikkal gyönyörködtet. Visszajött a régi szép világ - pár estére.

ßemutafja «a R&YÄL naportfu 3, 5, 7 és 9 érakor!!5

Bensőségesen szép ünnepség ker&Vében avatía Se! dr„ Ásraía* SsfvÉn igazságügyi áfjatnllítkár a kolozsvári m. kir. iiefőlákfát

KOl.OZS\ IK. január 17. (Saját tud.) Úr. ■Írttal Istrán igazságügyi államtitkár, a'.i csütörtökön a murosvásárhelyi királyi Ítélőtábla ünnepélyes felavatásán veit reszt, mára Kolozsvárra érkezett, hogy Ijndccsay László igazságiigyminiszter képviseletében hasonló ünnepélyességgel felavassa a 22 évi megszállás után újból magyarra lett királyi ítélőtáblát. Az igazságügyi államtitkár a Németországba utazott iga -ágiigyminisztert képviseli és dr. Lu- til-rk\ Jenő miniszteri osztályfőnök, az elnöki osztály vezetője é^ dr. Ágh János Miniszteri osztálytanácsos kíséretében tegnap későn este érkezett városunkba, ahol hatóságok vezetői és a társadalmi elő- velöségek ünnepélyesen fogadták.

Ma délelőtt 10 órakor vette kezdetét a kolozsvári m. kir. ítélőtábla ünnepélyes jelavatása és ugyanakkor tette le az esküt dr. Vékás Lajos, a kolozsvári ■ tábla újonnan kinevezett elnöke.

\z ünnepségen a bírói, ügyészi és ügyvédi j kar teljes számban jelent meg és részt- j • ettek az ünnepélyes aktuson a hatóságok j összes vezetői is. Az alakuló teljes ülést \ Jr. \ ékás Lajos táblai elnök beszéde nvi- j lotta meg. majd tlr. Antal István igazság- I ügyi áih mititkár alábbi nagyhatású beszé- j dere került sor. melyben nagyvonalú át- íogást adott a kolozsvári Ítélőtáblára vá- iakozó fontos feladatokról. Magáról az ünnepségről egyébként a holnapi számunkban részletesebben beszámolunk.

mert folyása és sorsunk alakulása .s/ámtahiu- szór pé dú/ta azt. hogy az alkotmányunkon ütött Icgki- ld) sérelem egyet jelent a nemzet .A terűin ütött legnagyobb sérelemmel.

— Hasonlóképpen vngymjk a jogegyetnlő- 1 ség gondolatával i.v amelyhez a törvény és a biró előtti egyen’őség követelménye szer . >esen hozzátartozik \ modern jogfejlődés j a jógegyen!ő-ég nug) elvének is újabb és iá- i gabb tartalmai ad, mint akárc^k egy fél- j századdal ezelőtt, amikor ennek túlnyomórészt csupán államjogi tarta'ma vöt mert) a modern szerves alkotmányfejlődés a kiilönö sen a legutóbbi évek nagystilii szociális törvényhozása ma a puszta közjogi, állampolgári jogegyenlőségen felül a gazdasági és a szó riális javakban való részesedéshez való egyenlő jogaományávai is gazdagította azt.

3 páratlan sikerre való tekintettel vasárnap d. e. 11 órakor is vatiti

Dankó Pista

legnagyobb magyar filmalkotást.

AZ IGAZSÁGÜGYI ÁLLAMTITKÁR BESZÉDE

jcf PITOl M0?GÓ j

I------------------------------------1

Játszik: Jävcr Lu’tács és To

Sim r, I pa Pub 1

jegvelővétel m djleöít 11-től

i n d e n I 1 óráig. I

Rétid s nslyára ka!!!! |

fiz erdélyi fog iopgyősiiés Időszerű kérdései

Antal T>tván államtitkár rámutatott az erdélyi bi rói szervezet sok évszázados mnltjá- ra s arra. hogy Erdély nem csupán a valás>zabadsá»nak, de az alkotmányos állami rend és a jogállam klasszikus fogalmának is a hazája vol t s e minőségében is az efitsők közé tar. tozo-tt az európai kulturnemzetek között.

— A jogállamnak — folytatta — kettős kritériuma van.

Az első az alkotmányosság, a második a törvény előtti egyenlőség kritériuma s mindkét kritérium sértetlen épségbentartá. sa fö ott elsősorban a birói ielkiismeret hivatott őrködni.

— Az alkotmány és az alkotmányosság kérdése ma a közéleti érdeklődés homlokte rében áll — holott súlyosan .tévednek azok, akik azt hiszik, hogy a mi országunkban az alkotmány problémái* politikai probléma — nálunk ez a kérdés nemzeti életünk egyik életproblémája. amellyel ez a nemzet áll avagy bukik. Mi nem tartozunk azokhoz a nemzetekhez, amelyeknél az alkotmány és az a’kotmánvosság csupán külső használatra szánt politikai rekvizitum, amelyet úgy csereberélnek. ahogy azt a politikai célszerűség követeli s még rneg sem -Száradt a nyomda- festék az egyik alkotmányon, már munkában ran a másik jóllehet már eleve tisztában van ’nirrlenki azzal, hogy sem a régit, «lem az lijji nem fogják megtartani. Nálunk az alkotmányosság a mi nexnzet politikai hitvallásunk integráns része, úgyszólván vallásos tisztelet tárgyit, amelyről csak áhítattal szabad besz<- ni és még nagyobb áhítattal hozzányúlni, A magyarság e jellegzeltfes alkotaía- nvos szemlélete nem valami különös politikai miszticizmus termeiké —■ hisz azok közé a népr-k közé tartozunik, akikben a Legkevesebb hajlandóságok vannak misztikum iránt, de a legjózanabb politikai realitás, mert megpróbáltatásokkal teli történelmünk eléggé megtanított bennünket arra. hogy az a kot mányos princípiumokhoz való ragaszkodás a nemzeti szabadságnak az állalmi függetlem-sésc- nék és népünk autonóm fejlődésének egyik

conditio sine jua-nohja“. Innen van a ma gvar nemzetnek rendki v üli mértékben kifejlődött érzékenysége az alkotmányosság el veinek intézményeinek épségl>entartása iránt,

is szükségessé teheti*

— A jogegyesités munkája éppen ezért nem lesz könnyű feladat, mert az erdélyi országrész sajátos viszonyait és az erdélyi jog fej ödését ebben a munkában nem lehet figyelmen kiviil hagyni. Mindenesetre meg kell azonban fontolni azt is, nemzeti szempontokból szükséges-e olyan jogintézményeknek a fenntartása, amelyek nem az erdélyi nép jog- fejlesztő tevékenységéből eredtek, hanem vagy a még az 1867. előtti császári abszo;ut uralom, vagy pedig a román jogszabályalkotás eredményeként jöttek létre.

A magyar jogszabályok jórészc az állami fjőhatalom változása következtében a dolog természeténél fogva az erdélyi területen máris alkalmazást nyer, számos közigazgatási és magánjogi alaki és anyagi szabály pedig rendelettel máris hatály- balépett.

Külön megfontolás tárgya azonban bogy ez a munka milyen mértékben és ütemben hajtassék végre, illetve folylattassék tovább. Bármi legyen is e tekintetben az elgondolás, az erdélyi jog semmi esetre sem nélkülözheti a jövőben sem azokat az értékes jogintézményeket, amelyek a régi jogszabályok, valamint a régi helyi szokások alapján még mindig feun- állanak. De alighanem fenntartandók volnának átmenetileg azok a jogszabályok is, amelyek ezen a területen az elcsatolás ideje alatt keletkezett jogintézményekkel kapcsolatban fennálló jogviszonyok kellő lebonyolitása érdekében sziikségések.

GONDOS ÉS BEHATÓ TANULMÁNYOZÁSRA VAN SZÜKSÉG Ennek a munkának az elvégzése érdekében

goudos Ijeliuit, lanuiauínyozá» tárgyúvá kell tenni az erdélyi részeken hatályban levő jogszabály okai és alapos megfontolás tárgyává tenni azokat az értékes gyakorlati Útmutatásokat is, amelyeket ebbe rí rnun kétint beront s az erdélyi viszonyok helló ismeretével biró kiváló szakemberek előterjesztenek.

(Vak igy remélhető, hogy rz a munka nemcsak a jog fejlődését fogja kellő irányban elősegíteni, hanem kívánt gyakorlati eredménnyel is fog járni Remélhető, hogy ebben a nagy és felelősségteljes munkában az erdélyi lnrói kar régi hírnevéhez képest gyakorlati tapa-ztalatokon alapuló értékes útmutatásával uz irányadó tényezőknek mindig hathatós segítőtársa esz.

A jogegyesités kérdésével kapcsolatban nem mulaszthatom el, hogy egy pillanatra meg ne állapodjak a régi erdélyi jog s a székelyek jogának visszaállítása kérdésénél is.

Ezeket a jogszabályokat annakidején az 18.73 évi c-ászári parancs helyezte hatályon kívül, nem lehet azonban kétséges, hogy ezek a jogszabályok, mint például a régi székely örökségre vonatkozó jogintézmény is, nagy összetartó erő, szinte családiae kapcsolatot biztosított a Székelyföld lakóinak. Ez az összetartó erő ma gém volna mellőzhető. 90 év lefutása után azonban kétséges. lebet-e ezt a jogintézményt még feltámasztani, éppen igy azokat a különleges jogszabályokat is. amelyek az erdélyi városokban egykor hatályban voltak. További kérdés tehát és még a jövőben megoldható feladat, hogy ezek a régi jogintézmények, tekintettel arra, hogy fölöttük a jog fejlődése már elhaladt, mily jogszabályokkal pótoltassanak s ebben a vonatkozásban milyen irány szabassék az erdélyi jog fejlődésének. Megállapítható, hogy a régi erdélyi jog és a székelyek joga is mindenesetre közelebb állott a magyar jog intézményeihez és szellemiségéhez, mint azokhoz a jogintézményekhez, amelyeket az osztrák polgári törvénykönyv, illető eg a román jog kifejlesztett s már ennélfogva is megfontolandónak látszik az a törekvés, hogy a visszacsatolt terület joga a magyar jogterület jogával lehetőleg azonos legyen, annál is inkább mert — mint említettem — az ország különböző jogterületekre bontása kedvezőtlenül befolyásolja a jogfejlődést és a nemzeti erők összefogó kifejtését és kibontakozását is akadá- lyoz7.a.

önként következik azonban az is. hogy a jogegyesités következtében mindinkább előtérbe kerül a magyar jog egyes rendelkezéseinek a revíziója is ß különösen azoknak a jogszabályoknak a revíziója. amelyek, gyökerüket még a rendi elkülönülésben lelik, közelebbről a közszerzeményre, az özvegyi öröklésre és a bitbérre vonatkozó jogszabályoknak a revíziója.

Remélhető, hogy ennek a munkának az elvégzése. amelyet a magyar birói gyakorlat, közelebbről pedig a kolozsvári kir. Ítélőtáblának is mindenkor értékes jogfejlesztő tevékenysége bizonyára hathatósan támogatni fog. egyik alappil érét fogja alkotni a magyar nemzet jövő fejlődésének.

Ma délben az igazságügyi államtitkár tiszte etére diszebéd lesz. amelyen a birói. ügyészi. ügyvédi és közjegyzői kar, valamint az összes hatóságok vezetői részt vesznek.

mm a mi

Ma, pénteken és holnap, szombaton utoljára lát Ható

Ckaths Boyee h Bette da-uU

utólérhetellen filmremekt

Rachel Field közismert regényének töké’ etes fi!rm ál ozata. (Te'efonszám ü lelőtt 32 — 75 s délután 27—42.) —

Egynsizeity hórom élete

Jegyek előre rendelhetők! !1

Vasárnap délelőtt 11 órai kezdettsl inHíiné olcsó lielyárakkaS!

A MAGYAR NORMA SIKERÉÉRT. Teg

nap a kolozsvári városháza kis ü esteimében Inezédyjoksman Ödön főispán elnökletével megbeszélésre ülitek östsze a megyre, a város és többi hatóságok. illetve a társadalmi egyesületek vezetői, amikor is az elnöklő főispán röviden ismertette a kolduskérdés leküzdésére hivatott Magyar Norma-inozga lom célkitűzéseit. amelyhez a megjelentek felajánlásaikkal fognak hozzájárunk Az értekezletet a főispán és dr. Ke'edy Tibor pol gármester szavai rekesztették be.

E Hó VÉGÉN DÖNTENEK AZ ÖNÁLLÓSÍTÁST KÖLCSÖNÖK ÜGYÉBEN. Az Erclélvi Gazdasági Tanácshoz és . a kolozsvári kereskedelmi és iparkamarához még állandóan érkeznek az ÖnáUósitási alapból való részesedés iránti kérések, nemkülönben a fedezetlen ipari és kereskedelmi kölcsön iránti kérések. Eddig Kolozsvárról mintegy ezer kérés érkezett be és a kérés iránti kölcsönöket e hó végén bírálják el, úgyhogy a jövő hó elején már ismeretesek lesznek az eredmények.

A Concordia Rt. nyomdai inuiníézetónek nyomása.

i

E modern, tehat néni c-upáu közjogi, de gazdasági és szociális érdiemben v«-1t j jogegveiilöseg. he!verebben az il\ jogok meg*

I s/rrezhetüségéiiek rgyciih'i'iégót hi/.tOtkő tár- ' sada ini viszonyok kialakulásának i>s az első I t-s legliivatottubb munkásul az oi-s/.ág birái, akiknek jogalkotó és jogalkalmazó tevékeny i gége a legszorosabb öesz-t fiigge-beu álu a min- 1 den emberi fejlődés, minden társadalmi elő- ! rcmenés és minden népi tökéletesedéi előirl- tél’.ielét alkotó erkölcsi igaz1 ágosság és áz . ezen felépii ő egészséges ga>zda«ági és szó j ciális remi. a/. < bböi következő belső tár«*a* dalmi egye o síd y é* nemzeti harmónia meg teremtésével. I

— A kolozsvári kir. Ítélőtábla kinevezett elnökének vezetése alatt megkezdi működé* i sót s

ez a működés ez.l a napymultu bíróságot sokkal nehezebb feladatok elé állítja, mint amilyenekkel az ország többi ítélőtábláinak meg kell birkóznia.

Ezek a nehézségek a jogfolytonosságnak hu- j ] szónkét évvel ezelőtt megszakadt lényéből. * ! I isszatérés ténvéből .s mindezekből okszerűen | j következő mostani jogeigyesitési munka átok j ■ ténvéből következnek. Talán nem élek vissza j i túlzottan a mélyen tisztelt teljes ülés tűről’ ; méve', ha ez utóbbi problémánál néhány j percig időzni fogok.

________________

i Ezután részletesen foglalkozott az állanitrt | i kár az erdélyi jog és a jogegyesités idő'-zerü j kérdéseivel.

! s

— Az erdélyi területen hallá yban lévő j jogszabályok — mondotta — nemcsak az el- t cs.atoiás következtében különböznek a ma 1 gyár jog szabályaitól, hanem azért is, mert j j ezen a területen már az ecsal’.olást inegelő- • < zően is az 1848. év előtti politikai kulöná f 1 ás eredményeként külön jogszabályok voltak t A hala vb art. Az ország határain belii* azonban I , különböző jogterületek fenntartása nem ki- j \ vánatos. A mai Magyarország, mint közép j j állam, területének kisebb terjedelménél fog- j I va a>lig engedheti meg magának, hogy egyes |

I országrészek külön jogterületet alkossanak, j nemcsak azért, mert ez célszerűségi, jogbiz- j i tonsági, kulturális és pénzügyi szempontból j ; nem vő na helytálló és mert ez a magyar jog 1 ] fejlődését akadálvozná. hanem .azért sem. j mert az egységes jog nagy nemzet összetartó j j erő. amelyet a mai megpróbáltatásokkal »telt ] , időben a nemzet jövő fejlődése érdekében ‘ . nehezen lehet nélkülözni. Az erdélyi ország j ( j rész visszacsatolásáról szóló 1940. évi XX\ I. | ' j te. 3. paragrafusában foglalt az a rendel ke- I ] : zés, amely a minisztériumot fe hatalmazta. \ ] I hogy a visszacsatolt terület jogrendiszerének j t :I az ország fennálló jogrendszerébe való heil- 5 ] I !,észt és? végett szükséges jogszabályokat ren 1 ] I deAettel megállapítsa', egyúttal megszabta a ‘ 1 i jogegységesltés irámvát és alapeJveit is. Nem j i lehet azonban kétséges, hogy az erdélyi or- j ] j szágrész sajátos viszonyai bizonyos tekintet- j ben külön jogszabályok alkotását iíletőeg a j ! már meglevő külön jogszabályok fenntartását

ist» ő £1 n