Ellenzék, 1940. december (61. évfolyam, 275-299. szám)

1940-12-07 / 281. szám

6 h l.l. r N 7. CK I h d (I ű t c c /n I) r r 7. mmmaaamm Német szövetek és fonesiak üvegből (B. Fó, A német négyéves terv mugá- val hozta. hogy nemcsak a nyersiţnyaggazdâl- kodás szigorú ellenőrzés alatt lolyik, hanem, hogy az ipar igén .-ok téren cgyezerüsitctU* és javította gyártási módszereit is. A nemei iparnak ez a -fejlődésre való hajlama most a habom folyamán igazolódik be leginkább, amidőn is a birodalom függetlenül a kül­földi nyersanyagoktól saját maga képes el­látni nyers- és miian vagsziikségletét. Különös megemlítést érdemel ezen a téren a német szö\ö- és ionalipar. amely ez ntöhbi időkben szinte é\százados illemben haladt előre. Na­gyon szép eredményeket értek el az üveg­nek. mint textilanyagnak felhasználásában. Ez az anyag kiváló módon helyettesíti az azbesztet. Az. eddigi legfejlettebb gyártási mód az úgynevezett luvási módszer. Ennél a kemencéből kifolyó iivegmasszát. izzó. álla­potban présléggel vagy gőzzel eg\ végtelen linóm lyukakkal ellátott szitán keresztül nyomják, azaz fuják. aminél végtelen finom üvegszálak keletkeznek amelyeket mindjárt különféle vegei lürdőkün keresztül vezetnek, hogy a fonal maga megerősüdiék és liogv el­lenállóvá lesven. Ezeket a fonalakat a rend­szeresen használt azbeszt, kamiugurus/,övő»zé- keken is fel lehet dolgozni. Az iiveglonál még jobb az azbesztI(illáinál é ezért külö­nösen a villamossági iparban használják, ahol 11 ans/.l ormálorokat, készülékeket, dynamokat állítanak elő belőle. Az iivegfonálból kelet­kezett szövetek vagy fonalak tartják a hő­mérsékletet. nem fognak tüzet és vegyi be­hatásokra érzékli lenek ami különösen olt fontos, ahol erősen maró savakkal dolgoz­nak. \z. üvegfonalnak -okkal nagyobb az el- lenl állóké j>(': ség< az azheszlfonáléual a sza­kidéi próbáknál. Nagyszerű szigetelőanyag, amelyet éppen ezért a villamos iparban ki­válóan lehel alkalmazni. Még igen sok teren ha-znáíjak ma Németországban az iivegfona- 1 tit- az ii\egszövelet és az eredmény igen jó. Mealiivó fehérnemű rliva’.űermjtatora ahol a légii jabb modelljei met próba kibasszon vem mutatom he. A bemutatás Kolozsváron a Köz­ponti szálló nagytermében- dec! 7-én 4—7-ig' és dec. K-án 11—2-ig és 4—7-ig történik. — Belépődíj 50 idler az erdélyi meneküllek ja­vára. Török Miklősné ERZSEBHT fehér­nemű szalon Bpest, Petőfi Sándor-ii. ü. III. 4, Ahol a balkáni barcsit folynak SpÁUt&z ás cS.facur—Uatác mammsmmmmm Levente \ Levente életreliivója az Ibiik évi nagy .ó*szeomlúsiink. Amikor is katonailag gazda- >agih." es onó a legborzulmasabh, ei lölvsib g is összeomlottunk. \ gigászi türténelnii bu­kásunk után élniakarásunly a legliatalniasab- ban a Levente megteremtésében nyilatko­zott ki. Az alábbiakban csakis és kizárólagosan az­zal akarok foglalkozni, amelyen sorsunk suly- pontja nyugszik s ez az erkölcsi talpruédhi oz erkölcsi integritásunk helyreállítása! \ Levente inté/inénv hivatását, küldetései a legniairasztosahhaii a nemzet lelsarjado, uj nemzedékének szeretetteljes vasmarokha való fogásában látom -ie 1 tomyosului. Úgy, mint ea,y templom torn vöt a mindennapi élet sivár rohanásában. Mindoiiek lelett alibid a szent célból, hogy ósszenilitásunk iegbalalosabb ki- hatásán legyen urra. az ifjúság erkölcsi éle­tén. A Levente hivatása: ..Ép testben, ép lé­lek!'4 kiterjesztése tehát a lest és lélek is- j kólája, a sulvpontot a lélel; épségére, vagyis az erkölcsi erő i. nemzeti és emberi jellem izomzatúnak fejlesztésére helyezve. Ep testben egészséges lélek kifejlesztése sokkal nehezebb, mint a puszta ép test ki­fejlesztése. Ne legyen a Levente a pogány ró­mai testkultusz, mint a mai rekordversenyek beteges tulltajszoiása. Legyen az önfegyelem parancsolta, meggyözödesés nemzeti vusfc- gyeiem acél fürdőié, honnan uj és törhetet­len erővel kelnek ki a nemzet jövőjének acé­los lelkit ifjai. Ezt a tételt fennen hirdeti és bizonyítja az. hogy a fajtestvéri Finnország a/, olimpiai ver- senyeken állandóan, még az orosz rabiga alatt is. viszonylag mesze túlszárnyalta ti Ijo- sithiénvben a földkerekség valamennyi né­pét. Teljesítményének nem a durva, nyers testierő, hanem az északi zord természet mos- tohaságával viaskodó és az éltben a harcban megacélosodott lehetető. A lelkierö a legfőbb erő. a lelkierő az erők ereje! Mimiért erő szent kútja, forrása! Legyen ez az eke, mely a parlagon bevert ifjúságot felszántja, melynek nyomán a nép százezreiből a nemzet százezrei fejlődneI: a folytonos magvetés és öntözés, a nevelés foly­tán. A Levente nemzetet teremtsen a mai népünkből, mely annvira fogamzóképes min­dén szépre és jóra! Nemzet legyen végre va- lahára a mi fejedelmi fajtánkból. \ an-e en­nél nagyobb- szebb, magasztosaid!, sarkalóbh, szentebb eél!.-.. Nincs! Nem is lehel! Önér­zetes, öntudatos nemzet lenni! A Hazának a nemzetnek neveljük a Leventéket! Ők a legféltetteh kincsünk, nagy nemzeti remény­ségünk! Ma még nem vagyunk egészen tuda­tos nemzet. Van gyorsan lobbanó, éljenező hazafiság, mely hamar ei is alszik, de igazi, makacs, szitás, minden bacillusnak minden körülmények közön ellenálló nemzeti szelle­münk még csak tudatalatti, szunnyadó álla­potban van. E tekintetben drága magyar né­pünket egy fel nem tárt aranybányának tar­tom. Forró és rendíthetetlen ebbeli hitem né­pünkről, melvet oh sokszor éri * téren meg nem érdemelt gáncs! Bányászok kellenek, kik népmillióinkban rejlő kincseket neveléssel, neveléssel, neveléssel felszínre csákányozzák. Nevelés a legszentebb vezetés! Sorsunk, életünk és halálunk elsősorban nem a Corpus jurist)«, nem a szellemi, ha­nem az erkölcsi-lelki képességeken dől el! Nem a tudás és nem a műveltség többletén, hanem mindenek felett a jellem, az erkölcsi erő keménységén és megdönlhetétlenségén. Sem időt, sem fáradságot ne kíméljünk azért: Nincs nevelés, mely eredmény nélkül maradhat! Hinnünk és tennünk kell! Rázzuk fel a magyar nemzeti öntudatosságot a Leventék­ben s ezen keresztül szüléikben és testvé­reikben is. i Levente történelmi mozgalom legyen! Olyan erős iesz Magyarország, amilyen erős nevelésben részesülnek a leventék napjaink­ban. Emberré, magyarrá, magyar emberré, magyar férfiúvá, magyai katonává neveljük a deli leventéinket! (Gödöllő.) Málé-T Öl' ék Gyula ny. áll. testőr-ezredes. ERDÉLYI KIÁLLÍTÁS A MAGYAR FŐVÁROSBAN. Budapestről jelentik: A Magyar Háziipari Központ nagysza* Eásu erdélyi kiállítást rendez Budapes i^n. A 'kiáiFtás munkáját a központ ko Ic zsváiri kirendeltsége végzi. A kiálli'i tást a Nemzeti Szalonban tartják meg, A nagyszabású kiállítás elfoglalja a Nemzeti Szalon összes bel viselteit. A december 15. én megnyíló k iá Hi tás Er dély népművészetéről és bá/iiparáról nyújt összefoglaló képet. Különös fényt ad ennek a kiállití.sfiuk az a körülmény, hogy az ünnepéyes megnyitást decem--; bér 15. én a Eöméltóságu Asszony vég zi. Kiállításra kerülnek szőnyegszövő, tojásfestő, bútor festő, liimzö és iró ászt s/onyok alkotásai. Fafaragó, fakalap készítő erdélyi férfiak pedig munka közben mutatják maid be az élő erdélyi népművészet mai alkotásait. A Balkánféls/.;get lakosságának nemzeti jellege j«> ideig meglehetős bizonytalan volt. Különösen a/.ou a területen, ahol bolgárok, szerbek, görögök es albánok érintkeztek egy- mással. Macedóniában és Albánia és Görög­ország határvidékein még ma, a balkáni ál­lamok nemzeti fellendülésének több évtize­de után is gyakran igen nehéz, pontosan meg­állapítani a lakosságtól, hogy melyik nép­csoporthoz tartozik. A század elején a Bal­kan nagyrésze fölött még uralkodó lóriik (elsőbbség alatt a mohamedánt. . aki gyakran szláv, vagy albán volt. egy-zenien töröknek és a keresztényt a görögkeleti’ egyházhoz' tur- tozandósúga Tévén egyszerűen göi^gnek Te­kintették. Epimszban a Balkán uj nemzeti korszaka alatt kimondottan görög jelleget nyert minden. Ha alánban kissé megkapar­juk a löls/.int. rögtön megállapíthatjuk, liogv a jelenleg görögül beszélő lakosság is kimon­dottan vegyes: görögjükből albánokból é: ha­vasi pásztor foglalkozást iiző kocov alachokbó! áll. \ is/.ont a görög népkisugár/ás szinten jól beterjed Albániába, amint DélaHiánia sok görög nevű helysége é> folyója- imitálja. A határok kérdése tisztán népi alapon itt meg­oldatlan dolog, csak a hatalmi helyzet £ a földrajzi alakulat lehet ezeken a vidékeken j irány adó. A RÉGI ÉS AZ Ej EPIRUSZ I Ha Korfu szigetén a gyönyörű Acbilléion- ! nah terrasszáról a kimondhatatlanul szép i tájképet nézzük, akkor a tenger kék hullá­main túl egy-zerre magasba eibelkednek sze­münk előtt Albánia és Epirusz kopár bee vei. Itt van a Csútnuru, a görög-albán határvi­dék. amelyet a balkáni háború óta egészen Görögországhoz csatoltak'. Mögötte terül 1 ■ a titokzatos és nagy múltú Epiru-z. ahonnan valaha Pyrrius indult el Itália ellen, hogy Róma növekvő hatalmát megtörje Epirusz partjai előtt verte meg OctaviantrS; a ké­sőbbi Augustus, az acţiunii csatában Autó- ^ A dedúr Szivem dobogó gép, a szárnyam acél, Magasba röpít egy isteni cél. Hogy mint sm pda four, repüljek szabadon. Levegőt hasitok s a jelszóm: akaróin! I így úszom odafenn, csillog a szárnyam 4 föld felé emel Iratai más, büszke vágyam 5 szállói■ remegő testtel, büszke aeehnadárként .Hatlám felolvad, folttá válik a tájék Er én csak szállók, szállók, mind feljebb diadallal. Mint fényesteslii. pompás, vasbédkoi ácsolt angyal Egy furcsa hajnalon, jött el az én napom EApatiaulam a földtől, merészen. szabadon Az ember, akit vittem, azt hitte, ur lett itt fenn S övé nemcsak a főid inár. de fennjár csillagoknál Es éltkor lezuhanunk . . . Vét és vasváz maradtunk A érném és egybeforrva a földre lezuhanva, De én felszálltam újra ... i. Es (gyre feljebb szédít rím. már már az égben jártam A felhők már alattam, de még tovább haladtam Es csalt szépei akartam Embert emberhez vinni, kezet a kézbe venni Es egymást megismerni és egymást megszeretni . . . fehéret, sárgát, négert: mind testvérekké lenni . . . Mert ha távolság nincsen, mi választ Hgy el itt lenn? Mért lesz gonosz a jóból, mért lesz átok a szépből? A nevetésből sírás, rom iád ás építésből? Es nem tudom — csak szállolt emberi akaratiul ,S mert így akarják tőlem, halált viszelt magammal . . Akiit am városok, lat rali és néma hantok. Hideg csönd körülöttem: nem érnek hozzám hangok • .É az. aki alkotott és álmodott felölöm, fal kény lén i. remegön född alá jut előírni . . . MARION LILI. iiilinl. ez/,' I nice j-. nyelve u/. íjkkori világ fii lot*» hatalmat, fit emelkedőt» ;< Hzenkibi cetlik században Ali Téliében pu«a olyan ha­lálomra, bogy Kmintántiuápoly bau a «zu!, tán vetélytársat látott benne él bosszú ku-- delem titán csak ruvaf/ csellel tudott me; • szabadulni tőle. Íz a töld, melyen valaha a dodonai jósda iitokzatos jöveudöuioodátai hangzottak el ma irm vesztett érdek hői és titokzatosságából. EPIRUSZ KAPUI A tenger felől Prevera és Purga kikötők Epirusz kapui. Prevera citadellája fölött »na is látni Szent Márkus oroszlánját, annak em­lékéül. hogy ezen a területen »okáig Velence uralkodott. Parga kikötőnek szintén nagy rnii11ja van. Itt angolok, franciák és törökök uralkodtak valaha. Most jelentéktelen Ki* parti város. A parton olaj és fügefák látha­tok s a Földközi-tenger déli növényzete, de bemnebb -/.inte átmenet nélkül mészkő-szik­lák emelkednek egészen a hatalmas Ohio- iiisUra hegyig, melynek egyik fennsíkján fek­szik Paramythia varosa. Ez n város tele vau régi bizánci é storÜk' emlékekkel. Jelenleg az múlófélben levő mohamedán morzkékba, csak albánok járnak. Paramythia után ujég emelkedik a vidék, egész a hatalmas Pin- du / hegységig, melynek csúcsai már a íá- sithato magasságok fölé emelkednek. Para- rnylhiálől jó autó-ut vezet a tartomáuv' fő- v árosáig Janii ináig, melynek nevét a magyar olv ásó Jókai regényéből ismerheti, luunina forgalmas város, érdekes muzeumnial. hol az összegyűjtött régiségek minden ellentmón- dá-t legyőző erővel bizonyítják, hogy Epirusz, ha valamennyire ki is eseti a klasszikus görög kultúra irányi ló terület éhül, lényegileg még is ide tuilozött. Nem messze Janninátói ma is láthatók a dodonai jósda romjai, ahol hutalmas tölgv suhegásáhó! olvasták ki, beavatottak a jö­vendőt. Zi u^z orákuluma volt itt, melynek bölcsességére felfigyeltek a kiaí-zikus világ minden részéből, még a>; ázsiai Krözusz is követet kiiidött ide tanácsért. GÖRÖG- MACEDÓNIA Keletre. a határ mentén Görög-Macedóuiáha ju­tunk. mélynél; lakossága már nem annyira albánokkal, mint Bal lén-szilitől: k al ve­gyüli. Ezen a vidéken dühöng a háború legnagyobb erővel. A határ albán oldalán Korcsánál vérmes har­cok voltak és folytatódnak tovább a város­tól nyugatra és északnyugatra fekvő hegysé­gekben. Korcsától nein messze fekszik a ha­tár görög oldalán két érdekes kisebb város. Florina és Kásztoria. Különösen ez az. utóbbi egyike Európa legszebb régi kisvárosainak. Az egész városkát úgy, ahogy van? érdemes volna muzeális értékűnek nyilvánítani, hogy durva kezek ne tudjanak rajta váitzotatm. Hetven ősi bizánci stílben épült templom látható benne még majdnem teljesen ép ál­lapotban. Szűk utcáin csak gyalog, vagy ló­háton lehel áthaladni, szélesebb jármüvekkel nem. A házakat csinos erkélvek és szép!or* májú rácsozott ab akok diszitik, melyek mö­gött régi török időkben a háremek hölgyei éltek. Kiilömhözó céhek művészi értékű ö«i házai egészítik ki a festői látványt, melynél érdekesebbet az egész Balkánon nem lehet látni. A városka ma is elég gazdag. Különö­sen prémkereskedelme jövedelmez. KiUzto- ria élénk kereskedelmet folytat Parissal és Lipcsével. A két világváros meggazdagodott prémkereékedői között gyakran találkozunk kásztoriai görögökkel. Nem messze Készt őriül ól. az albán, görög és jugoszláv határ által olkc-tolt sarokban fekszik a magas hegyekkel körülvett, fes­tői Prcspa-tö, melynek Görögország és Al­bánia felé eső partjai szintén beleesnek as olasz-görög háború jelenlegi hadműveleti területébe. A gyönyörű vidék csendjét, melyet a mace­dóniai gucrilla-harcok puskalövései óta, _év- tizedeken át nem zavartak meg. most szün­telen ágyúzás és repülőgépek bombái dúl­ják fel. (—) NAGYSZABÁSÚ MIKULÁS DÉLUTÁNT RENDEZ A MÁRIA VALÉRIA ARVALE- ÄNYNEVELÖ OTTHONÁNAK VEZETŐSÉ­GE. A gyermekek szeretett Mikulása újra eljött és a Mária Valéria Árvaleánynevelő Ottho­nának Vezetősége most, a felszabadulás-nagy örömére, még a szokottnál is vidámabbá akarja tenni a gyermekek számára ezt a ked­ves ünnepnapot. Vasárnap délután 4 drákói (folyó hó 8-án) a katolikus gimnázium dísz­termében Mikulás-délutánt rendez, amelyre minden kolozsvári gyermeket, szülőket és,kí­sérőket szeretettel hív meg. A Mikulás-dél­után kiemelkedő részét a nagyszerű tornarnu- tatványok, tréfák, játékok fogják képezni és bizonyára a felnőttek számára is nagy gyö­nyörűséget fognak jelenteni a művészi hozzá értéssel betanított magyar és székely táncok. Kisfiúk és kisleányok készüljetek a vasár­napi Mikulás-délutánra és kérjétek meg sz»* leiteket, hogy hozzanak el mindnyájatokat; mert a Mikulás-délutánon mindenki nagy??, rüen fog mulatni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents