Ellenzék, 1940. december (61. évfolyam, 275-299. szám)
1940-12-07 / 281. szám
194 0 december 7. E r: t F. N 2 É K '7 Halálos sé^l«©«slsx©r©i?€$éfles8ség a Feleki-útesi Feibarui! a halálkaíivaríian egy msflefcültekeí száliiló iesisrauíó KOLOZSVÁR, december 7. (Sajti' tud.) Megrendítő gépL'ocsiszerencsétlensé's történt tegnap délután a Feleki-ulon, az úgynevezett „halálkanyarnál“. Egy kolozsvári jelzésit tehergépkocsi, amely menekülteket szállított a jeleki határról Kolozsvárra., eddig még ismeretlen okból a lejtős utón levő egyik legveszedelmesebb kanyarban felborult és maga alá temetve tilosait. A helyszínre azonnal kihívták a mentőket, akik első segélyben részesítették a sebesülteket, közülük kettői e két legsúlyosabban sérült utast. Illés Márton bádogost és fivérét, Illés Jánosi beszállították a sebészeti ■ klinikára. Egy küknek, Illés Mártonnak a Sebesülése azonban olyan súlyos volt, hogy még a midét megkezdése előtt h iszen vedelt. Fivérét. Illés Jánost azonnal niegopéi-á11.áik, de a műiét ellenére is súlyos sebesülésébe a reggeli órákban belehalt. Mindketten tőv.isi illetőségűek voltak és onnan jöttek- Kolozsvárra. A többi utasok: sebesülése .könnyebb természetű. A hatóságok vizsgálatot indítottak a halálos szerencsétlenség okának megállapítására. „Ha a zűrzavar asest mem szűnik meg, Románia léte forog kockán“ — ic{a cvz Adi-ó-K 7-í&KcaUe Halálbüntetéssel sújtják Romániában azokat, akik katonai jellegű lázadást szítnak IMIaniu Stakes restben tartézkociik BUKAREST, december 7. (MTI.) A hivatalos közlöny tegnap reggeli számában törvényrendelet jelent meg, amely ha- lálbüptetéssel sújtja azt, aki kaionai jellegű lázadást szít, vagy ilyen jellegű lázadás élért áll. Ezeknek az eseteknek kivizsgálására, külön bíróság alakult, amely 24 óra alatt dönt. Felebbezésnek nincs helye. Tiz óra alatt végre kell hajlani az Ítéletet. A megokolás szerint a mostani nehéz pillanatokban, amikor az ország határát veszély fenyegeti, minden egyes román köteles megvédelmezni a hadsereg fegyelmét. MAjNIü VAN BUKARESTI LAKÁSÁN BUKAREST, december 7. (MTE) Megállapító ;£ák, hogy Mimin Bukarestben tartózkodik a lakásán, A ROMÁN MOZGOLÓDÁS SÚLYOSAN MEGKAVARGATTA A DÉLKELETEL RŐPAI BÉKÉT VICHT, december 7. (DNB.) A magyar-román feszültségnek Ant'onescu tábornok gyulafehérvári beszéde nyomán történt kiujulása az érdeklődés előterében’áll. A gyulafehérvári beszédekre adott éles magyar válaszok felkeltették a diplomáciai körök figyelmét. Véleményük az, hogy a roméin mozgolódás súlyosan-mégha- vargatto. a délkeleíeurópai békéi. Vichy — Maniut, aki nem vett részt-a gyulafehérvári gyűlésen — tekinti a jövő emberének, aki visszaállíthatja a IR0DA-BUT090K, •teljes iroda berendezéssel ^o!ctányi és Péíctnél Budapest, IV., Es1-'ü-tér 6. szám. nyugalmat és biztosíthat ja Románia jövőjét. Általános nézel szerint a zűrzavar és a súrlódás a legsúlyosabb veszélybe döntheti Románia integritását és függetlenségét. Á sajtó hosszasan ismerteti a magyar nyilatkozásokat Antonescu beszéde ellen. A lapok óvatosságot ajánlanak Bukarestnek. A „Paris Soir’4 megállapítja, hogy az izgalmak erősen ártanak a román ügynek az egész a ilágban. Az „Action Francais“ szerint, ha a zűrzavar most. meg -nem szűnik, Románia léte forog kockán, A BOSSZÚÁLLÁS — MINT PROGRAM GENF, december 7. (MTI.) A „Basler Nachrichten“ vezércikkben foglalkozik Románia helyzetével. A cikk elején megállapítja, hogy a román légionárius mozgalomnak ma nincsenek értékes emberei és nem rendelkezik tulajdonképpeni programmed és egységes politikai .alapelvekkel. .Antonescu ugyan részben a légionizrnus segítségével került uralomra, a légionáriusok széles körei azonban nem ismerik cl vezetőjüknek, azonkívül pedig nemiégionista körökkel i-s jó kapcsolata lan tart fenn. 5000 pengős erdélyi magyar ruha- és népművészeti ajándéktárgy tervezési pályázatunk h’afáirdejét 1940 december 31-ig meghosszabbítottuk! Áz érdeklődőknek részletes felvilágosítást készséggel Küldünkl ff 1 SS» ■BUDAPEST, VII, ÎUKOCZI-UT 70-76 Azoknak az embereknek, akik a jilavai vérfürdőt rendeztél:, az egyetlen programjuk■ a bosszuállás I Codreanuért. Antonescunak bizonyára nincs köze ezekhez a gyilkosságokhoz. Antonescunak szembe kell fordulnia a légionistákkal, hogy országában fenntart hassa a belső rendet. így kell cselekednie külpolitikai okokból is. ’ A közvetlenül a háromhatalmi egyezményhez történt csatlakozás után a most lejátszódott, román .események Berlinben kínos hatást keli eltek s bizonyára jelentősen leszállították Romániának, mint szerződő félnek és szövetségesnek az értéket. Antonescunak a hatalom biztosítására előreláthatólag katonai parahcsuralcmhoz kell majd folyamodnia, elsősorban azért, hogy eljárhasson n Vasgárda ellen. ff Kéüviseiet: gyorsmérleg és sonkavágógép világmárka Schuster Ferenc ZspGÎyâ utca 28 a, Valósággal megható az a szorgalom, telese- tíis és éhes imiásvágy, amellyel a kelozsvári egyetem hallgatói fn&Hdfa de. Váhadfy Ifriie pAzfesszaby a &őtc$é$*zeti Uat dékáf-ifa KOLOZSVÁR (Saját tudósítónktól.) Legalább tizenhatan várják, hogy bekerüljenek a bölcsészei! kar dékánja elé. Fiatal lányok és fiuk: valamennyién felvilágosítást, útba* * igazítást, tanácsot akarnak. Ott zsibongón ak az előszobában, ahol a Szegedről jött Ízes beszédű altiszt percenként odaszól hozzájuk: — Megkérem szépen, várjanak odakünn... Úgyis csak egyenként mehetnek he a dékán úrhoz... Elment Szögedre a titkárkisasszony aztán most a dékán inra szakadt ez a rengeteg munka... Itt van reggel félkilenctöl este. tízig, tessék türelemmel lenni, mindenikre sor kerül mágiát jak . . : Most már látjuk, hogy ma reménytelen ide bejutni. Meg aztán itt a diákok az elsők. így csak arra kérjük dr. Várady Imre professzor urat. legyen szives megmondani mikor és hol fogadhat. — Holnap ugyanitt kilenc, órakor . . . REGGEL KILENCKOR . . Ott vagyunk hát másnap pontosan s mikor kilenc órát jelez az egyetem csengője, nyílik ăz ajtó s másodpercnyi pontossággal belép Várady professzor tu. hogy felelhessen azok ra a kérdésekre, amelyeket az egyetem professzorait sorra Remutató utján hozzá is intéz majd. az Ellenzék riportere. Az impozáns íróasztallal, kényelmes bőr- karosszékekkel berendezett dolgozó szobaiján ül le aztán velünk szembe a kolozsvári egyetem bölcsészeti ■karának dékánja: csupa derű és energia, hajában nem látunk egyetlen ezüst szálat sem, jjedig amint, mondja: egyik lánya a kolozsvári egyetem hallgatója, a másik pedig huszonegy éves és már el is végezte tanuImányait. Ez a tetterő s ez a hivatár-szeretet. ami csak ugv sugárzik a professzor úrból, most százszorosán fokozott munkába hajtja ezt a kitűnő magyar nyelvészt, aki tiz éven át a római Magyar Akadémia, a Collegium Hun- garicum vezetője volt. Innen került 1936-ban Szegedre, ahová négy évvel ezelőtt hívták meg az olasz nyelv és iroda'om tanárának. Szegedről jött most hozzánk. Róma egyedülálló varázsa s az olasz kultúra lelket,megfogó szépsége életére és munkásságra. döntő hatással volt. Mert amint mondja: — Olasz nyelvet és irodalmat ad tehát elő nálunk is jirofesszor ur?: — Nem, 'most nagyon előkelő- dolgom van — feleli mosolyogva — mert csak irodalmat tanítok. Van egy. pompás segítségem, Tamás Lajos, aki egyike a legtehetségesebb magyar nyelvészeknek. Amellett, hogy valóságos olasz-tudós, egyike a franciául is legszebben beszóló magyaroknak. Ó tanítja a nyelvet a rajta kivid öt lone Degi egorio az itteni olasz kulturintézet igazgatója ad elő. Kitűnő lelkes ember s nagy magyarbarát De gregar i o professzor: velünk együtt jött ide Szegedről, ük egyengetik az utamat, hogy az olasz irodalomról majd olaszul1 adhassak elő. Sajnos, egyelőre magyarul kell megtartanom előadásaimat, mert a hallgatóság nyelvtudósa még nem megfelelő: Programom ebben a tanévben: a legrégibbektől Dante koráig, — de még Dante maga min: <hőmmel latom, hogy fiatal halgatóságom milyen lelkes. Minden előadáson zsúfolásig megtöltik a tantermei, esiipa. fül. csupa szem mindegeik: valósággái megható az a csaknem éhes tudásvágy, amely- ível elkezdték a tanévet. VALAMIT A DIÁKSÁGRÓL — Hányán vannak a bölcsészeti szakon9 — Százhetvenötön, de még harminc felvételi kérés van folyamatban. Ez a sol: diák s az a sok idősebb ember, aki most pótolja a mostoha kisebbségi sorsban elniulasztcttali-.it, valósággal ki van éhezve a ludasra. Az egyetem niesnxilása Hajijaiban Jós vila voit Hómon kultuszminiszter és Bartók rektor között. A miniszter úgy gondolta, hogy talán 500 körül lesz a kolozsvári egyetemre beiratkozottal: száma. Bartók rektor ezerre szcrázott. Ezzel szemben ma kétezerkétszázán ti- lüli hallgatója van a Ferencz József Tudományé eve terűn cd:. Gyermekkeesiki iáf ékárük le-olcsóbb* beszerzési forrása ' „FAVORIT“ GYERMEK- KOCSI ÜZEM Budapesb VI. Aridfissy-ut 77, fiz első római látogatás — 1924-ben jártam .először Rómában. Már akkor rendkívüli érdeklődés támadt bennem az olasz stúdiumok, nyelvészet és irodalom iránt. Sok cv telt; el azóta: római és szegedi évek. de az olasz kultúra iránti csodálatom csak fokozódott. Nekünk, magyaroknak különösen fontos az olasz kultúrával foglalkoznunk. mert énnel: magyarországi hatása rendkívüli jelentőségű. OLASZORSZÁG SZERETETE JEGYÉBEN — Úgy tudom, erről irt is a professzor or? ■— Kétkötetes, ezeroldalas munkát. Szó van benne az olasz k ultúra erdélyi hatásáról. is, például a Báthoryak alatt János Zsigmondiéi kezdve. ~ Ezenkívül milyen fontosabb munkái jelentek meg? — kérdezzük. — Ötszáz oldalas olasz nyelvű magyar nyelvtani irtain olúszók számára. 4 Magyar nyelv grammaticája a címe. Egv másik olasz- nyelvű könyvem Magyarország, szerenét tárgyalja az olasz irodalomban. Ennek Ungheria nolla letteratura italiana ebnet adtain. Ezenkívül van egy kis olasz irodalomtörténetem magyar nyelven. Összesen körülbelül tiz kötetet irtgm eddig. ERDÉLYI KAPCSOLATOK — Professzor ur leérem, most arra legyen szives felelni: vannak-e erdélyi kapcsolatai? • Szemüvege mögött njra felcsillan a mosolygás. — Ma, niikor közkeletű szóval élve Erdély divatban van, mindenki szívesen kisüti, hogy ő erdélyi. Az én családom 1860-ban származott cl Szegedre s mi Ltd ott ált már apám és nagyapán} is. nincs jogom magam erdélyinek számítani. Ha azonban arra gondolok. bogy 1860-ig minden ősöm Széke 1y kér esz lmon fit- akkor mégis csak erdélyi származásit vagyok, mert ugye 60-ig több idő telt eb mint 60 óta? —• Es Kolozsvár? — Kolozsvárral eddig nem volt semmi kapcsolatom. Ötödikes gimnázista húromban jártam itt egyszer életemben s csak a Mátyás szoborra.’ a főtéri nagy templomra meg a lábas-házra emlékeztem —— de azért macát d- értetődőnek éreztem, hogy most átjöjjek ide s nagyon-nagyon szívesen is jöttem. — Azt irja meg kérem — fejezi be \ á- rady dékán nz interjút -r- hogy nagyon ürülj nék, ha Kolozsváron komolyan érdeklődnének az olasz kultúra iránt. A magyarság kulturális-terén is rendkívül soha! hiiszi'mhet. Olaszországnak, bár ennek a lénynél: !adata sajnos igen kevéssé van elterjedve. -ír egyetemen és az egyetemen hívül az Olasz Kul- turintézei mindenkit szil esen lát, aki tanulni akar. vagy akit vonz az olasz hultura, aki meg akarja ismerni Itália nyelvétirodalmát és művészetét .. (M. L ) LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől a leg választékosabb kivitelig;, legolcsóbba az Ellenzék könys osztályában, Kolozs vár .Mátyás k:r á lyAér Ş,
