Ellenzék, 1940. december (61. évfolyam, 275-299. szám)

1940-12-05 / 278. szám

v r 3

2 á i

^o:.Y\!DÁR.i

B Or D D p r> rp ~ o 1

Ara 70 FELLÉP* (3 Î.EJ)

Szerkesztőség és Kíadóiiivata!: Kolozsvár, Kussoíini-út 4. Telefon: 11—09. Hvcrada : Egyetem-utca 8. szám. TeleiEit sz.: 29—23

Alapította: BfiRTHfi MIKLÓS Felelős szerkesztő és igazgató: OR. GRÖIS LáSZLá

Kiadótulajdcnes : P ß L U S Eî. Î. Kolozsvár. Előfizetési árak: havonta 2.70, negyedévre 8, láSévre 16, egész évre 32 pengő.

LXÍ. ÉVFOLYAM, 2 7 8. SZÁM.

SZÉRIA

KOLOZSVÁR, 19 40 DECEMBER 4.

Hajnalodik

CB) .-4 színmű iránt, mely most a budapesti közönséget lázba hozta s melyről \égh József, lapunk szerkesztője irt az Ellenzék hétfői száméiban hosszas és általános feltűnést keltő ismertetést, a román nemzetiségi kérdésről, az erdélyi magyar és román társadalom történelmi sors- közösségéről, tehát az erdélyi problémáról szól. A tudósítás megemlítette, hogy Páger Antal, a kitűnő színművész, aki ennek a darabnak a megszületésénél és szín- rehozatalánál oly nagy szerepet játszott, Kolozsvárra is le kívánja hozni a Magyar Színház együttesét, hogy az erdélyi közönség is megismerhesse a dunántúli gazdatisztnek, Fekete Istvánnak Hajnalodik ciruii darabját. Nem kell külön hangsúlyoznunk. hogy ezt a tervet mily őszinte Örömmel s az előadást mily nagy érdeklődéssel varja Erdély fővárosának közönsége.

Általában helyes a kérdésekről őszintén beszélni. A kényesebb kérdésekről különösen helyes. Nemcsak erkölcsi, lelkiismereti okoknál fogva. hanem még célszerűségből is. Mi, erdélyiek, különösen szeretjük a kérdések tiszt ázását és minél nehezebb és nyomasztóbb reánk nézve az elmúlt huszonkét esztendő emlékezés-ler- hét viselni, minél inkább felrendellek elöltünk a magyarüldözéseknek, sorozatos és goromba jogelkobzásoknak és jog- ■tiprásóknak kél évtizedes emlékei, annál g több kényszerűséget érzünk a kérdés részletes tisztázására.

A baksisnak, a panamának, a jog nélkül végrehajtott üldözéseknek közélete után a magyar jogállam szellemére vágytunk. Nem. a liberális jogrend százfelé értelmezhető paragraf us-labirin tusa után, hanem, a kényes kérdéseket is világos jogszabályokkal tisztázó törvényes rend Után, melyben a magyar államközösség alaposan megfogalmazott törvényes életvédelme tölti meg tartalommal a minden városban és községben egyaránt érvényes tiltó, vagy megengedő paragrafusok minden betűjét. A jognak azzal az érvényével, mely csak az évezredes magyar jogtisztelet bírói mérlegelésének öröklött lelkiismeretével juthat mindenkivel szemben egyaránt kifejezésre.

A román-kérdés Erdélyben nem mai találmány. hs ha szenvedélyes még kissé az ize a szánkban, indokolásként éppen elegendő a huszonkétcsztendei jognélküliség magyar kisebbségi sorsának egyéni, és tömegnaplója. Senki sem kívánhatja a megbotozott aktól, a vagyonukból kisemmizettektől, a börtönökben megkinzottah- tól. vagy az egész uj magyar generációtól, mely a nyelvvizsgák és érettségi buktatások önkényes româno sit ásán veszítette el életcélját, családjának: betevő falatját, házát, gyermekeinek jövőjét és a legjobb esetben életének legszebb és legértékesebb évtizedeit, hogy most egyéni tragédiáját órák alatt elfelejtve szerelemre gyűljön például Gonza Grigore úrral szemben, aki itt Coasa című lapjában minden sarat, szennyet ráfröcskölt a magyarokra s aki, mint az Ellenzék mai számában olvasható, vidáman éli életét Szol- uokdobokamegyében, sőt mit sem sejtő magyar pártpolitikusok jóhiszemű tévedése folytán állítólag nemcsak a szabad lélegzésre. hanem arra is jogot kapott, hogy az egyik magyarországi jobboldali politikai pártnak a számára megszervezze az erdélyi román szavazókat. '

A kérdést azonban nemi a szenvedély,

Gráf Teleki Pá! miniszterelnök nagy beszédben válaszolt a gyulafehérvári gyűlésen elhangzott

magyarellenes megnyilatkozásokra

*

„Bele leéli illesEke^nütik furépci termelésébe és fpcszdcisáfp életébe" — m©sí®l®ff«í m miniszterelnök

BUDAPEST, december 4. Teile ki Pál gróf * minisztere'nök a keddi képviselőházi' ülésen az a áhbi beszédet mondotta:.

— Az ország feladatai két nagy körre osztódnak — kezdte beszédét a miniszterelnök. Egyik az országnak és népe életéneik rendezése a következő esztendőkre, a körülöttünk történő sok átalakulás folyamányaképpen a nemzet életté ne k forrná ása, a másik fe adatcsoport háborús világgazdasági kérdésünk, a gazdasági, katonai és társadalmi egyéb íeO adatok.

— Bele kell il’eszkedniink Európa termelésébe és gazdasági életébe.

Ennek a szervezésnek meg keld történnie, tekintett nélkii arra, hogy ki szervezi.

Tervszerű gazdálkodás szükséges az egyes

államokban,

különösen mezőgazdasági vonatkozásban. Hasonlóképpen ipari vonatkozásban olyan Szervezés és irányítás Szükséges, amely egyrészt eleget tesz annak, hogy az á iám ne változ zék függvénnyé taiz európai rendszerben, másrészt, hogy az ipar saját nyersanyagaira támaszkodjék,

— Bizonyos átalakítással, vagy átalakításnak folyamatával kell foglalkoznunk az államszervezet terén is. Ez kiterjedhet az országgyűlésnek. to-vabbá a kormány funkciójának vizsgálat alá. vételére és bizonyos átala- kítv 3v és'végül a közigazgatásnak a reformjára, ami ismer két körre oszlik, a központi, miniszteriális körre és a decentralizált közigazgatásnak a körére.

A nemzetiségi kérdés

— A másik közvetlen kérdés a nemzetiségnek a kérdése, annak olyan kezelése,, amely biztosítja a jövőt. Ezt a kérdést ezeréves történelmünk hivatástudatában és azzal a szándékkal ke1! kezelni, hogy nem esztendőkre. hanem évszázadokra biztosítjuk az itt élő népek működését.

VALASZ RA.TNISSNAK

A miniszterelnök . beszéde további, során válaszolt Rajniss Ferenc déli felszólalására

— Rajniss képviselő ur — mondotta a miniszterelnök — déli felszólalásában rámutatott egy eseményre, amely tegnapelőtt játszódott le. Magam is szóvá akartam tenni ezt az eseményt, mert állásomnál fogva kötelességem, de örülök, hogy a Ház padsoraiból hangzott el a felszólalás és egyöntetű volt a Ház állásfoglalása pártállásra való tekintet nélkül.

— Hivatalos keretek között, legfelelőseűb

román államférfiak előtt és által mondott beszédekben nyilvánultak meg a reveindica- tiok és a bécsi döntés határozatainak nyilvános el nem fogadása és az azzal nyilvános szembehelyezkedés. Barátságunknál fogva a tengelyállamok iránt, amelyek ezt a határvonalat létrehozták, a tiszteletnél fogva, amit a tengek' e nem könnyű és nem könv- nyen vállalt munkája iránt érzünk és jelen erőfeszítéseikre való tekintettel, amelyeket nagy küzdelmek közepette folytatnak, de különösen az adott szó erejénél fogva (nagy; taps), amely a magyar embert mindig kötelezi, mi nem felelhetünk hasonlóval. De miután maga a román miniszterelnök, államvezető világosan megmondotta, hogy ami nyíltan kimondatott mások által, annak kimondásában csak állása akadályozza, mi felemeljük tiltakozó szavunkat. (Helyeslés ás taps a Ház minden oldalán.)

— Tiltakozunk nyugodtan, de határozottan, mert nem nézhetjük csak úgy, hogy a belső káoszt magyargyülölet szitásával vezessék Je. (Helyeslés.) Nálunk a román nép megelégedett, ezt számtalan jel mutatja. Ez messze áfi attól, amit a magyarok valaha Romániában tapasztaltak.

— Amikor Kolozsvár a kormányzóit! a bevonuláskor beszédében üdvözölte, tanúságot tett arról, hogy a román nép jó és ezzel azt fejezte ki a kormányzó előtt, hogy hü tud lenni és tud a magyarsággal barátságban len ni. Ilyen tanúsítványt odaát nem állítottak ki a magyar nemzetről.

— Nekünk kétszeresen oda ke)l figyelnünk ezekre az eseményekre, amelyek az ősi fejedelmi városban, az ősi püspöki székhelyen, magyarlakta vidék -szivében történnek. (A miniszterelnök szavait a Ház minden oldalán nagy tetszéssel és tap&sa! fogadták.)

A miniszterelnök ezután még különböző kérdésekkel foglalkozott.

NINCSENEK FEGYVERES ÖSSZETŰZÉSEK AZ INDOKÍNAI—SZIÁMI HATÁRON

GENF, december 4. (DNB.) A viehyi kormány hivatalos közleményt adott ki, amely többek között a következőket tartalmazza: „Bizonyos külföldi hírügynökségek azt közölték, hogy az indokína— thailandi határon áiílitólag fegyveres összetűzések folytak le az egymással szemben álló csapatok között. Ezek a híresztelések célzatosak és nem felelnek meg a valóságnak. Ezzel szemben a helyzet az, hogy november 27-ike óta merényleteket követnek el Francia-Indokina felségjogai ellen. A francia katonai hatóságok minden eshetőségre felkészülve, megtették a szükséges óvintézkedéseket, de fegyveres összetűzésre nem kerülhetett sorA*

(MT.I

hanem a Hajnalodik cimü színmű szellemében kívánjuk mielőbb megoldani. A legszigorúbb bírákat, a legalaposabban magyar nemzeti érzésű jogszolgáltatást ki- vánjuk szivünk mélyéből Erdély minden járásbirósági tárgyalótermébe is, hogy a magyar állami élet minden ellensége elvegye méltó fenyítését, vagy súlyos büntetését minden cselekményéért, vagy ál- lumcllenes kísérletéért, de ugyanakkor valóban társadalmi békét és magyar nemzeti életfejlődést biztosító nyugalmat kívánunk a szenvedélyek ködének teljes eloszlatásával minden olyan erdélyi család, magánélet, társadalmi közös$ég számára; mely a Hajnalodik cimil színmű szinterének és szereplőinek allegóriája szerint ezen az ősi erdélyi földön valóban harmonikus, tisztességes, kulturális - és szociális Magyarországot jelenthet.

Ezrével élnek itt ma családok, melyeknek vegyesházdsságu, vagy vegyesrokon- ságu sorsa nemzetiségi okoknál fogva egy helytelenül értelmezettj aggodalom folytán, saját elképzelésük szerint, bizonytalan. És még nagyobb tömegével élnek itt, nem annyira a városokban, mint a falvakban, román testvéreink, kik a házaik közt megjelenő hivatalos közegek nyelve szerint értesülnek csak arról, hogy milyen ország polgárai Js lettek tulajdonképpen. Kell, hogy a legindokoltabb szenvedélyek felhői is elüljenek felöl ük és kell, hogy a reájuk is kisugárzó magyar jogbiztosság véglegesen tisztázza a román uralom emlékei nyomán bennük nem ok nélkül élő jogbizonytalanság érzését a magyar birodalom gazdasági és kulturális életének további termelőképessége és békés fejlődése érdekében.

Magyar földön nem megbélyegzettség románnak lenni. Bélyeget csak az erezzen magán, aki l el kiismer etében magyar állampolgárságával nincs teljesen rendben. A magyar kormány, a magyar törvényhozás és a magyar jogszolgáltatás —• okulva a múltak tapasztalatain — feltétlenül megtalálja a módját, hogy nem a Trianonig és C*mfig vezető hazug hu- mázirimus ferde utain, hanem a magyar államélet világos és jogos törvényalkotásain keresztül lecsapolja a szenvedélyeknek minden vadvizét és Magyarország igaz állampolgárainak — legyenek azok bármily nemzetiségűek — félreérthetetlen és világosan megszabott jogbiztonságban teremtsen békés és boldog életet.

Érdélé szülöttei testvéri, sorsközösségben kell éljenek. Es mi nem felejtjük el azokat a román testvéreinket. kik velünk együtt tiltakoztak a regáti szellem jogbizonytalanságai ellen. Reánk, erdélyi magyarokra, mindig pontosan ugyanazzal a testvéri bizalommal számithatnak a magyar nemzeti jogállamban, mint amilyen testvéri bizalommal mi számit hat tünk az ő együttérzésükre a bukaresti elnyomatás jognál! Hűségének huszonkétesztendős állapotában.

Ez — úgy hisszük — világos és tisztességes beszéd. így mondjuk ki Tjyiltan s így érezzük is. Eddig a határig készséggel és az ő biztonságuk tudatosításával kívánunk mindenkor elmenni. Es ne vegyék rossz néven, ha ezen a határon túl nem vagyunk hajlandók a hamis mosolygásra sem.

A ..Hajnalodik“ allegóriáját valóságnak kívánjuk az erdélyi életben. Magyar lovagiassággal. De nem oktalan történelmi

balekséggcl. Az előleg, mit az erdélyi élei közösségének irányításából a románság e regáti szellem erőszakának segítségével felvett és eltékozolt huszonkét esztendőn át, ezzel a szigorú, de tisztaheszédii határértékeléssel fejlődhetik csak Erdély életének történelmi könyvvitelében megnyugtató egyenleggé.

Mi őszintén és ilyen értelmezésű igaz testvéri és sorsközösség-tudattál kívánjuk és köszöntjük Erdély életének minden vonatkozásában ezt a .JJajnalodás^-t.