Ellenzék, 1940. december (61. évfolyam, 275-299. szám)
1940-12-05 / 278. szám
Kl. I J: j\ y. t. K „Kérjük és követeljük, begy a cselekvés, határozott szó és tiltakozás vessen véget a bécsi döntés elleni lazításnak mindaddig, míg nem késé“ — {t/.t+xíttlt Ui ]ic*\nL&$ -htctHC a „Románia jogtalan ígéreteket élesztget — Románia nem tartja be ünneiiélyes ígéreteit“ — hangoztatta a napirend előtti felszólaló. — „Szellemi hadüzenet a tengelyhatalmak ellen“ T-te-CHCzy. Jsi&w éie-sU&ntyu fet&zálaiása VĂI (jâfoz Uéjwxjei&nek, az adéü/í wőftzwi Mzettfánek d&o&Hapi beszédeA Magyar Távirati Iroda jelenti: A képvi- selökáz kedden folytatta a felhatalmazási törvényjavaslat vitáját, 1asuádi Nagy András 10 órakor nyitotta meg az ülést. Közölte, hogy Rajniss Ferenc napirend előtt felszólalni kíván a Gyulafehérváron tartott román gyűléssel kapcsolatban. RAJ.MSS KÉPVISELŐ \ ROMÁNIAI ESEMÉNYEKRŐL ünnepélyt tartottak Gyulafehérváron százezer légiouisla. Antoneseu tábornok, állam- vezető. Iíoria Sima helyette miniszterelnök és Sturza külügyminiszter jelenléiében. —- A román rádió előadója elmondotta hogy Erdély bekebelezése a román népi tő- ( fekvés jogi formába való öntése volt. amit a magyar csendőrök tevékinysége már nem tudott megakadályozni. Az ünnepség középpont iában az 1**18-as román nemzeti gárda zászlójának megáldása és az ifjúsági korosztálynak való átadása állott, tehát olyan aktus-. amely nemcsak Magyarország hanem a világháború soriközösségébe egyesült központi hatalmak ellen ébreszthette a gyűlöletnek és a megtorlásnak könnyeit. Ezt értékesen bizonyítják a gyűlésen elmondott beszédek. — Ebben az ünnepélyes pillanatban — mondotta Rajniss Ferenc —- amikor a bécsi döntés nyomán Magyarország szent részeit országunkhoz visszacsatoltuk, fájdalmas és szomorú dolog, hogy a roméi» nird eseményekre u liléig színe előtt ki kell térni. — December 1-én a romáuok egyesülési Harcias felszállások Gyulafehérváron — Dumitrésen, o Nemzeti Gárda jelenlegi vezetője azt bizonygatta. hogy az áldozat- készséggel és vérrel megszerzőt régi határokat 22 év után megcsonkították cs most mindent meg keli tenni, hogy a területi integritásért folytatott harc győzelemmel végződjék. . Más december 1-c. is ránk virrad majd. mikor minden román újra egyesül, erre az egyesülésre joga van minden román nhku '— mondotta_ — Ez a beszed megrendezetten a román államvczetö s a felelős román államférfiak előtt, hivatalos jellegit gyűlésen hangzott el, olyan időben, amikor még alia száradt meg a tinta a románok által kért cs ünnepélyesen j elfogadott bécsi döntés ahíirási okmányán. hs ! ezentúl. Románia csal: néhány na;> óta csat- ! lakozott a baromba talmi egyezményhez, j amelyhez Magyarország elsőnek, Románia i előtt csatlakozóit. A BÉCSI DÖNTÉS KRITIKÁI — Dumitrecsu után egy légionista parancsnok beszélt. Fogadalmat tett. hogy a románok nem felejtik el soha a szent nemzeti határokat és azért folytatják a harcot. Nem felejtik el véreiket, az erdélyi harcokat, valamint Marasestit. Az 18-18-i gyászos román zendülés emlékeinek felidézésével u bécsi döntés szellemének tisztességes betartása helyett évszázados történelmi harcot hirdetett, Magyarország elleni harcot kezdett el vér nélkül, a faji gyűlölet alapján. Mackensen dicső seregének győzelmét és a magyar—német világháborús előnyomulást a ..ciné mintye4' szellemében idézgetik és azt Ígérik, hogy a románok magatartásunk el nem felejtik. — Koria Sima helyettes miniszterelnök arról szavalt, hogy a régi gárda 1918 december 1-én ledöntött egy igazságtalan határt ..Erdély nemzetünk bölcsője!" kiáltotta a helyettes miniszterelnök, habár ezt a szenvedélyes mondását még a román története mis megcáfolja. Kétségtelenül megállapítható, hogy Horia Sima beszéde is megsérti a bécsi döntésben foglalt román ígéreteket s éles izgatás a tengelyhatalmak döntése ellen. — Antoneseu beszédében december 1-ét a nemzőn fájdalom napjának nevezte, olyan napnak, amely o szent határok vértanúinak napja, de amely megnyitotta a jövendő román jogok napját. Antoneseu a hallgatás titokzatos ürügye alatt azt akarja elhitetni a Gyuiafehérvároit összehívott légionistákkal, hogy a tengelyhatalmak valami különös Ígéretet tettek volna neki, amiről azonben egyelőre nem beszélhet. — Az államvezető román tábornok tehát a bécsi, döntést valami átmeneti ténykedésnek tünteti fel, enni Románia, javára meg- változhatik. így- beszélt, mintha ő már tudná, hogy ez miképpen történik, de nem mondhatja meg. ezért csak azt kiáltja; .Éljen a király, Románia és az eljövendő győzelem!“ A MAGYAR KÖZVÉLEMÉNY JOGA — A magyar közvéleménynek ezekben a nehéz napokban joga van megkérdezni, kik akarják aratni az elkövetkezendő győzelmet a romániai anarchisztikus állapotokban és a gyilkosságok sorozatában és kinél: kell elszenvednie az elkövetkezendő vereséget, ha a gyulafehérvári nagygyűlésen már előre kihirdették a román győzelmet Antoneseu tábornok' tehát antirevizionista gyűlést tartott Gyu la feli érvárott. ami mitsem különbözik a j mult esztendőben tartott hasonló üunepsé- i gektől, bécsi döntés ide vagy bécsi, »döntés S oda. ..ROMÁN STILUS“ — Ezeket a gyulafehérvári beszédeket hasonló román stílusban vezeti be a ..Romania í\oua"L november 20-il:i cikke amely szerint a Becsben felszabadított mesterséges határokon túl tovább tart a pokol. A magvarok a XX. században felélesztették a tatár betörés borzalmait. Az elrabolt területeken, de akármilyen tökéletes lenne is az, a magyar vad- aüatiasságnak és eljárásnak csakis a magyar államra nézve lehetnek súlyos következményei. Olyan országból sülit felénk ez o. hang, ahol mészárlás folyik, kivégzőosztagok jege- ver tüze ropog é jszukánki n t, el fehérednek vagy öngyilkosok lesznek a politikusok, ha egy legi oust a belép hozzájuk, ahol nem régi ben az ország vezetője rántotta :e a leplet a legborzalmasabb bűnökről, ahonnan kirabolva üldözik ki az ezer éve ottlakó máévá- rókát. ..A MAGYAR SÍROK JOGÁN 4 I — A Buna Vestire gúnyosan kérdezi: „Gr- ! szághatárok? — Országhatárok ott vannak, ahol a románok ősei őrzik azokat.44 Ezen a jogon, a magyar sirok jogán a mi utunk nem hátrafelé, hanem előre van, az ősi Erdély minden égtája felé. (Nagy taps a Ház: miden oldalán.) — Tiltakozunk az ellen, hogy a belső roméin felfordulás, á jogtalanság, igazságtalanság és a forradalmi veszedelmek állapotában a magyargyülőiét mérgét próbálják elhinteni és ellenszerként felhasználni a román vezetők. —-_ Oroszországról nem mernek beszelni, Bulgáriát is Oroszország árnyékában hagyják. csal: Magyarországot támadjál: már megint mesterségesen szított izgatással, hogy eltereljél: legszerencsétlenebb népüknek figyelmét a siralmas zavargásokról é.s a: irgalmatlan mélységekre süllyedt belső állapotokról. A továbbiakban Rajniss Ferenc kitért arra, hogy a ionéin ;ill.un\>•/< ló lr.<i<iii hat:/ri/ -1 b»i-/,é|l. MoK.ouilitct 11 lio (c a ulöfchótv i « egyezmény liaunadik jnmlja mondja lelj« • nemzeti :>/..ihu(h,ag cg ill lakó uCmzcUkne!;, mindég'ik lU'iu/.i't önmagát kormányozza :i saját nyelvén saját közigazgatáe-al a aját kebeléből való egyének által." A "Ománok ezt a/ egyet még n< m tartották be A NYÜGAÍJ fi Ad AIM Vk UJ..TÍ- MÁ'JI VIA A nyugati halídmak ultimátummal kenyszenletták Romániát arra is. hogy ne «, nemzetek egyenjogúságát., hanem a kisebbségi szerződést régre aláírjál:. December 1-én az Uj-Románia megünnepelje azt. hogy a légi Románia nem tartotta meg szavát, felrúgta az egyezményt, megígérte, hogy ez az aj Románia hü marad a régi szellemhez és nem tartja pieg o béc' i döntcht sem, mihelyt megteheti. ..EZ MÁR NEMCSAK MAGYAR- ORSZÁG EGYE“. — - Ez már nemcsak Magyat ország '.‘gye. ez nyílt tárnádéi.-:, szellemi hadüzenet a tengelyhatalmak ellen is, mert a gyulafehérvári gyűlés megnehezítése Magyarország helyzeténél:. Intelem állandó katonai készenlétünkre, a magyar figyelem és erő koncentrálására oly an irányban, amely a bécsi döntés és a há- romhatalmi egyezményhez való csatlakozása óta' végtelenül fontos közös európai érdekeket is megzavarja és veszélyezteti. Románia zavarja jelenlegi viselkedésével Magyarországot vállalt európai Jcötelesse- gének teljesítésében. Románia elvonja a magyar erőket a közös európai békés gazdasági célok frontjáról, Románia destruálja a bécsi döntést, ami pedig joggal fájhat a fegyelmezett magyarságnak, amely egyetlen lépést sem tett a döntés elten sem kormányzatában, sem a közvéleményben. — Románia jogtalan ígéreteket élesztget. Románia nem tartja meg ünnepélyes Ígéretét. Románia Magyarország kárára igyekszik- levezetni a belső gyilkosságból szakadt feszültségeket. A béke érdekében azt reméljük, hogy Magyarország nem marad egyedül a bécsi döntés ellen irányuló végzetes izgatás megbélyegzésében és megakadályozásában. A döntőbíráskodás helyett a románok önbíráskodást spekulálnak, a földrengés illán lelki rengéssel akarják Középen répába az anarchiának a szellemét becsempészni. — Ali, akik eddig tisztességes és európai szempontokat vallottunk magunkénak, akik mindig a tengelyhatalmak oldalán állottunk szükségesen és átmeneti időkre, rui emeltünk szót és mi tiltakoztunk Románia politikája ellen, mi hívtuk fei a tengelyhatalmak figyelmét arra. hogy mi lehet és milyen leh'-t a felelőtlen propaganda és izgatás és a felelős propaganda is ilyen. 99 Saját igazságunkért élni és halni is tudunk iá —• Kérjük és követeljük, hogy a cselekvés, határozott szó és tiltakozás véssen véget a bécsi döntés elleni lázitásnak mindaddig, míg nem leeső, mindaddig, míg a lazítás folytatása meg nem akadályozza Magyarországot kötelességének teljesítésében. Ismerjük igazságunkat. Mi nem folytatunk történelmi vitát Romániával. de a saját igazságunkért pártállásra ifaló tekintet nélkül élni és halni is tudunk és ezt tudnia kell Romániának. — A magyar fegyelmezett lemondás és a román mohóság összeegyeztethetetlen. Ezt tudnia kell az egész világnak. Tudniol: kell barátainknak is és ha Románia nem tudja ezt megérteni, altkor Románia a magyar nemzettel kerül szembe, amitől pedig Isten óvja nem Magyarországot, hanem R.omániát. Rajniss Ferenc felszólalását a Húz minden oldalán élénk helyesléssel és tapssal fogadták. A Ház ezután áttért a napirenden levő felhatalmazási törvényjavaslat vitájára. TÓVÁ B13I FELSZÓLALÁSOK Az első szónok Mosonyi Kálmán nyilat* keresztes képviselő volt, aki szociális vonatkozású segélynyújtást sürgetett. A javaslatot nem fogadta el. Szilvásé Pál méltatta a kormány szociális; intézkedéseit. Kérte, hogy a vetőmagkölcsönöket ne egyszerre téríttessék vissza. A javaslatot elfogadja. Oláh György hangoztatta, hogv a földbirtok-reform zsidó- vonatkozású intézkedéseit lassú ütemben hajtják végre. A javaslatot nem fogadta el. Simon Ferenc szóválette, hogy n munkásság kérdéseit egyes politikai pártok arra kaszál jók fel, hogy saját politikai céljaikat szolgálják. Sürgette a kézmüiparosság nyugdijjárnlékai- n.ak folyósítását. A javaslatot elfogadja. Rév-ész László, a Duna—Tisza-oaatorna megépítését sürgette. A javaslatot nem fogadta ed. Ferenezy Tibor rámutatott arra, hogy' a miniszterelnök kiválóan bebizonyította, hogy a magyar és európai érdekeket együtt is lehet becsületesen Szolgálni, Á miniszterelnök személyét példaképpen kell a magyar ifjúság elé állítani. A javaslatot e fogadja. VÁLASZ PÁL GÁBOR BESZÉDÉRE Ferenezy Tibor feJszó’alásában. kitéri!- Púé Gábor dr., az erdélyi képviselők csoport elnökének a Ház tegnapi ülésén elhangzott beszédére : — Az Erdélyi Magyar Párttól azt vártuk — mondotta — hogy példát fog nyújtani az egységről és a lojalitásról, tekintettel arra, hogy a szörnyű megszá'lás ideién a kisebbségi harc kohójában valóban törhetetlen egységgé kpvácsolódott. Pál Gábor dr. tegnapi beszéde után elmondhatjuk, hogy ebben a várakozásunkban csalódtunk, (Élénk helyeslés.) A nehéz időkben sok-sok lágy kenyeret nyújtottunk és most kővel dobnak vissza. De ez nem székely kő. bauern közönséges pesti aszfaitkő. (Elénk helyeslés a kormánypárti oldalon.) Kétségkívül megállapíthatjuk, hogy lelki eltévelyedésekről ván szó. Pál Gábor- beszédében könnyen játszik forradalmi jelszavakkal és forradalmi reformokat követel. Mi azonban nem akarunk forradalmat. Nekünk már megvolt a magunk döntő torra dalma: Szegeden és utána megkezdődött az újjáépítés munkája. Nekünk a forradalomból e'ég volt. Az éplidkii, nemzethü magyar épít és nem rombol. Szociális jelszavakkal jönnek, ám ez elv lényegét csak pc itikai eszköznek látják, a politikai siker eszközének és nem íermá’óerőnek. Hangsúlyoznunk kell, hogy nri megértjük és átérezzük a dolgok lényegét és vagyunk olyan szociálisak, hogv a léuveget meg ne hamisítsuk. A többi beszédek Ezután Ferenezy Tibor az alkolmányre- form kérdéseivel foglakozott. A javaslatot elfogadja. Kranz Raymond a kormány iránti bizalmatlanságból a javaslatot nem fogadja el. Csizmazia András - a kisgazdák helyzetét ismertette. Sürgette a Duna—Tisza-csalorna megépítését. Kérte, hogy a beteg kisgazdákat ingyenes orvosi kezelésben részesítsék. A javaslatot elfogadja. Palló Imre a kultúrpolitikai intézkedések hiányaira mutatott rá. A javaslatot nem fogadja eh Kies Ad ám a gazdasági szakoktatás fontosságát hangoztatta és kifejtette, hogy a löld megműveléséhez, a mintagozdaság fejlesztéséhez szükséges az. hogy' a gazda legalább fá!esztendős irányított gazdasági szakoktatásban részesüljön. A javaslatot elfogadja. AZ EGYPÁRTRENDSZER ELLEN Maróthv Károly szóválette az egypárt- rendszerveí kapcsolatos 'aggodalmait. Kijelentette, hogy' á/i egypártrendszer a parlament halálát jelenti és nyílt állásfoglalás a diktatúra mellen. A javaslatot nem fogaxlja e’. Szabó Gyula tiltakozott az e len. hogy pártérdekből 24 órás programbeszédekben ábrándképeket) fessenek a munkások elé. Hangoztatta, hogy a szocláldemckna'ta párt a nemzeti érdekek elen dó’gozik.- A javaslatot elfogadja. Felszólalások után az elnök a Ház szabályainak megfelelően a le hata ma* zási törvényjavaslat vitáját lezárta. EGYMÁSBA FUTOTT KÉT VONAT SPANYOL OR SZ ÁGBAN S ÍRAGOZZA, december 4. (DNB.) A Madrid—Sevilla közölt közlekedő gyorsvonat. kedden délután 4 és 5 óra között n Velilia del Ebro állomáson összeütközött egyik szembejövő szerelvénnyel. Az összeütközés ereje olyan erős volt, hogy a két vonat mozdonyai egymásba fúródtak. Eddigi hiányos jelentések szerint a halálos áldozatok száma meghaladja n húszat és több, mint negyvenen megsebesültek. Közelebbi részletek hiányoznak(MTI.)
