Ellenzék, 1940. december (61. évfolyam, 275-299. szám)
1940-12-24 / 295. szám
1 194 0 december Zi. ELLENZÉK imiWBawB8MMBMria Békesség és Jóeksrat Ida: VásárAehd János ufótfnáiut püspök „Dicsőség a magasságban Istenek, a földön békesség és az emberekhez jóakarat“, — így hangzott az angyalok iid- vözlö szava karácsony éjszakáján, jól jegyezzük meg ezt az angyali szól mi, magyarok, erdélyi magyarok, akik a felszabadult hazában az első karácsonyt ünnepeljük. Isten, amikor Szent Fiában földre szállott, hogy segítsen a szenvedő, útját vesztett emberiségen, akkor elsősorban és mindenek felett békességet és jóakaratot akart a földre hozni, mert valóban úgy van, hogy békesség és jóakarat nélkül semmi áldásos célt nem lehet megvalósítani ezen a világon. Nekünk, a felszabadult hazában első karácsonyt ünneplő magyaroknak nagyon jól kell tudnunk ezt az igazságot. Reánk komoly és nagy munka vár. Ezer sebből vérzünk. Minden téren újjáépítésre van szükségünk. Fel sem tudjuk sorolni a mérhetetlen veszteségeket, amelyeket az utóbbi két évtized nehéz esztendei alatt elszenvedtünk. Egyházak és iskolák várnak újjáépítésre. Leszegényedett emberek és közintézmények várják a segítés, a jóvátétel munkáját. Az egész szenvedő magyar társadalom joggal igényli a mérhetetlen veszteségek pótlását. A felépítés nagy munkáját azonban nem lehel elvégezni békesség és jóakarat nélküli. Ezért mondjuk azt, hogy nekünk magyaroknak kiváltképpen nagy szükségünk van arra, hogy huszonkét év után, az első igazán magyar karácsony alkalmával megértsük a karácsonyi angyalok szavát: Legyen békesség és jóakarat közöltünk. Békesség. Pártok, osztályok, felekezetek közötti békesség. Vitás kérdéseink megoldásúi hagyjuk akkorra, amikor a biztositett magyar haza oltalma alatt egészen nyugodtan intézhetjük el belső berendezkedésünk vitás kérdéseit. A viharzó tengeren a hajó utasai nem vitatkozhatnak a belső berendezkedés vagy a hazaérkezés gitán megvalósítandó problémák felől ad- fdig. amíg révpartra nem érnek. Soha Imeg nem. bocsájtható vétket követ el a .magyar jövő ellen az, akihözöttünk ma a gyűlölködés szellemét, próbálja feléleszteni. Legyünk tisztában azzal, hogy a reánk váró nagy feladatokat csak összes erőink szent összefogásával, a magunk közötti békesség és jóakarat lelkének teljes érvényesítésével leszünk képesek megoldani. ..Amely ház önmagában megkasonlik, elpusztul az“, — mondotta a mi Urunk Jézus. Ez az igazság reánk, magyarokra, nézve is igazság. Erdély érdekében van egy nagyon komoly kérésünk az ország minden politikai pártjához. Ez a kérésünk: Ne hozzák he a pártvillongásokat, a társadalmi ellentéteket Erdélybe. Mi, erdélyiek, nehéz, ko- ' moly megpróbáltatások szenvedései között tanultuk meg, hogy Erdély magyarságát csak úgy lehet megtartani, ha miniden politikai, osztály és felekezeti ellentét felett megértjük, hogy az erdélyi magyarság létérdekeinek megvédése céljából össze kell tartanunk, együttesen kell haladnunk, egymás érzékenységét, érdekeit figyelembe véve és elismerve egységes munkában kell egyesülnünk. Mi megértettük azt az igazságot, mely a történelem tapasztalatai által sokszorosan igazolt tanítás, i Ha nagy történelmi megpróbáltatások idején, amikor a nemzetek léte forog kockán, mindenki csak arra gondol, hogy a magáét mentse, akkor pusztul és elvész minden. De ha ilyen időkben minden egyes embernek lelkét szilárd meggyőződés tölti be afelől, hogy mindenkinek mindent kell áldozni hogy mindent meg lehessen menteni, akkor mentve is lesz minden. Nekünk is tisztában kell lennünk azzal, hogy nem az a legelsőrangu feladat, hogy egyéni-, osztály- vagy pár tér delünket biztosítsuk, hanem az, hogy összefogó erővel tudjuk megteremteni a boldogabb magyar jövendőnek feltételeit. Ha ezt a legnagyobb kérdést megoldottuk, akkor meg fog oldódni a többi kérdés is. de ha erre képtelenek leszünk, akkor hiábavaló lesz minden egyéb törekvésünk és vállalkozásunk. Ezért mondjuk azt. hogy végzetes bánt követ el az, aki a belső ellentéteket bevinni próbálja Erdély közéletébe. Mi erdélyi magyarok nehéz és keserves megpróbáltatások szenvedései között tanultuk meg, hogy minden társadalmi-, osztály- es felekezeti különbség háttérbeszoritásával arra kell egyesítenünk összes erőinket, hogy elsősorban és mindenek felett magyarságunkat, magyar nyelvünket és kultúránkat, magyar történelmi öntudatunkat, a magyar küldetésbe vetett bizalmunkat megőrizzük, mert e nélkül semmi sem ment meg a biztos pusztulástól. Kérdezem, hogy a felszabadult Erdélyben, ahol a magyarsággal szemben olyan erős és számban is igen jelentős nemzetiség áll szemben, lehet-e a magyarság történelmi küldetéséi betölteni, ha vakon és botorul, pártokra szakadozva, átkos testvérharcban pazaroljuk el erőinket a helyett, hogy osztatlan erővel legelsősorban a magyar jövő biztosításáról igyekeznénk gondoskodni? 1 „Aki igazi tanítója, pászora akar népünknek lenni, — mondotta egykor Nagy Péter püspök, — annak nemcsak érzésre, gondolkozásra és akaratra kell a magyart tanítania, hanem egységes érzésre, megegyező gondolkozásra, egyetértő elhatározásra. Erre az egységes érzésre, megegyező gondolkozásra, egyetértő elhatározásra, ha valamikor, ma különösképpen szükségünk van. „Semmi sem erő, ami támaszát kiírni keresi“ -— hirdette ugyancsak Nagy Péter püspök. Rohonszenvet, bizalmat és elismerést, nagy igazságaink megértő méltánylását, csak akkor várhatjuk a világtóit hogyha egységes, komoly és öntudatos munkával mindig megújuló bizonyságot, teszünk a mellett, hogy népünk történelmi küldetését ismeri és né- nah betöltésére szervezett erővel kazre- munkálni kész is, képes is. Sokmindenre van szükségünk, hogy a mai élet komoly gondjai és megpróbáltatásai között, mint hivatásának, történelmi küldetésének tudatában élő nép legyünk képesek megmaradni. Nem szabad azonban elfelejtkeznünk arról, hogy akármilyen sókat is várunk másoktól, legtöbbet saját magunktól kell várnunk. Hu mi nem szeretjük egymást, irigyek és féltékenyek vagyunk egymásra, hogyan remélhetjük, hogy más szeressen és becsül jön bennünket. Ha mi nem segítünk egymáson, ha elhagyjuk egymást, akkor hogyan várhatjuk azt, hogy mások segítsenek rajtunk? Bizony meg kell tanulnunk inkább elszenvedni tudni egymást, jobban tűrni egymásért és egymással, testvéribb szeretettel megbocsájtani egymásnak, szereim egymást, mert mesterségesen mások, nem fognak minket összetartani s ezáltal biztosítani számunkra az egységes nemzetként vtdó megmaradást. Ezt csak sajtit magunk cselekedhetjük meg, ha valóban komoly bennünk az életakarat, ha igazán egyesített, minket a szeletet, az egymás iránt való hűség, kölcsönös jóakarat, rendet tar tó fegyelem. Amikor nem fogják példaszókent emlegetni a magyaroknak egymás kő Zoli való szer etetlenségét, hanem elismerik azt, hogy közöttünk is a testvér iráni való szeretet igazán szereletet jelent, akkor bizonyára meg fogjuk találni, n legnagyobb nehézségek közölt is megtaláljuk a. boldogabb jövendőnek, útját. Nagy népek dicsősége hanyatlott porba, boldog országok körében vált elviselhetetlen gyötrelemmé az élet, ka nagy népeket szétszakított a pártoskodás, a gyűlölködés, a korlátokat nem ismerő önzés szelleme. Es kicsiny népek törékeny erővel elképzelhetetlen nehézségeket tudtak leküzdeni, utat tudtak vágni maguknak az összefogó szeretet és hit mennyei ereje ahal. Emberekre, férfiakra és nőkre van szükségünk, akiknek lelkében mindent mégha tározó hatalom a békesség és jóakarat, mert csak ilyen emberek tudják alkotó munkával felépíteni a boldogabb magyar jövendőt. Ezen a régi idő óta első kedves magyar karácsonyi ünnepen így vonjuk ki az angyali izenet népünkhöz szóló tanulságait S EGYETEM MOZGÓ ELŐADÁSOK KEZDETE: FÉL 4, FÉL 6, F É L 8 ÉS FÉL 10 ÓRAKOR Karácsonyi ünnepek alkalmával bemutatja a leghatalmasabb amerikai filmalkotást: Szerelem és wérpcad Kertész Mihály a „41res. brigád“, „Blood kapitány" és „Robin Hood“ feledhetetlen alkotójának rendezésében, aki e flíniremekkel újból meghódította a világ összes filmszínházait A főszereplők: BETTE DSVIS, mint Erzsébet királynő, ERROL FLYNN, mint Essex Grófja, OLSVifi DE HfiVILLflNO, aki Lady Grey szerepében Essex szerelméért versenyez a királynővel Művészi pályájuk legkiválóbb teljesítményét nyuj.ják e világszenzációban. Végig színes! fiz amerikai filmgyártás koronája! Ilyen még nem volt és sokáig nem lesz! tevéi Az idén nem kérdezted meg kis hu*» gom — mit hoz az angyal. Messze vagy-., túl a határon, odaát... és bizonyára nincs karácsonyfád. Való=* sziniileg e sorok se jutnak el hozzád, de megpróbálom, mégis üzenek ne kled. Emlékszel... sok évvel ezelőtt egv este, amikor édesanyád rneggyuj-» totfa a karácsonyfán a gyertyákat, te a konyhában vártad, hogy az »an gyal“ csengessen, hogy aztán boldo« gan rohanj a szobába és gyermeksze*» rneiddel ámulj a jószág» fenyőfa csilJ lógásán, az aranydión, a hajasbabán, a meséskönyvön... s az „angyal“ icsengetett... s te berohantál, de édesanyád, aki gyorsan el akart bújni a függöny mögé, a szőnyegben megbotlott és leesett és kezében ott volt a kis csengő és te csak álltái és nem tudtál szólni és már nem its a kara*» csonyfát nézted, csak álltái némán, csodálkozva... édesapád nevetett és azt mondta: Ezt a gyereket se fogjá tok többé becsapni!... Te pedig, aki „megfogtad az angyalt“, tétován, csao lód ottan jegyezted meg: Ugye, nincsenek is angyalok!... É's megeső'» kottád a kezét édesanyádnak és édes apádnak. j Látod kis húgom, azóta mindnyá jan sokszor csodálkoztunk és álltunk tétován az életben. Ezeirkilencszá/- tizennégy óta annyit csodálkoztunk, hogy a végén már el is felejtünk meg» llepődni, bármi is történjék ebben a beteg világban. Csodálkoztunk a világháború alatt átélt karácsonyokon. Akkortájt azt mondtuk: Istenem, ka « rácsony van ... és gyilkolják egymást az emberek! Aztán __s-zivfájdv-tó cső dáíkozással, ámulva csodálkoztunk 1918. karácsonyakor. Kolozsvár fote» rén: Úristen, ilyen őrültséget a világ még nem látott! Hiszen ezen a kis darabocska földrészen, azelőtt, a'kl'Jk itt éltünk, olyan békésen és testvériesen megvoltunk együtt mündig az iskola- padjaiban, a harcterek lövészárkaiban és mindenütt, ahová a sors vetett. Miért kellett ezt a gyönyörű együtt*» ,élést ilyen csúnyán, ilyan kegvetle nül elrontani? S a dermedt csodáikon zástól talán már észre sem vettük, hogy kicsordulnak szemünkből a könnycseppek... És azóta is, meny nyit csodálkoztunk, Istenem. Most, ezen az uj karácsonyon uj jongó örömmel, kicsorduló boldog sággal szeretnék üzenni neked kis húgom, de nem tudok. Háború dili ismét végig a világon és nem lebe*» ltunk együtt, Messze vagy, túl a ha táron... és bizonyára nincs ikará=< csonyfád. De hidd el, soknak, a világ minden táján nagyon soknak nincs . .. a szegényeknek és árváknak, az anyátlanoknak ... annak a sok kis testvérednek, akik nem „foghatták meg“ sohasem az angyalt, akiknek talán soha nem volt karácsonyuk. Gon-» dolj azokra kis húgom, akik m’nd a mi testvéreink, odaát nálatok a Kii kiülő mentén éppen úgy, mint itt a Szamos táján, akik egyedül vannak, kicsik és nagyok, gyengék és elha gyottak, de akiket mégis összeiköí valami ... a világ egviík végétől a másikig... láthatatlan aranyszál, amelyen könnyek csillognak, gye*» mántnál, brüliámsnál drágább könv njyei azoknak, akik szenvednek és nem tudnak adni semmit. Szegém^ek’. .. drága szülők, tö*» pörödött, kendősfejü asszonyok1 és apák, akik téUkabát nélkül lézen genek a hideg decemberi hóesés ben, elnézik a kirakatokat és nincs semmi, amit haza vigyenek.., ők is tudják, hogy — nincs angyal. Rátok gondol óik, nektek irok karácsonyra Szegény . testvéreim ... húgaim ... tár-» saim ... szomorú nincstelenek, kara csonyfátianok, hogy érezzétek — nem vagytok egyedül! Kis húgom, aki messze vagy . . az idén nem kérdezheted meg — mit hoz az angyal? Bizonyára nem lesz karácsonyfád és nincs apa és nincs anya, akinek megcsókold a kezét. Én sem adhatok semmit, csak azon a lát*» hatatlan aranyszálon üzenek neked, amely összeköt mindnyájunkat, akik élünk, küzdünk, kínlódunk, kara csonyt várunk, összetört, szegény- testvérek, életre és halálra ítélt sze=* gény embeírek... mindnyájatoknak ezen az aranyszálon üzenek, amely a Szeretetet viszi egyik szívtől a másik*» hoz ... Az idei bÜdog, fehér szép karácso-« nyunkon ezt viszi neked az angyal oda a Kü'kiiliö tájára. Őrizd meg kis húgom. I , GREDINÁR AURÉL AiA PI T rAT o 77jJ 6 5 áJ Q CS. ÉS K. FENSÉGE iÖZSEF FŐHERCEG UDVARI SZÁLLÍTÓJA Tételűn: 1-812*82 BUDAPEST V. NÁDOR-UTCA 3. Könyvet, kottát karácsonyra vegyen sztalgericei 3©líö KÖNYVESSQLTIáB Kolozsvár, Mátyás kiráSy-tér 7 szám, Telefonsz^: 27-45 MÚZEUMBA HELYEZIK A KOLOZSVÁRI FARKAS SZOBROT. Kolozsvár városának tanácsa legutóbbi ülésén foglalkozott a Mátyás király téren lévő farkas- szobor sorsával, amelyet köztudomás szerint a románok kivonulásának éjszakáján ismeretlen tettesek megcsonkítottak. A városi tanács úgy határozott, hogy tekintet- lei arra a körülményre, miszerint a város főterét nem díszítheti egy megcsonkított szobor, intézkedik, hogy úgy magát a szobrot, mint az alapzatát múzeumba he lyezzék. Tegnap reggel munkások jelentek meg a szobor körül és hozzá fogtak a leszereléshez^ valamint elszállításhoz^.
