Ellenzék, 1940. december (61. évfolyam, 275-299. szám)

1940-12-21 / 293. szám

E= 1 940 december 21. ELLENZÉK KOLOZSVÁR, december 20. — Kclledy polgármester 102084-—1940. szám alatlt a következő retidíefetiet adta ki: Kolozsvár, tlij. szab. kir. város, az 1923. XXXIII, te. 3. \-a és. a 400—1940. P. M. >«imu rendeete 77. §-a alapján, bor, sör, égetett szeszws kralok és. folyadékok után bor fogyasztási adót, Illetve sör és szeszfo- gyasztási adópólíékot, a város területén le­vágott vagy ide vágott állapotban. behozott hús után pedig huafogyasztási adót szed. Borfogyasztási adót kötelesek fizetni; 1. A város területén bornak, bonnu$Inak nagyban való árusításával, avagy bornak, öonjuistnfik kimérésével és kis mértékben va’ö elárusitá- sával foglalkozó fenek, az általuk eladott mennyiség u un 2 Bortermelők, amennyi* bein bornak .bormustnak kimérésével nagy­ban és kismértékben váró el árusításával fog* 3aikoznak. 3. Bortermelők, amennyiben bor­nak, bormusuak kimérésével nagyban és kis­mértékben vaui (darusításával nem foglal­koznak, az általuk és háztartásuk állal fo- gyaeztott, valamint cselédségüknek és mun­kásaiknak természetbeni járandóság címén kiszolgál hatott mennyiség után, esetleg ál t a - Táaiy összegben. 4. Mindenki, aki egyszerre 2 litert meghaladó bort vagy bormustolt a vá­rosba beho2. Sör, illetve szeszes fogyasztási adópólíékot kötelesek fizetni: 1. A város területién sör, illdtöleg égetett szeszes italok, folyadékok kimérésével és kismértékben való elárusitá* savai foglalkozó minden fél, az általa ki­mért, vagy eíámsitott sört, illetőleg égetett szesze« ital és folyadék után. 2. A város te* rüjatén sörnek, égetett szeszes italoknak és i olvadékoknak nagyban való elánisátásával, továbbá sörtermeléssel, illetőleg szeszfőzés* sei, .ikör, rum és másnemű égetett szeszes italok és folyadékok előállításával és átjaűaki­adópótlék alá tartozó folyadékok :ai bepincé- zését, elraktároz ás át1, követő' 24 órán belül jqicnteudők be. A fogyasztási adók mérvét az alábbiakban 1 állapítottam meg: Bor után 100 literenként j 9 pengő literenként 9 fillér). Bormüst titán 100 literenként 6.80 pengő (literenként 6.80 fillér). Gyümölcs után 100 l.-ként 3.50 pengő (literenként 3.40 fii!.). A .sör után 100 0. ként járó mindenkori kincstári árrészesedés 10 %-ai. Az égetett szeszes italok és folyadékok ntán, melyeknek alkohol tartalma a közön­séges 100 fokos szsszraérővel megári,l,apiiható hektoliter fokonként. 20 fillér. Likör után Literenként 16 fillér. Husfogyaszíási adó a-á esnek .az alább feilisoro.it vágott álla,lók és idegen helyről be 2. Az itt fdUorodt felek, akik nyers vagy ' fojjymawtágra már sigmas, iiHetalcg füstöli, pácol't, vagy l:«e,sp?oitt hússal avagy szalámi’ vaí és egyéb kulbáftíJtiemückkel kcToskeilnek, körtcécisiek legalább 14 nappal az ellenőrzéssel megbízott közegnek élőszóval vagy írásban bejelenteni: a) Az üzlethelyiségekben és a város terű­ié lén lévő tulajdonukat képező állatok szá­mát nemek szerint; b) Azon helyiségeket, amelyekben adókö teles állatokat maradandó lag via!g:y; ideiglene­sem. tartanak. 3. Mészárosok, hentesek, egyéb huskerels k ed ők, vendéglősök és általában olyan iparo­sok, akik nyers vagy fogyasztásra alkalmas, illetőleg füstölt', pácolt, vagy besózott hússal vagy szalonnával, szalámival, egyéb kolbász netnüekke) kereskednek, kötelesek: • a) Amidőn a fentebb felsorolt állatok val^ melyikét levágni, vagy a1 tartási helyéről eíb vinni akarnák, ezt legalább 6 órával előbb bejelenteni. b) Ha pedig eleven vagy vágott, állatokat, vagy húst vesznek; azt mielőtt üzletükbe vagy gazdaságukba számítanák, a szemle ív­nek előmutaitáJSa melleitt az illetékes közeg nél élőszóval, vagy írásban bejelenteni. . c) A bejelentés alkalmával egyúttal a vá­gás illetőleg husmennyiiiség után- a husfo gyasztási adó is befizetendő, amirő). az adó­zó fél adóbárcát valgy más elismer vényt kap. d) Mindenki, aki egyszerre egy leg- ot meg­haladó idegen beszerzési körből a város terü­letére behoz, ezt az illetékes közegnél azon nali bejelenteni és a fogyasztási adót lefizetni kö'üebeis. A város területén a következő husfogyasz- lási adókat állapi toltam meg: ]. Vágó és kisebb marhák u. in ökrök, bikák, tehenek és egy évem felüli borjuk drb. ként 14-28 pengő, Jóízű, megbizfiató, enyfit öiztositja 3 belek fájdalöiwriías kiflrilésát Egy csokoláéé oaszíiíla .......ára 12 fülét hozott imsnemüek. , 1. Vágó és kisebb miairhák u. n. ökrök, bikák, tehenek, bivalyok, egy éven felüli borjuk- és bivaly-botjuk. 2. Egy évenaluli borjuk. . 3. Juhok, kosok, kecskék, kecskebakkok, I ürük és birkák. 4. Bárányok 14 kg.-ig, gödölyék és mala cok 6 kg.-ig. 5. Malacok 6 kg. tói 20 kg.-ig 6. Süldők és sertések 20 kg.-on felül 70 kg.-ig. 7. Sertések 70 kg. on felül 110 kg.-ig.. 8. Sertések 110 kg.-on felük 9. Frúís hús, a vágott marhának fogyasz­tásra alkalmas egyes darabjai, továbbá a ha sózott, füstölt, pácolt hús, kolbászfélék és szaonna. 10. Szalámi és szelence hús (konzerv). Husfogyasziási adó alá nem esnek a ma­gánSzemélyek által saját házi szükségleteik­re eszközölt vágások vagy ölesek. Husfogyaszlási adó fizetésére kötelesek: ] 1. Azok a jogi vagy természetes szemé I Iyek, akii-: eladás céljából vágnak. a) Azok' a. jogi vagy természeitles szemé* j lyek, akik a bust valamely idegen beszerzési j körből a, város területére hozzák. 2. Bivalyok és egy éven felüli bivaly bor­juk 7.14 pengő. ■ 2/a. Egy éven .alufii borjuk 2.72 pengő. 3. Juhok, kosok, kecskebakkon, ürük é9 birkák 109 pengő. . 4. Bárányok 14 kg.-ig, gödölyék és mala- . cok 6 kg. drb.-kén'L 68 fillér. 5. Malacok 6 kg.-tól 20 kg.-ig 2.04 pengő. 6. Süldők és sertések 20 kg.'on felül 70 kg.-ig 2.72 pengő. 7. Sertések 70 kg.-on felük 110 kg. ig 3-40 pengő. 8. Sertések 110 kg.-on felül 4,08 pelngő. 9. Friss hús, a vágott marhának fogy asz tására .alkalmas egyes darabjai, továbbá die- sózoth, füstöli, pácolt hús, kolbászfélék és szalonna 100 kg.-ként 5.44 pengő. 10. 'Szalámi éis szelence hús (konzerv) 100 kg. ként 10.88 pengő. Bővebb fel világo s it áss al dijtalanul (Szolgál mindén érdekelt félnek a városi fogyasztási adóhivatal (Farkas utca 4 szára.). Minidéin azon mulasztás, vagy cselekmény, /amely az említett fogyasztási adókat, illető­leg adópótlékokat megrövidíti vagy' megrövi­dítés veszélyének kiteszi, áz 1923. XXXIII, te. 3. § a szerint jövedéki kihágást követ el 6b ezért pénzbüntetéssel büntethető. mm BUDAPEST, VIH. ÜLLŐI ÜT 60. Kérje mindenütt. táoávid iparszerüleg fog alkozó fedek, — amennyiben ezen cikkeknek kirnér&Slével és kis mértékben való elárusiiásáva] nem foglal­koznak. a saját* maguk és háztartásuk, vala­mint .aíka'-mazottaik által fogyasztott meny* nyiség után. 3. Minden más fél, azon sör, iletöieg nem kedvezményes egyedárusági el­adási áron beszerzett szesz, ege Kertit szeszes ital, a agy folyadék után, amelyet: a) oly 'te­rület-fő.' hoz be, ahova e szabályrendeOet ha­tályai ki nem terjednek; b) a fenti 2. pont alatt említett telektől (gyárosoktól vagy ipar­szerben foglalkozóktól) iStzeneiz be. 3. Minden­ki. aki sört (2 .-’.tért), illetőleg szeszes italo­kat vagy folyadékokat egyszerre 1 litert meg­haladó mennyiségben a város területére be­hoz. A fentebbi borfogyasztási adó és-sör, i Két ve szesz fogyasztási .adó pót! ék fizetésére kötelezett fedek a városi fogyasztási /aiclóhiva­talmi' (Farkas utca 4 szám alatt) 3 napon belül b“jelcurteni köitelesek: 1. Azokat a he­iyiségekcit, ahol a fogyasztási adó oüá tartozó italok el vannak helyezve. 2. A város teu-iile- í lén lévő üsszets bor, sör, szesz, égé te tt sze- j szes ital és folyadék készletüket. A később i b: szerzett (teaméit) fogyasatási mIú iUieto« KOLOZSVÁR, december 20. (Saját tud.) —- Már jóideje megnyitotta kapuit a tanulpivágyó egyetemi hallgatóság előtt a kolozsvári Egyetemi Könyvtár. Meg­nyíltak az olvasó termek és a több miül kétszázezer kötétet számláló könyv-gyiii- temény is rendelkezésre áll. Mint annakidején megírtuk, a román kivonulás következtében az egyetemi könyvtár nem szenvedett sokat. Nagyobb baj az, hogy az elmúlt huszon­két esztendős megszállás alatt a könyv­tár egyetlen magyar könyvvel nem gyara­podott! Hogy milyen előhaladást lett a magyar tudományos irodalom az elmúlt két évtized alatt — a -szerencsétlen körül­mények közepette is — és, hogy milyen óriási erőfeszítéseket tett a magyar tudo­mány asság, azt mindenki jól tudja, aki a szakirodalmak egyik-másikával lépést Uulott tartani a kisebbségi sorsban is. Ezeket a szakkönyveket semmiésetre sem nélkülözheti egyetemi könyvtárunk. Mint Valentiny Antal igazgató kijelentette munkatársunknak, a hiány pótlása már is megkezdődött és tizenkét láda könyv érkezett Buda­pestiül. A könyvtár végleges szervezése és a ki­egészítés sok időt és hozzáértést kívánó munkája csak Szilv Kálmán dr. államtit­kár látogatása után fejeződhetik be. ami valószínűleg január hónapban fog meg- i ö r t én ni. Ugy a n e k kor az egyetem hivatalnoki kara is megfe­lelő módon fog kiegészülni és megnyílik majd a köm \ tár Fokéira!, újság és egyéb szakosztálya is, (1.) Az életerőknek állandó kölcsönhatása, örökmozgás: tehát folytonos küzdelem. A népek küzdelmében ugyanezeket az erő­hatásokat figyelhetjük meg. Mindenkor be­igazolódni látjuk, hogy az eredmény mindig az erősebbé. Valamennyi nemzet azon fára­dozik tehát, hogy éíetküzdelmébcn minél na­gyobb erőket állíthasson sorompóba. Az erő­kifejtés nagysága az állam anyagi erőforrá­saitól, ebből táplálkozó fegyverkezésének mé­reteitől, hadserege nagyságától, célszerű ster- vezésétől és kiképzési fokától függ. A nem­zet. ereje ezenfelül nagy mértékben lelki ér­tékekből táplálkozik. A hadsereg erkölcsi értéke is a nemzetben szunnyadó erkölcsi erőkből merít, tehát ami­lyen a nép. olyan a hadserege. Ez nem csak elvont értékű megállapítás, mert hiábavaló a. hadsereg egybefogó fegyelme, meddő igye­kezet a hagyományok ápolását és a katonai szellem ébrentartását munkáló hadvezetés- minden erőfeszítése, ha a népi közösség élet­viszonyai a hadseregben hirdetett igéktől me­rőben eltérő képet mulatnak. A hadsereg légmentesen környezetétől nem zárható el. Ha a nemzet, önző és puha társadalom ké­pét mutatja, úgy a hadsereg tagjai sem fog­nak önzetlen küzdelmekre' Arállalkozni. Az egyén katona évei alaitt is csak társadalma jellemtulajdonságait magábanhordozó ember inarad. Lehetnek a katonai fegyelmezésnek külső látszateredményei; ezek meggyőződés­ből fakadó eugedelmes&éggé és tekintélytisz­teletté mégsem válhatnak, ha a laktanya fe­gyelméből kikerülő polgár egészen más vilá­got talál maga előtt, mint amibe a katonai nevetés nagynehezen belezökkentette. Az emberi életszemlélet, sajnos, érzelmi alapon áll. Ez az embert arra az útra tereli, amely részére kellemesebbnek és előnyösebb­nek Ígérkezik. Az átlagember — elmélyedt szemléiét hijján — nem tud oly magas er­kölcsi fokra emelkedni, bogy lemondjon ak­kor, amikor körülötte mindenki életjavakat é9 gyönyöröket hajszol. Világos tehát, hogy önző, egyénieskedő, egymást tudatosan rágal­mazó és gáncsoló társadalom nemzetek ka­tonái. nagy általánosságban, önzetlen hősök­ké, fedhetetlen lovagokká, az emberi becsü­letet hordozó és oltalmazó egyéniségekké nem válhatnak. Pedig enélkiil jó, fegyelme­zett és a küzdelmet hősi lélekkel vállaló had­sereget elképzelni nem lehet. Hogyan is vi­rágozhatna nehéz időkben a legszentebb ka­tonaerény. a bajtársi hűség és önfeláldozás, ha az egyik katona nem hisz a másiknak! Hogyan lehetne az olyan hadseregnek erő­ket összefogó és lendítő szelleme, amelyet tápláló népközösség tagjaiból kiveszett a jó- szándékba és az okos okorotba vetett hit? Lehet-e egészséges egy olyan hadsereg szel­leme, ahol a társadalom névtelen kntmérge- zéshen éli ki magát* i * * * * * * * * i * * * * * * * 9 Ez a kérdés! Minden­kinek éreznie kell, hogy a hadsereg szelle­mére annak minden küzdelmét tápláló népi tömegnek lelki sajátosságai végzetes bélye­get ütnek. Ezért törekedett minden nagy- államférfi az erkölcsi tisztogatásra, a jellem- nevelésre, jól tudva, hogy ezzel a tisztoga­tással és neveléssel a hadsereget erősíti. A nemzetnevelésnek tehát sorsdöntő jelentősége van. Nem volt üres megállapítás, amikor az 3870—71. évi német győzelem után minden­ki hirdette, hogy a háborút a német iskola- mesterek nyerték meg. Tévednénk azonban, ha azt hinnők. hogy a nemzetnevelés felada­tait az iskola egymagában megoldhatja. Az egész nép aprajának-nagyjának lelkét állan­dóan munkáló és céltudatosan irányított nép­nevelés leltet csak az, ami az erkölcsi érté­keket kifej1 esz l i és nemzeti lelkiismeretűn­ket ébren tartja. Ezenfelül azonban még ke­mény kézre is szükség van. amely az éltévé- ly('delieket, ha szeretettel é- okossággal nem tudja a helyes útra terelni, vaAézzel meg­fékezi és nemzeti íözössézrünk jármába tori. fotókópiái gyorsan és pontosan P. 1.80-tól kezdödőieg „Fstoteclínlka“ Panta, Mátyás király-tér 13.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents