Ellenzék, 1940. december (61. évfolyam, 275-299. szám)

1940-12-19 / 291. szám

p

■' *L “ l

r’ * t H r n . ur J 2.á í

•••ói-yvria.t

p-Th

i > I i : «

W ^ -1

Pa

JtKA W FILLÉR (3 LEJ)

a^aaaugsiaiaaaajMP

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kolozsvár. KüssoiiíH-út 4. Telefon : 11—03. ßvctnda : Igyetera-üíca 8. szánt. Telefon sz.: 28—23

líapiíaüa: SfiRÍHfl MIKLÓS

Felelős szerkesztő és igazgató:

OR. GROSS LSSZLÓ

Kiadótulajdonos: PflLLUS R. I. Kolozsvár. Előfizetési árak: havonta 2.70, nagyeűévre 8, íélévre 1B. egész évre 32 pengő.

ÍJ XI. ÉVFOLYAM, 2 9 1. SZÁM.

CSÜTÖRTÖK

KOLOZSVÁR, 19 4 0 DECEMBER 19.

A Felsőház szerdai ülésén Bánffy Miklós gróf nagy érdeklődést keltő beszédet mondott. Feszóiaiását az alábbiakban ismertetjük:

— A bécsi döntés tényével ■— mondotta Bánffy Miklós gróf — az erdélyi magyarság egyik korszaka lezárult. Nekünk, kikre az ottani magyarság legfőbb irányítása és érdekeinek védelme hárult, kötelességünk a magyar közvélemény előtt számot adni arról, miként ‘ sáfárkodtunk a magyarság erkölcsi és anyagi javaival, beszámolni munkánkról és bizonyságot tenni arról, hogy azt a hivatást, mely elé az egész magyarság minden rendű tényezői állítottak, hiven és becsülettel láttuk el.

— Carol román király 1933. II. 20-án felfüggesztvén az alkotmányt, népszavazás utján e rendelkezése helybenhagyására szólítja fel a népet. Tekintettel arra, hogy az előző választások valóban a polgárháború küszöbéig csigázták fel a politikai szenvedélyeket, a lakosság igen nagy többsége megnyugvással fogadta ezt. az intézkedést és szavazatával felhatalmazta az uralkodót arra, hogy uj alkotmányt statuáljon.

— Február 27-én megjelent az uj alkotmánytörvény. Korporációs rendszert hozott be, a fogialkozásbeii szakmák hármas tagolódásával. így* az 1938. III. 31-i törvény minden politikai pártot, tehát a Magyar Pártot is, feloszlatta és betiltotta Ezáltal a magyarság minden képviselet nélkül maradt.

— Több mint félévvel később, az 1938. XII. I6-i törvény

„Nemzeti U jjászületés Frontja“ néven egyetlen politikára jogosult szervezetet létesített, mely nagyjából a fasiszta párt szervezetét másolta le. Egyenruhát állapított meg az ebben résztvevő tisztviselők és törvényhozók számára, ezt is olasz mintára, azzal a különbséggel, hogy fekete helyett kék egyenruhát és inget rendelt eh Ez a törvény kimondta, hogy csak olyan állampolgárnak van szavazati joga. csak az jelölhető bármely állásra, csak az lehet ügyvédi, cn?osi, ipari stb.

kamarai tag, csak az lehet a közigazgatás bármely fokán tényező, aki tagja a Nemzeti Frontnak.

kül. Ez a szempont volt mérvadó mindazokra nézve, akik ezt a tárgyalást irányították, illetve elvégezték.

JANUÁR 14-ÉN TÖRTÉNT A MEGÁLLAPODÁS a magyar párttal és a ROMÁN KORMÁNNYAL

zottja között. Csupán néhány kérdés maradt függőben, melyeket a kormány megbízottja, Calinescu helyettes miniszterelnök döntésének tartott fenn. Ez utóbbi kérdések január hó 17-én Bukarestben kielégitően tisztáztattak.

A NÉGY ALÁÍRÓ

— Egyhangúlag megállapodván tehát a kö- ] vetélések anyagára nézve, magunk között és | a Magyar Párt uraival ugyanaznap délután, j vagyis január 14-én megállapodás jött létre j közöttünk és a román kormány meghatalma- t

— E napon, tehát dr. gróf Bethlen György Gyárfás Elemér, Szász Pál és én aláírtuk a befejező okiratot.

— Ebben kimondatik, bogy azzal szemben, hogy a magyarság testületileg lép be a Frontba és annak választójog gyakorlására alakuló foglalkozási osztályaiba, de anuak biztosításával, hogy a Front keretében mint önálló magyar tagozat jut politikai szerepléshez. Kimondatik továbbá az, hogy a kormány elismeri a magyarságnak jogát arra, hogy kulturális, gazdasági és szociális céljainak szolgálatára külön társadalmi szervezetet létesítsen, illetve tarthasson fenn, melybe minden eddigi létező, vagy ezután létesítendő magyar egyesület beletartozik, azonban minden politikai tevékenység kizárásával.

MARHALEVELET SEM KAPOTT, AKI ,NEM IRATKOZOTT BE

— A közigazgatás óriási nyomással szorította a közönséget beiratkozásra. Olyannyira, hogy sok helyen a hatóság még a marhalevél kiadását is megtagadta azoknak, akik nem igazolták, hogy már beiratkoztak.

Ez volt a helyzet 1938 decemberében.

Az erdélyi magyarságot az a veszély fenyegette, hogy nemcsak törvényhozási képviselet nélkül marad, hanem hogy az uj fronttörvény rendelkezései folytán mindennapi élete, mégpedig nemcsak az értelmiségi és ipari,' de a földműves foglalkozású magyarságé is a legsúlyosabb válságba jut.

A NÉMETEK BELÉPTEK

Decemberben értesültünk arról, hogy a romániai németség egységes belépésről tárgyal már a kormánnyal is e hajlandósága folytán fontos engedmények és jogok birtokába jut, sőt elvileg már meg i« állapodott vele.

Jelentvén e körülményeket erre illetékes barátaimnak, megbeszélésünkön két alape.lvet állítottunk fel: legégetőbb sérelmeink orvoslását és legalábbis annyi jogot, mint amit a német kisebbségnek megadnak.

— Az itt megjelölt társadalmi szervezet 1 jedélyezése volt számunkra legértékesebb j

vívmány. Nyilvánvaló ugyanis, hogy egy > fasiszta parlamentben az a néhány képviselő, í aki tagja lehet a törvényhozásnak, csupán sérelmek olvkori előadásához, vagy bizottságokban való igen korlátolt mérvű beavatkozáshoz juthat. A népi szervezet azonban széles lehetőségeket ad. Szervezetünk a német példát követve, Romániai Magyar Népközösség“ nevet nyerte. Ennek létesülésében az erdélyi magyarság régi vágya teljesült.

— Feléledhetett az az intézmény, amit Jósika Sámuel báró elnöklésével még a román impérium legelején, 1921 januárjában próbált megalkotni ..Magyar Szövetség * cim alatt és ami folytonos betiltások után azonban rövidesen kimúlt. Létesülhetett, olyan szervezet, mely minden magyar iigvet immár jogosan képviselhetett és aminek keretébe a már meglevő, vagy ezután létesítendő minden magyar egyesülés jogosan beletartozott.

— Az egyezségi okiratban tehát az erdélyi magyarság népi személyisége ismertetett el. A Népközösség mindenekfeietti fontosságát jakahfy Elemér, a kisebbségi törvényhozás legnagyobb szakértője már a tárgyalások során kidomborította és minden másnál na gyobb vívmányának jellemezte.

— A román kormány a feloszlatott politi- ekai pártok, vezetőivel nem állt szóba. így járt már el a németekkel szemben is. Elsőben mivelünk is igy akrt eljárni. Csakis a három erdélyi magyar püspökkel, az EGE elnökével J és velem, vagyis csupán olyanokkal akart * szóbaállni, akik előzőleg a politikai életben ■ aktive nem szerepeltünk, hanem csak egy- | házi, társadalmi és gazdasági téren dolgoztunk. Miután azonban négy társam nevében is kijelentettem, hogy a volt Magyar Párt urainak bevonása nélkül nincs módunkban a kormánnyal bármiről is érdemben beszélni és ha e lehetőséget nem adják meg., mi a tárgyalástól visszalépünk, •— elfogadták, hogy a volt Magyar Párt vezetőivel, illetve annak kiküldötteivel!! együttesen jelenjünk meg a kitűzött érdemi tárgyaláson. Kívánságunkra | elfogadták továbbá azt is, hogy az. ifjabb ] nemzedék néhány tagja is résztvehessen ezen. í

A FIATALOK, AKIK A MAGYAR PÁRTBAN SOHASEM SZEREPELTEK

— Szükségesnek tartottuk ugyanis azokat is bevonni, akik a Magyar Párt kereteiben í bár sohasem szerepeltek, de férfikort érve, * lényeges befolyással bírtak az erdélyi ma- \ gyarság közvéleményére. Szükségesnek azért, ; hogy igy a Magyar Párt-i urak és az ifjabb * nemzedék képviselőivel együtt az erdélyi ma- >

gyarság a maga egészében legyen a tárgyaláson képviselve.

— Előzőleg megállapítván a legsürgősebb sérelmi anyagot a volt Magyar Párt uraival, ismertetve velük a néniét egyezség akkor már nyilvános tartalmát, 1939 január 14-én megegyezés jött létre a román kormány kiküldötte és a magyarság képviselői között, melyben a román kormány kötelezte magát a felsorolt sérelmes ügyek gyors rendezésére, továbbá arra, hogy a Német Népközösséggel teljesen azonos Magyar Népközösséget ismer el, kulturális, gazdasági és szociális munkakörrel, — mig ml ezzel szemben vállaltuk azt, hogy a magyarságot felszólítjuk a Frontba való egységes beiratkozásra. Ez a belépési felhívás a mi részünktől igazában csak látszólagos ellenszolgáltatás volt.

— Ismeretes volt ugyanis, hogy hivatalos nyomásra népünk sok helyen már be is iratkozott. Kétségtelen volt az is, hogy a magyar értelmiség, papok, tanárok, tanítók, ügyvédek, orvosok, kereskedők és iparosok, szóyal mindazok, akiknek megélhetése közvetve vagy közvetlenül az állami szervek, kamarák j vagy hatóságok engedélyétől, illetve ellenőrzésétől függ, vissza nem volnának tarthatók | a beiratkozástól. A veszély tehát az volt, hogy I « magyarság csoportokra bomladozva, vagy I egyénileg amúgy is előbb-utóhb beiratkozik, \ mégpedig minden népi ellenszolgáltatás nél- (

— Az aláírás délutánján a tárgyaló kor- mánybizt.os kijelentette, hogy olyan személynek, aki a múltban politikai szerepet játszott, a Magyar Népközösség szervezésére való felhatalmazást a kormány nem adhat, tekintettel arra, hogy ragaszkodnia kell a Népközösségnek kizárólagosan társadalmi jellegéhez. Az egyezség aláírói, tehát a volt Magyar Párt jelenlevő kél vezére is, dr. gróf Bethlen György és Gyárfás Elemér elfogadták, hogy a felhatalmazás nekem adassák. Másnáp átvettem az erről szóló okiratot. Szövege azonos a Német Népközösség számára Fritz Fabrifiúshoz intézett okirattal.

— A megegyezés folyománya volt, hogy midőn román részről az általunk felsorolt

sürgős sérelmek orvoslását és a Magyar Népközösség engedélyezését és zavartalan működését a román kormány beigérte. mireánk hárult annak az ellenszolgálatnak végbevitele, amitől az engedmények teljesítése függött, vagyis hogy a Romániában élő magyarságot a Frontba való beiratkozásra felszólítsuk. A megegyezés teljes szövegének hírlapi közlésével ezt teljesitettük is.

» — A beiratkozás rendben és egységesen

I ment végbe. A magyarok számára külön I lajstromokon, melyek ellenőrzését magunkÍ

nak eleve kikötöttük és mindenhol meg is szereztük. Ily módon a magyarság elég töké- j letes katasztere jutott birtokunkba.

— Közben a február 17-i értekezlet, hol Erdély mindén vidékének vezérlő személyei —- egyháziak és po gáriak, közöttük a volt Magyar Párt eddigi vezetőiből is számosán — resztvettek, Gyárfás Elemér javaslatára egyhangúan elfogadta azt a névsort, melyet a Magyar Népközösség ideiglenes vezetése iránt elébe terjeszt éltünk, valamint a szervezés iránti vázlatot és programot.

— Immár belefoghattunk a szervezés munkájába.

— Ez a munka némely vonatkozásban különbözik attól a munkától, amit eddig a Mag yar Párt végzett. Különbözik természeté nél fogva.

— Ugyanis a Magyar Párt az előző parlamentáris rendszernek megfelelően a parlamenten belül nyilvános beszédek utján, sérelmek gyakori előadásával és ismétlésével nagyobbrészt gravatniuális politikát folytatott és ezt bizonyára helyesen is tette •— mig a népünk szervezése terén már politikai beállítottsága folytán is állandóan akadályozva volt.

— Minekünk azon a változott viszonyoknál fogva éppen a szervezésre kellett koncentrálnunk legfőbb igyeheziiinket. Ennek zavartalanságát biztositani. amíg a január 17-iki megegyezésből fakadó engedékenyebb- légköt fennáll. Beszédek tartására a nagy nyilvánosság előtt alkalom amúgy sem volt. Az őst romái lapot és a szigorított katonai cenzúra még a sajtópropagandát is úgyszólván lehetetlenné tette.

— Ezirányhan a választások után sem változott a helyzet.

1840DEC. 21